Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-04-01 120. szám
1*78. mtfyn fawiAm Punantmt riapiö A szocialista eletmod R szocialista életmód elvi, politikai követelményei és formálásának feladatai Néhány évtizeddel ezelőtt országunk lakosságára tömegméretekben volt jellemző a megélhetés bizonytalansága. A tőkés és félfeudális társadalmi viszonyok szűkösen mérték, az életlehetőségeket a dolgozó tömegek számára. A tőkés magántulajdon és kizsákmányolás okozta létbizonytalanság, az ón. „történelmi szegénység és elmaradottság" körülményei között a lakosság dolgozó tömegeinek életmódja egy természeti * erőként ható életkényszer kereteibe szorult. Az életkényszer kereteiben az emberhez méltó életcél elveszti szerepét, megszűnik és helyette az élet eszközei válnak közvetlen életcéllá, mint pl. a mindennapi betevő falat Az élet feltételeinek a nagyfokú bizonytalansága lehetetlenné teszi az élet megtervezését, egy emberhez méltó életeszmény szerinti tudatos megélését Az ilyen élet értelmetlen és boldogtalan. Saját de mégis idegen élet A magántulajdonosi viszonyok természetének az ilyen életmódtípus felel meg. Ezt az életmód típust megváltoztatni csak úgy lehet, ha a dolgozó tömegek felszámolják a magántulajdonosi viszonyokat Ezért a polgári társadalmaknak ma sem lehet a lakosság dolgozó tömegeinek életmódját fejlesztő programja. Csupán arról lehet szó, hogy a fogyasztással manipulálva elviselhetőbbé tegyék a dolgozó emberek elidegenűlt életmódját R jelen és jövő szükséglete Kérdezhetjük: mikor tehet egy társadalomnak a dolgozó tömegek életmódját fejleszteni kívánó programja és o mi társadalmunk eljutott-e fejlettségnek orra a szintjére, amelyen a szocialista élet feltételeit tartósan biztosítani tudja? A szocialista életmód általánossá válásának programját csak meghatározott feltételek között és egy meghatározott társadalmi fejlettségi szint esetében lehet megvalósítani. Ezeket a feltételeket és fejlettségi szintet a következők alkotják: ha a tömegeket érintő létbiztonság garanciái adottak; ha a gazdaság nem halmozódhat fel a kisebbség oldalán; ha a munka szocialista elve és az elosztás demokratikus elve érvényesül; ha a társadalmi folyamatok tervszerű és tudatos irányításával a tömegek termelőmunkája a szocialista emberhez méltó tudatos életmódhoz szükséges anyagi és szellemi gazdagságot tartósan létrehozza. Nem kétséges, hogy a ml társadalmunk biztosítja ezeket a feltételeket és rendelkezik a szükséges fejlettségi szinttel. Az elmúlt hórom évtized alatt sikerült leküzdenünk a politikai és gazdasági elmaradottságot A társadalmi élet alapvető területein uralkodóvá váltak a szocialista politikai viszonyok, érvényesül a munkásosztály és a párt vezető- szerepe, fejlődik a munkahelyi és közéleti demokratizmus, valósággá válik a népi-nemzeti egység programja. Mindemellett társadalmunk fejlettségi szintje sok-sok konkrét adattal is illusztrálható. Társadalmunkat a tartós foglalkoztatottság és a társadalombiztosítás teljessége jellemzi. Gazdasági és szociális ered- ményejnket mások is elismerik. Az ENSZ genfi Társadalomfejlesztési Kutatóintézetének adatai szerint Magyarország már 1969-ben a vizsgált 62 ország között a 20., helyet foglalja el az egy lakosra számított évi bruttó nemzeti termék alapján. A szociális eredményeket is figyelembe vevő fejlettségi index szerint a 17. helyen van. A mi társadalmunk a gazdasági, politikai és szociális viszonyainak jellegét és fejlettségét tekintve tartósan és fejlődő módon biztosítja a dolgozó emberek számára a szocialista élet olyan alapvető feltételeit, mint a tartós lét- biztonságot, a tervszerű és tudományos társadalomirányítást és azt, Hogy a megtermelt gazdagság az egész társadalom számára rendelkezésre álljon a munka és az elosztás szocialista elvének alapján. A szocialista életmód általánossá válásának feltételei tehát a szocializmusban adottak. Ezért megvalósítható célkitűzése az MSZMP Programnyilatkozatának az a megállapítása, amely szerint: „El kell érni, hogy a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele ... a szocialista erkölcs és életmód általánossá váláEivi-polifikai követelmények Társadalmi feladataink megoldásában már eddig is jelentős szerepet töltött be a tudatos — tudományos elem. Az életmód maga pedig összetettségénél fogva, — mert benne a külső-társadalmi és belső- szubjektív elemek szinte egyénenként változóan fonódnak össze — mind megismerésekor, mind pedig változásának befolyásolásakor o hatékonyság feltételeként tudatos, tudományoson megalapozott hozzáállást kíván*. A tudatos elem szerepének jelentőségét növeli maga a cél nagysága és nemessége, hiszen nem másról «an szó, mint a szocialista életmód általánossá, társadalmi méretűvé válásáról, jelenünk egyik kulcskérdésének a megoldásáról. így nyilvánvaló, hogy az ilyen nagyjelentőségű feladat sikeres megoldása jáné- hány elvi-politikai követelmény megfogalmazására és szem előtt tartására hívja fel a gyakorlati és elméleti részről közreműködők figyelmét. Egységes értelmezés A szocialista életmód formálásával és általánossá válásával kapcsolatbon elvi-politika« követelmény oz életmód egységes marxista—leninista értelmezése és ennek további elmélyítése. Az értelmezés középpontjában Marx ama gondolatának keH állnia, amely szerint „az a mód, ahogyan az emberek létfenntartási eszközeiket termelik, már ezen egyének tevékenységének egy meghatározott mikéntje, életük meg nyilvánító sónak egy meghatározott mikéntje, egy meghatározott életmódjuk." A marxi értelemben vett életmódfogalom a történelmi folyamat szubjektumának szempontjából — mintegy „belülről” — jellemzi a társadalmat, azaz megmutatja, milyen az adott társadalom embereinek élettevékenysége, másként mondva: milyenek „életnyilvánftásaik”. Természetesen, az életmód egységes értelmezésének kimunkálása során azt is figyelembe kell venni, hogy az emberi élet sajátosságait a termelési mód mellett a felépítményi elemek, mint pl. erkölcs, jog, művészet, vallás is alakítják. Az életmód egységes marxista—leninista értelmezését és fogalmi tartalmának elmélyítését elvi-politikai követelménnyé emeli az a sürgősen kielégítendő igény, amely egyrészt az átfogó társadalmi tervezés és irányítás, másrészt az ideológiai harc részéről jelentkezik. Ez utóbbival összefüggő feladatunk, „hogy be kell mutatni a- szocialista életmód fölényét a kapitalista életformával szemben." (MSZMP XI. kongresszusának határozatai.) Az életmód átfogó, egységes marxista—leninista értelmezése elvi-politikai követelmény az életmódot alakító politikai és pedagógiai munka sikere szempontjából és végül, az életmód egyes kérdéseivel foglalkozó szaktudományok, mint pl. gazdaságtan, demográfia, etnográfia és szociológia helyes elméleti és metodológiái orientációja szempontjából. Marxista-leninista eszmeiség A szocializmus valósága, a szocialista termelési mód önmagának megfelelő embert, emberi életet tételez. Ezért a szocialista életmód alakítása csakis a marxista—leninista világnézettel és a szocializmus eszményével összhangban történhet Ez mint elvi-politikai követelmény elsősorban a termelési mód szocialista jellegéből fakad, de figyelmet érdemTörténelmi szükségesség Elvi-politikai követelmény, hogy a szocialista életmód modelljeit, a szocialista életeszményeket propaganda munkánkban, a társadalmi nevelés egész területén ne puszta humanitárius ajánlásként, mint egyszerűen követendőt közvetítsük, hanem mint történelmileg szükségeseket. A történelmileg szükségessel azt kívánjuk jelezni, hogy a szocializmussal, mint történelmileg meghatározott társadalmi formációval, annak termelési módjával és más alapviszonyaival összhangban csak olyan életmód és életeszmény állhat, amelynek jellege, tartalma szocialista. TermészeteMűszeres bemérésen a stúdiómagnók. lő követelmény abból a szempontból is, hogy o szocialista életmód általánossá válásának útja csak az élet szerkezetébe régtől beépült, a szocializmustól idegen, de ma is újratermelődő és hatékony szökősbe!!, érzelmi és tudati korlátok világnézeti leküzdésén keresztül vezet Hyen korlát pl. az önzésbe torkolló kispolgári életvitel és életeszmény, az absztrakt történelmietlen élet- szemléletet tápláló vallási és polgári elvont humanizmus, o fatalizmus és voluntarizmus, a szokásrendben szinte felsorol- hatatlan idejétmúltba beidegződés, a már társadalmi tapasztalattal alá nem támasztható előítéletek stb. E korlátok jellege és leküzdésük igénye a marxista—leninista eszmeiség követelményét állítja elénk a szocialista életmód általánossá válásának útján. Cél és eszköz Az életmódot tudatosan formálók számára elvi-politikai követelmény látni és érteni azt, hogy az életmód fejlesztése nem lehet csupán olyan cél, ami kimerül abban, hogy az emberek és csoportjaik a társadalom által felkínált élet- feltételeket társadalmilag kívánatos módon teszik magukévá, építik be életük szerkezetébe és fogyasztják el. Az ilyen célmegvalósítás öncéllá változna, mert csupán az ember „fogyasztaná" a társadalmat és csak a társadalmi fejlődés szolgálná az embert. Az életmódnak ez a „cél-oldala", csak akkor nyer értelmet, csak akkor válhat társadalmilag igazolttá, mint tulajdonképpeni szocialista életmód, ha a másik oldallal, az „eszköz-oldallal” egységben van. Az émbemek is szolgálnia kell a társadalmi fejlődést, vissza kell kapcsolódnia az anyagi-szellemi gazdagság újratermeléséhez, mégpedig társadalmilag kívánatos módon, így az életmód eszköz is a gazdasági, politikai, erkölcsi stb. célok megvalósításában. sen azt is tudjuk, hogy társadalmi viszonyaink ma még más életmódokat és életeszményeket is tolerálnak, de látjuk azt is, hogy mily konfliktusok árán, mily értékek elvesztésével. Ezért a szocialista életmódnak mint történelmileg szükségesnek az általánossá válása a társadalom számára kulcskérdés és közügy. Az egyén számára pedig a társadalommal összhangot teremtő valós érdek. Modellek, eszmények A szocialista életmód általánossá válásához jelentős mértékben járult hozzá az elméleti és gyakorlati munka követelménye. Eme követelmény konkrét tartalma az életmód fejlesztéssel kapcsolatban abban van, hogy az életmód általános fogalmának marxista értelmezéséből kiindulva fel kell tárnia a lakosság életmód változásainak tendenciáit meghatározó törvényszerűségeket, létre kell hozni egy életmódtipológiát és az életmód modellek, életeszmények gazdag tárházát. És mindezt alkalmazható formában az életmódjukat alakító emberek, az életmódot befolyásoló, fejlesztő társadalmi intézmények és szervezetek számára folyamatosan rendeíkezéste kell bocsátani. Szükség van arra is, hölgy a kutatómunka hozzájusson a gyakorlat oldalán felhalmozódott tapasztalatokhoz. Ennek az egységnek a gondozása részben tudománypolitikai, részben széles értelemben vett társadalompolitikai feladat. Konkrét feladatok A továbbiakban az életmód alakításának néhány konkrét feladatát említjük meg. A feladat rövid körvonalazásakor elsősorban a társadalmi oldal (társadalomirányítás, szervezetek, propagandisták, nevelők, vezetők stb.) életmódot alakító lehetőségeire gondolunk, tudva azt, hogy a társadalmi osztályok, rétegek, a személyiségek különböző típusú csoportjai és az egyének alapvetően maguk alakítják életmódjukat. I Az életmódot mennyisé- gi oldalról a termelés és az elosztás foka, az élet eszközeinek szervezete, a szociális szükségletek kielégítésének foka, tehát olyan mutatóknak a rendszere határozza meg, amelyek kialakítják és jellemzik azt, amit életszínvonalnak nevezünk. Az életszínvonal, annak „plafonja" és „minimuma" is a termelőerők függvénye. Ezért az életimód formálásának konkrét feladata a mennyiségi oldalon a termelőerők fejlesztésének feladataként jelentkezik. Amikor tehát az MSZMP Programnyilatkozatában foglalt 15-20 évre szóló gazdasági fejlesztési célok teljesítéséről van szó, akkor egyben az életmódnak mennyiségi oldalról történő fejlesztéséről is szó van. Az ipari termelést 2,5-3- szorosára, a mezőgazdasági termelést 1,5-2-szeresére, az építőipari termelést 2,5—3-szo- rosára, az 1 főre jutó nemzeti jövedelmet 2—2,5-szereséire emelni nem pusztán gazdasági, hanem életcél is, szocialista életmódot kibontakoztató és általánossá tevő konkrét feladat a fejlett szocializmus építésének folyamatában. T Az osztályok, közösségeik és személyiségek életmódját minőségi oldalról is megközelíthetjük. Az életmód minőségi oldalát, az „életminőséget" azokkal a viszonyokkal jellemezhetjük, amelyek meghatározzák az osztályok, közösségek és személyiségek helyét a társadalomban. Az élet minősége elsősorban a termelési viszonyok függvénye, de meghatározó szerepük von a politikai, szociális és művelődési viszonyoknak, a kultúra fokának és a társadalmi erkölcsöknek. A személyiségek élet. minőségének olyan alakító tényezői is vannak, mint pl. oz életkor, képzettség, egészségi állapot stb. Ezekből következően az életmód minőségi oldalát jelentő konkrét feladatok sokszámúgk, szinte felso- rolhatatlanok. Mégis közülük jelentőségüket tekintve kiemelkednek az MSZMP XI. kongresszusának határozataiban megjelölt, a társadalmi viszonyok továbbfejlesztésével ász- szefüggő feladatok: a termelési eszközök társadalmi tulajdonának fejlesztése; az osztály- jellegú, illetve osztályeredetú különbségek csökkentése; az érdekkolliziók folyamatos megoldása az össztársadalmi érdek alapján; a szocialista demokrácia növelése a társadalmi élet minden területén és a szocialista törvényesség csorbít- hatatlanságának biztosítósa. Az életmód minőségét fejlesztő konkrét feladatok közé kell sorolnunk a művelődés, a képzés, a világnézeti és erkölcsi nevelés szocialista jellegét erősítő tennivalókat, de még a közegészségügy, a sport, a szabad idő és a szolgáltatások fejlesztését célzó konkrét feladatokat is. A propaganda és ne“ • velőmunkákban nagyobb gondot és (figyelmet kell fordítani az életre nevelésre, az életmóddal összefüggő helyes ismeretek terjesztésére. E fel- adatcsoportban talán a legfontosabb az életképességek kifejlesztéséhez hozzájárulni. Mindenekelőtt segítenünk kell abban, hogy az egyének kifejleszthessék magukban életük megtervezéséhez, megszervezéséhez szükséges készségeket és képességeket, a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni társadalmi norma követelésének értelmi és érzelmi igényét. Mivel minden egyén életmódjával egy életeszményt követ, ugyanakkor ezzel oz életeszménnyel próbálja igazolni választott életmódját, azért nem lehet közömbös, hogy az egyének számára milyen jellegű életeszményeket kínálunk fel és milyen gazdagságban. Tehát konkrét feladatunk a szocialista életeszmények gazdagságának kimunkálása és a szocialista életeszmény iránti igény kifejlesztése, A A tudati viszonyok fej'• lesztésében egész sor konkrét feladat teljesítésének életmódformaló hatása van. Ez vonatkozik a hamis tudat leküzdésére is. Ugyanis, a hamis tudat általában irreális, konzervatív, vagy egoista életeszményekkel jár együtt az egyéni életben. Nyilvánvaló, hogy a szocializmusban az ilyen jellegű életeszmények elöbb- utóbb összeütközésbe kerülnek a társadalmilag kívánatossal,,a szocialista életmóddal és eszményekkel. Az ilyen összeütközések során az egyén élet- képességei vagy „befagynak”, vagy elherdálódnak, gyorsan „elpárolognak". Végül, az ilyen ember egy hamis integritás pozícióján szembekerül a társadalommal. C A tudati viszonyok fej- lesztése során a hamis tudat leküzdésével együtt konkrét feladat a fejlett tudatosság, a marxista-leninista meggyőződés kialakítása. Ugyanis, ez elengedhetetlen világnézeti feltétele a szocialista életmód és életesrmény kiválasztásának és ezen keresztül annak is, hogy az egyén az életmódja és oz életeszménye által összhangban legyen a társadalommal. Csakis ebben az esetben válik lehetővé az életfeltételekkel való tartós megelégedettség, az életfeltételek fejlesztésére irányuló egyéni igény. Ez adhat értelmet és teljességet az egyéni életnek, amelyet boldognak mondhatunk. Z Az életmód formálásá'*• nak fontos gyakorlati feladata, hogy segítse az életmód által megvalósítandó, ugyanakkor a választott életmódot igazoló életeszményt konkrét társadalmi értékkel kitölteni. Az életeszmények mindaddig absztraktok maradnak, amíg ki nem töltődnek konkrét értékkel. Az egyéneknek kell életük megélése során konkrét értékkel történetileg konkréttá tenniök életeszmé- . nyeiket. A szocializmusban a munkatevékenységgel kapcsolatos olyan fontos értékek valósíthatók meg, mint pl. a kívánatos munkaképesség, a munka céljának ismerete, a belső szükségletből végzett munka stb. A világnézeti, politikai és szociális értékek egész sora kínálkozik megvalósításra, mint pl.: eszmeiség, politikai meggyőződés és elkötelezettség, hazafisáq és internacionalizmus, barátság, gondoskodás, anyai szeretet, szülő>k tiszteleté stb. \ . A személyiségnek önmagához való viszonyában is lehetősége van sok konkrét érték megvalósítására: példás, megnyerő és öntudatos megjelenés, modor, önfegyelem és önbecsülés, érzelmi qazdaság, egyéni műveltség stb. Kulcskérdés A szocialista életmód általánossá válásának csupán néhány elvi-politikai és gyakorlati kérdését érintettük. Minden bizonnyal ez *s elég annak látásához, hogy szocialista fejlődésünknek valóban egyik kulcskérdéséről van szó, amelynek megoldásához a fejlett szocializmus építésének társadalom- politikai programja alapján tevőlegesen hozzá kell járulnunk az elvek és módszerek további kimunkálásával, helyes gyakorlati alkalmazásával, az életfeltételek és a társadalmi, tudati viszonyok továbbfejlesztésével. Judi István \
