Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-18 197. szám
Felfedezni élmény, visszatérni öröm és felüdülés MŰHELYEK, ALKOTOK c 4 4 * * 4 4 t 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 ) 4 t 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 í 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 r 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Gyulai nyár Ezekben a hetekben egy kicsiny, alig 28 ezer lakosú városka a magyar kulturális élet egyik központja. Július 2-án — immár tizennegyedik alkalommal — megnyitotta kapuit' a Gyulai Várszínház, mely tiszteletreméltó következetességgel megvalósított programja eredményeképpen ma már nézőnek, színésznek, írónak egyaránt rangos esemény. Leszáll az est... A kivilágított kővár aranyló falai évszázadok ködéből előtűnő délibábként viliódznak a várárok víztükrében. Fél kilenc. Bent is fény gyűl, Zrínyit látjuk a komor falak között, amint aszta la fölé hajol, gondterhelten. Elhalnak a városi zajok, nincs többé autó, beat-zene — XX. század ... És ez már nem is Gyula . . . Csáktornyán vagyunk, gróf Zrínyi Miklós új viharok előtt álló sasfészkében ... A múltból a mát A színen Keresztury Dezső — Nehéz méltósáq című történelmi drámája. Rendező Marton Endre; Zrínyi gróf szerepében Sinkovits Imre, Zsófia, a felesége Gombos Katalin, Forstall Márk, Zrínyi udvari papja Kálmán György, gróf Hohenlohe Wolfgang, császári tábornok Kállai Ferenc . . . Monumentális feladatra vállalkozó mű, kitűnő színészek egész serege. . A deszkákon a magyar önfelszabadításról álmodó Zrínyi léptei dongnék, a történet egy másik szférájában királyok és Várrészlet kosztümös szereplőkkel császárok keverik a történelem kártyalapjait; a küldöncök, hír- vivők, jelentést hozó katonái révén ugyanakkor jelen vari a vóronkívüli világ is — minden félelmével, álmával, keservével . . . Darvas József Hunyadi é< Száraz György Nagyszerű halá című drámái után Keresztun, Dezső Zrínyije immár a harma dik történelmi dráma, mely c Gyulai Várszínház számára író dott. Tizenegynéhány évvel ez előtt, a megalakulást követe időben, a Várszínház az eile lejtett magyar történelmi drá mák fóruma kívánt lenni. Ez c célkitűzés azóta kiteljesedett Gyula a magyar történelmi drá ma műhelye lett. A város ér a Művelődésügyi Minisztérium meghívásos pályázatán részi vett a már említett szerzők mel lett Illyés Gyula is. Dániel a: övéi között című ..eredendő Gróf Zrínyi Miklós: Sinkovits Imre Kossuth-dijas, kiváló művész magyar komédiájának" gyulai ősbemutatója a nyár egyik legnagyobb érdeklődéssel várt hazai kulturális eseménye. A történelem, itt, Gyulán, nem kulissza. Az Alföld egyetlen fennmaradt téglavára annak az évszázados küzdelemnek érzelmeket és gondolatokat inspiráló emlékműve, melyet az emberibb életért vívott a nép, s fennmaradásáért a nemzet. M agyarok és nem magyarok közös ködeiméinek szintere ez. S Gyula ennek az egymásrautaltságnak, összeforrottságnak is kifejezője, őrzője és erősítője kíván lenni. A várszínház programjában évről évre szerepelnek erdélyi szerzők — Idén Lászlóity Csaba: Nappali virrasztás című drámája —, de itt, ebben a városban talált méltó otthonra, s végzi tevékenységét egyre magasabb színvonalon a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége is. A múlttal a mát kívánja erősíteni itt minden. Megrendül és fel magasodik... Estéről estére telt hazak előtt, őszinte érdeklődéstől kísérve játszanak a Várszínház művészei. Keresztury Zrínyi-drámája „deheroizáló” korunkban természetesen nemcsak érdeklődést kelt, de vitát is kavar. Az író így nyilatkozott céljairól: „ ... Alakját és történetét úgy szerettem volna színpadra állítani, hogy elragadja, tiszteletre és együttérzésre késztesse a nézőt, aki megrendül a nagyság balsorsát átélve, de lel is magasodik, látván, hogyan lehet úrrá a minden teremtmény romlásának rettenetén a nagy jellem, ha felemelt fővel, mindvégig tisztességgel vállalja végzetét. .." A dráma csodálatos nyelvezete maradandó élmény. Sinkovits töprengő, érzelemdús, s ugyanakkor rendíthetetlenül következetes Zrínyije úgyszintén. A viszonylag kis színpad behatárolta a lehetőségeket; az egész dráma egyetlen színtéren, Zrínyi Csáktornyái várának irószobájóban játszódik — így aztán mindenekelőtt irodalmi értékei csillognak. Az írói szándék több volt ennél: a magyarországi színtér mellett, a megjelenítés egy második síkján a korabeli Európa nagyhatalmainak képviselői szinte párhuzamosan lettek volna jelen — hisz a dráma egyik legfontosabb mondanivalója éppen ez: Zrínyi, s vele a magyar felszabadítás ügye egy kártyalap volt mindössze az események alakítói kezében. Nos, ebből az elgondolásból, csak keret- játékszerű jelzések maradtak —• s jórészt ezzel függ össze, hogy a kitűnő egyéni színészi teljesítmények ellenére (Sinkovits Imre, Kállai Ferenc, Csomós Mari, Siménlalvy Sándor) nem annyira a játék, inkább a gondolatok és a szöveg szépsége maradt meg a nézőben. Kisváros — nagy ambíciók Gyula természetesen nemcsak a Várszínházát jelenti nyaranként. Májustól augusztusig tart a Gyulai nyár gazdag rendezvénysorozata, mely a komplex közművelődési szemlélet ragyogó megnyilvánulása. Az Erkel Művelődési Központban a Szegedi Nemzeti Színház és a békéscsabai Jókai Színház vendég szerepel többször is, a belvárosi templomban és a városi könyvtárban hangversenyek, illetve hanglemez-estek zajlanak, a szabadtéri színpadon a legkitűnőbb tánczenekarok, jazz-együttesek kapnak fórumot. Az Erkel Művelődési Ház ezen a nyáron fogad először vendégeket. Nem túlzás: ez a kisváros Magyarország egyik legszebb művelődési házával dicsekedhet, ötszáz személyes elegáns színházterme — fővárosi színház is lehetne. 14 kiscsoportos foglalkozásra alkalmas helyisége, korszerű nyelvi laboratóriuma a mai közművelődés igényei kielégítéséhez biztosít megfelelő feltételeket. A várban történeti kiállítás, Erkel Ferenc szülőházában a nagy zeneszerző emlékkiállítása, a Dürer-teremben Kohón György kiállítása, majd a gyulai nyári művésztelep résztvevőinek tárlata várja a látogatókat. Öröm és felüdülés A Gyulai nyár természetesen elválaszthatatlan a gyulai vérfürdőtől. Az Alföld egyik legnagyobb gyógyfürdője 14,5 hektáros ősparkban épült. A közel százezernégyzetméter pázsit és virág között évi kilenc- százezer embert logad kéi fedett és három szabad gyógymedence. A csend, a kultúrált pihenés, a testi-lelki regenerálódás nagyszerű objektuma ez a jórészt társadalmi ösz- szefogással létrehozott komplexum. Gyula mindig akar valamit, ma is nagy ambíciók fűtik, s miután ez áldozatkész Gyulai látkép. Háttérben az új SZOT Üdülőszálló Varga Csaba Jó amatőrfilm eljuthat a mozivászonig Amikor még le akarta leplezni a filmet cselekvéssel párosul a város vonzereje, tekintélye folyamatosan növekszik. Gyula alkotó lokálpatriotizmusa magával ragadó. Erről beszélt Keresztury Dezső találkozásunk alkalmával, ezt hangsúlyozta Sinkovits Imre, s ugyanezt emelte ki Sik Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője, aki 1976. január 1- től a Gyulai Várszínház művészeti vezetője. Hallatlanul kemény munka folyik egyébként a Várszínházban. Sík Ferenc ezt így fogalmazta meg: kényelmes körülmények között az elkényelmesedés ellen akarunk valamit tenni. ,. Gyula nem hakni. A pécsi színművészek, színházi szakemberek egyébként jelentős szerepet kaptak az idei programban. Illyés Gyula Dániel az övéi között, avagy „A mi erős várunk" című eredendő magyar komédiája — melynek éppen tegnap este volt az ősbemutatója —. egy kicsit pécsi produkció. Rendező: Sik Ferenc. A dramaturg: Czimer József, a rendező munkatársa Szegváry Menyhért. A szereplők között olvastuk Petényi Ilona, Faludy László és Pákozdy János nevét. Gyulát felfedezni — élmény. Újra visszatérni öröm és lei- üdülés. Békés Sándor A kisgyerekek, amilyen, köny, nyen elhisznek képtelenségeket, sokszor_ ugyanolyan nehezen tesznek le kézzelfogható dolgokkal kapcsolatos kételyeikről. Varga Csaba például kiskorában a filmet akarta leleplezni. Mikor végétért a moziban a vetítés, kirohant a nézőtérről, hogy a vászon mögé nézhessen, mert bizony ott kell lenniök valahol a színészeknek ... A „leleplezés" persze nem sikerült, a film azonban egyre jobban kitöltötte gondolatvilágát, s ma az IXILON Stúdió vezetőjeként ismeretes — túlzás nélkül mondhatjuk — országszerte. József utcai lakásának egyik szobája ma is műterem. Mielőtt az Ifjúsági Házba költözött a nemrég Kiváló Együttes címmel kitüntetett IXILON Stúdió, itt dolgoztak. A nagylapú asztalon kiterített képsor, az „ősrobbanás" fázisrajzai. Az élet kialakulásának, az ember emberréválásának mozzanatait felidéző film a televízió egyik ismeretterejsztő sorozatának bevezetője lesz. De itt látom a Jó napol, Villon úr című film néhány rajzát, s az ugyancsak most készülő Futamok forgató- könyvének egyes lapjait. Hogy miről szólnak ezek a filmek, azt Varga Csaba szerint legalább olyan nehéz volna elmondani, mint azt, hogy miről szól egy zenemű . . Jónéhány film született ebben a szobában. Eddiq összesen 19 alkotását jutalmazták országos és nemzetközi fesztiválokon, többnyire első díjakkal. Egyedülálló siker ez — annak kell tartanunk, különösképpen, ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországon 50 ezer kamera van, és mintegy kétezer amatőrfilmes tevékenykedik olyan igénnyel, hogy filmjeivel majdan közönség elé lépjen. — Huszonegy éves koromig egyáltalán nem rajzoltam, kiállítást mindaddig életemben nem láttam, mígnem szinte máról holnapra robbanásszerűen kezdtem rajzolni. Addig zenéltem, zenekarban játszottam, de miután láttam, hogy különösebb zenész nem lesz belőlem, minden energiámat a rajzolásnak szenteltem. Egy mohácsi kiállításon a Tolna megyei Népújság egyik munkatársa megszólított, rajzokat kért tőlem lapjába. Karikatúrasorozatokat csináltam . .. majd háromszáz forintért vettem egy Auróra nevű kamerát. Ez a világ legegyszerűbb szerkezetű kamerája volt. Az egyik harmadik díjas filmemet még ezzel készítettem. Hogy jól megtanuljak rajzolni, beiratkoztam a Tanárképző Főiskolára és ott matematika—rajz szakon végeztem, utána pedig a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola kollégiumában dolgoztam nevelőtanárként. — Az első filmemet 1971- ben csináltam, Átalakulás volt a címe. Utána további két film következett. A Vetélytársakat 1973 őszén a televízió is bemutatta. Ezzel kezdődött életem második fejezete. A televízió egyik rendezője, dr. Kárpáti György — ahogy mondani szokás — felfigyelt rám, és három nap múlva szerződést kaptam a Tv-től egy másfél órás film animációs részleteinek kidolgozására. Ez természetesen lelkesítőleg hatott rám. A fesztiválokról, amelyeken aztán az IXILON sorra nyerte a díjakat (tavaly pedig az országos nagydíjat), korábban fogalmam sem volt. — Tavaly az IXILON összesen 58 vetítést rendezett a pécsi KISZ-klubokban, művelődési házakban. A városi tanács támogatott bennünket, tavaly ősz óta pedig a pécsi Ifjúsági Ház ad otthont a stúdiónak. A Futamok a Pannónia Filmstúdió megbízása alapján készül, mint első ilyen jellegű, önálló filmem. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy jelenleg a Pannónia Filmstúdió producereként tevékenykedem. Az a feladatom, hogy tehetséges fiatalokat kutassak fel, hogy intézményes segítséghez juttassam őket. — Az amatőrfilmes felszerelése kezdetben nem kerül többe, mint mondjuk egy fotósé, később azonban, ha elért egy bizonyos szintet, a kezdeti eszközök már nem elegendőek .. Ezért is igen fontos az a segítség, amelyet a Pannónia nyújt az amatőrmozgalomnak. Ma már ott tartunk, hogy a jó amatőrfilm akár a mozivászonig is eljuthat. Bebesi Károly
