Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-12 130. szám

2 Dunántúlt napló 1976. május 12., szerda Forró hangulatban, elkötelezetten Pillanatképek a KISZ-kongresszusról Újjáválasztották a nagyközségi népfrontbizottságokat Kőik tiszteletadása Berzsenyi Dánielnek Somogybán A Magyar írók Szövetsége költői szakosztálya, a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya és Somogy társrendező szervei­nek rendezésében irodalmi életünk reprezentáns alkotói ünnepi irodalmi esten emlé­keztek meg hétfőn Berzsenyi Dániel születésének 200. év­fordulójáról. , A kaposvári Megyei Könyvtár előadóterme Somogy irodalom- szerető közönségének rangos és a megyehatárokon túl is jól ismert fóruma lett az utóbbi tíz—tizenkét évben. Ennek az elismerését is jelenti az, hogy rá esett a választás az orszá­gos Berzsenyi-megemlékezések sorában a Költők tiszteletadá­sa Berzsenyi Dánielnek című ünnepi irodalmi est és rádió- felvétel színhelyeként. A rendkívül választékos, ma­gas művészi rangú irodalmi műsor alaphangját Tokáts Gyula költőnk bevezető írása adta meg az emlékezés és el­költő iránti adóssáq törleszté­sünk jegyében. Való iqaz — s ebben sok a tennivalónk még — a Kazinczy-dicséretek fé­nyében és az irodalmi félre- hallások közepette kialakult Berzsenyi-kép nem sokat vál­tozott; igazi értékei ma sin­csenek méltó helyükön irodalmi köztudatunkban, sőt tanulóif­júságunk előtt sem. Az est köl­tővendégei voltaképp ennek a godolatnak a jegyében szólal­tak meg egy-eqy versükkel emlékezve s egyúttal formálva is a mai ember számára kívá­natos Berzsenyi arcképet. Ágh István, Bárdosi Németh János, Bisztray Ádám, Berták László, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Fodor András, Kormos István, Lator László, Orbán Ot­tó, Pákolitz István, Somlyó György, Takács Imre versüket magúk adták elő; a betegsége miatt távollevő Keresztury De­zső levelét Fodor András; Bar­bár hattyú című versét Szersén Gyula színművész olvasta fel. A műsort Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kassák Lajos, Kalász Márton, Képes Géza, Darázs Endre, Jánosi István Berzsenyi előtt tisztelgő versei és termé­szetesen ünnepelt nagy költőnk művei, költői levelei, tanul­mányrészletei szőtték át Bas­il Lajos, Szersén Gyula, Kiss István, Kun Vilmos, Molnár Pi­roska és Szabó Kálmán szín­művészek szép és hangulatos előadásában. A műsort augusz- ban közvetíti a Kossuth Rádió. Az ünnepi est fényét emel­te Martyn Ferenc Kossuth-dí- jas festőművész Rajzok, epizó­dok Berzsenyi életéből című ki­állítása az előadóteremben. A költők tiszteletadása tegnap Niklán, a Berzsenyi Múzeum­ban és a költő síremlékénél, majd este Mrcaliban a járási könyvtárban folytatódott. W. E. Fásítás — összefogással Befejeződött a fásítási akció Kétújfalun, Zádorban, Bürüsön, Teklafaluban, Endrőcön és Vá­radon. A Mecseki Erdőgazdaság vajszlói és sellyei telepe csak­nem 15 ezer forint értékű — té­rítésmentes — hárs és szomorú­fűz husángot, valamint dísz­cserjét biztosított a faluknak. Kétújfalun, az épülő labdarú­gópálya köré sportolók, KISZ- fiatalok ültettek, a termelőszö­vetkezeti tagok a sertéstelep környékén fásítottak. A helyi tsz fuvarral is segítette a munká­latokat. A környező községek­ben az ott lakók, dolgozók, ta­nulók, háziasszonyok parkosí­tottak, fásítottak. Közös összefogással több mint 30 ezer forintos társadal­mi munkát végeztek az említett 6 faluban. (Munkatársunk telefonjelen­tése) Igencsak meglepődtek, de nem tiltakoztak a csendrende­let megszegése miatt a Lenin körúti lakók hétfőn 'késő este, amikor a több mint 900 kül­dött végigdalolva a pesti ut­cákat, gyalog tette meg az utat a Madách Színháztól a Szabadsáq Szállóig. A színház­ban Tavasz van, gyönyörű cím­mel zenés irodalmi összeállí­tást tekintett meg a konqresz- szus. Aztán, talán az előadás hatása alatt, talán mert itt a kongresszuson csupa jókedvű fiatal van együtt, sorra csen­dültek fel az éjszakai pesti ut­cán az ismert forradalmi da­lok. Valentin Nelli, Baranya küldötte így fogalmazott: Fia­talos ez a kongrfesszus. Érez­zük a felelősséget és a bizal­mat, tehát komolyan tanácsko­zunk, de nem öregesen. Vidá­mak vagyunk, ha tehetjük da­lolunk. Sajátos, mozgalmas viláq a Kongresszusi Magyar Ifjúság szerkesztősége. Egyszerre kat­tog 3—4 írógép, a sarokban az ipari TV közvetíti a teremben folyó eseményeket, literszám fogy a kávé, rohannak a mun­katársak, szóval egy igazi na­pilap szerkesztőség éli percre kész életét. Háromezer pél­dányban nyomják a Kongresz- szusi Magyar Ifjúságot, s hogy mennyire frissen, színesen tá­jékoztatják a küldötteket, arra példa: déli 12 órakor már csak a szerkesztőségekben sikerült szereznem egy példányt. A kongresszus talán legna­gyobb sikerű kísérő eseménye a „Sportol a kongresszus” el­nevezésű tömegsport vetélkedő volt. Erre még harmadnap is sokan emlékeztek, egy kis kel­lemes izomlázzal . . . Tehát ép­pen ez volt a cél: mindenki mozogjon, mindenki , sportol­jon. Futott, focizott a kong­resszus és a játékos vetélke­dőkben még a meghívottak is részt vettek. A sport nemcsak az izmokat, de a jókedv „agyközpontját” is megmozgatta. A show-műsor résztvevői a körcsarnokban hol vívásban, hol mocsárjárásban versengtek, hol bekötött szem­mel keresgélték a kosárlabdá­kat. A nagy viadaldömping alighanem legnagyobb sikerét Grosics Gyula aratta, aki ön- feláldozóan dobálta magát a kapuban 11-esek közepette. Gujdár, a válogatott kapuvé­dője is beállt a háló elé, Har­gitai András — Budapest kül­dötte — pedig a labda mögé. Feszült izgalom, Hargitai lő, mellé. — Maradok a vízben — fogalmazott tömören a vi­lágbajnok. Milyen is volt ez a kongresz- szus? Legtalálóbban dr. Maró- thy László, a KISZ KB első tit­kára fogalmazta meg zárszavá­ban: „A kongresszus előkészí­tő bizottsága megkérdezte a Meteorológiai Intézettől, milyen idő várható a kongresszus alatt. A válasz: hűvösek lesz­nek az esték és reggelek, időnként felhősödés várható. Hát az előrejelzés tévedett, nemcsak az időjárás, de a hangulat is forró volt reggel, napközben és este egyaránt.” Szürke, zöld, szürke, zöld. Az évszázados szürke várfal tetején kibukkantak a harsányan zöld lombok, de fű nőtt a közművek „lövészárok-rendszerében" is. Folyik a munka a Landler utcá­ban. Három éve született az elgondolás, hogy a leendő Me- csek-nyugati lakótelep jobb el­látásához létesüljön a Hunya­di úthoz hasonlatos észak-déli útvonal. 1974 végén készült el a terv, tavaly az előkészítés folyt, idén márciusban kezdő­dött a kivitelezés. A felsőszentmártoni brigád horvátul átkozódik: késett a munkásbusz, ráadásul három ember nem jött meg, pedig kellenének a réseléshez. így most a gerendákat pakolják ki az árokból. Utána kezdőd­het a betonozás, csőfektetés.- A munka nem nehezebb, mint másutt - mondja Kustora András — csak sokáig tart. Négykor kelünk este hétre érünk haza a busszal. Áprilisban befejezték a pin­cék tömedékelését, ekkor kez­dődött a közműfektetés is. A 80-as csapadékcsatorna há­romnegyede kész, hétfőn indul­Megyénk három nagyközsé­gében — Sellyén, Sásdon és Pécsváradon — hétfőn este került sor a Hazafias Népfront tak a hőtávvezetékkel a Megyei Kórház udvaráról. Közben, míg a Délviép ezen munkálkodik, a Posta távközlési üzeme meg­kezdi a Sallai utca sarkán a kábelkiváltást. Vagyis az elek­tromos és postai kábelt új hely­re fektetik, a régit ki kell szed­niük. Árkokon, cérnányi pallókon bukdácsolunk fölfelé, „lábtörős” terep. — Még csak ezután kezdünk. Nagyon nehéz a Landler ut­ca lejtőjén dolgoznunk. A ko­csinak vízszintben kell állnia, különben nem működik a da­ru. Mindenféle gerendákra haj­tunk rá, egyensúlyozunk, hogy dolgozhassunk — mondja Kú­szó Endre, a daruskocsi vezető­je. Még két hét, és kész a csa­torna. Szeptemberben készül az út alépítménye, jövőre aszfal­toznak. Hét méter széles lesz az utca, mellette három méte­res leállósáv, a teljesen feltárt várfal előtt pedig park lesz. Naponta huszonöt-harminc ember dolgozik. Németh Károly művezetőnek akad panasza elég: — Az árkot Castor mély­ásó géppel készítenénk, de előtte kézzel kell feltárnunk a földbe rejtett régi kábeleket. Roppant nehéz munka. És ér­nek bennünket olyan bosszúsá­gok: húsvétkor „valakik” be­másztak a felvonulási épület­be, ott laktak két napig., Most meg, ballagáskor, a srácok bedobálták az összes ablakot, ideáig takarítottuk az üvegcse­repet. Arról már nem is szó­lok, hogy az árok menti kor­látot folyton bedöntik. Ha vala­ki beleesik a négy méteres árokba, csak minket vesznek elő. Egy éven belül megfiatalo­dik a Landler utca. Amint Vidé­ki József az UNIBER-nél el­mondta, jelenleg még minden a tervek szerint halad. Valószí­nű így is folytatódik, bár ez függ az időjárástól is, mert az aszfaltozást megfelelő napi hő­mérséklet fölött kezdhetik majd. Még sokáig változik a lombok zöldje az árkok szürke porszí­nével. Szántó Péter országos kongresszusát meg­előző nagyközségi népfrontbi­zottságok újjáválasztására. Sellye Nagyszámú érdeklődő vett részt a művelődési házban megrendezett gyűlésen. Az el­nökségben foglalt helyet Orosz Ottó, a Megyei Pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Pi- laszanovich Imréné, a HNF Megyei Bizottságának alelnö- ke, Gázsity Milutinné ország- gyűlési képviselő, valamint a helyi párt-, állami és társadal­mi szervek képviselői. A Him­nusz elhangzása után úttörők köszöntötték az elnökség tag­jait, a gyűlés résztvevőit, majd Varga Sándor elnöki megnyi­tója után Pápay Jenő, a HNF nagyközségi bizottságának el­nöke mondott beszámolót az elmúlt évek munkájáról. Utalt arra a széles körű összefo­gásra, javaslatokra, kezdemé- zésekre, amelyekkel a HNF se­gítette a nagyközség tervei­nek valóraváJtását. Ennek ér­dekében például a múlt év­ben felújították a tanáccsal kötött együttműködési szerző­désüket és abban foglaltakat sorra megvalósítják. Jelentős segítséget nyújtottak például a nagyközség vízellátását ja­vító hidroglóbusz beszerzésé­ben, felállításában. Segítettek a község csatornázási mun­káiban, szervezték a társadal­mi munkát a község parkosí­tásáéit, virágosításáért, játszó­tér kialakításáért. A beszámo­lót követő felszólalók közül dr Pilaszanovich Imréné a nők helyzetével, továbbképzésükkel, művelődéspolitikai kérdések­kel foglalkozott. Dr. Sághi Mi­hály tanácselnök utalt a jó együttműködésre, a település- fejlesztési tervek elkészítéséhez nyújtott segítségre, a tervek valóraváltásához nyújtott hoz­zájárulásra. A község ez évi tervei közül megemlítette többek között az új lakótelep teljes vízhálózatá­nak elkészítését, a drávasztá- rai óvoda építésének előkészí­tését, a sellyei óvoda fűtésé­nek korszerűsítését, folytatják a község csatornázását is. Tár­gyalnak a siklósi kesztyűgyár kihelyezett telepének létesíté­séről, ahol 30—40 dolgozót foglalkoztatnának. Felszólalás hangzott el újabb óvoda építé­sének szükségességéről, az ehhez kívánatos társadalmi összefogásról. Muráth istván, a nagyközségi pártbizottság^ tit­kára megköszönte a végzett munkát és további lendületes tevékenységet kért. Ezt köve­tően dr. Sághi Mihály tanács­elnök Pápay Jenőnek kiváló társadalmi munkájáért emlék­lapot, illetve emlékplakettet adott át. A gyűlés résztvevői megválasztották a nagyközsé­gi bizottságot és a megyei kül­dötteket. A bizottság elnöke Győri János, titkára Barics Kál­mán lett. Pécsvárad Pécsváradon zsúfolásig meg­telt hétfőn este a művelődési ház terme: este 7 órakor kez­dődött a pécsváradi községi népfrontbizottsáq választási gyűlése. A HNF községi ese­ményén részt vett Kádár Né­meth Béláné, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának munkatársa, a HNF Baranya megyei Bizottsága képviseleté­ben pedig Benkő László alel- nök. Sebestyén József, a népfront helyi titkára köszöntötte a vá­lasztási gyűlés résztvevőit, köz­tük a község és a járás párt-, állami és társadalmi szerveze­teinek képviselőit. Ezt követően Sántha László, a HNF pécsvá­radi szervezetének elnöke az elmúlt négy esztendő eredmé­nyeiről számolt be. Pécsvára­don ez időszakban a község lakói 2,3 millió forint értékű társadami munkát végeztek, ezzel is bizonyítva lakóhelyük szeretetét. A tanácstagi és az országgyűlési választások ered­ményeiért 131 pécsváradi dol­gozott, közülük is kiemelten nagy munkát az alábbiak vé­geztek: Egerszegi Lajos, Ki szí Viktor, Polgár Jenő, Horváth János, Rózsavölgyi Konrád, Molnár Csilla, Kovács Károly, Bayer Antal, Frezik Ferencné, valamint a posta szocialista brigádja. A beszámolóban hűen tükrö­ződött a község fejlődése is. Pécsváradon az elmúlt időszak alatt benzinkutat létesítettek, az óvodát 50 férőhellyel bőví­tették, a Rákóczi és a Kossuth utcákat szélesítették, csatornáz­ták, a Dombay-tó környékéi villamosították, takarékszövet­kezetet létesítettek, egymillió forintos költséggel korszerűsí­tették a filmszínházat, s befe­jezték a szennyvíztelep bővíté­sét — hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. Sokat tet­tek a közművelődés érdekében — a körzeti könyvtár 20 ezer kötetre gyarapodott —, több új klubot alakítottak. Sántha László beszámolóját a követ­kező szavakkal fejezte be: „Hirdesse mozgalmunk a mun­ka becsületét, a kulturált éle­tet, a szocialista haza igaz szeretetét." A választás előtt Radics Ká­roly tanácselnök ismertette a község elkövetkező öt évének lehetőségeit, majd a résztvevők megválasztották Sántha Lász­lót á HNF pécsváradi bizott­sága elnökének, Sebestyén Jó­zsefet pedig titkárának. Sásd Sására retúrjegyet váltott a gólya: az elmúlt évben nyolc­vanöt családnál köszöntött be a gyermekáldás — csaknem kétszer annyinál, mint öt év­vel ezelőtt. Fiatalodik a csak­nem hétszázötven éves nagy­község, s ez a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak újjáválasztó gyűlésén is bebizonyosodott: rengeteg fiatal jött el a _sásdi művelő­dé si házba. A gyűlés elnöksé­gében helyet foglalt többek közt dr. Vida József, az MSZMP Járási Bizottságának első titká­ra, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára és Palkó Sándor or­szággyűlési képviselő. A beszámolóból megtudhat­tuk, hogy az elmúlt öt évben csaknenT öszáz fővel nőtt a nagyközség lélekszáma, így Sásd legjelentősebb program­ja a lakásépítés volt. De el­készült a szennyvíztisztító állo­más, bővítették a víz- és vil- janyvezeték-hálózatot, nyolc tantermes iskola, orvosi rendelő, TÜZÉP-telep, GELKA-szerviz. benzinkút és faipari üzem is létesült. A járásban öt község kapott bekötőutat, és Sásdon is több mint tízmillió forintot fordítottak a belső utak építé­sére. Az elkövetkező középtávú tervben pedig Patyolat gyors­tisztító szalon, hatvan OTP tár­sasház, hetven személyes óvo­da létesül. Bővítik a bölcsődét is, és befejezés előtt áll az új piactér kialakítása. Számos felszólaló foglalko­zott a népfrontbizottság köz- művelődési munkájával: nőtt az Olvasó Népért mozgalom keretében a könyvtári tagok száma, többen vásárolnak könyvet, mint az elmúlt évek­ben. Két női díszítő szakkör alakult Sásdon, s a honisme­reti szakkör is eredményes munkát végzett. Felkutatták Sásd első dokumentumait: a nagyközség nevével először 1332-ben találkozhatunk, így 1982-ben ünneplik a község fennállásának hatszázötven éves évfordulóját — már ké­szülnek is a jubileumra. A gyűlés végezetül megvá­lasztotta a HNF nagyközségi bizottságát és a megyei kül­dötteket. A bizottság elnöke Nagy József, titkára Kovács Jenő lett. Ünnepség a vöröskeresztes világnap alkalmából Május 8-án rendezték meg a vöröskeresztes világ­napot. Ebből az alkalomból a Magyar Vöröskereszt Ba­ranya megyei vezetősége ünnepséget rendezett teg­nap délelőtt Pécsett, a Vá-1 rosi Tanács dísztermében. Dr. Kóbor József megyei főorvos, a Vöröskereszt me­gyei vezetőségének elnöke mondott ünnepi megnyitót. Ezt követően dr. Vidosfalvy Magda főorvos, főtitkárhe­lyettes a 113 éves múltra visszatekintő nemzetközi mozgalomról beszélt. A fő­titkárhelyettes a megyei ve­zetőség munkáját értékelve elmondta: évek óta kiemel­kedő eredményeket érnek el a baranyaiak, különösen a családi életre nevelés te­rületén. Országosan kiemel­kedő az Orvostudományi Egyetem és a Tanárképző Főiskola szervezete. A me­gyei fiatalok segélybélyeg- akcióban is jelentős részt vállaltak. Végezetül dr. Vidosfalvy Magda főtitkárhelyettes 21 aktívának vöröskeresztes munkájáért arany, ezüst és bronz fokozatot nyújtott át. H. T. Panics György Hegfiatalodik a Landler Jenő utca Park lesz a feltárt várfal előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom