Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-04-01 120. szám
© mmönttin napló W7Ű. mdfus 1.; mwnbat A Magyar Népköztársaság Milliókat takarítanak meg hulladékszénből Kiváló Brigádja A babarcI Kossuth traktoros brigád A ba bőrei Béke tsz orszó- gos hírű szövetkezet Tíz év alatt tízszer voltak az első három között búza-, kukorica-, borsó-, lucernatermelésben. öt év alatt háromszor nyerték el a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Országos búzarekordjaik alapján a minisztérium a búza- termelési rendszer gesztorává jelölte ki őket. Sokszor megírtuk, hogy a háromezer hektáros — és közepes nagyságú — szövetkezet növénytermelése világszínvonalon áll, de azt már ritkábban, hogy a siker titkai elsősorban az átlagon felüli szorgalmú tagság, s az egész tagság lelke motorja a legendás hírű babarci traktoros gárda. — Adjatok területet a bobarci traktorosoknak s ők megszántják és bevetik a fél mohácsi járást — mondotta egy prominens megyei vezető 1974 emlékezetes esős őszén, amikor kérdéses volt, hogy lehet-e vetni egyáltalán Baranyában az őszi búzát A babarci traktorosok, ha belelendülnek, s otthon elfogy már talpuk alól a föld, valóban nem tudnak megállni. Csak egy szóval hívják őket s már mennek a szomszéd tsz-ekbe, Himesházá- ra, Nagynyárádra, szántani, tárcsázni, vetni. Ma John Deere és Rába Steiger traktorok járják a babarci határt Tíz évvel ezelőtt amikor a Kossuth-brigád megalakult fele ennyi traktor volt — 14—16 órát ültek az emberek a gépen, mégis gyakran körmükre égett a munka. Hollórári Antal brigádvezető — az egyetlen, aki gépállomásról jött át egy történetet említ a brigád őskorából. Reggel vetniök kellett volna s nem volt kész magágy. A fő- agronómus már elment, mikor este összehívta a brigádot Baán Lajost, Zsifkovics Józsefet Martin Nándort Fáy Györgyöt Nagy Ferencet Schmidt Konrádot Hendinger Józsefet és a napi munka után egész éjjel titokban tárcsáztak. Reggel Husti Mihály főagronómus nem akart hinni a szemének, kész volt a magágy, kezdhették a vetést És a napi 10—12 ára kemény traktormunka után még közösségi munkát is végeznek. A Kossuth-brigád tartja rendben 10 éve a tsz földútjait társadalmi munkában, és minden brigádtagnak van valamilyen társadalmi funkciója. Hárman a hazafias népfront aktivistái, négyen önkéntes rendőrök, Nagy Ferenc brigádtag nemrég kapta meg ilyen minőségében a Közbiztonsági érdemérem arany fokozatát Baán, Zsifkovics, Martin, Nagy és Schmidt Kiváló dolgozók is. Tizenegyszeres — 1965-ben alakultak — szocialista brigádról van szó, elnyerték a bronz, az ezüst és az arany brigádérmet 1974-ben a Szövetkezet kiváló brigádja kitüntetést A Béke Tsz tavaly 70,7 m!1- tió termelési értékéből a Kossuth-brigád 8,5 milliót termelt dupláját a tervüknek. Rónaszéki Ferencné A láthatatlan „üzem” *TT ulajdorrképpen minden né■ zőpont kérdése. Ha üszög puszta felől érkezem a városba, a lapban fekszik az erőmű. Ha a Tüskésrét a kiindulópont, a hűtőtornyokból felszakadó pára is óriásivá nyújtja a cent- rálét. Ha a Misináról nézek le a hegy alján elterülő városra, a hőerőmű százméteres kéményei egy síkban „mozognak” a huszontöt emeletes magasházzal. Ennek ellenére az az érzésem, hogy a pécsi Hőerőmű a megyeszékhely „láthatatlan” üzeme. És jó, hogy észrevétlen ... A pécsi Hőerőműnek tulajdonképpen néhány napig adatott meg, hogy az ország legnagyobb teljesítményű erőműveként emlegették. Azóta felépült a „Gagarin", áramot ad a Duna menti Hőerőmű, s néhány esztendő múlva Pakson üzembe lép, az ország ^Iső villamos áramot adó atomerőműve is. Ahogy elhaladunk a rózsaszín virágot bontó japán cseresznyefák mellett, az autórádió hangszórójából áradó zenét elnyomja a nagyfeszültségű vezeték sercegése. A vezér- lőteremben magam mögött hagyom a külső zajokat: halványzöld, piros, sárga, kék és lila színek fogadnak. Valamennyinek funkciója von. így különböztetik meg a technológiai „törzsfa“ alapján az innen „kifutó" feszültséget Kiszper Péter művezető 1959 óta — tulajdonképpen az erőmő indulásától — dolgozik a vezérlőben. — Hét százhúsz kilovoltos távvezeték, s ugyanennyi 35 kilovoltos vezetékről adjak a villamos áramot a városnak, a környező helységeknek, az Országos hálózatnak. A központi teherelosztóval közvetlen kapcsolatban vagyunk, bármi történik, csak fel kell emelni a diszpécser-telefont... A pécsi Hőerőmű tulajdon-' képpen már nem tartozik a korszerű centrálék közé. Ám ennek ellenére évről évre olyan eredményeket produkál, ami országosan sem hagyható figyelmen kívül. Az elmúlt öt esztendőben egyharmadára csökkentették az üzemzavarok számát és hasonló mértékben mérséklődött a balesetek meny- nyisége is. Kovács Béla igazgató nem kis büszkeséggel jegyezte meg. — Vállalatunk dolgozóínéit 87 százaléka öt évnél régebb óta „erőműves“. A törzsgárda tagja. A kiváló dolgozók aránya is meghaladja a hatvan százalékot Az elmúlt másfél évtized alatt több mint harminc műszaki szakembert „adtunk“ át az iparág és a sokon szakmák vállalatainak. Az igazgató közben kitekint az ablakon. Megered az eső, s hirtelen más szóra vált. — Hallatlan nagy a felelősség. A kazánok, turbinák, és generátorok mellett dolgozók több tízmillióért felelnek, a szakmai képzettségnek ezért is nagy a jelentősége. Nem beszélve az egymásra utaltságról: ha valahol, akkor nálunk őszintének kell lenni: természetes dolog, hogy a művezetőnek megmondja a munkatársa, ha netán családi gondja van. Csak így lehet dolgozni ... Mert egy ember tévedése végzetes dolgokat eredményezhet: a baleseti veszélyekről nem is szólva. A pécsi Hőerőmű azon vállalatok közé tartozik, amely nem feledkezik meg a sérült dolgozóról, annak családjáról. A vállalat biztonsági megbízottja évről évre figyelemmel kíséri: mire van szüksége az árván maradt gyerekeknek. Az a néhány rokkant dolgozó, aki az erőműben szenvedett balesetet, rendszeres béremelésben Ős jutalmazásban részesül. Számtalanszor eszembe jutott, s még ma sem tudom eldönteni teljes biztonsággal: mi is tartja össze ezt az alig több, mint ezerkétszáz embert számláló kollektívát? A három műszak, a végnélküli folyamatos üzemmenet? Nem hiszem. Ám ha belépnek az erőmű kapuján, számukra megszűnik a külvilág. A köldökzsinórt a lámpafüzérek, a lakásokból kiszűrődő meleg fények jelentik... No, meg a forró fűtőtestek. Másfél évtizede másodlagos feladata volt az erőműnek, a távhő-ellátás. Azóta fordult a kocka. Ma a megyeszékhely 45 üzemét és több mint tizenkétezer lakást, mintegy 180 köz- intézményt lát el ipari gőzzel az erőmű. E mellett átlagosan százhetven Megawatt villamos energiát termel, aminek egy- harmadát Pécs és a környező helységek használnak el, a többi az országos hálózatba kerül. S mindez az egyébként hasznosíthatatlan hulladékszén eltüzelésének eredménye. A meddőhányóról az erőműbe került szénből, az elmúlt öt esztendőben hétszázezer Megawatt villamos áram „keletkezett’, ami kétszázezer tonna szénhidrogénnek felel meg. Úgy is fölfogható, hogy ennyi megtakarítása származott a népgazdaságnak, a huiladékszén- ből. A kazánházban az őrlőmalmok moraja fogad. A „Kandó Kálmán” siocialista brigád tagjai az ötös blokk nagyjavításán dolgoznak. Bitter András a malommeghajtó motort vizsgálja.' öklömnyf szlgetetőcsl- gákra teszi rá a védőburkolatot — Most végeztem az eile»-' őrzéssel. Most már csak a motor „kimérése” van hátra. Aztán folytatjuk valahol másutt— Ö is, mint a brigád többi tagja „tanfolyamhalmozó". Elvégezte a villanyszerelői, a hidrogénkezelői, a kábelszerelő, a darukezelő továbbképzéseket. Mindezt az erőmű szervezte. Közben Katona János, a brigád tagja, aki a kalauz szerepét vállalta, megjegyzi: „emellett arra is jut ideje, hogy a többiekkel együtt Ba latonf enyvesen, Orfűn, a gyárvárosi iskolában dolgozzon a műszak letelte után. Tavaly is több mint száznegyven óra társadalmi munkát végzett." Lengyel László villanyszerelő fiatalember: nem látszik rajta, hogy ő is több mint másfél évtizede járja az erőművet végzi a javításokat. A malom ventillátor motorjának csapágyát ellenőrzi. — Kicsit kikopott már a golyóscsapágy. Hamarosan ki kell cserélni. Aztán hirtelen vált, s a tervekről beszél. — Most, hogy elnyertük a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet, a magas kitüntetés mellé fejenként átlagoson háromezer forint jutalmat is kaptunk. Azt tervezzük, hogy idén is elmegyünk közösen a vállalati autóbusszal egy kirándulásra. Az úticélban még nem állapodtunk meg. Egyelőre azt döntöttük el, hogy a pénz tíz százalékát visszatartjuk a brigádkasszába. Tizennégyen vagyunk, nem Is olyan alacsony összeg, amivel majd gazdálkodhatunk. Amit hazaviszek, abból pedig hév erőt veszünk a gyerekeknek. Úgy tűnik, a maga részéről befejezettnek tekinti a beszélgetést Rongyot vesz a kezébe, s a csapágyat kezd] törölgetni az olajtól. A villamos tmk-mfiftefy déli falán alig van szabad rész: oklevelek, jelvények fedik. A „Kandó Kálmán” bdgód története dokumentumokban, oz évek során szerzett elismerések gyűjteménye. Kovács Ferenc brigádvezetó-helyettesnek őszbe fordul a halántéka, ám jókedélye változatlan. Most is ugratják egymást Kára Cyörgy- gyel: „emlékszel-e, mikor ráírtam a motorodra, hogy élt Három percet?” Búcsúzóul Kára György még megjegyzi. — Tréfálkozunk egymással, nálunk nincs veszekedés, pajtikáin. Mert minden mozdulatnak jelentősége vem. Egymásra vagyunk utalva. Kilépek a műhelyből. Az Irodaépület előtti parkban a pázsitot nyírják. Elhaladok a csok- . rőt bontott japán cseresznyefák mellett, s visszatekintek a főépületre. A turbinák és generátorok zümmögése még egy darabig elkísér. A pécsi Hőerőmű másodszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének Vörös zászlaját. Salamon Gyula A Pécsi Postaigazgatóságon A telefonvonalak „csillapítói" Belőlük fakad a közösségi érzés A hangjukot fői fsmérfF 5 gyakorta telefonálók. Tán azt is tudják néha: most Zsó- ka, Vera, Zsuzsa, Sárika, Ilike vagy Tériké kapcsolja a távhívásukat A Pécsi Postaigazgatóság 1. számú postahivatalában „Martos-lányokként” emlegetik a Martos Flóra távbeszélőit ézefő MÖeíaffsta Brigád tagjait Még négy Irénke és Marika, valamint két Márta