Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-25 204. szám

1976. július 25., vasárnap Dünantuii napló 3 Háromszázezer hektárra fejleszti területét az IKR Öt év alatt 2,7 milliárd forintért vásárolnak rendszergépeket n i IKR javasolja: minőség ■> alapján történjék a kukorica átvé­tel. — Magas lizin-, olaj- és fehérjetartalmú hibridek — A közös vállalat szol­gáltatásait külön ! is igény­be lehet venni. — Meg­szűnik a húsz százalék. — Rövidesen megjelennek a Rába Steiger megfelelő munkbgépei. — Kiterjesz­tik a kukorica felhaszná­lásának körét. Beszélgetés Baksai An­tallal, az Iparszerü Kuko­ricatermelő Rendszer ügy­vezető elnökével. — Az IKR 240 000 hektáron termel kukoricát. Ez az or­szág kukoricaterületének 20 százaléka. A szárazság a legkritikusabb időszakban sújtotta a növényeket. Elnök elvtárs, van-e még kilátás elfogadható termésre?- Az utóbbi napokban több helyen volt kisebb-nagyobb eső, és ez lényegesen megja­vította a kilátásokat. Az eső olyan időben érkezett, amikor még segíthet. Igaz, hogy a korai kukoricák­nál kint van már a címer, de még nem virágoztak el. A ké­sei kukoricák most hányják cí­merüket, s így a beporzás még lehetséges. Az eső nyilván a csőképződést megindítja és így véleményem szerint közepes termésre számíthatunk. Az eredeti koncepció igazolódott — Az IKR hatékonyságát nem vitatja senki, de drá­| gának tartják, s ez a tag- I gazdaságok széles körében ellenérzést kelt. A várhatóan gyengébb termés miatt sok tsz-nek pénzügyi gondjai jl lesznek. Nem lenne-e lehe- | tőség egy szelektív jellegű \ együttműködésre a vállalat $ és gazdaságai között?- A lezárult öt évben vál­lalatunkat sok kritika érte. De végülis 64,5 mázsás kukorica- átlagot ért el, 1975-ben-230 millió forintos nyereséget és visszafizette hitelkötelezettsé­geit. A tapasztalatokból kiindulva tovább kívánjuk javítani az üzemek érdekeltségét, de a kö­zös vállalat biztonságát is. A vállalat ezentúl is meg­vásárolja és tagjainak 5 évre bérbeadja a gépeket. De új lehetőségként a taggazdaságok saját pénzükből is vásárolhat­nak gépet, és ebben az eset­ben csak agronómiái szolgál­tatósokat vesznek igénybe a vállalattól. A fejlesztés nagyságrendje korlátozott a fejlesztési alapunk miatt, de a vállalat egyéb szolgáltatásai korlátlanul igény­be vehetők - akár külön a ku­koricára, akár a társult növé­nyekre vonatkozó szolgáltatás. — Mit jelent e két alter­nativa pénzben?- Ha a hatodik éves tag­gazdaság csak agronómiái szolgáltatásokat kíván igény­be venni, akkor évente hektá­ronként 120 kg. kukoricatérí­tést fizet. Ha a második cik­lusban gépsort is kér, gépbe­ruházási díjat fizet. Ez a gép árának 148 százaléka, vala­mint fizeti a technológiai szol­gáltatósok értékét. Üj tag — 1976. január 1. utáni belépés — esetén, ha gé­peket is kér, a gépberuházás a gépérték 163 százaléka. Ha csak agronómiái szolgáltatást vesz igénybe és gépeket nemi kér, úgy 170 kg kukoricatérí­tést fizet hektáronként. — S a tapasztalat? — Feltételeztük, hogy az üze­mek több saját pénzeszközzel rendelkeznek és ezért az elő­nyösebb vásárlást igénylik. Sajnos, felméréseink nem ezt igazolják, és ez megerősíti a régi koncepciót, amely szerint az üzemek túlnyomó többsége igenis a közös vállalat pénz­eszközeiből vásárolt gépeket kéri a bérleti díjnak termelési költségből való finanszírozása mellett. — Sokan igazságtalannak és visszahúzónak tartották, hogy a vállalat a termés­többlet 20 százalékát magá­nak követeli. — Az igazgató tanács most olyan döntést hozott, hogy a második ötéves ciklusra számí­tott bázisátlag az előző ötéves ciklus átlagtermése. Az új tagok, valamint a má­sodik ciklusban belépett tagok a többlettermésből 20-200 kg-ig térítenek hektáronként a többlettermés korábbi 20 szá­zalékával szemben. Itt figye­lembe vesszük a régi és új gazdaságok kapcsolatát a kö­zös vállalat fejlesztésében, il­letve az átlagtermés alakulását azzal a céllal, hogy a többet termelők előnyösebb helyzetbe kerüljenek azokkal szemben, akik a technológia be nem tartása miatt alacsonyabb eredményt érnek el. Dinamikusan tovább! — Évről-évre több gépsor amortizálódik, s van némi nyugtalanság a tsz-ekben: lehetővé teszi-e az önök gazdasági helyzete, hogy a nullára futott gépsorokat ki­cseréljék? — A gépek öt év alattamor- tizálódnak és átkerülnek a taggazdaság tulajdonába. Ugyanakkor a taggazdaság igényt tartha egy új gépsor­ra. Ennek a forrósa a koráb­ban befizetett amortizáció, a vállalat nyereségéből származó fejlesztési alap és hitel. Az IKR 1976-ban 323 millió forintért vesz gépeket. 1977- ben 459, 1978-ban 474, 1979- ben 882 és 1980-ban 562 mil­lió az újonnan beszerzett rendszergépek értéke. A fejlesztésre fordított ösz- szeg 30 százaléka saját erő. S ezt a vállalat fejlesztési alapjából képes biztosítani. — A gépvásárlási számok milliárdos nagyságrendűek. Azt jelenti ez, hogy az IKR folytatja az elmúlt öt évre jellemző dinamikus fejlesz­tést? — 1980-ig 300 000 hektárra növekszik kukoricaterületünk és a kukorica termésátlaga 1980- ban 70 q ha. Gabonából 120 000 hektár lesz a terület, ciz átlaghozam 52,5 q. Cukor­répából 30 000 hektárra kíván­juk növelni a rendszerbe vont területet és 430 q ha termést elérni. Napraforgóból 12 000 ha a cél 22 q-s átlaggal. Szójá­ból 1000 hektár területet ter­veztünk 20 q átlagterméssel. Továbbá 1980-ig 30 000 hektár szálastakarmányt, zöldlisztet kívánunk előállítani rendsze­rünkön belül. Egy hektárra 105 q termést tervezünk. A minőség kerül előtérbe — A termésátlagok növelé­sének határai vannak . . . — Meggyőződésem, hogy a lehetőségeket még nem merí­tettük ki, s minden rendelkezé­sünkre álló, vagy beszerezhető eszközt ennek szolgálatába ál­lítunk. Tovább szélesítjük a tudo­mányosan megalapozott talaj­erő-gazdálkodást. Kidolgozzuk a folyékony műtrágyázás tech­nológiáját, javítjuk a műtrá­gyaellátás és -kijuttatás jelen­legi módszereit. A lombtrágyó- zós széleskörű bevezetését is előirányoztuk. A biztonságos termelés ér­dekében, ahol lehetőségünk van, szorgalmazzuk az öntö­zést és elősegítjük a feltételek megteremtését. Továbbra is kísérleteket vég­zünk a magas termőképességű fajták felkutatására. De, s ezt nyomatékosan sze­retném aláhúzni, figyelmünk egyre erőteljesebben a béltar­talomra, a minőségre irányul. Technológiai fejlesztési kísérle­teink között szerepel a nagy lizin-, a magas olaj- és fehér­jetartalmú hibridek termelés- technológiájának kidolgozása. Mi nemcsak több kukoricát, hanem több lizint, olajat és fe­hérjét akarunk lehozni egy-egy hektárról. Elérkezett az ideje, hogy fontolóra vegyük: a mi­nőség alapján történjék az át­vétel. — Az olajválság minden területen a takarékosságra, az anyagok hatékonyabb fel- használására irányította a figyelmet. A kukorica ener­giaértékű növény, mégis túl sok megtermelt érték megy veszendőbe. — Igen, bővíteni kell a ku­korica felhasználásának körét. Elképzelhető a zúzva-betakarí- tás, a szár-hasznosítás, a zöld­liszt- és pelet-gyártás gazda­ságosabb módszere. Ki fogjuk alakítani a szálas- és tartósí­tott takarmányok, valamint a zöldliszt-előáIIítás komplex üze­mi technológiáját. Tovább kí­vánjuk fejleszteni a mellékter­mékek gazdaságos begyűjté­sét. Tevékenységünket kiter­jesztjük a termékek szárítási technológiájának körültekintő kidolgozására. / Uj magyar munkagépek — On egy beszélgetésünk során azt mondotta, hogy az IKR magyar gépekkel fog dolgozni. — A gépbeszerzés kezdet­ben túlnyomórészt nyugati gé­pekre épült. De azóta sok li- censz vásárlásával a gépek te­kintélyes részét Magyarorszá­gon gyártjuk le. Talán az IKR igénye és igényessége is hoz­zájárult ahhoz, hogy a gép­gyártás hozzáállása a mező- gazdasági gépeket illetően megjavult. Ma már minden igényt kielégítő erőgépünk van, a Rába Steiger traktor és minden reményünk megvan ahhoz, hogy a közeljövőben a hozzávaló munkagépeket is Magyarországon fogják előállí­tani. Javult az alkatrészellátás, il­letve megtanultuk azok leg­jobb forgalmazási módszerét. A vetési időszakban és az ara­tás előtt időre munkaképes állapotba tudtuk hozni a gé­peket. Továbbra is kutatjuk a gép­kapacitások hatékonyabb ki­használásának lehetőségét, az erő- és munkagépek összhang­ját és a termelési feladataink­hoz jobban igazodó munka­géplánc kialakítását. Továbbra is fokozott mérték­ben törekszünk a tőkés import­ból származó gépek és alkat­részeik hazai és szocialista relációból történő kiváltására. — A kormány-program sze­rint 1980-ra a kukorica 70 százalékát rendszereken be­iül keil termelni 52 mázsás országos átlaggal. A prog­ram sorsa nem kis mérték­ben az Önök kezében van. — Az országos igények a taggazdaságoktól korábbi cél­kitűzéseink megvalósítását, a bázisátlag megduplázását kö­vetelik. A termésátlagok meg­kétszerezése nem irreális, hi­szen gazdaságaink üzemi át­lagban 20 278 hektáron már megduplázták átlagtermésüket. A most indult ötéves tervben azoknál a taggazdaságoknál, ahol a természeti és ökonó­miai feltételek azt lehetővé te­szik, a nagy hozamok elérését tervezzük, 80—100 q hektárt szorgalmazunk. A rosszabb adottságú területeken 60—70 mázsa termést tervezünk stabi­lizálni. Baling József Ember, ha ezt a házat nézed, hét ember munkáját dicséred A hétsarkú asztal Óhatatlanul is a „fülemüle perre" gondolok. Kié a fülemü­le dala? Azé-e akinek a fáján fütyül, vagy az perelheti aki­nek a kertje felett dalol. Két ember a madár hangján össze­kapott, hét ember hogyan tud békességben élni több százez­ret érő közös tulajdonukkal? A „Régi forrás" nevű szocia­lista brigád talán csak egyszer kapott össze: rekkenő hőség­ben dolgoztak a harkányi kö­zös üdülőjük építésén, Nagy­fenyvesi József, a brigád pénz­tárosa egy üveg sörre valót sem adott a verejtékező mun­kásoknak. — Sört akartok, vagy cemen­tet? — kérdezte. A közös üdülő építés igazi harcát azonban nem a szomjú­ságukkal, fáradtságukkal vív­ták. Amikor 1971-ben megszü­letett az üdülő építésének gon­dolata. az asszonyok csak ne­vettek: férfi játék, majd elmú­lik. Amikor azonban a telek vá­sárlására került sor, kevésbé volt vidám a hangulat: a har­kányi új üdülőtelepen fekvő 83 négyszögöles telekért harminc­ezer forintot kellett fizetni. Kvell János, a brigád vezetője, Farkas Istvánná, a napló veze­tője, Heizer József, Alexa Lász­ló, Hoffer János, Hartauer László, Nagyfenyvesi József, a MÁV pécsi Vontatási Főnöksé­gének lakatos-vízvezeték szere­lő brigádjának tagjai otthon­ról hozták el a pénzt, ráadásul a feleségek (férj) tudomására hozták, hogy a fizetésen kívüli jutalmakat, újítási pénzeket, ki­váló dolgozó kitüntetésért ka­pott összegeket az üdülő építé­sére fordítják. A napokban összejött Har­kányban a brigád, feleségek, gyerekek. Most már ismét ne­vetnek, s talán még jobban tisztelik a briqád megszállott­ságát, ahogy felépítették ezt a házat. Átlapoztam a brigád­naplót: az egyik fényképen a brigád tagjai a gizgazos tel­ken állva a földet nézik, akkor úgy érzem ők sem hittek igazán a vállalkozás sikerében. A dá­tum: 1971. IX. 14. Ugyanebben az esztendőben, a december 8-i brigádgyűlésen Nagyfeny­vesi Józsefet megválasztják „pénzügyminiszternek", Farkas- nét az adminisztratív ügyek in­tézőjének, Kvell János vállalja a tárgyalófél, az anyagbeszerző, a menedzser szerepét, a töb­biek ügyességüket, erejüket, szorgalmukat, kitartásukat ajánlják fel. Az aranykoszorús szocialista brigád jelvényt, 1973-ban a MÁV Kiváló brigádja címet mégsem a ház építéséért kap­ták. Tizenkilenc vízállomás kar­bantartását, javítását végzik Baranyában Mohácstól Bere- mendig ... Az árvíz védekezé­si munkáknál csakúgy ott vol­tak, mint a rigópusztai szociá­lis otthon, a sellyei általános iskola parkosításánál, kisebb- nagyobb hibák kijavításánál. Egészen különleges ahogy ez a hét ember az újat, az ész­szerűbbet keresi: nincs olyan év, hogy legalább másfél tu­cat újítást be ne nyújtanának, amelyből tíz a legszigorúbb bí­ráló ítéletét is állja. A legérdekesebb mégis a nyaraló. Kevés jogász dicseked­het olyan szerződésfogalmazás­sal, mint az, aki a brigád ház­építéssel kapcsolatos okmányát szerkesztette. „A szerződő felek megállapítják, hogy a megvá­sárolt ingatlan a „Régi forrás" brigád osztatlan közös tulajdo­nát képezi, ugyanígy osztatlan közös tulajdont képez a telek­re közös erővel felépítendő üdülő-épület is. . . A felek megállapodnak abban is, hogy bármelyik társuk elhalálozik, az örökösök sem idegeníthetik el az örökölt tulajdont, azt csak a „Régi forrás” brigád közösen veheti meq . . ." Az üdülőben hét helyiség van. Mindegyikben heverő, asz­tal, fotelok, ágynemű. Minden közös, a brigádpénztárból vet­ték. Hűtőszekrény, televízió, rá­dió, gázmelegítő, a földszinti nagy társalgóból míves vas csi­galépcső vezet az emeletre. A MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, dr. Szabó Tibor nem­régen lenn járt Harkányban; valahol láttam már eqy ilyen hasonlóan szép csigalépcsőt — mondotta. — Nem hasonló volt — fe­lelt Kvell János —, ez volt az. A pécsi igazgatóság épületé­ben volt felszerelve, egyik irat­tárból a másikba lehetett rajta közlekedni. Az ügyintézők sok­szor beverték fejüket, leestek róla. Megszületett az ítélet: más feliárási módot kell talál­ni. A kőművesek már csaknem összetörték az öntöttvas lép­csőt, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a „Régi forrás" brigád talán tudja használni. Fél óra alatt szétszerelte a brigád, aztán eqy hónapig il- iesztgette a már kész épület­ben. Máskor — korábban — egy épület bontásánál a régi, kitűnő minőségű, sárga Zsol- nay-téglák kerültek volna ki­dobásra. Abból épült az üdülő lába. Sumonyban raktárt bon­tottak le, a faragott szarufák tartják most a tetőt a harká­nyi házban. A fizetés minden fillérig ha­zakerült, a többi pénz, a szom­batok, a vasárnapok, a sza­badság jórésze Harkányban fogyott el. Most kész a ház. Már csak a hétsarkú asztalt kell megépí­teni a kertben, amely mellett a két évtizede együtt dolgozó brigád még hosszú évekig el­beszélget arról, amit Nagyfeny­vesi Valéria, (a brigád „pénz­ügyminiszterének" testvére) képzőművész a társalgó falára készített nagyméretű kerámiá­jára írt. „Ember, ha ezt a há­zat nézed, hét ember munká­ját dicséred.” A kerámián ta- licskázó, építő, szerszámokkal küszködő emberek . . . Lombos! Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom