Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-14 163. szám

Madár csicsergés a könyvtárban Olvasói igény ■ a könyv­iárakban az irodalom mel­lett legyen kéznél a hang­zó dokumentum is. A mai magyar költészet tanulmá nyozója szívesen meghall­gatja például Váci Mihály versét, a zenekedvelőknek a Mozart-ária, a biológiá­val foglalkozóknak a ma dárcsicsergés külön élmény. Több város könyvtárában zenei részleget rendeztek be hanglemezekkel, hang szalagokkal, magnóval, le mezjátszóval. Tapolcán, Sár váron, Mohácson és máshol is szeretnének a követelmé­nyekhez igazodni. További cél: vizuális esz közökkel is lokozzák az is meretszerzés hatékonyságát, az olvasás élményét, a könyvhöz fülhallgatót és kézi diavetítőt is kaphat majd az olvasó. Örömöt ad. gcsxclcBgabbä tesx Amatőr lestük, keramikusok Vallomások egy kiállítás kapcsán Mit ír elő a Párbaj Codex? Mi a titka a jó bajor sör­nek? — Hogyan kell házilag szappanyt főzni, és lyukacsos, szívósbélű kenyeret sütni? Mi­lyen a világ szája-izi szerint való tudományos ember? Me­lyek a lovagias pisztolypárbaj szabályai? A kérdésekre választ kapunk, ha a pécsi Antikvárium új szerzeményei közt tallózunk. Az értékes és érdekes ritkaság- számba menő könyvek közül is kitűnik a csaknem két kilós, 1300 lapos, 12 ezer forintért kínált szakácskönyv. 1623-ban Wittenbergben adták ki. A gát- betűs illusztrált szakácskönyv­ben nemcsak ételrecept, de horoszkóp, kalendárium egy­aránt megtalálható. Olvasmányosabb és használ­hatóbb számunkra „Gazda­asszonyságról közönségesen" című magyar nyelvű háztartási, szakácskönyv is. A szappany főzésről, gyertyamártásról, vaj- tsinálásról, alma- és körtvélyek betsinálásáról és ezek tzere- móniáiról épp úgy sokat meg­tudunk, mint a kenyérsütés for­télyairól. Értékes ritkaság az 1678-ban Nürnbergben kiadott Spanyol királyság története. A 700 ol­dalas zsebkönyvben lévő met­szetek híres spanyol királyokat ábrázolnak. Nyolcadik bővített kiadás­ban jelent meg 1914-ben a Párbaj Codex, melynek elősza­vában a következő sorok ol­vashatók: „Nincsen nemzet a világon, ahol annyi becsület­ügyet intéznének el lovagias úton, mint éppen minálunk. Hiszen a magyar férfiből nem hiányzik a morális sértések iránt való lovagias érzék.” Ne­vezetesebb történelmi és poli­tikai párbajokról, a párbajo­zás pontos szabályairól is érde­kes képet kap a könyv olva­sója. V. A. Ertekes ritkaságok Nemrégiben nyílt meg egy képzőművészeti kiállítás a pécsi Zsolnay Művelődési Házban. Nem volt díszes megnyitó, se vendégek tömege, egyszóval nem vertek nagy port, A rend­szeres tárlatlátogatók figyelmét is elkerülte. Valóban milyen ki­állítás ez? A művelődési ház­ban évtizedek óta működik egy képzőművészeti szakkör. Tag­jai között egyaránt vannak fia­talok, idősebbek, munkások, mérnökök, tanulók. Hetenként kétszer összeülnek, rajzolnak, festenek. A szakkörvezető Ha­raszti Pál festőművész és tanár. Foglalkoznak alak és fejrazzal, anatómiával, hallgatnak művé­szeti előadásokat, megismer­kednek a rajzkészítés metodiká­jával. Amatőrök, de nem a nap­jainkban elterjedt lekicsinylő értelemben. Nemesen szórakoz­ni, harcolni a giccs ellen — talán így lehetne összefoglal­ni a szakkör célját. A kiállítás­ra kerülő műveket zsűri választ­ja ki. Idén a 44 tag közül 11-en mutathatták be alkotásaikat. Közülük néhánnyal beszélget­tünk. vagyok tagja a körnek és na­gyon leköt az ottani munka. Élvezettel csinálom, ez a szóra­kozásom, örömöt ad. Felesége csak egy évvel eze­lőtt iratkozott be Haraszti ta­nár úrhoz. Régebben divatter­vező akart lenni, de közbejött a család és sok egyéb; így a tervből álom maradt. Most hogy a gyerekek már felnőttek, újra foglalkozhat kedvtelésével Pallósné Ivénczi Irén 1965- ben végzett a művészeti szak- középiskola kerámia szakán. A képzőművészeti főiskolára első ízben nem vették fel, aztán már nem is próbálkozott. Azóta a Zsolnay porcelángyár kerámia műhelyében dolqozik. Az Alkotó Ifjúság pál,.-aton első díjat nyert, néhány kerámiáját az ipari vásáron is bemutatták. Főleg faliképeket, vázákat, dí­szeket készít. Legjobban a ko­rongozást kedveli, de erre ke­vés lehetősége van. Egyidőben kijárt Óbányára egy öreq faze­kasmesterhez, tőle tanulta ezt a mesterséget. A szakkörben sokat rajzol, szeret festeni is. — Nem is tudom megmon­dani miért kell csinálnom. Bel­ső késztetés, bizonyára. Azt szeretném, ha a gyárban több’ lehetőséget kapnánk, ne csak a pályázatok idején, hanem ál­landóan. Larsenék Kaliforniából • A kisfiú tíz hangszeren játszik • A lágy cimbalom és a fúvósok Az amerikai zenetanár lec­kéket vett az ismert magyar ze­netanárnőtől, Szöllősi Beatrixtól. Később meghívta a tanárnőt Concordba, hogy tanítványait is vezesse be a cimbalmozás ördöngős tudományába. A gye­rekek szájtátva figyelték az apró, villámgyors mozdulatokat és a felcsendülő érdekes dal­lamokat. Larson úr újabb há­rom cimbalmot hozott a tenge­rentúlról és elkezdődött az igazi tanulás. Az Egyesült Ál­lamokban ő honosította meg először a cimbalomoktatást és ő alakította az első zenekart, ahol a főszerepet is ez az ősi népi hangszer kapta. A zenekar tagjai középisko­lások, a legfiatalabbak 11, a legidősebbek 21 évesek. A ze­nekar dédelgetett kedvence a 10 éves Mark Zernickow az egyetlen, aki még általános iskolába jár. Az aprócska sző­ke kisfiút tavaly szeptember­ben vették be a „nagyok" kö­zé, nem is okozott csalódást, rövid idő alatt az egész reper­toárt megtanulta. A másik kis csodagyerek Mark Diller még csupán 12 éves, de tíz hang­szeren játszik és a legutóbbi zenei fesztiválon 16 díjat nyert el. A többiek sem „egyihang- szeresek” legalább két hang­szer avatott mesterei. A zene­kar tagjai gyerekek, fiúk, lá­nyok, négerek, fehérek vegye­sen. A karmester a 21 éves Roderick Lauderdale is zongo­rázik, kedvenc zeneszerszáma pedig a francia kürt. — A célunk az, hogy még tovább bővítsük ezt a kört, még több hangszerhez értsenek a gyerekek. A lehetőségeink adottak, hiszen saját zenemű- boltunk is van. Mindegyik hangszert kipróbálhatják a gyerekek, naphosszat gyakorol­hatnak — mondja Larson igaz­gató. Ö maga is 15 hangsze ren játszik. Foglalkozott a jól ismert Kodály-módszerrel, egyes tételeit felhasználja az okta­tásban, ő hangszereli a prog­ramban szereplő zeneszámo. kát is. Muzsikájuk sajátosságát a lágy cimbalom és o keményebb hangzású fúvósok összhangja adja. A húszas, harmincas évek amerikai dallama keve­redik a Country-stílussal és a moi musicalek világával. A klasszikus hangvételű Rómeó és Júliától kezdve a slágerekig, a folk zenéig mindent játsza­nak. A rock and roll kivételé­vel, amit nem szeretnek. Fog­lalkoznak a magyar zenével is, gyűjtik a lemezeket, élvezik az élettel teli pattogó ritmust. öltözetük is magyaros* bő ujjú fehér paraszting, arany- sújtásos piros mellény. Mostani pécsi fellépésük után — az út- törő színjátszók országos talál­kozójának megnyitójára érkez­tek — Románia és Bulgária következik. Pécsen is többször jártunk és szeretnénk is visszatérni. Buda­pest gyönyörű, de itt az embe­rek valahogy kedvesebbek. Ez nem csak udvariasság! — in­tett nevetve búcsút az igazgató. A férfi megállt a kirakat előtt és azonnal eldön­tötte, törik — szakad, meg­szerzi azt a csodálatos, ap­rólékosan kifaragott ismeret­len zeneszerszámot. így került az első magyar cimbalom Ka­liforniába, nevezetesen Con­cord városába. Mindez 1964- ben történt Budapesten, mi- koris Leonard V. Larson con- cordi zenetanár európai tar- tózodásának ideje alatt ha­zánkba is „átugrott”, a kap­csolat rendszeressé vált. — Festőművész szerettem vol­na lenni, de akkoriban a kor nem kedvezett az efféle „idő­töltésnek". Elmentem dolgozni, kevés szabadidőm maradt — mondja Gyimesi Ferenc, a PIK művezetője. Ha hazamegy, elő­veszi az ecsetet, vagy lemegy az alagsori műhelyébe — újab­ban ugyanis mozaikokkal is próbálkozott. Az építőiparban használt mozaiklapokkal dolgo­zott. De fest olajjal, rajzol pasztellkrétával, szénnel is. Él­ményeit csendéletekben, tájké- kepben örökíti meg. — A könyvespolcokon előkelő helyet foglalnak el az anató­miai atlaszok. — Mindig forgatjuk, sokat tanulunk belőlük, csakúgy mint a szakköri órákon. Négy éve □Hétfőt Biskup Gyula, a Kesztyűgyár nyugdíjas főmérnöke gyermek­kora óta szeret rajzolni. Egy is­kolai kiállításon Martyn Ferenc is felfigyelt rá. El akarta vinni magával Párizsba, de ő itthon maradt, a családnak szüksége volt rá. Kitanulta a kesztyűs szakmát, divatszabász, kesztyű­tervező lett. — Nem bántam meg, az élet így is sokat adott nekem. Tud­tam, hogy nem lehet mindenki Szinnyei Merse Pál vagy Mun­kácsy, de festeni nagyon sze­retek. Most már ez éltet engem. Négyen a tizenegyből. Feste­nek, kerámiával, mozaik-készí­téssel foglalkoznak. Ki-ki meg­találja magának valamilyen for­mában a művészetet, a művé­szet vágyát. Kiállításuk június 18-ig látható a pécsi Zsolnay Művelődési Házban. Barlahidai Andrea \/égy egy serpenyőt, fesd ’ be, vágd ki a közepét, tégy bele egy órát és máris kész a konyhai falióra — így szól Schulhof Gyula órás­mester receptje. Budapesten a Szent István kőrútról nyílik a Sál la i utca, amelynek sarkán egy csep­pet sem feltűnő, kicsiny üz­lethelyiség található. Annál érdekesebb a kirakat és ma­ga az üzlet. A falakon nép- művészeti motívumokkal dí­szített barna és piros serpe­nyők, igaz nem teflon be­vonattal, de ébresztőórával. A polcokon lévő tik-takkoló kerámia kulacsok társaságá­ban jól megférnek az óriási zsebórák és a hatalmas, öv­szerű „karórák". Az ország egyetlen ilyen jellegű külön­leges óraboltjában vagyunk. — A népművészet rene­szánszát éli, ezért elkezdtem azon gondolkodni, hogyan lehetne összekapcsolni a szakmámmal is. Az ötletet vé­A PERECKULACS ADTA AZ ÖTLETET Különleges órák gül egy kirakat adta a Kecs­keméti utcában. Pereckula­csok sorakoztak egymás mel­lett és az a kerek űr szinte kiáltozott az órák után. Hát így kezdődött. Aztán mindig újat és újat igyekeztem ké­szíteni. Jártam külföldön is, de csak a nagy karóra ötle­tét vettem át. A többi saját elképzelésen alapul — ma­gyarázza az órák mestere. A kulacsokat népművészek és a mezőtúri fazekasmes­terek készítik a számára. Több rendelést kaptak már az Óra- és Ékszeripari Vállalattól, nyaranként a Balatonra is szállítanak. Az óraszerkeze­teket a MOM gyártja, ame­lyeket a különböző számla­pokkal tesznek változatosab­bá. De nemcsak népi ihletésű faliórákat árulnak. Vannak vörösréz, vagy fa keretbe épí­tett időjelzők, olyanok is, amelyeken tanulmányozhatjuk a csillagképeket, vagy me­lyeknek formája a mérlegre emlékeztet. Találunk barokk és biedermeier jellegű fali­órákat is. Mindegyik eladó, 400 forint körüli áron. A mes­ter szerint többen is vásárol­hatnának, de a mellékutca nem kedvez az üzletnek. A járókelők között akadt, aki bolondos ötletnek tartotta ezeket az órákat, többségük azonban dicsérte szellemes­ségüket, mutatósságukat, Leg­közelebb olyan kulacsot is kellene készíteni, amely nem­csak az időt, hanem azt is mutatja; elég volt a kortyol- gatásból. A BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: • GÉPKOCSI RAKODÓKAT, • PANELSZERELÖKET, • HEGESZTŐKET. • LAKATOSOKAT, • VfZ-GÁZSZERELŐKET, • FŰTÉSSZERELŐKET, • ÁCSOKAT, • SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: B. M. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Pécs, Szántó Kovács János u. 1. (ÉM Szálló) Munkaerőgazdálkodás. MINDEN ÉRDEKLŐDŐ LEVÉLRE VÁLASZOLUNK. Levélcím: 7601 Pécs. Pf. 147,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom