Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-18 197. szám
1976. július 18., vasárnap Dunámul! napló 3 Keduezök a tapasztalatok A mezőgazdasági társulások A termelőerők fejlődésének általános törvényszerűségei közé tartozik a munkamegosztás fokozódása, az anyagi, szellemi erők koncentrációja. Pár tunk 1957-ben kidolgozott agrárpolitikájának következté ben a paraszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörülésével e folyamat felgyorsult, s napjainkban is tart. Baranya megyében az átszervezés befejezésével — aprófalvas jellegéből adódóan — több mint 300 mezőgazdaság1 termelőszövetkezet alakult. A hatvanas évek utolsó éveiben és a IV. ötéves tervidőszakban a gazdasági növekedés feltételei olyan irányban alakultak, ami a termelés fokozásához szükséges üzemi méretek növelése mellett a szakosodásnak, a különböző szintű társulások és közös vállalatok alakulásának is kedvezett. Társulások Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat több évre szóló együttműködési szerződést kötött több szakosított sertésteleppel rendelkező mezőgazdaság' üzemmel és garanciális szarvasmarha hizlalási megállapodást a nagyobb számú hízómarhát előállító gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat — többek között — öt évre szóló kooperációs megállapodást kötött négy termelőszövetkezettel keverék-takarmányok garanciális értékesítésére közös kockázat- vállalás alapján, több mező- gazdasági üzemmel a takarmánytápok előállítására. Kedvező hatású a Szigetvári Konzervgyár termeltetésegyüttműködési törekvése. Például: a szovjet exportra készülő zakuszkáhor a paprikahüvelyt, a lecsó-alapanyagot és az ízesítő uborkát a dráva- sztárai tsz-szel termelteti. A konzervgyár a zöldségek szántóföldi termesztéséhez vetőmagot, a gépi betakarításhoz (borsó) gépi beszerzést vagy közvetlen szolgáltatást biztosít a vele termelési kapcsolatban lévő gazdaságoknak. A Kaposvári Cukorgyár több mezőgazdasági üzemmel kötött több évre szóló megállapodást a cukorrépa termeltetésére gépi betakarításának elősegítésére és dúsított takarmány (UREBETIN) biztosítására. Helyes kezdeményezés bontakozott ki a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének elősegítésére több termelőszövetkezetben, döntően az állat- tenyésztési ágazatokban (ta- karmányellátás, szaktanács- adás, értékesítés, az utóbbi időben tenyészanyagellótás), amely mind szélesebb körű és kiterjed az állami gazdaságokra és más kapcsolódó szervezetekre. Külön figyelmet érdemel az Általános Fogyasztási- és Értékesítő Szövetkezet ezirányú tevékenysége, amelyet munkáslakta területekre is kiterjeszt (szakcsoportok alakításával, termeltetési, felvásárlási szerződéskötésekkel), ami főleg a zöldség-gyümölcs termelésre és kisállatok nevelésére irányul (Komlón, Pécs város környékén és több községben). A megyében 56 kisállattenyésztő, 37 ..zöldségte-melő. 27 méhész. 8 sertéshizlaló és 7 baromfitenyésztő szakcsoport működik 9000 taggal. Az ÁFÉSZ-ekkel kapcsolatban lévő kistermelők száma meghaladja a 36 ezret, akik tavaly több mint 600 vagon zöldséget, burgonyát és gyümölcsöt értékesítettek a lakosság ellátására, exportra 223 vagon nyulat és 40 vagon mézet állítottak elő. A termelőerők egy bizonyos fejlettségi fokon csak akkor működhetnek hatékonyan, ha megnövekedett lehetőségei vannak. Jelenleg a megyében mindössze 67 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 6 állami gazdaság működik, a kedvező üzemi méreteket többségben fejlesztik a termelési Új feladatok, lehetőségek kialakultnak tekinthetjük. Ugyanakkor a megnövekedett üzemi méretek sem képesek minden téren a korszerű technika és eljárások alkalmazására. Például a repülőgépes növényvédelem megszervezésére egyetlen üzem sem képes önállóan. Rendszerek A 67 mezőgazdasági termelőszövetkezet 35 megyei és országos kooperációban érdekelt (megközelítőleg 500 társulási taggal). Az állami gazdaságok mindegyike több termelési rendszerben vesz részt. Ilyen a négy különböző kukoricatermesztési rendszer, amelyben már napraforgót, búzát és több ipari növényt is termelnek. Ezzel egyidőben vagy ezt követően alakultak a babarci termelőszövetkezet búzatermesztési rendszere, amelynek ma már 27 termelőszövetkezet tagja és búzán kívül borsó, lucernamag és bab termesztésével is foglalkozik; a Bólyi Állami Gazdaság szójabab, komló termelési rendszere, amelynek 8 termelőszövetkezet is tagja; a sombereki termelő- szövetkezet burgonyatermesztési együttműködési társulása, amelyben két szövetkezet 500 hektáron termeszt kiváló ered ménnyel burgonyát; az URE- BETIN-társulásban (cukorgyári melléktermékből dúsított takarmány) megyénk 27 termelőszövetkezete vesz részt; a Kaposvári Hibridsertés Tenyésztő- és Értékesítő Közös Vállalkozásban 13 megyei mezőgazdasági üzem működik, az üzemek összes sertésállományának közel 40 százalékával. A szolgáltatás célú társulásokból — a termelésre gyakorolt közvetlen hatása miatt — különösen naav jelentősége van a közelmúltban alakult három agrokémiai társulásnak, amelyet három állami gazdaság, 28 mezőgazdasági termelőszövetkezet alakított műtrágya és növényvédőszer közös raktározása és hasznosítása végett. Ez a megye szántó- területének mintegy 50 százalékát foglalja magában. Ehhez csatlakoznak az olyan kisebb társulások, mint a hímesházi, az újaetrei légi növényvédelem és talajerő-pótlást szolgáló társulás. E társulásokban a végzett munka hatékonysága kedvezőbb. A kukoricát Baranyában az erre szolgáló terület több mint 70 százalékán zárt rendszerben termesztik. Itt a hektáronkénti átlaghozam 1975-ben közel 9 mázsával több volt, mint a rendszereken kívülieké. A mázsánkénti önköltség 20—30 forinttal kevesebb, az egv mázsára jutó élőmunka felhasználása a 2.83 órával szemben 0.6 órára. a aépi munkaóra pedig 0,9-ről 0.3—0,4-re csökkent. Hasonlóak vagy megkö- zelítőek a többi növénytermesztési ágazatokban terjedő rendszerek eredményei is. Együttműködés Az együttműködés kiszélesítése, döntően a szakosított zárt termelési rendszerek bevezetése kedvező változást hozott elsősorban az emberi munka értékeire, a vezetésre, a munka hatékonyságának növelésére, a termelési és munkafegyelemre, az üzem- és munkaszervezésre, az eszközkihasználásra, a termelés és értékesítés terv- szerűségére és biztonságára. Példának említem a baromfi- feldolgozásra és értékesítésére alakult közös vállalatot, amelyben termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az országos Baromfifelvásárló és Feldolgozó Vállalat is részt vesz. A baromfigyár létrehozása 'megköveteli az alapanyag-termelés pontosságát időre, mennyiségre, minőségre. Elősegíti az ezen ágazaton belüli szakosodást is. Például a sás- di termelőszövetkezet liba, a mógocsi pulykatenyésztéssel foglalkozik. A Bólyi Állami Gazdaság naposbaromfi és feldolgozásra kész árubaromfi előállítását végzi. Nagy tartalékot jelent a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésbe való jobb hasznosítása, főként az állattenyésztésben és kertészeti termékek • termelésében. Indokolatlan együttműködési elmaradás mu. totkozik a nagyüzemek juhászaidban és a termelőszövetkezetek halgazdaságában. E fontos területen lévő elmaradásoknak több objektív (jogszabályi- és szabályozói, érdekeltségi), de nagyrészt szubjektív (vezetői, szemléletbeni) okai vannak. Feladatok A fő figyelmet most néhány kiemelt feladatra indokolt összpontosítani ; — a nagykapacitású baromfifeldolgozó- és forgalmazó közös vállalat befejezés előtt álló gyárának beindítására és hatékony üzemeltetésének biztosítására ; — a szeivezés alatt álló Szigetvári Közös Zöldségtermeltető Társulás beindítására, a beruházásnak ütemszerü biztosítására ; — a mezőgazdasági nagyüzemek területi szervei (termelőszövetkezetek szövetsége, állami gazdaságok területének szerve) és az élelmiszerfeldolgozó vállalatok kezdeményezzék egyes élelmiszerek előfel- dolgozását közös érdekeltségi alapon. Eddigi tapasztalataink meggyőzően bizonyítják, hogy a párt agrárpolitikai célkitűzései eredményesen teljesíthetők, ha a rendelkezésre álló anyagi- és szellemi értékeket a legjobban hasznosítjuk és a feltételeknek megfelelően koncentráljuk, ha az érintett gazdálkodó szervezetek a kölcsönös érdekeltséget messzemenően figyelembe veszik, ha az együttműködést nem célnak, hanem eszköznek tekintjük. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság titkára Külszíni bánya Évente 350 ezer tonna jó fü- töértékü szenet fejtenek a Mecseki Szénbánya Vállalat külfejtési üzemében. A napfény világította bánya teljes termelését a pécsi hőerőműben, a gőzfejlesztő kazánokban tüzelik el. A képen: dömperre rakodik a fejtő-markoló gép. Beindítjuk a gyárat, aztán folytatjuk a beruházást... Új igazgató a mohácsi bútorgyárban Csaknem úgy szólítom, hogy Miska bácsi. Az elmúlt hét esztendőben talán százszor is itt ültünk egymással szemben, ebben a tenyérnyi, a tetőtérből kiépített igazgatói irodában, az új bútorgyárról, a székgyártásról beszélgetve. Jakab Mihály, a mohácsi bútorgyár volt igazgatója, sajnos nem lesz ott a rövidesen sorrakerülő gyái- avatáson. Amióta az új gyár gondolata megszületett, óránként több napot is ledolgozott életéből, a gépek indulására már nem maradt. Az új igazgató, Ősi Ionos még idegenül mozog ebben az irodában. — Miska bácsi élete is, ha Tála is nagy tanulság lehet mindannyiunk számára. Ha azt akarjuk, hogy jól menjenek n dolgok, hogy előrelépjünk, úgy kell dolgoznunk, mint ő. ha a nyugdíjas éveket is szeretnénk megkapni, jobban kell takarékoskodni erőnkkel. — Most ön sem ezt teszi. — Szeretném gyorsan áttekinteni a gyár életét, megismerni az embereket, s közben azért valami hasznot is hajtani munkámmal . . . Ősi János a Szék és Kárpitosipari Vállalat beruházási osztályvezetője volt, július 1-i megbízatása előtt szinte minden héten Mohácson járt. A csaknem 150 milliós értékű új gyár sok munkát adott építése közben is. — Megszoktam az utazást Messze került Angyalföldről, sráckorában el sem tudta képzelni, hogy másutt is lehet élni. A gépipari technikum elvégzése után az Egyesült Izzóban helyezkedett el, akkor úgy látszott, hogy a Váci úton döcögő villamos lesz a köldök- zsinór egész életében munkahelye és otthona között. Másfél évtizede — 21 esztendős korában — kiemelték az esz tergapad mellől, művezetőnek nevezték ki. A hatvanas évex elején az Izzóhoz csatolták a gyöngyösi gépgyárat, Ősi János élete akkor gyökeresen felborult. — Az új beruházást kellett irányítanom. Feleségem szó nélkül összepakolt, ő orvos, utaztunk. Hatvankilenc végén indítottuk a gyárat, s csak akkor jutott ismét eszembe az évek előtti kétségem: hiszen én nem is értek a beruházásokhoz. Az igazgató azt mondta, majd megtanulod. Gyöngyösről Nagykanizsára helyeztek. A fényforrás gyár beruházási költsége 1,6 milliárd forint volt, a határidő pedig gyorsan közelgett. — 1973-ban, amikor végre eldőlt, hogy elkezdődik az építkezés Mohácson, meghívtak a Szék és Kárpitosipari Vállalat beruházási munkálatainak irányításához. Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Sikló son, Mohácson folynak fejlesztési munkák . . . — On most már kétszeresen lelelös a mohácsi gyárért, az üzempróbáknak ezekben a napokban kellene kezdődniük a tervek szerint, erre csak hetek múltán lehet számítani. — Az eredeti elgondolások szerint már akkor meg kellett volna kezdődnie a termelésnek, amikor az építők a nagycsarnok vázát készítették. Nem volt pénz, amikor előteremtették,; éppen nem volt építési kapacitás, a BÉV elvállalta a munkát, akkor a betonelemek késtek. Mint a legtöbb beruházásnál, soha nem volt együtt minden szükséges. Ennek ellenére az építők itt kitűnő és gyors munkát végeztek. Ilyen beruházás 36 és 42 hónap alatt kell, hogy befejeződjön. Az MNB 1973 júliusában írta alá a szerződést, ettől kezdve most telt el 36 hónap. Augusztusban már mindenképpen be kellene indítanunk az üzempróbákat. Idén 100 ezer széket gyártunk exportra. minden nap kiesés 160 ezer forint veszteséget jelent. Csak iskolásoknak! Kárpitosipari UUUll lültUlllüUlillUlt ■ MOST KERESSE FEL A PÉCSI CENTRUM ÁRUHÁZAT, MOST MÉG KÉNYELMESEN VÁSÁROLHAT! szolgáltatást lakosság és közület részére • LÁNYKA ÉS FIÚ ISKOLAKOPENYEK, GYERMEK FÉLCIPŐK, GYERMEK TORNACIPŐK, ISKOLATÁSKÁK, MELEGÍTŐK, TISZTASÁGI CSOMAG • rövid határidőre vállalunk l A VÁROS KÖZPONTJÁBAN A PÉCSI CENTRUM ÁRUHÁZ Megrendelés felvétele: PÉCSI BÚTORGYÁR — NAGY VÁLASZTÉK! Pécs, Somogyi Béla u. 6. sz. ÍmEiA SZOLID ARAK! Ügyintéző : Wirth Józsefné. Kimegyünk a gyárba, sok még itt a munka. Mégsem ez az elsődleges amit észrevesz a látogató. Nagyon szép a gyár, tágas, világos, jó levegőjű munkacsarnokokban piros, kék. sárga, zöld berendezések, szállító szalagok, automata és félautomata gépek. — ön is, társai is Hatolok. A munkások a régihez szoktak. Az új gyár korszerű, nagy felelőséggel kell itt dolgozni. — Nehéz félév elé nézünk, mégsem félek. Lehet, hogy túl nagy az önbizalmam, de a mohácsi gyár jó szervezettségű, a munkások jól értenek a székgyártáshoz, hogy bizakodásom nem lehet alaptalan. Debrecenben ötven esztendeje gyártanak széket, Mohácson csak néhány éve. Mégis egyformán jó termékek kerülnek ki mindkét gyárból. Ilyen beruházást indítani nem könnyű, ráadásul nekem még a pesti, kecskeméti, debreceni és siklósi beruházások pénzügyi elszámolásaiért is felelnem kell... — ön azt mondta, hogy vigyáznunk kell magunkra . . . — Igen. Azonban 36 évesen lehet annyi munka, amitől elfáradunk? Arra is gondolni kell, hogy Mohácson folytatni kell a beruházást, meg kell oldani g belső anyagmozgatást, az OMFB támogatását szeretnénk elnyerni egy új préshez. Új igazgató van Mohácson, ugyanúgy beszél, s bizonyára úgy is dolgozik majd, mint a régi . . . Lombosi Jenő t
