Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-05 123. szám
1976. május 5., szerda Dunantűlt napló 3 Emelkedik az alapítvány összege, növekszik a díjak száma fl Szép magyar beszed verseny hasznáról és jövőjéről Beszélgetés dr. Deme László professzorral Fellépés előtt... G yőrött a napokban zajlott le a Szép magyar beszéd országos középiskolai verseny döntője. Ezt a versenyt, mint ismert, Péchy Blanka alapította és minden év áprilisában a győri Kazinczy Gimnázium rendezésében bonyolítják le. Fölmenő rendszerben itt áll a zsűri elé minden évben 50—60 diák. Közülük választják ki a 20 legjobbat, aki Ka- zinczy-érmet és - a díj (10 000,— Ft) egyhu- szad részét jelző — 500 forintos könyvcsomagot kap. Az idei verseny alkalmából beszélgetésre kértük meg a zsűri elnökét, dr. Deme Lászlót, a nyelvtudományok doktorát, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető tanárát a verseny hasznáról, jellegéről és jövőjéről. Fölkészülés- Sok szép, valóban élvezetes szövegmondást hallottunk a verseny szabadonválasztott feladatainál. Akkor is, ha a szép köntös nem mindig harmonizált a fölolvasott szöveg tartalmával. Kétségtelenül sok munka, gondos fölkészülés, fölkészítés áll mögötte. Mit tart ön a verseny legnagyobb értékének és hasznának?-Ezt... A fölkészülést, a fölkészítést. Ide a legjobbak kerülnek, de az előkészítő időszak — tehát az osztály-, az iskolai és a megyei (megyei városi) versenyeken való részvétel — évente 9—10 ezer fiatalt mozgat meg a nemes ügy szolgálatában, s az érdeklődőkkel együtt — gondolom — nem túlzás, hogy évente tízezrek tudnak róla, hallgatják az iskolai fordulókat, illetve részt vesznek az országos . versenyben. Eleinte még az egészséges hangképzéssel küszködtünk. Most már az iskolai döntőkön sem probléma ez. A versenyek hatása - s ebben a kiejtés vizsgálata és tanítása - újabb tereket hódít meg egész beszédkultúránk számára. A kiejtés tanulmányozása mindig újabb és újabb észrevételek forrása számunkra is. A mondatszakaszok hangsúlyozását már jól eltalálják. De amíg a beszéd egészének teljes akusztikai képlete nem tökéletes, nem nyugodhatunk meg. A hangképzés alapproblémáin túljutottunk; ezek a gyerekek sokkal jobban hangsúlyoznak, mint a rádióban, televízióban felolvasó nem hivatásos szakelőadók. A továbbiakban a gondolqti váz követésére kell jobban ügyelniök. Itt, a versenyen reproduktív beszédet, felolvasást hallunk, ami ugyanakkor elvezet a produktív beszédkészség javulásához is. Társadalmunk szocialista demokratizmusának egyik legfontosabb jele az, hogy mindenkinek megadták az okos beleszólás jogát. E jog gyakorlása viszont nem lehet sikeres annak képessége, lölké- szültsége nélkül. Élő beszéd- A gyerekek itt neves íróink tanulmányaiból, esszéiből olvastak lel. Nincs-e olyan veszély, hogy a verseny mindinkább a pódiumművészet, az előadóművészét felé hajlik, s ezzel halványabb lesz a verseny eredeti célja? — A veszély állandó, épp ezért szükség van más formákra is a győri mellett. Különös paradoxon, hogy mi, magyarok történelmileg előbb lettünk író-olvasó, mint helyesen beszélő nemzet. Közéletileg pedig „felolvasó nemzetté" váltunk . . . Innen az a hamis ideál, hogy nem ritkán akkor háborodunk fel, ha valaki természetesen beszél, azaz úgy olvas fel, mintha szabadon beszélne. Épp ezért a beszéd- készség fejlesztésére iskolai területen ma már három irányban is törekszenek. Az anyag- szerű anyanyelvi ismeretekkel a tanulmányi versenyeken; a reproduktív (felolvasó) készség fejlesztésével Győrben; a produktív beszédkészséggel pedig újabban Sátoraljaújhely országos versenyén foglalkoznak. Ez utóbbi tavaly vált először igazán országossá, a továbbiakban minden október hónapban megrendezik. S ha alapszélességében elérheti a győri verseny méreteit, óriási jelentőségűvé válhat. Lényege: a nyelvtani, anyanyelvi ismeretek használati készségének, a használati érzéknek a fejlesztése. A feladatlapos verseny föltétele itt az, hogy ki mennyire tudja élőbeszédében alkalmazni tanult ismereteit. Hozzá kell tennem: a sátoraljaújhelyi verseny is innen, a győri tapasztalatokból nőtt ki. Ma még sok iskola nem vesz részt benne. Jó lenne országossá tenni . . .- Ismer-e ön olyanokat, akiknek a győri verseny után a szép magyar beszéd élethivatásuk, illetve ,, munkaeszközük" lett? — Nagyon sokan vannak . . . Mindhárom kategóriában. A színészek között például éppen a pécsi Miklóssy Judit vagy Felföldy László, Bácskai Tamás — Kazinczy-érmesek és még jó néhányon. A fiatal bemondók közül Aczél Anna a rádiónál dolgozik; a tévés Hajas Ilona pedig pécsi tanárképző főiskolás haflgatóként szerzett Kazinczy-érmet. Harmadsorban a pedagógusjelöltek — és akik a tíz év alatt pedagógusok lettek — viszik magukkal a gondolatot és megsokszorozva emelik beszédkultúránk színvonalát. Persze a versenyen részt vett fiatalok más pályákra is eljutnak, és ez nagyon jó. A Kazinczy-érmes budapesti egyetemisták j- a legkülönbözőbb fakultásokról — baráti kört alakítottak, időnként összejönnek. A I r» ••• rr* díj jovoje- Hogyan látja ön a Szép magyar beszéd verseny, illetve a felnőtteknek járó Kazinczy- dij jövőjét? — A jelenlegi alapítólevél szerint váltakozva háromévenként színész, bemondó, illetve hatévenként pedagógus kap Kazinczy-díjat; Győrben pedig évente a szokásos módon húsz középiskolás Kazinczy-érmet kap. (Három éve a pedagógus- jelöltek is versenyezhettek.) Az idén ismét középiskolai tanár kaphat Kazinczy-díjat a pedagógus-napon. Előkészületben van az alapítvány összegének megnövelése és vele a díjak számának megemelése is. A győri versenybe a jövő évtől - saját kebelükben — a szakmunkástanulók is bekapcsolódnak. S talán az általános iskolák felső tagozatosai is, akik Kazinczy-jelvényt kapnának. A versenyek (tehát a gimnáziu- mok-szakközépiskolák; a szakmunkásképzők; a pedagógus- jelöltek és az általános iskolások számára) mind évesek lennének az elképzelések szerint - várhatóan a jövő évtől. Mindennek a jogi elintézése most van folyamatban. W. E. fl mohácsi csatatér önkéntes kutatója A mohácsi Szűcs József rövidesen 50 éves. Ebből a fél évszázadból négy évtizedet a honismereti mozgalomban tevékenykedett. Ifjú korában nem tanulhatott, nem lett' régész belőle, érdeklődése azonban ma is töretlen. Ez idő alatt különböző munkahelyeken dolgozott, jelenleg a Vendéglátóipari Vállalat karbantartója. — Az iskolában a tanítóm történelemből mindig engem állított példaképnek és tartott a legjobbnak — emlékszik visz- sza. Igaz, rengeteget is foglalkoztam a históriával, de persze nem úgy, mint tananyaggal, egyszerűen érdekelt. Éjszakákon át bújtam a történelmi tárgyú könyveket — most is jócskán akad otthon — és azt hittem, hogy én is nagy felfedezéseket fogok véghezvinni. Azt szerettem volna, ha a mohácsi csatával kapcsolatos ösz- szes titkot én tórom fel. Az autodidakta emberekkel szemben a szakma mindig fenntartással él. Óvatosan hozakodtam elő többhelyütt Szűcs József nevével. Kiss Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze azt mondta róla, hogy érdemes rá figyelni, nagyon sok mindent tud és ismer. Azután tanúja voltam annak is, amint napokkal ezelőtt K. Zoffmann Zsuzsa úgy mutatta be őt Maráz Borbálának, a csatatér ásatását végző régésznek, mint aki már Papp Lászlónak is komoly segítséget nyújtott. — Az igazi nagy „művem", ha szabad így mondani, akkor az 1959-es csatatéri ásatásokhoz nyújtott segítségem volt. Magam is dolgoztam c feltáráson, sokat beszélgettünk Papp Lászlóval. Nem mondom, hogy mindenben egyetértettünk, de az eredmény a lényeges, hogy ma már öt tömegsír megvan. Kilométeres sétáira indulunk Sátorhely és Majs határában. Síkra művelt sárgásbarna föld ameddig a szem ellát, szerintem minden egyforma és alig lehet tájékozódni, de ő minden rögöt ismer, a majsi dombok aljában — Látja ezeket az elszíneződéseket, itt a török időben falu állt, még ma is vitatkoznak azon, hogy ez volt-e Földvár település, vagy sem. Negyven éve járok ide, kitűnően isme- lem az egész terepet, de az embereket is. Igaz, értek is a nyelvükön, tudok beszélni velük. Sok szakember bicskája beletörött már a dologba, mert -nem keresett ismerősöket. A fellengzős modorra „begombo- lóznak” az itteniek. Szűcs József a históriát kedvelők és az aktív érdeklődők azon táborába tartozik, akik nem akarnak okosabbak lenni a szakembernél, nem zavarják, hanem segítik a munkát. — Évekig működött egy felnőtt honismereti szakkör itt, annak keretében munkálkodtunk, Kiss Béla volt a vezetőnk. Az utóbbi időben azonban mintha kevesébb támogatást kapnánk.. . Órákig voltunk együtt, végig mesélt. Ennek ellenére nem akart elkápráztatni tárgyi tudásával, megdönthetetlen igazával és minden mondata előtt ott volt: szerintem! Nem volna haszontalan még több ilyen embert toborozni és újjáéleszteni az egykori honismereti szakkört. Füzes János A műfaj lényege évezredek óta létezik Beszélgetés Kertész Gyulával, a Debreceni Csokonai Színház igazgatójával Operarendező-hiány van Magyarországon. Horváth Zoltán eltávozása óta a pécsi opera- együttes is gyakran dolgozik vendégrendezőkkel, most a műfaj egyik rangos képviselőjével: Kertész Gyulával. A Debreceni Csokonai Színház igazgatója ezzel jubilál: éppen húsz esztendeje kapta meg operarendezői oklevelét, s éppen Mozart Don Juan-jának színpadraállítósáért, — Szegeden. JubihtiMok — De nemcsak nekem, hanem Forrai Gábornak, az operaház díszlettervezőjének is jubileuma, hiszen a szegedi és a mostai pécsi Don Juan rendezésemhez egyaránt ő tervezte a díszletet. Közben, nyolc évvel ezelőtt megrendeztem Debrecenben is. Mind a három rendezés más-más. A húsz esztendővel ezelőtti előadással inkább a helyszínrajzokra törekedtünk, akkor a realisztikusabb jelleg domborodott ki. Debrecenben kamaraszinpa- don adtuk elő. Annak a méretei meghatározták a díszletet is: egészen modern látványt nyújtott és praktikus volt. A mostani díszlet igen mutatós, dekoratív, végtelenül egyszerű lesz, egy állandó alapemelvényen mozog majd. — A Don Juan-nak rendkívül gazdag elméleti irodalma van. Ezek közül melyiket vallja magáénak is? — Tanárom, Oláh Gusztáv nagyon megkövetelte, hogy minden színpadi munka előtt alaposan ismerjük meg a rá vonatkozó elméleteket is. De a Don Juan-ira rendkívül nehéz volt felkészülni, mert magyon széles irodalma van: prózai dráma, verses dráma, opera, regény. Molnár Antalnak, Fitzgerald-nak, Szabolcsi Bencének a Don Juhan tanulmányait érzem igaznak. De a Don Juan-hoz a legszebb és legtömörebb megfogalmazást nem zeneelméleti műben, hanem az egyik legnagyobb magyar író munkájában, Móricz Zsigmond Sáraranyában találtam meg. Azt írja Túri Daniról, hogy: „Ha csak egy asszonyt tudott volna szeretni, minden másképp lett volna I" A kezdés — Én a pályámat prózai rendezőként kezdtem, de aztán átmentem a zeneakadémiára, ahol nyílt egy operarendezői szak. Azért menten át, mert mint zeneszerető és zeneművelő ember, filmzenedramaturg szerettem volna lenni. Akkor ilyen beosztás még nem is volt. Később a televízió korában kiderült, hogy nagy szükség van ilyen szakemberre. A híradótól kezdve a sportriportokig mindenütt a megfelelő zenei hangulatokat kell kikeresni a képsorokhoz. Ez nyilván abból fakadt bennem, hogy nagyon szerettem a zenei elemzéseket. Az operarendezésnek végső fokon ez az alapvető kritériuma, hogy valaki a zene összefüggéséből induljon ki, ne csupán a szövegkönyvből. Azt keresse, hogy a szöveg mögött zeneileg milyen belső lelkiséq van és milyen a gondolatok folyamata. Ebben látom az operarendezés alapvető sajátosságát. — Másik alapkérdés: az operában is színészi teljesítményt kell nyújtani. Véleménye szerint ez csak ma követelmény? — Mindig is az volt. Az operát színpadra írták, előadásra szánták, - dráma. Tehát mindig színészi igényű műfaj is. Más kérdés, hogy az opera- színházban is vannak divatok. De az alapvető igény: színésziig is el kell játszani az operaszerepeket. Síeveg és^zene — Prózai dramaturgia vagy zenedramaturgia? Melyik a vezérelv? — Kétségtelen, hogy a zene olyan lelki folyamatokat tud ábrázolni, olyan rezdüléseket felnagyítani, amilyet egy prózai mű legfeljebb csak szünettel képes jelezni. Ami a prózában egy szünet, az az operában egy egész mese lehet, amit a zenekar mesél el. — Néha azonban a szöveg homlokegyenest mást tejez ki, mint a vele egyidöben szóló zene. Például a Don Juan-ban Zerlina az énekszövegével ellenáll a csábításnak, de az ária dallama éppen átveszi Don Juan erotikáját. — Ez megint az opera sajátossága, hogy egyszerre több síkon tudja ábrázolni az ember gondolatait és érzésvilágát. Tehát valaki állít valamit a színpadon az énekszöveggel, de a zenekar annak éppen az ellenkezőjét tudja ábrázolni. — Ez lehet az operarendezés titka: a két - néha ellentétes - szál egyensúlya? — Valóban. A rendezőnek mint egy nyomolvasának kell a kottát ismernie, sokszor még a hangszerelést is. Éreznie kell, hogy gyakran rejtve mi szólal meg a zenében, amit játékban, gesztusban, mozgásban ki lehet még fejezni, illetve egyeztetni kell. Én sok alkalommal koreográfiát is tervezek, azzál a szándékkal, hogy a látványa zenei szerkezeten belül érvényesüljön. Ez nem üres formaság, mert az operában igaz teljesen a mondás, hogy a művészet nem a valóság, hanem annak égi mása. •; Súkáfg éii — Nehéz ma operarendezőnek lenni? — Nagyon kevesen vagyunk. A fiatalok nem nagyon érdeklődnek ez iránt a műfaj iránt. Sokan az opera haláláról beszélnek. Én ette azt mondom, hogy ha valaminek a halálát sokszor megjósolják, az sokáig él. Téves az a felfogás, hogy az opera a reneszánsz terméke. Hiszen ennek a műfajnak a lényege évezredek óta létezik, a népballadától a tragédiáig a zenével elmesélt tötrénetek- b©n fejlődött. Az opera mindezeknek az összefoglalása. Földessy Dénes
