Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-10 159. szám

2 Dunántúlt napló 1976. június 10., csütörtök UTGÜROL UTCARA Pillantás a palánk mögé Vízlépcső, szálloda, áruház Helyzetjelentés a pécsi építkezésekről Pécs belvárosa egyetlen ha­talmas munkahely, ahol ásatá­sok fürkészik a múltai, fúrások keresik a pincéket, öreg ház­sorok tűnnek el, új épületek épülnek. Változik a város ar­culata. Az alábbiakban o vál­tozás egy pillanatát ragadtuk meg. Hotel Pannónia Ismét dolgoznak oz István té­ri vízlépcsőnél. Fülep Ferenc főigazgató irányításával foly­tatják a tavaly megtalált óke­resztény festett sírkápolna fel­tárását. Tegnap lezárták a víz­lépcső nyugati oldalán lévő utat és felnyitották az értékes műemlék fölé emelt védőtető oldalát.- Az ásatást az út alatt foly­tatjuk — mondta érdeklődé­sünkre Fülep Ferenc. — A fel­ső talajréteget mintegy 2 mé­ter mélységben gép távolítja ef] utána a régészeti munka következik. Július végére sze­retnénk befejezni a kutatást, hogy az új ismeretek birtoká­ban megkezdhessék a tervezők is a tér felújítását előkészítő munkájukat. A kápolna freskói egyébként nagyszerűen átvé­szelték a telet. A restaurálást is folytatjuk. Az első eredmény már lát­ható: egy szépen helyreállított freskó, amely Ádámot és Évát ábrázolja a fával és a kígyó­val. Az új szálloda homlokzatán ott vannak már a rézdomborí­tású betűk: Hotel Pannónia. Külsőre csaknem teljesen kész az épület. Már az utolsó erké­lyekre rakják a pirogránit bur­kolatot, s tegnap azt is lát­tuk, hogy szerelik a felvonókat. Az étterem terasza fölötti tető vörösréz-borításán is dolgoznak és szerelik a neon-feliratok ve­zetékeit. A szálloda szobái még nem sok szoba-formát mutat­nak, a fürdőszobákban viszont A palánkok mögött formát ölt az új pécsi szálloda. Június 16-án Lakatos Menyhért és Szemes Mari Mohácson Lakatos Menyhért június ló­én este 7 órakor a Mohácsi Jenő járási-városi Könyvtárban találkozik mohácsi olvasóival. Ennek keretében Szemes Mari művésznő olvas fel részleteket a szerző Füstös képek című könyvéből. A szerdai találkozó annak a rendezvénysorozatnak első programja, melynek során ci­gány Írókat, költőket, művésze­ket látnak vendégül Mohácson. A rendezők, a Mohácsi Jenő járási és városi Könyvtár, vala­mint a Bartók Béla Művelődési Központ a találkozóra meghív­ta a városban élő cigányokat is. Értékes középkori lelet Pécs belvárosában fUiegtqlqltqk q dominikánus kolostort ? Középkori falmaradványok és sírok kerültek elő néhány hét­tel ezelőtt Pécsett a Munkácsy Mihály utca 8. szám alatti ház udvarában. Az Aknamélyítő Vállalat dolgozói pincefeltárá­si munkálatok során akadtak a leletekre. Azóta Kárpáti Gá­bor, a Janus Pannonius Mú­zeum régészének vezetésével megindult a leletmentés és az előzetes megállapítások szerint egyházi épületcsoport romjai bukkantak elő. Feltételezhető, hogy a levéltári adatokból hiá-’ akár fürödni is lehetne. Helyü­kön vannak a beépített ká­dak, s a falak mennyezetig be vannak borítva szolid mintájú középkék csempével. Augusz­tus 20-ra várható Pécs új szál­lodájának nyitása. Addig még sok mindent meg kell csinál­ni. Például a városfal marad­ványát is restaurálni kell. Va­jon a tervezett 4 méteres ma­gasság nem rejti-e el túlságo­san a szállodát? Az igazi nagy csatatér a Szalai András út és a Bajcsy- Zsilinszky út sarkán van. Na­pokon át állandóan nagy né­zőközönség előtt tárulkozott fel egy pinceegyüttes. Helybeliek és idegenek láthatták itt, mi­lyen is valójában a pécsi al­világ. A pincék most már el is tűnnek a szép sárga homok­tengerben, amit teherautók hor­danak oda. Tegnap két fúró­berendezés is dolgozott a pin­cék környékén. A területről ké­szítendő talajmechanikai szak- véleményhez gyűjtenek adato­kat, a szakvélemény pedig a terület rendezési tervének el­készítéséhez szükséges. A Föld­mérő és Talajvizsgáló Vállalat szakemberei a homokfeltöltés tömörségének izotópos vizsgá­latát készítették elő. Konzum Aruház A figyelmes járókelőnek fel­tűnhetett, hogy a belső oszlo­pokon már látni a fehér bur­kolatot, Amit viszont nem lát az avatatlan: a második eme­leten mór a falak is megkap­ták a fehér pirogránit burko­latot - (ugyanezzel borítják a homlokzatokat is), felszerelték az álmennyezetet, a világító- testeket - ez az emelet szinte berendezésre kész. A napok­ban megkezdik a felvonók sze­relését. A szovjet mozgólép­csők már néhány hete megér­keztek, részben a helyszínen is vannak, s a közeljövőben meg­kezdik a szerelésüket. H. I. Újból bánya van Karolinában Most akár saját szememmel is láthatom: igazat beszélt az öreg Csizmadia. Méq élt sze­gény — a hatvanas évek de­rekán — azt szokta mondani: istenáldási pincémből tegnap is kitermeltem egy talicska sze­net, a héten azzal tüzelek. Ta­lán ott lehet vagy csak volt a szőlője, ahol most a Karolina fejtés meddőhányója púposo- dik. Talán másfél évtizednél is régebben zárták be itt az utol­só tárót, úgy látszott akkori­ban, hogy az öregek száz esz­tendő alatt minden szenet ki­bányásztak itt, amit a préshá­zakban kikaparnak, nem való már üzemi művelésre. Népsta­Dohányipari szakemberek tanácskozása A tudományos érvelések elle­nére a mind nagyobb igény a dohányzók számának növeke­dését látszik bizonyítani. Elke­rülhetetlen tehát, hogy a do­hányiparban dolgozók keres­sék a káros hatásokat lényege­sen csökkentő megoldásokat, így jött létre a pécsi—debrece­ni komplex brigád, csaknem másfél esztendeje. Félévenként tartanak brigódértekezletet, a közbeeső időszakban témafele­lősökön keresztül tartják a kap­csolatot. A Debreceni Dohánykutató Intézet és a Pécsi Dohánygyár nyolc munkatársa — vegyészek, technológusok dohánykeveré­kek, valamint pácanyagok ösz- szeállításában jártas dolgozók — hozták létre az első, közvet­len kapcsolaton alapuló komp­lex brigádot. Azzal a céllal, hogy kifejlesszék a Sopianae füstszűrőjéhez hasonló olcsó, hazai alapanyagból előállítha­tó füstszűrőket, amelyek lénye­gesen csökkentik a dohányzás káros hatását. Segítsék a füst­Új technológia a csomagolásban szűrők nagyüzemi gyártásának kidolgozását az adott műszaki feltételek mellett. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Műszén Termelő Vállalat — felsőbb döntésre hivatkozva — meg­szünteti az idén az aktív szén szállítását. A Pécsi Dohánygyár az 1976. évi gyártáshoz még szükséges aktív szenet kényte­len importból beszerezni. A komplex munkacsoport ed­digi eredményeit bizonyítja a Sopianae népszerűsége, idén 600 millió darab készül, s 1977 végére, a piaci kutatásokat fi­gyelembe véve, már eléri az 1 milliót. Az új füstszűrő kidolgo­zásán és gyakorlati alkalmazá­sán kívül új csomagoló anya­gok bevezetésénél is fáradoz­nak. Az importból származó ce­lofán helyettesítésére találtak megoldást. A burkoló papírt műanyag lakkal kezelik. Ezzel a technológiával Magyarorszá­gon még nem készült csomago­lás. De kísérleteznek színes alu­fólia csomagoló anyaggal is. A múlt hét végén Pécsett, a Dohánygyárban megtartott ta­nácskozáson, amely egyúttal brigádértekezlet is volt, megbe­szélték a soronkövetkező fel­adatokat és a felvetett ötlete­ket. Ilyen javaslat volt az illa­tosító anyag bedolgozása, az alumíniumoxidos keverék kikí­sérletezése és a gyártás köz­ben keletkező papírhulladékok feldolgozása, hasznosítása. Horváth Teréz dionnyi katlan van most az egykori szőlők helyén: egyik pince menedékház felőli fala megmaradt, jól látszik, hogy két ásónyomra tényleg szenet találhatott az egykori gazda. Olyan ez a Karolina, mintha a Mecsekből lekanyarítottak vol­na egy darabot. Ez ám a „ke­resztmetszet", a geológusok itt úgy látják a hegy belsejét, mint ahogy a térképre felraj­zolják a' fúrólyukakból kike­rült kőzetminták alapján. Bors Zoltánná, a Mecseki Szénbányák Külfejtési bánya­üzemének geológusa kifele tart a katlanból, két Zil kapaszko­dik utána, a meddő kúpok felé küszködnek terhükkel. Ügy ér­zem, nem tudnak feljönni a gödörből, a motorok bömbölve bár, de viszik a gépet. A geo­lógusnő szerint most a tenger­szint felett kétszáztizenöt mé­terre van a külfejtés, még hét szinttel (külfejtéses bánya szint­jei olyanok, mint a meredek hegyoldalba épített teraszok) kerülnek mélyebbre, csupán 175 méterre lesznek akkor az Ad­ria szintjétől. A szakember ötszázezer ton­nára becsüli az ‘itteni szénva- gyont, ebből még 1976-ban közel kétszázezer tonnát kiter­melnek. Kékszínű gémek nyúj­tóznak a katlanban: SE—2 tí­pusú lengőkanalas markolók. Egy a szénnel, kettő a meddő­vel küszködik, fent a hegyol­dalban egy sárga markoló a szenet rakja a gépkocsikra. Ahol a sárga markoló dolgo­zik, egy sor ház állt nemrégi­ben, az egyik SE—2-es akácfa gyökerekkel bajlódik. Dr. Vargha Károly Baranyai mondák című gyűjteményes kötetében szereplő szegény ember éppen ezen a helyen lakhatott: a monda szerint a legkisebb fia nem akart kol­dulni menni, inkább apjának segített itt a szőlőben, aközben talált egy nagy, fekete csillo­gó követ... A mondát is csak néhányon ismerik Karolinában, néhány év múlva azt is elfele­dik, völgy volt, vagy talán domb, a gépek átalakítják a tájat, a hosszú éveket itt élők is csak sejtik majd merre is állt házuk, présházuk. Kiszedik a még megmaradt szenet, az­tán újból visszarakják az el­hordott termőföldet, a rekulti- válás után pediq örökké béké­ben marad a föld, amelyet ta­lán 200 éve túr itt az ember, amikor az itt élők csodájára kigyulladt a kő . .. Lombos! J. Népszámlálás „gólyaországban Szegedi természetbúvárok kez­deményezésére nem mindennapi feladatra vállalkoztak az amatőr ornitológusok. Azt igyekeztek ki­deríteni, hogy az ország 19 me­gyéjében hány gólyapár fészkel, illetve hogy az immár világjelen­ségnek számitó madárpusztulás milyen mértékben érintette a ha­zai tájak e közismert és közked­velt madárfaját. Az országos méretű gólyaszám­lálás tavaly kezdődött és az idén tavasszal fejeződött be. A meg­közelítő pontosságú számadatok szerint hazánkban mintegy 2000— 2100 gólyapár fészkel, a termé­szetes szaporulattal együtt ennyi tér vissza tavaszonként hosszú vándorújáról, afrikai telelőhe­lyéről. A mostani adatok az 1958-as gólyaszámláláshoz viszonyítva sajnos igazolják az ornitológu­sok aggodalmait. Az elmúlt 18 év alatt csaknem 50 százalékkal csökkent hazánkban a gólyaállo­mány. A szakemberek véleménye szerint mindez a madárvilágra is kiható Mcivilizációs ártalom” kö­vetkezménye. Az elszennyeződő vizek, az élővizterületek csökke­nése lényegében táplálékadó életterétől fosztja meg vándor­madarainkat. A korábbi évek­ben használt DDT-alapanyagú növényvédőszerek is sokat ártot­tak. Érdekes képet mutat és a kör­nyezeti ártalmakat is bizonyítja a gólyakolóniák számszerinti meg­oszlása. A kevéssé iparosodott és háborítatlanabb természeti környezetű keleti megyékben jó­val több gólyapár fészkel, mint az ország nyugati részén. Az erősen iparosodott Komárom me­gyében például 1958-ban 56, ta­valy már csak 24 gólyapár köl­tött, ezzel szemben a keleti me­gyékben jelenleg is átlag 600 gólyapár tér vissza fészkére. nyosan, de ismert dominikánus kolostor és a hozzátartozó lé- testimények maradványáról van szó. Ezt bizonyítaná az a tény is, hogy a városnak ez a része dominikánus platz néven volt ismeretes. Bizonyosságot azon­ban a leletmentés során eset­leg előkerülő feliratos kövek nyújtanak és a további alapos levéltári kutatások. A kiásott falak, amelyek nagy részét a korábbi száza­dokban a környező építkezé­sekhez széthordták, többszörös átépítést értek meg. A gótikán belül ismeretes valamennyi újí­táson átestek. Jellemző a ma­radványra, hogy teljesen hiá­nyoznak azok az égésnyomok, amelyek Pécs középkori épü- letmaradványoira olyannyira jellemzőek. A falmaradványok mellett előkerült egy temető is, ahová 400 évig temetkeztek. Kárpáti Gábor régész sze­rint, amennyiben beigazolód­nak a feltételezések és a ro­mok egykori dominikánus ko­lostor maradványai, akkor rö­videsen rá kell hogy bukkan­janak a templom és kolostor épületen kívül az iskola épü- iletre, a kórházra, a fürdőre és a kertre. Alapítására vonatko­zóan talán a 13. század első harmadát jelölhetnénk meg, mert a kolostor a városfalon kívül épült. Csupán a tatár­járás utáni időkben építkeztek a biztonságot nyújtó várfalak védelmében. Az eddigi tárgyi leletek mindenkelőtt gótikus díszítésű kövek, és a diadalív szépen faragott gyámköve. Előkerült egy könyvkapocs is, amelyen ezidáiq még megfejteden tü- körirás látható. A sírokban pe­dig XVI. századi dinárokat ta­láltak. A további kutatások adnak majd választ arra, hogy mikor dúlták fel a kolostort és fény derülhet a pontos alapításra is. A jövő évre tervezett teljes feltárás nyomán előkerülő egy­házi épületkomplexum teljessé teheti Pécs középkori egyházi képét. A feltárás • után romkert formájában mutatnák be a nagyközönségnek. Füzes János Fiatalok a hús­programért A KISZ Központi Bizottsága húsprogram védnökségi opera­tív bizottsága szerdán befejez­te kétnapos ülését, amelyet ez­úttal Szegeden, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari VáHalat központi telepén tartottak meg. A kibővített ülé­sen „Kiváló húsprogrami véd­nökségért" zászlót, oklevelet, illetve emlékplakettet adtak át a program megvalósításában sikeresen részt vevő KlSZ-bizott- ságoknak, szocialista brigádok­nak, fiataloknak, valamint a munkájukat leginkább segítő más dolgozóknak. A szegedi fiataloknak a több mint egymilliárd-százmillió fo­rintos helyi rekonstrukció fel­adatainak megoldásában ki­emelkedő a szerepük, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a kiemelt beruházás gyors ütem­ben hclad, s így az egyik leg­fontosabb gyárrész: a szalámi feldolgozó üzem négy hónappal a határidő előtt már megkezd­te a termelést. Már csak a ha­talmas érlelőtorony munkái vár­nak befejezésre, s az év végi határidőre azzal is elkészülnek. Attól kezdve megduplázódik a világszerte keresett szegedi szalámi termelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom