Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-10 159. szám

1976. június 10., csütörtök Dünantait napló 3 Ezer hektár termőföM parlagon Földhöz ragaszkodás a városokban A mezőgazdaságilag hasz­nosítható föld népgazdasági érték, akár állami, szövetkezeti vagy személyi tulajdonban van. Megmunkálása köteles­ség, parlagon nem maradhat. A hagyományos év eleji ha- tórszemlék alkalmával minden „termőterület-tartalékot" igye­keznek felkutatni a megyei, járási földhivatalok, járási hi­vatalok, községi tanácsok szak­emberei. Baranyában az első szemlére március 15. és április 30. között került sor, 311 falu és 4 város, több mint 300 ezer hektáros termőföldjén. Szépen gondozott kiskertek a sokáig parlagon fekvő területen, a bari országút és a Duna partja között Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Szerdán országszerte meg­kezdődtek - és június 22-ig tartanak - a szóbeli érettségi vizsgák. A középiskolákban ta­nulmányaikat befejezők túlnyo­mó többsége, mintegy 47 ezer 700 fiatal vállalkozott az érett­ségi oklevél megszerzésére, A gimnazisták négy tan­tárgyból maturálnak: kötelező tantárgy a magyar nyelv és irodalom, valamint a matema­tika, kötelezően választható a történelem, az idegen nyelvek, a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz. Magyarból a diákok írásbelit is tettek, törté­nelemből és földrajzból csak szóbelire van lehetőségük, a többi tantárgyból maguk dönt- hették el, hogy az írásbeli vagy a szóbeli vizsgaformát választ­ják-e. A nemzetiségi gimnáziumok tanulói nemzetiségi nyelv és irodalomból is érettségiznek. „Kilépőfüzet” a Dohánygyárban Miért kéretőzik el a munkás a gép mellől? Miért kéretőzik el a munkás a gyárból, miért hiányzik sok­szor órákat vagy teljes mű­szakot az üzemből? A Dohánygyárban végzett felmérés szerint az első ne­gyedévben több mint 3700 órát hiányoztak a dolgozók a gyár­ból törvényes távoliét miatt. Ennek tíz százalékát tették ki az úgynevezett érdekképviseleti műszakok, azaz a párt-, állami és társadalmi szervektől érke­zett kikérők: amelyek többek között továbbképző tanfolya­mokra, bírósági ülnöki teendők ellátására szólították el a dol­gozókat. A törvényes távollé­tekből fakadó hiányzások ará­nya nem haladta meg a tel­Ekkor megmunkálatlanul 2800 hektár állt: tsz-eknél 2000, családoknál, személyek­nél 550, állami gazdaságoknál 140 hektár. A tavalyi adat 1726 hektár. Most méq folyik az április 15-én 'kezdődött má­sodik, úgynevezett ellenőrző szemle. Várhatóan ezer hektár marad véglegesen parlagon, 100—150 hektárral több, mint az elmúlt tavaszon. Megfigyelhető, hogy a tsz- ek a meredek lejtésű, az eró- zió-pusztította dombokon fel­hagynak a szántóföldi műve­léssel, ugyanis a nehéz, nagy gépekkel veszélyes a közleke­dés, de kevés a haszon is. Mind több 15—30 százalékos lejtésű domb „esik ki" a meg­munkálásból. A hidasi, a kom­lói és a szentlászlói tsz-ben ma már majdnem 1000 hektár­ról van szó. A könnyebb, ki­sebb gépek segíthetnének, de néha tón a lófogat is. Sok he­lyen sajnos bozót lepi el a dombhátakat, vadak tanyája lesz. A vadkár eléri az évi 1 millió forintot is az erdők men­ti táblákban. Ibafa, Mecsek- nódasd körül ez a veszély erő­södött fel. Igyekeznek erdősí­teni, legelősíteni az elhagyott dombtetőket, főként a sásdi járásban, de kevés a facseme­te, a munka, s drága a fűmag is. A ^ másik „területrabló” té­nyező a belvíz; a leküzdésére elsősorban a szigetvári tsz- ben, a sásdi járásban nagy­arányú belvízrendezés folyik: tisztítják az árkokat, utakat, műanyag-alagcsöveznek, új táblákat hoznak létre. Ezenkí­vül jól haladnak a Dráva menti meliorációs munkák. Komló körül négy korábbi kerttársulás jött létre: az ÁFÉSZ keretében a dombok parlagjain, ahol kézimunkával megmenthető a föld, elsősor­ban a kisüzemi zöldség-, gyü­mölcs-, és takarmánytermesz- téssel. A Megyei Földhivatal, a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági osztálya, a MÉSZÖV a parlagok ilyen jellegű hasz­nosítására tett javaslatot az ÁFÉSZ-csoportoknak, amelyek már 100 hektárra bejelentették igényüket. Az egyéni tulajdonban lévő zártkerti és külterületi, mező­gazdaságilag hasznosítható földék — területnagysóq nél­kül, valamint a belterületek — 3 ezer négyzetméter felett álla­mi tulajdonba, vagyis tanácsi kezelésbe kerülnek, ha gazdá­juk elhanyagolja és elfogad­hatóan sem igazolja „távol- maradását". 1975-ben 24, a harmadik ötéves tervben 559, a negyedikben pedig 94 hektárt államosítottak. A tulajdonosok — csak kis falukban tapasztal­ható — szabadulni akarnak szántójuktól, szőlőjüktől, gyü­mölcsösüktől. Idős, magányos, beteg embe­rekről van szó, akik alig járnak ki, a legtöbbször 4—5—6 kilo­méterre található parcellára. Problémás a fuvarhoz jutni. Ma már nehéz eladni vagy bérbe­adni a földet, kivéve a váro­sokat és a nagyközségeket. Gyakori, hogy a tulajdonos már rég más megyében él. A városokban és a nagyköz­ségekben a földhöz-, vagyis a telekhez ragaszkodás erős, alig akad gondozatlan. Pécsett a III. kerület a legtakarosabb, a Deindolban, Patacson, Báli- cson, Donátusban, Magyarürö- gön. Az első és a második ke­rületben csupán a bányák, ipartelepek, a hőerőmű, a zagytározók körül akad „árvál­kodó" parlag. Komlón ez csu­pán a Kossuth-akna meddőhá­nyói körül tapasztalható. A tanácsi kezelésbe vett földtelkekre a kis településeken — de Komlón is a várostól 6—7 kilométerre levőkre — alig akad jelentkező, aki bérbevenné. Az idegenkedés oka a nagy távolság, a rossz közlekedés, a szántó- és mű­velőeszközök körülményes be­szerzése, a gyenge minőségű talaj, a fuvarhiány és költség. A megoldás még várat ma­gára. Csuti János ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, FIGYELEM I ARATASRA tűzoltókészülékek nagy választékát kínálja 58. SZ. MEZOGAZDASAGI SZAKBOLT, PÉCS, RÁKÓCZI ÚT 38. TELEFON: 12-410. Sokan érzik, valami nincs rendben Érijük-e elegen a számítástechnikát? Egyes vállalatok az „ügyeletes” tanfolyamra járót küldik Az adminisztrációs felvételi zárlat újabb lökést adott a számítástechnika alkalmazásá­nak. Ma már van megfelelő számítógépparkunk, inkább az a gond, vajon van-e elegendő, számítástechnikai ismeretekkel rendelkező szakemberünk, ho­gyan állunk oktatás dolgában? Erről beszélgettünk Bajusz Ba­lázzsal, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola üzemgazdasági és szervezési tanszékének do­censével. Belelkesedett vállalatok A szakember-ellátottság me­gyénkben közepesnek mondha­tó — vélekedik Bajusz Balázs. Vannak kifejezetten szűz terü­letek, a mezőgazdaságból még nincs érdeklődés, de a gyár­egységek sem igen tülekednek a számítógépes bérmunkairo­dák kapuinál. Sokan tudják és érzik, valami nincs rendben, valami modern szervezési el­járás kellene, amelynek gépi hátterét többnyire a számítógép jelenti, és mégis más utakat keresnek. Jó lenne, ha minél többen ismernék a lehetősége­ket és az eszközöket, ha min­den vállalat és szövetkezet ma­radéktalanul felhasználná a számítástechnikát ügyviteli, szervezeti és irányítási megol­dásaiban. A számítástechnikai ismere­tek oktatásának hazai letéte­ményese a SZÁMOK, amelynek leqkülönfélébb tanfolyamain eddig több ezren végeztek az országban. 1971 előtt Budapes­ten, azontúl Pécsett és az or­szág más nagyvárosaiban is szervezett tanfolyamokat a SZÁMOK. Évente átlagosan hgxmincan végeztek a tanfo­lyamon, tegyük hozzá a lét­szám évről évre csökkenő. Egy időben belelkesedtek a válla­latok isi saját tanfolyamokat szerveztek, ez a fellendülés azonban csak rövid ideig tar­tott. Bajusz Balázs szerint nem is olyan nagy baj, ha csökke­nő a létszám, hiszen eredmé­nyesebb lenne 6—8 fős cso­portokat oktatni. Viszont nincs elegendő oktató. A megoldást a vidéki oktató gárda kialakí­tása és rendszeres továbbkép­zése jelentené. A tanfolyamok eddigi tapasz­talatai megszívlelendő tanulsá­gokkal is szolgáltak. Nevezete­sen azzal, hogy sokkal körülte­kintőbben kell megfontolni, ki­ket képeztessünk ki. Egyes vál­lalatok az „ügyeletes” tanfo­lyamra járót küldték a tanfo­lyamra vagy az történt, hogy az illető mást várt, amit kapott, végül elkedvetlenedett, nem ju­tott el a diploma megszerzé­séig. Bár kérdés, ennek meny­nyiben volt oka olykor maga a tanfolyam. Itt mindenesetre legelső szempont: olyanokat ül­tessünk a padba, akik kedvvel és kellő közgazdasági felké­szültséggel kezdenek hozzá a számítástechnika elsajátításá­hoz. r Óvodások logarléccel Mi is leírtuk már, a számí­tástechnikai ismereteknek az általános műveltség részének kellene lenniök. Logarléccel játszadozó japán óvodásokról hallván talán nem túlzó a kí­vánság, hogy oktatását valami­féleképpen már általános isko­lában el kellene kezdeni, a kö­zépiskolákban pedig minden­képpen be kellene vezetni a tanulókat a számítástechnika ismereteibe. A pécsi középis­kolákban egyelőre csak szakkö­ri foglalkozásokon esik szó a számítógépekről. A tanulók amúgyis leterheltek, a számí­tástechnika tananyagba való felvétele tehát egyelőre aligha valósítható meg. De nincsenek oktatók sem. A képhez tartozik még, hogy a közgazdasági kö­zépiskolákban van ügyvitelgé­pesítés tantárgy, az anyag vi­szont meglehetősen korszerűt­len és egysíkú, csak az irodai kis- és középgépekre fektet hangsúlyt, ez pedig csak a dolog egyik része. Ami a pécsi felsőoktatást il­leti, e téren elég jól állunk. Úgyszólván valamennyi egyete­münkön és főiskolánkon folyik valamiféle számítástechnikai oktatás. A tematika mindenütt más és más. Ez nem baj, fűzi hozzá Bajusz Balázs, de egyút­tal arra is utal, komoly gond, mit oktassunk. Ezzel kapcsolat­ban komoly viták vannak. Leg­tovább talán a Pécsi Tudo­mányegyetem Közgazdaságtu­dományi Kara jutott el. Nagy Az oktatási miniszter nemrég ad­ta át Budapesten a Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola új számitógépes laboratóriumát. Ez a laboratórium a magyar számítás- technikai szakközépiskolai oktatás bázisa. A Hámán Kató Közgazda- sági Szakközépiskolában 1965-ben kezdődött az ügyvitelgépesitési és szervezési oktatás. 1973-tól számítás- technikai tagozatuk is működik. Akik itt végeztek, ma laboránsok, számí­tástechnikusok, beosztott program- készítők. Sokan továbbtanultak, főis­kolai képesítést, diplomát szereztek. Az iskola az R— 20-as számítógép beállításával a modern idők tanesz­közével gyarapodott, segítségével valóban hozzáértő, közgazdasági fel- készültséggel, matematikai logikával megalapozott gondolkodású szakem­bereket nevelhetnek. előny, hogy több felsőoktatási intézményünk saját számító­géppel rendelkezik, így a hall­gatók úgymond gépközeiben vannak, s ez az oktatásban igen fontos körülmény. E téren komoly előrelépést jelent, hogy a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán a meglevő mellé R—20- as számítógépet (mellesleg ilyen van a mi SZÜV-ünknek is) kap. Miután felsőfokú intéz­ményeink az útkeresés idősza­kát élik, jó lenne valamiféle fórumot összehozni, közös ál­láspontot kialakítani, mit is ok­tassunk, milyen jegyzetből — netán közelíteni is lehetne egymáshoz a számítástechnikai oktatást. Ne botfüllel A felsőfokú oktatási intézmé­nyeinkben folyó számítástech­nikai képzés mindenesetre biz­tosíték, hogy egyre több olyan szakember áll munkába a vál­lalatoknál, szövetkezeteknél és intézményekben, akik ismerik a lehetőségeket és képesek si­keresen alkalmazni is azokat. Ehhez bátorság és vállalkozói kedv szükséges, amit kívánuhk. És a vállalatok? Ha foglal­koznak műszaki fejlesztéssel, vajon miért nincs náluk mód­szeres és szervezett ügyviteli, szervezeti és irányítási fejlesz­tés? Iskolázzák be minél több emberüket a SZÁMOK tanfo­lyamaira, persze olyanokat, akiknek megfelelő „hallásuk” vaq, s képesek is lesznek majd „lezongorázni" a számítógépen ügyviteli, szervezeti és irányítá­si sirámaikat. Miklósvári Zoltán jesérték műszakok másfél szá­zalékát. A felmérés viszont nem tar­talmazza azt, hogy 'hányán lép­tek ki a gyárkapun magánjel­legű okokból. A Dohánygyár azok közé az üzemek közé sorolható, ahol egy-két munkahelyet kivéve a dolgozó közvetlenül érdekelt a termelésben. Mindez, a telje­sítményen alapuló bérezésben keresendő. Az 5,65 milliárdos cigaretta-előállítási tervből ti­zenkétmillió esik egy főre. Ilyen körülmények között gondolhat­nánk, a munkás nagyon is mérlegeli, hogy mikor kér ki­lépőt a művezetőjétől. De szól­jon erről a csomagolási osztály művezetője, Läufer Péter: — Nem választhatom szét az érdekképviseleti műszakokat az egyéb hiányzásoktól. A gyermekes anyák táppénze is jelentős. Tehát, ha mindent fi­gyelembe veszek, a hiányzás elég magas, most is megha­ladja a munkaidő-mérlegben tervezett kiesést. Évek óta sze­retnénk elérni, hogy a nyári le­állási időszakiq minden dolgo­zónak legalább az alapsza­badsága megmaradjon, de so­kan már az év első felében azt is felhasználják: főként a gye­rekek betegsége miatt. De rendszeresen gondot okoz a gépkiszolgáló személyzet ösz- szeállítása is műszakkezdés­kor. Ilyenkor öt ember helyett négyen állnak a gépek mellé, s ha más lehetőség nincs, még magamat is beleszámítom a „csapatba". — Hányán kéretőznek el, egyáltalán milyen fokú a hiány­zások aránya? — Százöten dolgoznak átla­gosan az osztályon. A törzs- gárdatagokkal nincs problé­mánk. Inkább a fiatalokkal: húsz százalékuk „bérletes” ké- retőző. Elvünk az, hogy ha va­laki magánügyben elkéretőzik, egy órára szóló kilépőt adunk részére. De ha orvoshoz kell mennie vagy a telekkönyvbe, tehát a hivatalokat kell járnia, ennyi idő alatt nem végezhet. Sajnos, az is előfordul, ha nem engedjük el, táppénzre megy. A hiányzások többsége az ün­nepek előtti időszakokra esik és főként a délelőttös műsza­kokra. Azelőtt még élhetett az­zal a jogával a művezető, hogy más munkahelyre sorolta be a dolgozót. De amikor állandóan kinn van a gyárkapun a mun­kásfelvételt hirdető tábla, ne­héz olyan fegyelmet tartani, mint évekkel ezelőtt. Előkerül a „kilépőfüzet”. A tömb indigós lapjairól kiderül, hogy április 21-én távoztak el munkaidő alatt magánügyben. Márics Béláné az előkészí­tés művezetője. Ide érkeznek a dohánybálák, innen kerül föl az emeleti termekbe a cigaret­ta alapanyaga. A gyár leg­mostohább munkahelye ez az üzemrész, ahol százan dolgoz­nak. Máricsnéhoz ötven ember tartozik, többségük lány és asszony. — Akikre mégiscsak több gond jut. — Tudom, hogy kiben bíz­hatom. Ismerem az itt dolgo­zókat: aki kényelmességből ké- retőzik el a munkahelyéről, el sem engedem. Ha egy mód van rá, az asszonyok főként műszakcserével oldják meg a problémáikat, amelyek leg­inkább magánjellegűek. Fiatal lány lép Máricsnéhoz. Félrehívja a művezetőt. A lány eltávozik. Máricsné megjegyzi: ismét orvoshoz kéretőzött, csak délelőtt fogadják ... Salamon Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom