Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-26 175. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 175. szám 1976. június 26., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Egyhangúlag megszavazták az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Inokai János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — folytatták a vitát az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat felett. E napirendi ponthoz felszólaltak: Czeglédi Lászlóné (Győr- Sopron m. 12. vk.) képviselő, Barát Endre (Pest m. 29. vk.) képviselő, Kasó József (Baranya m. 12. vk.) képviselő, és Zolnai László (Békés m. 15. vk.) képviselő. Ezután dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter összefoglalta a vitát, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés — jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint mező- gazdasági bizottságának együttes jelentésében foglalt módosító indítványainak, majd Barát Endre képviselő módosító javaslatának elfogadása után — az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben egy- ho gúlag elfogadta. iapirend szerint a munkaügyi miniszter beszámolója következett. Az alkotmcyiyban előírt kötelessége a Minisztertanács tagjainak tevékenységükről, területük munkájáról tájékoztatást adjanak az ország- gyűlésnek. Erre utalással adta meg a szót az elnök Karakas László munkaügyi miniszternek. Befejezéshez közeledik a hetvehelyi termelőszövetkezet karácodfai faipari üzemének bővítése. A tervek szerint 1976-ban 12 millió forint értékben készítenek négy féle gyermek-szekrényt és polcokat, melyeket a FŐBUHA-nak és a SZOVARU-nak szállítanak. — Szokolai felv. — A Pécs városi Tanács vb-ülése Előnyben a nagycsaládosok ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Karakas László munkaügyi miniszters £nig|jj||{ g munkaerő-gazdálkodás színvonalát KS D. NAPLÓ. TELEFOTO Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalmi rend alapja a munka. Ezt rögzíti népköztársaságunk alkotmánya, kiemelve az állampolgárok munkához való jogát, amelyet államunk a „népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerőgazdálkodással valósít meg”. Az elmúlt években jelentősen növekedett a társadalmi termelés és a termelékenység, bővültek a társadalom termelő erői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk', életszínvonala. A munkanélküliség a múlt emléke. Jelenünk gondja a teljes foglalkoztatás körülményei között előállt munkaerő- hiány, amelynek hatását nap mint nap érezzük. A teljes foglalkoztatottság megvalósítása, az, hogy ma hazánkban minden második ember keresőfoglalkozást folytat, a gazdasági növekedés és a családi jövedelmek gyarapodásának, a létbiztonság megteremtésének fő eszköze volt. A teljes foglalkoztatottság az extenzív fejlesztési folyamat keretében — különösen az 1960-as évek közepéig — a munkatermelékenység viszonylag lassú növekedése mellett valósult meg. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedésének mintegy 40 százaléka a létszám, 60 százaléka pedig a termelékenység növekedéséből eredt. Az utóbbi években a pótlólagos munkaerő-források kimerülésével a tercier ágazatok létszámnövekedését egyrészt a mezőgazdasági létszám csökkenése, másrészt az tette lehetővé, hogy az ipari összlétszám csak mérsékelten növekedett. Az 1970-1975-ös években az ipari termelés növekedésének már 97 százaléka a termelékenység növekedéséből állt elő. A foglalkoztatottak számának növekedése a III. ötéves tervidőszakban még 345 ezer volt. Ez 1971r- től 1975-ig 100 ezerre mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban pedig már legfeljebb 50-60 ezer fős növekedésre számíthatunk. A helyzet ilyen alakulásában, a munkaerőforrások szűkülése mellett a munkaerőgazdálkodás ismert gyengeségének is szerepe van. Többek között annak, hogy a munkaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munkaerő- gazdákodás — sem kielégítő színvonalú, s annak, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység még mindig viszonylag alacsony fokon áll. Az irányító, fejlesztő és gazdálkodó szervezetek nem mindenkor és nem eléggé voltak tekintettel arra, hogy több a munkalehetőség mint a rendelkezésre álló munkaerő, s hogy a dolgozók egy részét nem a népgazdaság szempontjából elsődleges fontosságú területen, illetve szakmai összetételben foglalkoztatják. Elvtársak I Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok ismeretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maximális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugodt légkörben építse szocialista társadalmunkat. Ehhez tartozik, hogy emelni kell a munkaerőgazdálkodás színvonalát és csökkenteni azokat a zavaró feszültségeket, amelyek fékezik a munka hatékonyságának dinamikusafcjb növekedését. Ma már mindinkább elfogadott, hogy a munkaerő-igények mérséklésének, a belső munkaerő-tartalékok feltárásának és hasznosításának a műszaki fejlődés előre vitele mellett egyik legeredményesebb eszköze az üzem- és munkaszervezési tevékenység fokozása. Ezért időszerű, hogy erre a feladatra ismét ráirányítsuk a figyelmet és nagyobb következetességgel kérjük számon a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlat. A rendelet végrehajtásától azt várjuk, hogy lefékezi az indokolatlan alkalmazotti létszámnövekedést, s ha kismértékben is, de javítja a foglalkoztatott létszámarányokat. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk az adminisztráció egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére. A pótlólagos munkaerő-források szűkülésével párhuzamosan növekedett a munkaerőcsábítás és az indokolatlan munkaerő-fluktuáció. Mindkét jelenség veszteséget okoz a népgazdaságnak. A káros munkaerő- mozgás mérséklése és a tervszerűbb munkaerő-elosztás érdekében újból szabályoztuk a munkaerő közvetítését, szervezetten történő elhelyezését és toborzását. Jelentős munkaidő-veszteség származik abból is, hogy az állampolgárok ügyeik nagy részét munkaidő alatt intézik. Emiatt szabadságot, mentesítést kell kérni a munka alól. Ez egyaránt előnytelen a vállalatoknak és a dolgozóknak. Budapesten és több megyében (Folytatás a 2. oldalon) a lakásjuttatásiról Tanácsi vállalatok fejlesztési tervei Július 1-re — egy hónapon belül harmadszor — összehívták Pécs város Tanácsának ülését. Ennek napirendjéről tegnap tárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés elé terjesztik a város 1975. évi zárszámadását, a pécsi közétkeztetés helyzetéről és a várható fejlesztésekről szóló jelentést, valamint az I. kerületi tanácshivatal munkájáról szóló beszámolót. Ezután egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt a végrehajtó bizottság, összefoglaló tájékoztatást kapott arról, hogy az ötödik ötéves tervidőszak folyamán hogyan fejlődik — a most elkészült vállalati tervek tükrében — a tizenegy pécsi tanácsi vállalat. Néhány részlet: A Pécsi Szikra Nyomda az idén befejeződő beruházással a DN és más lapok előállításának biztonságossá tételén túl a jelenleginek a háromszorosára növeli a könyvnyomtatást és kétszeresére a vegyes nyomdaipari termékek gyártását. A Pécsi Bútorgyár új 2000 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokot épít, ahol a korszerű célgépekkel felszerelt Kétszintes épületkombinátot épített a Felsőmindszenti Községi Tanács épitőbrigádja Kishajmáson. A csaknem 1 millió forintos költséggel épült kombinátban üzletek és klubszobák kaptak helyet. korpusz-bútor gyártósort helyezik el. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a tervidőszakban közterülettisztítási tevékenységét 50, szemétszállítási tevékenységét 45, útkarbantartási tevékenységét 108 százalékkal kívánja növelni. A Pécsi Hőszolgáltató Vállalat 15,6 ezerről 27,5 ezerre növeli a fűtött lakások számát, a melegvízzel ellátottakét pedig 10,8-ról 23,4 ezerre. Ennek megfelelően 108 ezer gigakalóriával nő a felhasznált forróvíz-energia mennyisége. A tanácsi vállalatok összesen 984 millió forintot kívánnak fejlesztési célokra fordítani. Napirenden szerepelt a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkájáról szóló jelentés. A végrehajtó bizottság az osztály általános tevékenységének és hatósági munkájának elismerése mellett a vitában tág teret szentelt a város zöldségellátási helyzetének. Petőházi Szilveszter pl. arra mutatott rá, hogy ha nincs is felügyeleti jogköre az osztálynak az ellátásban érdekelt szervek mindegyike fölött, szerepet és feladatot kell vállalnia a lakossági ellátás javításáért. Dr. Baracs Ferenc, a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője a tanács figyelmébe ajánlotta: hasson oda, hogy Pécs egyetlen termelőszövetkezete, az Új Élet szakosítási koncepciói mellett a mostaninál lényegesen nagyobb részt vállaljon a város zöldségellátásában. Határozatot hozott a végrehajtó bizottság a nagycsaládosok lakáshoz juttatásának programjáról. A határozat valamennyi lakásépítési formánál előnyt biztosít a nagycsaládosoknak azzal is, hogy az állami lakásberuházás keretében épülő többszobás lakásokat elsősorban a nagycsaládosok lakásgondjainak végleges rendezésére kell fordítani. Kimondja a határozat, hogy a három vagy többgyermekes lakásigénylők számára két-három éven belül biztosítani kell a lakást, s minden lakáselosztásnál a négy vagy többgyermekes lakásigénylőket kell elsősorban kielégíteni. Rendelkezik a határozat arról is, hogy elő kell segíteni a nagycsaládosok érdekeit szolgáló minőségi és lépcsőzetes lakáscseréket.
