Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-01 150. szám
1976. június 1., kedd Dunantmi napló 3 Megnövekedett a naposcsibe iránti kérésiét Százötvenezer ember húsigényét elégítik ki a csibenevelö szakcsoportok A bogádmindszenti termelőszövetkezet keltetöüzeme. Szűkös a keltető kapacitás Negyvenhárommilliós beruházás Igen keresettek a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat alumínium tartályai. A 43 millió forintos beruházás elkészülte után megduplázódhat a termelésük. Bővül a MEZŐGÉP cserkúti gyáregysége Egyesek szerint többszáz, mások szerint néhány ezer „háztáji csibenevelőt" utasflottak el az elmúlt hónapokban Baranya megyében: ennyien nem jutottak tavaszi kiscsibé- hez. A kár népgazdasági értéke jelentős, hiszen ők a háztartáson kívül a piacot is ellátták csirkével. így a 15 ÁFÉSZ keretében működő csirkenevelő szakcsoportok legalább 150 ezer ember húsigé- riyét elégítik ki. Tavaly az ÁFÉSZ-szakcsoportok 1 imillió 700 ezer csirkét neveltek fel, idén ez a szám megközelíti a 2 milliót. De a kereslet jóval 2 millió felett mozog 30—40 százalékkal. Valaha idegenkedtek a tenyésztők a májusi, júniusi keltetésű kiscsibéktől, amiből eddig ez évben 100 ezer kelt gazdára. A húshibrid- csibék iránti kereslet felfokozódott, míg a kínálat szerénykedik. A szakcsoportok legnagyobb ellátója a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat volt, mely 1975-ben megszűnt, hogy átadja helyét a Baranya megyei Baromfifeldolgozó Közös Vállalkozásnak. A váltás korainak bizonyult, ugyanis idén még nem lép fel sem felvásárlóként, sem értékesítőként az utódvállalat. A megye csibe-ellátását az időközben megbízott bogádmindszenti Új Kolász Tsz •keltetőüzeme igyekszik megoldani. Az üzem egyébként 1968 óta Baranyát a New Hampshire fajtával látja el. Idén négy tsz-nek 800 ezer húscsirkét, míq egy tsz-nek 50 ezer piros csirkét szállít. Újdonság az Ausztriába szánt 300 ezer húscsirke és 1 millió 200 ezer darab tojás. Ezután következhetnek a 9 ÁFÉSZ „háztáji nevelői”, akikkel a szerződésekben 476 ezer piros csibére született megállapodás és átadtak 600 ezret. Jelenleg újabb 60 ezret vásárolnának. Az üzem kapacitása kissé lassan tart lépést a megnövekedett vásárlási kedvvel. A bogádmindszenti keltetőüzem igyekszik ellátni az ÁFÉSZ-szakcsoportoktól független kistenyésztőket is, akik 1970 óta 60 fős vásárlói törzsgárdát alkotnak, évente 50—60 ezer darab húshibridet igényelve. A „maszek tenyésztők" száma ez évben eléri a 150- et: ők 200 ezres igényt képviselnek. Zömük tsz-taq és alkalmazott elsősorban Egerág- ról, Pellérdről, Szigetvárról és Belvárdgyuláról. Új tenyésztői rétegnek tekinthetők a „spontánul jövők”, akik most adják fejüket először csibenevelésre. Tavaly mindössze 20, idén 100—120 akadt belőlük. Mindet elutasították, mivel igényüket későn, vagyis nem szeptember, októberben jelentették be a helyi ÁFÉSZ-r>él, vagy a keltetőüzemnél. Külön réteg a 8—10 fős „keltetőgárda”, mely saját gépével 100—150 ezer csibét keltet a piacra. Tavaly a legtöbb kistenyésztő haszon nélkül kényszerült eladni a nagyobb kínálat, kisebb kereslet-megható rozta piacon. Idén fordítottnak ígérkezik a helyzet. A szakemberek szerint ez 3 évenként visszatérő, fellendüléssel járó ciklus, de kialakulását segíti a sertéshús szűkösebb kínálata is. Az élőcsirke mind keresettebb a szabad piacon, pedig az ára a tavalyi 24, 25, 26 forint helyett 32— 36 forint kilogrammonként. A bogádmindszenti üzem 1977-től a hatvan fős állandó kistenyésztői létszámot megduplázza és az ÁFÉSZ-ek patronálta értékesítést 20 százalékkal emeli meg. 1975-ben a „csibeelőállitók” 15 százalékát alkotó kistenyésztök 120—150 vagon áruval szerepeltek. Ez 1976- ban 25 százalék és 200— 250 vagon csirkét jelent. Többen az elkövetkezőkben a 35—40 százalékot sem tartják kizártnak. Az ÁFÉSZ-szakcsoportok jövőre 2 és fél millió csibét nevelnek fel. A szaktanácsadási rendszert tökéletesítik. Bogádmindszentről továbbra is olcsó naposcsibéhez juthatnak: az idei 7, míg a tavalyi ár 6—6,30 forint darabonként. Szabadpiacon ugyanez 9—10 forint. A Mecsek Kisállattenyésztők Szövetsége is finomítja szakszolgálatát, melynek keretében a mintegy háromezer tagiak, valamint a szövetség által segített 1000— 1500 „besegítő” tenyésztőnek biztosítják az indító- és nevelőtápot, egészségügyi ellátást, de a tartási tanácsadás sem hiányozhat. A háztáji igények maximális kielégítésére törekszik majd 1977- től a Pécs-reménypusztai tsz 10 új keltetőgépével, 21 naponként közel 80 ezer piros naposcsibével rukkolnak ki. Benyújtotta ajánlatát a keszthelyi Balaton Szakszövetkezet is, 300 ezer piros naposcsibét szállít a rendelések szerint ugyancsak a jövő évtől. A 6 ÁFÉSZT-t ellátó beremendi csi- bekeltető kapacitása pillanatnyilag átlagban a hat géppel 400 ezer piros csibe. A tervek szerint még négy gépet szereznek be. Néhányon a kínálat bőségétől megilletődve aggódnak, hogy nem lesz elég jelentkező. Ügy vélem — különösen a húshibridek felfutását figye- lembevéve —, aggodalmuk felesleges. Természetesen a tenyésztői kedven a jó szakszolgálati rendszer is lendíthetne. Csuti J. Azon termékek mennyiségét kell növelni, amelyek jól értékesíthetők bel- és külföldi piacokon. Ez gazdaságos országnak, vállalatnak egyaránt. A cserkúti MEZŐGÉP Vállalat légszennyeződés védelmi és mélyhűtőházi berendezései, alumínium-tárolói igen keresettek. Kül- és belföldi vevők igénylik. Ebből következik: többet kell termelni. A jelenlegi körülmények között azonban ez nem megy. Ezért határozott úgy a vállalat, hogy 43 millió forintos beruházással bővítik a köponti gyáregységet. A pénz megvan. Részben hitelből, részben saját alapból. A Baranya megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervei alapján a meglévő műhely mellett épül fel az új, 2200 négyzetméter alapterületű csarnok. Az egyszintes épület 12 méter belmagassággal készül. A műhely- csarnokot trafóház egészíti ki, lecserélik a kazánt, mindenhová bevezetik a központi fűtést. A számítások szerint 23 millió forintba kerül az építkezés. A maradék 20 millióért gépeket, darukat vásárolnak. Többek között darabolókat, hegesztőket, felületkikészítőket. Egy 5 és egy 12,5 tonnás darut is beszereznek. A gépeket már megrendelték. A beruházás munkálatai rövidesen megkezdődnek. Acser- kútiak úgy tervezik, 1977 végén birtokba vehetik az új csarnokot és az azt követő év januárjában már teljes kapacitással dolgozhatnak. A bővítés eredményeként megduplázódhat exporttermelésük. Az elmúlt évi 44 millióval szemben 1978-ban csaknem 100 millió forint értékű terméket szállítanak külföldre. Elsősorban az NSZK LURGI cégnek. A Pécsi Bőrgyár felvesz: NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint ÓVÓNŐT HELYETTESÍTÉSRE. Jelentkezés: PÉCSI BŐRGYÁR munkaügyi osztályán. Kötelező munkaközvetítés a gyakran kalapot emelőknek Július elsején hatályba lép a munkaügyi miniszter rendelete HU) meg. őrültünk, amikor az új gazdasági mechanizmus megszüntette a munkaerő röghözkötött- ségét. Nem sokkal azután valóságos népvándorlás indult meg, a munkavállalás szabadsága szabadosságba, nemkívánatos munkaerő-mozgásba csapott át. A hetvenes évek elején minden harmadik ember munkahelyet cserélt, s jelenleg is évente minden ötödik dolgozó kiveszi munkakönyvét és máshol próbál szerencsét. Egyes válla- lalatainknál ma is nagy a vándorlás. Éppen azokon a fontos munkahelyeken, ahol pedig leginkább szükség lenne új munkáskezekre. Mondanunk sem kell, a nemkívánatos munkaerőmozgás összességében komoly veszteségeket okoz a nemzetgazdaságnak, hiszen a munkahelyet változtatóknak új helyükön előbb be kell tanulniuk a munkába, addig viszont nincs kellő teljesítmény. Intézkedések már korábban is történtek. A megyei tanácsok elnökei eddig is — vállalatokra, munkakörökre és a munkára jelentkezőkre — elrendelhették a kötelező munkaközvetítést. Egy időben például Pécsett is létezett ilyen megkötés - a gépkocsivezetőkre. Ám ez csak lehetőség volt, ha akartak, éltek vele a tanácsok, ha nem, akkor nem. Most viszont, függetlenül attól, hogy a megyei tanács elnöke elrendeli-e vagy sem, a munkaügyi miniszter a munkaerő közvetítéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról hozott rendeletében — a rendeletben megszabott esetekben — kötelezően előírja á munkaközvetítést. A július elsején hatályba lépő rendelet a nemkívánatos munkaerőmozgást kívánja tovább szűkíteni, korlátokat rakva a vándormadarak köré. Dr. Schmidt Antalt, a Megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetőjét kértük, ismertesse a rendeletet. Még jó időben vagyunk, hogy gondolkodásra késztessük a kilépés gondolatával foglalkozókat. Eleddig, ha a dolgozó felmondott vagy fegyelmivel elbocsátották, többnyire semmiféle hátrány nem érte. Július elsejétől viszont mindazok, akik „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel változtatnak munkahelyet, továbbá azok a munkaviszonyukat felmondással megszüntető dolgozók, akik egy éven belül a 3., vagy további munkaviszonyba lépnek, csak kötelező munkaközvetítés útján juthatnak álláshoz. A vállalatok tehát ezután kötelesek átnézni az új belépők munkakönyvét, s ha a fenti körülmények fennforognak, a munkaközvetítőbe küldeni, mert a kötelező munkaközvetítés nélkül kötött munkaszerződés érvénytelen. A munkaközvetítésre kényszerűiteknek a területileg illetékes városi vagy nagyközségi tanács, illetve a járási hivatalok munkaügyi szakigazgatási szerveit kell felkeresniük. Itt majd megmondják, hová. Oda, ahol a leginkább szükség van munkáskézre. Ezzel kapcsolatban a tanácsok munkaügyi osztályai a vállalatok és tevékenységek népgazdasági súlyának és fontosságának megfelelően rangsorolást készítenek, s ennek alapján adnak három-négy ajánlatot a munkaközvetítőben megjelenteknek. Természetesen a vállalat a kiközvetített dolgozót amennyiben a munkakör ellátásához szükséges szakmai feltételekkel nem rendelkezik, nem köteles fogadni, úqyszintén o dolgozó is, ha nem tetszik a felajánlott munkahely, nem köteles elfogadni. A munkaügyi miniszter rendelete — húzza alá dr. Schmidt Antal is — nem a szabad munkavállalás jogát kívánja csorbítani, q felesleges vándorlásnak akar gátat vetni, a munkafegyelem megszilárdítása irányába hat- Mert mi volt eddig? Hovatovább odáig jutottunk, hogy a vállalatok nem mernek fegyelmit adni a lötyögésért, a csapnivaló munkáért. Jó, ha Tidáig elmennek, hoqy leteremtik a dolgozgatót. De mi van akkor, ha a művezető egy kissé emeltebb hangon szól? Az illető eldobja a lapátot, egy percig sem dolgozom itt tovább, s kéri a munkakönyvét, veszi a kalapját. A dolgozónak természetesen joga van — s ezentúl is joga lesz majd — felmondania, de itt is kellett már valami fék, korlát. Július elsejétől lesz. A vándormadaraknak kétszer is meg kell gondolniuk, hogy munkahelyet cseréljenek, mert ezután mások szabják meg, hogy hová mehetnek. A fegyelmivel elbocsátottak útja pedig egyenesen a munkaközvetítőbe vezet, a „kilépett" bejegyzés tehát egyfajta bélyegnek fog számítani. Következésképp a vállalatok jobban élhetnek a fegyelmezés lehetőségével. Feltéve, ha akarják is. Mindenesetre jó lesz felkészülni, s alkalmasint a termelési tanácskozásokon és más üzemi találkozókon szót ejteni a vándorlást július elsején kényszerpályákra terelő rendeletről. Miklósvári Zoltán Nőknek ajánljuk!!! MOST ÉRKEZETT Import és hazai nyári pulóverek, pólók, egyéb kötöttáruk, fehérneműk, garnitúrák, melltartók, fürdőruhák, köntösök, divatcikkek MOST VÁSÁROLJON RUHÁZATI BOLTJAINKBAN PÉCS: „TÜNDE" Széchenyi tér „SZTÁR” Kossuth Lajos u. 11. KOMLÓ: „CSILLE" Lenin tér MOHÁCS: „DUNA" Szabadság u. 14. SIKLÓS: „KÖZPONTI" Felszabadulás u. 21. I Vásároljon szaküzletben! Kényelmes vásárlás! Bő választék! Divattanácsadás!
