Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-25 204. szám
1976. július 25., vasárnap Dünantuii napló 3 Háromszázezer hektárra fejleszti területét az IKR Öt év alatt 2,7 milliárd forintért vásárolnak rendszergépeket n i IKR javasolja: minőség ■> alapján történjék a kukorica átvétel. — Magas lizin-, olaj- és fehérjetartalmú hibridek — A közös vállalat szolgáltatásait külön ! is igénybe lehet venni. — Megszűnik a húsz százalék. — Rövidesen megjelennek a Rába Steiger megfelelő munkbgépei. — Kiterjesztik a kukorica felhasználásának körét. Beszélgetés Baksai Antallal, az Iparszerü Kukoricatermelő Rendszer ügyvezető elnökével. — Az IKR 240 000 hektáron termel kukoricát. Ez az ország kukoricaterületének 20 százaléka. A szárazság a legkritikusabb időszakban sújtotta a növényeket. Elnök elvtárs, van-e még kilátás elfogadható termésre?- Az utóbbi napokban több helyen volt kisebb-nagyobb eső, és ez lényegesen megjavította a kilátásokat. Az eső olyan időben érkezett, amikor még segíthet. Igaz, hogy a korai kukoricáknál kint van már a címer, de még nem virágoztak el. A kései kukoricák most hányják címerüket, s így a beporzás még lehetséges. Az eső nyilván a csőképződést megindítja és így véleményem szerint közepes termésre számíthatunk. Az eredeti koncepció igazolódott — Az IKR hatékonyságát nem vitatja senki, de drá| gának tartják, s ez a tag- I gazdaságok széles körében ellenérzést kelt. A várhatóan gyengébb termés miatt sok tsz-nek pénzügyi gondjai jl lesznek. Nem lenne-e lehe- | tőség egy szelektív jellegű \ együttműködésre a vállalat $ és gazdaságai között?- A lezárult öt évben vállalatunkat sok kritika érte. De végülis 64,5 mázsás kukorica- átlagot ért el, 1975-ben-230 millió forintos nyereséget és visszafizette hitelkötelezettségeit. A tapasztalatokból kiindulva tovább kívánjuk javítani az üzemek érdekeltségét, de a közös vállalat biztonságát is. A vállalat ezentúl is megvásárolja és tagjainak 5 évre bérbeadja a gépeket. De új lehetőségként a taggazdaságok saját pénzükből is vásárolhatnak gépet, és ebben az esetben csak agronómiái szolgáltatósokat vesznek igénybe a vállalattól. A fejlesztés nagyságrendje korlátozott a fejlesztési alapunk miatt, de a vállalat egyéb szolgáltatásai korlátlanul igénybe vehetők - akár külön a kukoricára, akár a társult növényekre vonatkozó szolgáltatás. — Mit jelent e két alternativa pénzben?- Ha a hatodik éves taggazdaság csak agronómiái szolgáltatásokat kíván igénybe venni, akkor évente hektáronként 120 kg. kukoricatérítést fizet. Ha a második ciklusban gépsort is kér, gépberuházási díjat fizet. Ez a gép árának 148 százaléka, valamint fizeti a technológiai szolgáltatósok értékét. Üj tag — 1976. január 1. utáni belépés — esetén, ha gépeket is kér, a gépberuházás a gépérték 163 százaléka. Ha csak agronómiái szolgáltatást vesz igénybe és gépeket nemi kér, úgy 170 kg kukoricatérítést fizet hektáronként. — S a tapasztalat? — Feltételeztük, hogy az üzemek több saját pénzeszközzel rendelkeznek és ezért az előnyösebb vásárlást igénylik. Sajnos, felméréseink nem ezt igazolják, és ez megerősíti a régi koncepciót, amely szerint az üzemek túlnyomó többsége igenis a közös vállalat pénzeszközeiből vásárolt gépeket kéri a bérleti díjnak termelési költségből való finanszírozása mellett. — Sokan igazságtalannak és visszahúzónak tartották, hogy a vállalat a terméstöbblet 20 százalékát magának követeli. — Az igazgató tanács most olyan döntést hozott, hogy a második ötéves ciklusra számított bázisátlag az előző ötéves ciklus átlagtermése. Az új tagok, valamint a második ciklusban belépett tagok a többlettermésből 20-200 kg-ig térítenek hektáronként a többlettermés korábbi 20 százalékával szemben. Itt figyelembe vesszük a régi és új gazdaságok kapcsolatát a közös vállalat fejlesztésében, illetve az átlagtermés alakulását azzal a céllal, hogy a többet termelők előnyösebb helyzetbe kerüljenek azokkal szemben, akik a technológia be nem tartása miatt alacsonyabb eredményt érnek el. Dinamikusan tovább! — Évről-évre több gépsor amortizálódik, s van némi nyugtalanság a tsz-ekben: lehetővé teszi-e az önök gazdasági helyzete, hogy a nullára futott gépsorokat kicseréljék? — A gépek öt év alattamor- tizálódnak és átkerülnek a taggazdaság tulajdonába. Ugyanakkor a taggazdaság igényt tartha egy új gépsorra. Ennek a forrósa a korábban befizetett amortizáció, a vállalat nyereségéből származó fejlesztési alap és hitel. Az IKR 1976-ban 323 millió forintért vesz gépeket. 1977- ben 459, 1978-ban 474, 1979- ben 882 és 1980-ban 562 millió az újonnan beszerzett rendszergépek értéke. A fejlesztésre fordított ösz- szeg 30 százaléka saját erő. S ezt a vállalat fejlesztési alapjából képes biztosítani. — A gépvásárlási számok milliárdos nagyságrendűek. Azt jelenti ez, hogy az IKR folytatja az elmúlt öt évre jellemző dinamikus fejlesztést? — 1980-ig 300 000 hektárra növekszik kukoricaterületünk és a kukorica termésátlaga 1980- ban 70 q ha. Gabonából 120 000 hektár lesz a terület, ciz átlaghozam 52,5 q. Cukorrépából 30 000 hektárra kívánjuk növelni a rendszerbe vont területet és 430 q ha termést elérni. Napraforgóból 12 000 ha a cél 22 q-s átlaggal. Szójából 1000 hektár területet terveztünk 20 q átlagterméssel. Továbbá 1980-ig 30 000 hektár szálastakarmányt, zöldlisztet kívánunk előállítani rendszerünkön belül. Egy hektárra 105 q termést tervezünk. A minőség kerül előtérbe — A termésátlagok növelésének határai vannak . . . — Meggyőződésem, hogy a lehetőségeket még nem merítettük ki, s minden rendelkezésünkre álló, vagy beszerezhető eszközt ennek szolgálatába állítunk. Tovább szélesítjük a tudományosan megalapozott talajerő-gazdálkodást. Kidolgozzuk a folyékony műtrágyázás technológiáját, javítjuk a műtrágyaellátás és -kijuttatás jelenlegi módszereit. A lombtrágyó- zós széleskörű bevezetését is előirányoztuk. A biztonságos termelés érdekében, ahol lehetőségünk van, szorgalmazzuk az öntözést és elősegítjük a feltételek megteremtését. Továbbra is kísérleteket végzünk a magas termőképességű fajták felkutatására. De, s ezt nyomatékosan szeretném aláhúzni, figyelmünk egyre erőteljesebben a béltartalomra, a minőségre irányul. Technológiai fejlesztési kísérleteink között szerepel a nagy lizin-, a magas olaj- és fehérjetartalmú hibridek termelés- technológiájának kidolgozása. Mi nemcsak több kukoricát, hanem több lizint, olajat és fehérjét akarunk lehozni egy-egy hektárról. Elérkezett az ideje, hogy fontolóra vegyük: a minőség alapján történjék az átvétel. — Az olajválság minden területen a takarékosságra, az anyagok hatékonyabb fel- használására irányította a figyelmet. A kukorica energiaértékű növény, mégis túl sok megtermelt érték megy veszendőbe. — Igen, bővíteni kell a kukorica felhasználásának körét. Elképzelhető a zúzva-betakarí- tás, a szár-hasznosítás, a zöldliszt- és pelet-gyártás gazdaságosabb módszere. Ki fogjuk alakítani a szálas- és tartósított takarmányok, valamint a zöldliszt-előáIIítás komplex üzemi technológiáját. Tovább kívánjuk fejleszteni a melléktermékek gazdaságos begyűjtését. Tevékenységünket kiterjesztjük a termékek szárítási technológiájának körültekintő kidolgozására. / Uj magyar munkagépek — On egy beszélgetésünk során azt mondotta, hogy az IKR magyar gépekkel fog dolgozni. — A gépbeszerzés kezdetben túlnyomórészt nyugati gépekre épült. De azóta sok li- censz vásárlásával a gépek tekintélyes részét Magyarországon gyártjuk le. Talán az IKR igénye és igényessége is hozzájárult ahhoz, hogy a gépgyártás hozzáállása a mező- gazdasági gépeket illetően megjavult. Ma már minden igényt kielégítő erőgépünk van, a Rába Steiger traktor és minden reményünk megvan ahhoz, hogy a közeljövőben a hozzávaló munkagépeket is Magyarországon fogják előállítani. Javult az alkatrészellátás, illetve megtanultuk azok legjobb forgalmazási módszerét. A vetési időszakban és az aratás előtt időre munkaképes állapotba tudtuk hozni a gépeket. Továbbra is kutatjuk a gépkapacitások hatékonyabb kihasználásának lehetőségét, az erő- és munkagépek összhangját és a termelési feladatainkhoz jobban igazodó munkagéplánc kialakítását. Továbbra is fokozott mértékben törekszünk a tőkés importból származó gépek és alkatrészeik hazai és szocialista relációból történő kiváltására. — A kormány-program szerint 1980-ra a kukorica 70 százalékát rendszereken beiül keil termelni 52 mázsás országos átlaggal. A program sorsa nem kis mértékben az Önök kezében van. — Az országos igények a taggazdaságoktól korábbi célkitűzéseink megvalósítását, a bázisátlag megduplázását követelik. A termésátlagok megkétszerezése nem irreális, hiszen gazdaságaink üzemi átlagban 20 278 hektáron már megduplázták átlagtermésüket. A most indult ötéves tervben azoknál a taggazdaságoknál, ahol a természeti és ökonómiai feltételek azt lehetővé teszik, a nagy hozamok elérését tervezzük, 80—100 q hektárt szorgalmazunk. A rosszabb adottságú területeken 60—70 mázsa termést tervezünk stabilizálni. Baling József Ember, ha ezt a házat nézed, hét ember munkáját dicséred A hétsarkú asztal Óhatatlanul is a „fülemüle perre" gondolok. Kié a fülemüle dala? Azé-e akinek a fáján fütyül, vagy az perelheti akinek a kertje felett dalol. Két ember a madár hangján összekapott, hét ember hogyan tud békességben élni több százezret érő közös tulajdonukkal? A „Régi forrás" nevű szocialista brigád talán csak egyszer kapott össze: rekkenő hőségben dolgoztak a harkányi közös üdülőjük építésén, Nagyfenyvesi József, a brigád pénztárosa egy üveg sörre valót sem adott a verejtékező munkásoknak. — Sört akartok, vagy cementet? — kérdezte. A közös üdülő építés igazi harcát azonban nem a szomjúságukkal, fáradtságukkal vívták. Amikor 1971-ben megszületett az üdülő építésének gondolata. az asszonyok csak nevettek: férfi játék, majd elmúlik. Amikor azonban a telek vásárlására került sor, kevésbé volt vidám a hangulat: a harkányi új üdülőtelepen fekvő 83 négyszögöles telekért harmincezer forintot kellett fizetni. Kvell János, a brigád vezetője, Farkas Istvánná, a napló vezetője, Heizer József, Alexa László, Hoffer János, Hartauer László, Nagyfenyvesi József, a MÁV pécsi Vontatási Főnökségének lakatos-vízvezeték szerelő brigádjának tagjai otthonról hozták el a pénzt, ráadásul a feleségek (férj) tudomására hozták, hogy a fizetésen kívüli jutalmakat, újítási pénzeket, kiváló dolgozó kitüntetésért kapott összegeket az üdülő építésére fordítják. A napokban összejött Harkányban a brigád, feleségek, gyerekek. Most már ismét nevetnek, s talán még jobban tisztelik a briqád megszállottságát, ahogy felépítették ezt a házat. Átlapoztam a brigádnaplót: az egyik fényképen a brigád tagjai a gizgazos telken állva a földet nézik, akkor úgy érzem ők sem hittek igazán a vállalkozás sikerében. A dátum: 1971. IX. 14. Ugyanebben az esztendőben, a december 8-i brigádgyűlésen Nagyfenyvesi Józsefet megválasztják „pénzügyminiszternek", Farkas- nét az adminisztratív ügyek intézőjének, Kvell János vállalja a tárgyalófél, az anyagbeszerző, a menedzser szerepét, a többiek ügyességüket, erejüket, szorgalmukat, kitartásukat ajánlják fel. Az aranykoszorús szocialista brigád jelvényt, 1973-ban a MÁV Kiváló brigádja címet mégsem a ház építéséért kapták. Tizenkilenc vízállomás karbantartását, javítását végzik Baranyában Mohácstól Bere- mendig ... Az árvíz védekezési munkáknál csakúgy ott voltak, mint a rigópusztai szociális otthon, a sellyei általános iskola parkosításánál, kisebb- nagyobb hibák kijavításánál. Egészen különleges ahogy ez a hét ember az újat, az észszerűbbet keresi: nincs olyan év, hogy legalább másfél tucat újítást be ne nyújtanának, amelyből tíz a legszigorúbb bíráló ítéletét is állja. A legérdekesebb mégis a nyaraló. Kevés jogász dicsekedhet olyan szerződésfogalmazással, mint az, aki a brigád házépítéssel kapcsolatos okmányát szerkesztette. „A szerződő felek megállapítják, hogy a megvásárolt ingatlan a „Régi forrás" brigád osztatlan közös tulajdonát képezi, ugyanígy osztatlan közös tulajdont képez a telekre közös erővel felépítendő üdülő-épület is. . . A felek megállapodnak abban is, hogy bármelyik társuk elhalálozik, az örökösök sem idegeníthetik el az örökölt tulajdont, azt csak a „Régi forrás” brigád közösen veheti meq . . ." Az üdülőben hét helyiség van. Mindegyikben heverő, asztal, fotelok, ágynemű. Minden közös, a brigádpénztárból vették. Hűtőszekrény, televízió, rádió, gázmelegítő, a földszinti nagy társalgóból míves vas csigalépcső vezet az emeletre. A MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, dr. Szabó Tibor nemrégen lenn járt Harkányban; valahol láttam már eqy ilyen hasonlóan szép csigalépcsőt — mondotta. — Nem hasonló volt — felelt Kvell János —, ez volt az. A pécsi igazgatóság épületében volt felszerelve, egyik irattárból a másikba lehetett rajta közlekedni. Az ügyintézők sokszor beverték fejüket, leestek róla. Megszületett az ítélet: más feliárási módot kell találni. A kőművesek már csaknem összetörték az öntöttvas lépcsőt, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a „Régi forrás" brigád talán tudja használni. Fél óra alatt szétszerelte a brigád, aztán eqy hónapig il- iesztgette a már kész épületben. Máskor — korábban — egy épület bontásánál a régi, kitűnő minőségű, sárga Zsol- nay-téglák kerültek volna kidobásra. Abból épült az üdülő lába. Sumonyban raktárt bontottak le, a faragott szarufák tartják most a tetőt a harkányi házban. A fizetés minden fillérig hazakerült, a többi pénz, a szombatok, a vasárnapok, a szabadság jórésze Harkányban fogyott el. Most kész a ház. Már csak a hétsarkú asztalt kell megépíteni a kertben, amely mellett a két évtizede együtt dolgozó brigád még hosszú évekig elbeszélget arról, amit Nagyfenyvesi Valéria, (a brigád „pénzügyminiszterének" testvére) képzőművész a társalgó falára készített nagyméretű kerámiájára írt. „Ember, ha ezt a házat nézed, hét ember munkáját dicséred.” A kerámián ta- licskázó, építő, szerszámokkal küszködő emberek . . . Lombos! Jenő