tartozik hozzájuk. A 12 tagú, többszörös szocialista brigád most kapta meg — a Pécsi Postaigazgatóság történetében elsőként — a „Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja” kitüntetést Nehezen fogalmazzák meg a magas elismerés indokait Jó- néhány dolog, ami másnak meghökkentően szokatlan, számukra természetes. Losonci Lászlóné 32, Lévay Józsefné 27, dr. Simonfai Lászlóné 26, Wírth Ferencné, Horváth Lászlóné 25, Sallai Dezsőné, Kelemen §án- dorné 18, Tóth Józsefné 16, Csethe Károlyné 14 éve telefonkezelő. A le nem írt „brigádtörvényeik" szerint náluk is első a szakmai tudás és az ehhez kapcsolódó példamutató magatartás. Gyorsaság, tájékozódás az áramkörök, lámpák között, türelem, udvariasság. Szűkszavúan, sztereo^jp-mondatokban is előzékenységre törekednek. A telefonálók félreértéseivel, türelmetlen reklamációival nap mint nap megküzdenek. Az áramköröket időnként figyelik a hangtisztaság, megszakadás miatt. Figyelmeztetnek, mert „sorbanállnak” a hívások, elsősorban Szekszárd, Baja, Siklós, Mohács, Harkány felé. Az éjszakai két szolgálatos egyben mindenes: táviratot vesz fel, ébreszt, az orvosi ügyeletet, a tudakozószolgálatot ellátja, és kapcsolja a távhívásokat. A nappali műszakban egy brigádtag átlag kétszáz „telefon”- emberrel vált szót, legalább 2000—2500 mondatban, ezen kívül 1500—2000 számot ismétel. Egy hívás például 8—10 szám bemondásába „kerül”. A hét óra alatt 140—160 meghívás jut egy telefonkezelőre, de legalább ennyi Pécsre, Pécsen át futó hívást is fogad. Lévay Józsefné, a megalakulás évétől, 1958-tól vezeti a közösséget, itt vázolja fel a társadalmi teendőket Elsőszámú segítőpartnere, a „mindent szívesen vállaló" Losonci Lászlóné, Horváth Lászlóné az aktuális politikai kérdésekről tájékoztat Wirth Ferencné terjesztőként könyvajánlatát „nyújtja be”. Tóth Józsefné, a „főrendező", a távközlési osztály ünnepeire, név- és születésnapjaira, nyugdíjasbúcsúztatóira megszerkeszti a forgatókönyvet míg Kelemen Sándomé a „főkultu- ros” — erős hangon előadja a műsorok vers- és prózai számait. Gyakran szavalta a „Nem elég" című verset A „fehérasztalos haditanácskozás” után a „tettek" következnek. A 12 asszony és leány közül négyen érettségiztek, a többiek a nyolc polgári után tanulták meg a távbeszélő szakmát Hárman most diákjai a postás és a marxista középiskolának. kilenc«« pőtt- és KISZ-oktató son vesznek részt. Heten párt- és KISZ-tagok. Mindnyájan kiválóan beszélnek németül és oroszul. Ketten a román és a szerb nyelv szakértői. A csaknem százfős távbeszélő központban a „Martos-lányok” alakították meg az első szocialista brigádot Ma is irányító, hangadó törzsgárda-ko- zösségnek számítanak. Elismerésüket bizonyítja a háromszor kiérdemelt „szocialista brigád” (aranyfokozat), a „Szakma kiváló brigádja”, a „Közlekedés és posta kiváló brigádja” kitüntetés. Jónéhány brigádtagot a „Posta kiváló dolgozója" kitüntetéssel, a „Honvédelem érdeméremmel", a „Munka érdemrend” arany fokozatával jutalmazták. Az önmaguk ténykedését megmagyarázó mondatok közül csupán néhány: „A társam tón épp ideges, feszült de nem értem félre, mert ismerem. S erre a kirándulás, a társadalmizás nyújtott lehetőséget. Nem zilálódunk szét, nemcsak elviseljük egymást de szeretjük is. A közös szép emlékek elkísérnek a műszakra. Belőlünk fakad, őszintén, egyszerűen a közösségi érzés.” Csuti János A
