Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-01 150. szám

2 Dunántúlt napló 1976. június 1., kedd Díszszemle, úttöröavatás, kitüntetések A hatodik megyei úttörő­találkozó Befejeződött a hatodik me­gyei úttörő találkozó, melyet a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordu­lója alkalmából rendeztek. A vasárnapi program középpont­jában a pécsi Széchenyi téren megrendezett díszszemle állt. Közel tízezer úttörő vett ezen részt, akik Baranyából. Buda­pestről, Lvovból, Eszékről és Szlivenből érkeztek az ünnep­ségre. A népviseletbe öltözött külföldi pajtások bemutatták hazájuk jellegzetes táncait. Fanfárok adtak jelt a bevonu­lásra és a gyárvárosi és a szászvári úttörőcsapat induló­jára vonultak be a csapatok a térre. A megjelenteket Vér László megyei úttörőelnök kö­szöntötte. Köztük Bocz Józse­fet, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkárát, Sári Ferencet, a Pécs városi­járási Munkásőrség parancs­nokát, Szentirányi Józsefet és Petőházi Szilvesztert, a Pécs városi Pártbizottság titkárait, Sarkadi Nagy Barnát, a KISZ Baranya megyei Bizottság első titkárát. Ezt követte dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárának beszéde, melyben méltatta az eltelt 30 év eredményeit. Itt vette át a villányi úttörőcsa­pat a KISZ KB vörös selyem­zászlaját. Nagy közönségsikert aratott vasárnap délután a Bóbita Báb­együttes a Mecsek Aruház előtt tartott gyermeknapi műsorával. Nők fóruma Az MSZMP Pécs városi II. kerületi pártvezetősége tegnap fél 5-kor a Baranya megyei Tanács nagytermében nők fóru­mát tartott. A pórtalapszerve- zet nőtagjai és a Hazafias Népfront nőaktívái tehették fel az őket leginkább izgató kér­déseket a megye és a város női vezetőinek. A kérdésekre Kádár Németh Béláné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nőrefe­rense, Mikoly Isivánné, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának nőreferense. Jakabos Zoltánné, a Megyei Tanács osztályvezetője, Rameisl Fe- rencné, az SZMT titkára, dr. Szilasi Anna, a Pécs városi Ta­nács osztályvezetője, dr. Csa- nálosi Sándorné, a Pécs városi Pártbizottsáq munkatársa, Laki Istvánné, a Pécs városi Tanács II. kér. Hivatalának helyettes vezetője és Gregor Sándorné, a HNF Baranya megyei Bi­zottságának nőfelelőse adták meg a válaszokat. MB Vezess baleset nélkül\" Értékelték a közlekedés- biztonsági versenyt Abszolút első a Volán komlói egysége Rohamosan nő az üzemek járműparkja, nagy a forgalom, sok a baleset. E meggondo­lásból írta ki 1975-re az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács a Vezess baleset nél­kül I versenyt, melynek megyei értékelése tegnap volt a Me­cseki Ércbányászati Vállalat műszaki klubjában. A megjelenteket Támadás Sándor, a KBT Baranya megyei titkára üdvözölte, majd néhány szóban vázolta a verseny cél­ját. Elmondotta, hogy jóllehet a kiírás országos volt, most mégis csak megyei értékelé­sek folynak, mivel ótdolgozás­Mohácson az 1964. számú Kanizsai Dorottya úttörőcsapat szintén átvehette a megtiszte­lő vörös zászlót, a mohácsi Széchenyi téren rendezett ün­nepélyes úttörőavatás alkal­mából. Délután a Bartók Béla művelődési központban a pa- lotabozsoki német és a mo­hácsi népi együttes adott mű­sort. A Kossuth filmszínház emeleti termében a pélmonos- tori zeneiskola adott hangver­senyt, míg az Ifjúsági Házban a városi óvónői KlSZ-alap- szervezet bábműsorral szóra­koztatta a gyerekeket. Tegnap délután a mohácsi Ifjúsági Házban került sor az ünnepi úttörővezetői tanács­ülésre, ahol Vér László át­nyújtotta a dicsérő oklevele­ket, emlékplaketteket, emlék­jelvényeket, a Kiváló Úttörő­vezető kitüntetést pedig dr. Wesják Lászlónénak, a Park utcai általános iskola tanárá­nak. Ülést tartott a TOT elnöksége A TOT elnöksége hétfőn ülést tartott; megtárgyalta a termelőszövetkezeti tagság helyzetének alakulását és élet- körülményeinek fejlődését. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt 5 évben a tsz-tagok száma egyenletesen csökkent és a tagság összeté­tele a nemzedékváltás nyomán számottevően módosult. 1975 végén 930 ezer tagja volt a termelőszövetkezeteknek, közü­lük 510 ezer aktív korú, 420 ezer pedig nyugdíjas. (A nyug­díjasok száma öt év alatt 20 százalékkal nőtt.) Az elmúlt években élénk munkaerőmozgás volt megfi­gyelhető, főleg az iparosodott körzetekben és a tsz-alkalma­zottak körében. A változás nyomán a fiatal, képzettebb szövetkezeti tagoknak a mun­kaviszony és a munkafeltételek iránti igénye az iparban meg­honosodott gyakorlathoz köze­ledett. Az aktív tagság tovább fiatalodott, az átlagos életkor öt év alatt három évvel, 41 évre csökkent. Viszont számos kedvezőtlen adottságú közös gazdaság tagsága kifejezetten elöregedett és ma már csak nagy nehézségekkel" tudnak megbirkózni a feladatokkal. Figyelmeztető az is, hogy a munkába lépő fiatalok nem érdeklődnek kellően a szövet­kézetek iránt. Szennyuiicsatarna a damb aloH Közmű­alagút­épités Pécsen ■■ — íi ­Olcsóbban, hazai anyagból Hazánkban egyedülálló közműolagútépítési munka kezdődött meg Pécsett. A Bányászati Aknamélyítő Válla­lat dorogi üzemének 30 fős brigádja a régi és az új Nagyhidi út találkozásánál lévő dombot „fúrja meg", vagyis 300 méter hosszú föld alatti szennyvízcsatornát alakít ki. A hetvenes évek elejétől működő speciális közműalagút­építő csoport — az országban egyetlen — először vezet át egy csatornát domb alatt. Bu­dapesten, Szegeden, Nagyka­nizsán, Dorogon vasúti tölté­sek, utak, épületek alatt dol­goztak, sík terepen, mindösz- sze 4—6 méteres mélységben. Pécsett a dombon három aknát nyitnak: 7,13 és 4,5 mé­tereset, így is két méterre vannak a talajvíz felett Most a keleti lankán tevékenyked­nek: néhány nap alatt meg­építették a 10x5 méter alap­területű, 7 méter mély indftó- és leszálló-aknát. Ebből nyu­gat felé haladva 40 méter hosszú közműalagutat hajtot­tak ki néhány nap alatt és 400 köbméter földet emeltek ki. Az indítóaknában dohog, néha éleset sivít a 100—600 atmoszféra nyomóerőt kifejtő sajtolóberendezés, mely tolja előre a talajban az acél-vá­gókésekkel felszerelt speciális vasbetoncsövet. Egy cső súlya 57 mázsa és 16 tonnás daru ereszti le az aknába. Belső átmérője 1400, hossza 3050 milliméter. A Csepeli Csőgyár alig egy éve kísérletezte ki a drága NSZK-gyártmány helyet­tesítésére. Csepelről 100-at Szerdán este: színházi bemutató Menekülés Fiatal rendező, fiatalos me­részségű előadás. Színház és mozi váltakozik, utóbbi Bródy Gábor és Szabó Gábor mun­kája révén. Csiszár Imre végzős rendezőszakos növendék állítot­ta színpadra Mihail Bulgakov: Menekülés című tragikomédiá­ját, ennek a bemutatóját rende­zik meg holnap, szerdán este a Pécsi Nemzeti Színházban. Csarnotát, a cári tisztet, a da­rab egyik főszereplőjét Pákoz- dy János alakítja. — Kicsit színészkedő, pózoló alak Csarnota — mondja a művész — e mögött a póz mö­gött azonban negatív és pozi­tív emberi tulajdonságok ve­gyest húzódnak meg. Ha nem abban a világban él, amelyik­ben valójában, akkor a jó tu­lajdonságai pozitív emberré formálhatták volna. Csiszár Imre, a rendező: — A darabot nem én válasz­tottam, hanem feladatként kap­tam. De azt hiszem, nagyon okos dolog volt a darabválasz­tás, mert Bulgakov nagyon élő, nagyon izgalmas szerző. Eddig bemutatott műveit is nagy ér­deklődéssel fogadta a magyar közönség. A „Menekülés” attól izgalmasabb eddigi nálunk lá­tott darabjainál, hogy nem el­vont, hanem konkrét történel­mi témát választott, és ez még jobban izgatja a nézőket. — Mit mondhat el ezzel az októberi forradalom utáni, cári tiszti világqa! a rendező, 1976 magyar színháznézőjének? — Nagyon groteszk ólom­formában feldolgozva a cári tisztek meneküléséről szól ez a tragikomédia. A mai néző? — A tizenhetes forradalmat és az azt követő időket a mai fiata­lok előtt egyoldalú pátosz öve­zi. Ez a darab viszont finoman lehántja ezt az egyoldalú pá­toszt. Tudniillik a „másik oldal­ról", a cári tisztek oldaláról mutatja be a forradalom utáni időszakot, tehát az ellenfél szemszögéből. Persze nem di­csőíti a menekülő cári tiszte­ket, de reális történelmi hely­zetben, reális történelmi infor­mációkat adva mutatja be őket, ahogy nevetségesekké válnak. Az előadás sokszereplős. A főbb feladatokat Pákozdy Já­nos (Csarnota), Dávid Kiss Fe­renc (Hludov), Győri Emil (Go- lupkov), Melis Gábor (Korzulin), Sir Katalin (Korzulina), Petényi Ilona (Ljuszka) kapta. De ját­szik az előadásban Garai Ró­bert, Szivler József, ifjú Kőmí­ves Sándor, Galambos György, Abrahám István, Kovács Dénes, Unger Pálma, Pogány György és Fülöp Mihály. A zenét Döme Zsolt szerezte, a jelmezek Sza­kács Gyöngyi munkái, s igen fontos feladata van Léka László maszkmesternek, mivel vala­mennyi szereplő maszkírozva játszik. A díszleteket Najmáayi László tervezte. Végül a fordító: Hernádi László. Földessy Dénes rendeltek, 40 már megérke­zett. A csőben egy ember la­pátolja kiscsiilébe a préselt földet. A talaj rendkívül kö­tött, agyagos, legszívesebben a fúrópajzsot is bevetnék. A külső felületet bentonittal ke­nik, hogy síkos legyen, gyor­sabban haladjon előre a cső, A sebesség: egy nap alatt hármat illesztenek össze gumi- és acélgyűrűvel, fabetéttel, va­lamint műgyantahabarccsal. Az új baromfifeldolgozóból érkező csaknem két kilométe­res szennyvizcsatorna egyik ré­szén munkálkodnak a dorogi­ak: a többi szakaszon a ha­gyományos felszíni csatorná­zás folyik. Knyazovics Károly művezető szerint a keletről nyugatra lej­tő csatornaszakasz nem ve­szélyezteti a felszíni hőveze­téket, a Hőerőmű szénszállító gumiszalagját, a két közleke­dési utat, az építőipari válla­lat udvarát, a boltot, sem a szántóföldet, ugyanis nem la­zul meg a talaj, a nagy nyo­más biztonságossá teszi a sze­relést. Ezen kívül nem bonta­nak utat, házat, zavartalan a közlekedés is. A hagyomá­nyosnál jelentősebben olcsóbb ez az eljárás, több millió fo­rinttal. Gyorsabb is, hiszen 3 hónap múlva készen adják át a kapcsolódó műtárgyakat, a tisztító aknákat, lejáratokat, csatlakozó csatornákat is. — Csuti J. — ELFEKVŐ KÉSZLETÜNKBŐL CSÖKKENTETT ÁRON UNIVAZ TÍPUSÚ holdkráteres felületű falelemek értékesítését SORONKIVUL biztosítani tudjuk FELHASZNÁLHATÓ: HOMLOKZATI TÉRELHATAROLASRA Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyára ra kerül az egész versenysza­bályzat: két éven belül a ma- gánjárművezetöket is bevonják a „Vezess baleset nélkül!” mozgalomba, s akkor már az értékelés is országossá válik. — A közúti közlekedésben résztvevő járművek hatvanhét százaléka az állami szektor­hoz tartozik — mondotta ezt követően Zárai Tibor, a ver­senybizottság elnöke. Úgy tű­nik, hogy ez alapján a moz­galom a tavalyi- év folyamán beváltotta a hozzá fűzött re­ményt. 1975-re ötvennyolc gazdasá­gi egység nevezett 2185 jár­művel. Mivel egy-egy gépko­csin két vagy három vezető dolgozik, a nevezett személyek száma mintegy ötezer fő. A KBT jónéhány ellenőrző vizs­gálatot végzett az elmúlt év­ben, s megállapította, hogy a beküldött jelentések valósak, azok alapján elvégezhető az értékelés. A győzteseket az egység nagysága, gépjárművek száma szerinti három csoport­ba sorolták. így a harmadik kategória első helyezettje a Szentlőrinci Állami Gazdaság lett. Második, illetve harmadik helyezést a kétújlalui Vörös Csillag és a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet ért el. A második kategória győztese a Mecseki Szénbányák gépkocsi­üzeme, második a pécsi Szál­lító és Szolgáltatóipari Szövet­kezet, harmadik pedig a Dél­dunántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat lett. A legna­gyobb egységek versengésé­ben a Volán 12. Vállalat kom­lói üzemegysége ért el első helyezést, második a Mecseki Ércbányászati Vállalat, harma­dik a Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. Megtudtuk azt is, hogy a „Vezess baleset nélkül!" moz­galom automatikusan folyik tovább, tehát a nevezettek ver­senyben maradnak a jövő évi helyezésért is, de a KBT to­vábbi jelentkezőket is szívesen lát. Szántó Péter Javul a száraztészta­ellátás Az elmúlt években időnként akadozott a száraztészta-ellá­tás, a háziasszonyok szívesen vásároltak volna több, s főleg még gazdagabb választékú árut. A fogyasztás 1970—75 között 26 ezerről 36 ezer ton­nára fokozódott, s ezt a növe­kedési ütemet az ipar nem győzte. Az V. ötéves terv időszakára az:érinÖettlvállalatoknál jeiervtlös műszaki fejlesztést irányoztak elő. A konzervipar Dunakeszin új gyár építését kezdte meg. A korszerű száraztészta-gyártás­ban évente 800 vagon terméket állítanak majd elő. A 130 mil­lió forintos beruházással a vá­lasztékot is gazdagabbá teszik, a fogyasztói igények jobb ki­elégítésére több új termék gyártására rendezkednek be. Az üzemet terv szerint 1978-ban in­dítják. Termékei azonban nem jelentik teljes egészében a mennyiség és a választék növe­lését, mivel a Budapesti Tészta­gyárat, — mely időközben el­avult, — 1978-ban leállítják! és emiatt 650 vagonnyi termék esik ki. Ily módon a két üzem közötti termelés különbsége, az évi 150 vagon jelent többletet az ellá­tásban, de ez is enyhít majd, különösen a fővárosi kereske­delem gondjain. További előre­lépést jelent, hogy a tervidőszak végén Békéscsabán bővítik a tésztagyárat, a rekonstrukcióval az üzem teljesítményét évi 800 vagonra fokozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom