Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-16 195. szám

* Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Ülést tartóit a Minisztertanács Napirenden a KGST ülése, az adminisztráció csökkentése, a magántermelők sertéshizlalása m ^ Ünnepség az 500-as Ipari Szakmunkásképzőben Megjutalmazták a legjobb tanulókat 683 fő kezd munkához T öbb mint egy évtize­de „fedezte föl” nép­művelésünk a fogal­mat: komplex. Ez a szó rövid idő alatt átütő sikert aratott, olyannyira, hogy nemsokára magát a korszerű népművelést volt szokás komplex népműve­lésnek nevezni. Bár a kifejezés csöppet sem volt magyaros, most már idejét múlta elítélni. Időközben a népművelésből is c sokkal helyénvalóbb közmű­velődés lett, a komplex szó pe­dig mintha lassan háttérbe szorulna. Komplex közművelő­désről csak a fölöttébb tudá­lékosok beszélnek: a közműve­lődés fogalma ugyanis mind­azt magába foglalja, amire a komplex — magyarán: össze­tett, együttes — szó utal. Eszem ágában sincs nyelvé­szeti fejtegetésbe bocsátkozni. Mindössze arra akarom föl­hívni a figyelmet, hogy az idé­zett szó múlandó divatja is a közművelődési gondolkozásmód gyors átalakulását jelzi. A mú­landóság azért örvendetes, mert arra utal, hogy a fölis­merés rövid idő alatt magától értetődővé vált: a művelődés valamennyi rendelkezésre álló eszközét együttesen kell föl­használni, nem pedig külön- külön, egymástól elszigetelten. Ez eleinte az úgynevezett komplex műsorok formájában öltött testet. Elszaporodtak az olyan előadások, amelyek mű­sorában nem csupán egy-egy művészeti ág — például iro­dalom, zene, film stb. — al­kotásai szerepeltek, hanem va­lamely egységes gondolat kö­ré csoportosították a legkülön­félébb műveket. A következő lépcsőfok a hosszabb időszakra szóló, kö­zös tervezés kialakítása volt. Azaz valamely közművelődési intézményhez — művelődési házhoz, ifjúsági klubhoz — tartozó, javarészt öntevékeny művészeti együttesek foglalko­zásait, nyilvános szerepléseit megpróbálták úgy összehan­golni, hogy mind egymás mun­káját, mind a közös közműve­lődési célkitűzéseket minél hat­hatósabban szolgálják. A „komplexitás" gondolatá­nak térhódítása ezzel koránt­sem fejeződött be. Manapság a fogalom már messze túlha­ladt az öntevékeny műkedve­lés körén. Egy Bócs-Kiskun me­gyei község, Kecel példája ki­tűnően érzékelteti: az össze­tettség lassan közművelődési szemléletünk egész rendszerét áthatja. A 10 ezer lakosú hely­ségben fokozatosan olyan ok­tatási-művelődési-szórakoz­tatási és sportközpontot akar­nak kiépíteni, amely minden eddiginél sokrétűbb lehetősé­geket összpontosít az ember szellemiségének kifejlesztése számára. A 60-as években épített, szabványszerű általános iskola körül kap majd helyet a művelődési klub, a napközi, a barkácsolásra és szakokta­tásra egyaránt alkalmas mű­helyépület, a könyvtár, az óvoda, a középiskola, illetve a szakközépiskola, valamint a konyhaépület a hozzá tartozó étteremmel. Lesz itt tornaterem is, a szabadban pedig több­féle sportpálya. Mindez lehetővé teszi, hogy a központ óvodájába kerülő hároméves csöppség eleinte 14, később 18 éve$ koráig lényegé­ben azonos környezetben, har­monikus körülmények között te­gye meg a felnőttséghez veze­tő utat. S ami alighanem a legfontosabb: eközben életre- szóló szálak szövődjenek a kulturális-művelődési-szóra­kozási igényeit megalapozó és kielégítő központ és közötte. Itt ugyanis az ifjúsági klubtól kezdve moziig, színházig, szak­körökig, tanfolyamokig szinte minden megtalálható lesz. Szükségtelen magyarázni: ezek a körülmények csak ak­kor kamatoznak igazán, ha a közművelődés munkásai újsze­rű módszereket honosítanak meg. Pontosabban: a szocia­lista emberformálás új eszkö­zeit kísérletezik ki. Másképpen — széleskörűbben — értel­mezik a kultúra fogalmát, mint korunkban, és árnyaltabban, sokrétűbben igyekeznek az embereket, a kulturális értékek birtokába juttatni. Azaz azok­ra az egyéni készségekre, rej­tett fogékonyságokra és más, egyelőre nemigen hasznosított alkati-lélektani tulajdonságok­ra is tekintettel lesznek, ame­lyekkel a jelenlegi közművelő­dési körülmények között nem­igen tudnának mit kezdeni. Két­ségtelen, hogy összehasonlít­hatatlanul könnyebb lesz a dolguk. Itt ugyanis szinte „be­lenőnek” a fiatalok a kulturá­lis értékeket magától értetődő természetességgel hasznosító életviszonyokba. Nem any- nyira megnyerni kell majd őket a művelődés ügyének, hiszen ez a szó teljes értelmében élet- szükségletükké válik. Inkább igényességük továbbfejleszté­sével, érdeklődési körük szün­telen tágításával, az őket érő művészi hatások kiteljesítésé­vel kell majd törődni. Azaz ja­varészt olyasmivel, amire ma nemigen futja a közművelődés munkásainak erejéből. A hiba persze, koránt­sem csak a körül­ményekben rejlik. Sokkal inkább a meglehető­sen merev, mechanikus gon­dolkozásmódban: napjainkban még mindig fölöttébb eqysí- kúan közelítünk a művelődés különböző eszközeivel az em­berekhez. Könyv, film, zene. is­meretterjesztő előadás, szín­ház, műkedvelés, szakköri fog­lalkozás — nagyjából ezt kí­náljuk nekik. S elégedetten nyugtázzuk, ha a fölkínáltak közül legalább az egyikkel si­kerül megbarátkoztatni őket. Ez csakugyan elismerésre mél­tó. De az ember rendkívül összetett: szellemének harmo­nikus fejlesztése nem egyolda­lú, hanem minél sokoldalúbb ösztönzést követel. S erre csak akkor van mód, ha a közmű­velődés nem csupán néhány művészeti ág iránti érdeklő­dést olt belé, hanem életmód­ját, életfelfogását alakítja kor­szerűvé. A kultúra tudniillik eszköz. Az emberi élet maga­sabb szintre emelésének esz­köze. Arra való, hogy segítsé­gével ki-ki kora társadalmának megfelelő, értelmes életet küzdjön ki maga számára — az egész közösséq hasznára. Veszprémi Miklós A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának jú­lius 7—9. között Berlinben tar­tott XXX. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 77. ülé­séről. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülés­szak határozataiból adódó feladatok végrehajtására « szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A külügyminiszter jelentést tett a Dán Királyságban június 28—30. között tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Renaat van Elslandenak, a Belga Ki­rályság külügyminiszterének jú­lius 8—10. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A Minisztertanács beszámo­lót hallgatott meg az V. ötéves és a hosszútávú népgazdasági tervezés tapasztalatairól. Meg­állapította. hogy mind a kö­zép-, mind a hosszútávú ter­vezőmunka megfelel a követel­ményeknek. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a jelentést, és határozatot ho­zott a tapasztalatok széles körű hasznosításának elősegí­tésére. A munkaügyi miniszternek és az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztése alapján a kormány áttekintette az V. öt­éves tervidőszak munkaerőgaz- dálkodósi feladatait Megál­lapította. hogy a szükséges in­tézkedések következetes vég­rehajtásával a munkaerőhely­zet ismert feszültségei csök­kenthetők, az ötéves tervben előirányzott gazdasági fejlő­dés elérhető. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése alap­ján a Miniszteitanács jóvá­hagyta az V. ötéves tervidő­szak vízgazdálkodási célcso­portos beruházásait. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentésben számolt be a tanácsok V. ötéves fejlesz­tési terveiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését az aszályos időjárás következté­ben kialakult helyzetről. A Minisztertanács jóváhagyta a megtett intézkedéseket és ha­tározatot hozott a további teendőkre. A pénzügyminiszter jelentést tett az adminisztráció csökken­tése. az ügyintézés egyszerűsí­tése, valamint a takarékosabb költségvetési gazdálkodás ér­dekében eddig történt intéz­kedésekről. A kormány elfo­gadta a jelentést és a továb­bi feladatokra vonatkozó ja­vaslatokat. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott a tervszerűbb kistermelői hízott­sertéstenyésztést elősegítő ár- és pénzügyi intézkedésekről. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány megtárgyalta az országgyűlés júniusi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatok, észrevételek meg­valósításának lehetőségeit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ünnepélyesen avatták fel tegnap délelőtt Pécsett, az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet idén végzett szakmun­kásait. A himnusz után La- bancz Borbála, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze Ady Endre: Értől az óceánig és Galambosi László: Napölü föld cimű versét mondta el. A vendégeket — Kovács Jó- zseiet, a középfokú oktatási intézmények pártbizottságának titkárát, Neubauer Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Feren- csák Imrét, a Vasas Szakszer­vezet országos központjának képviselőjét és dr. Bárdi Lász­lót, a Baranya megyei Tanács iskolai csoportvezetőjét Leng- vári István, az intézet igazga­tója köszöntötte. Ezt követően Neubauer Jó­zsef, az SZMT vezető titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta az esemény jelentőségét, majd köszöntötte az idei évet eredményesen be­fejezett szakmunkástanulókat és azt a 683 ifjúmunkást, akik a közelmúltban szerezték meg szakmunkásbizonyítványukat. A vizsgákon elért eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy a nevelőtestület nagy felelősség­gel végezte munkáját, a vég­zősök közül 54-en értek el je­les, illetve kitűnő minősítést. — üzemeink, gyáraink mun­káskollektívái szeretettel vár­jak önöket, akik részesei, al­kotói lesznek egy még szebb jövő, a fejlett szocialista tár­sadalom megvalósításának — mondotta Neubauer József. Majd arról emlékezett meg. hogy az avatandó fiatal szak­munkások életük döntő pilla­natához érkezve tagjai lesznek megyénk 25 ezret számláló munkásifjúságának, s országunk mintegy kétmillió dolgozót számláló vezető erejének, a munkásosztálynak. Ebből az al­kalomból feltétlenül szólnunk kell társadalmunk gondoskodá­sáról, törődéséről, amellyel nagymértékben segítették, hogy békében, nyugodt körülmények és jó feltételek között tanul­hattak, gyarapíthatták tudásu­kat, ismereteiket.- Az MSZMP KB 1972-ben hozott oktatáspolitikai határo­zata, majd az ennek alapján alkotott állami határozatok jó­váhagyták a fejlesztés tartal­mát, amelynek következménye­ként a szakmunkástanuló inté­zetekben előtérbe került a sokoldalú, fejlett szocialista emberré nevelés. Neubauer József a követke­zőkben a továbbtanulókról, a fiatal szakmunkásokra váró társadalmi körülményekről, az ötéves terv célkitűzéseiről be­szélt, s a Szakszervezetlek Ba­ranya megyei Tanácsa nevé­ben megköszönte az intézet és a képzésben résztvevő üzemek áldozatos munkáját. Végezetül az iskolavezetés az üzemek és az intézmény ajándékait, valamint emlékla­pokat adott át a kitűnően és jelesen végzetteknek. Az ün­nepség a pécsi Ifjúsági Ház Március daloskörének műsorá­val ért véget. B. K. Megújul Pécsett a felső sétatér. Két és fél millió forintot fordít e célra a városi tanác A munka az év végére fejeződik be. A kultúra: eszköz

Next

/
Oldalképek
Tartalom