Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-04-01 120. szám

PunQntmt naplö 1976. május 1„ »rombat Május 1-i köszöntő Timmer József, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa nevében a rádióban és a televízióban köszöntötte az ország vala­mennyi dolgozóját, egész la­kosságát, majd áttekintve má­jus elseje történelmi hagyo­mányait, többek között meg­állapította : — Idei ünnepünknek külö­nös jelentőséget ad mind nem­zeti, mind pedig nemzetközi vonatkozásban a közelmúlt né­hány kiemelkedő fontosságú eseménye. A magyar munkás- osztály, a magyar nép vezető ereje, egységének kovócsolója, a Magyar Szociplista Munkás­párt tavaly tartott XI. kong­resszusa nemcsak utat muta­tott, nemcsak mérleget készí­tett, hanem azt is megállapít­hatta, hogy munkásosztályunk, népünk — történelmi hivatá­sának teljesítése közben — olyan sikereket ért el a szo­cialista társadalom építésében, amelyek megbízható alapot adnak hosszútávú terveink va- láraváltásához, a fejlett szo­cializmus felépítéséhez. — Hazánkban a munkásha­talom kitel iesedésének körül­ményei között minden osztály és réteg, de az egyes ember is, az ajkotó munka jegyében, a munka értelmének tudatában bontakoztatja ki képességeit. Élhet olvan lehetőségekkel, amelyek történelme során ko­rábban még soha nem álltak rendelkezésére, és ezen az úton, a dolgozó osztályok szö­vetségének erejéből táplálkoz­va, formálódik egységessé szo­cialista társadalmunk. Olyan­ná, amelyet a közös célok is­merete és a megvalósítás szán­dékának közössége avat iga­zán megbonthatatlanná. — Valamennyien tudjuk, hogy a jobb, az eredménye­sebb munkával, ötéves ter­vünk, nemzeti programunk tel­jesítésével a mind teljesebb, gazdagabb életet, a közös és a személyes célok egymást ki­egészítő megvalósítását szol­gáljuk. Személyes vágyaink megvalósulása egyben azt is jelenti, hogy hazánkban szeb­ben, jobban, kulturáltabban élünk és munkánk arra irányul, hogy ezt a szebb életét hol­napra még teljesebbé, még gazdagabbá tegyük. — Mindnyájan tudjuk, hogy céljainkat csak békében, olyan körülmények között érhetjük el, amelyek biztosítják a nyugodt munka feltételeit. Az elmúlt években kedvező változások tanúi lehettünk a nemzetközi életben, A békés egymás mel­lett élés lenini elvei mindin­kább tért hódítanak a nemzet­közi kapcsolatokban és az eny­hülés folyamata egyre inkább visszafordíthatatlanná válik, Azt a békeprogramot, amelyet a szovjet kommunisták XX[V, kongresszusán hirdettek meg, a közelmúltban a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa megerősí­tette és tovább fejlesztette. • — A békeszerető emberek milliói megelégedéssel vehet­ték tudomásul, hogy a világ első szocialista állama, a Szovjetunió külpolitikája leg­fontosabb feladatának mindig is, most is a béke megőrzé­sét, a nemzeközi kapcsolatok­ban az enyhülés és az együtt­működés elmélyítését tekinti. Ennek a tevékenységnek pe­dig megfelelő alapot ad a kommunista építés programja. Világszerte ez a háttér adott erőt, távlatot a haladás hívei­nek küzdelmükhöz. Az a tény, hogy az enyhülésnek vannak ellenzői, ellenségei is, a nem­zetközi munkás szolidaritás fe­lelősségére és felbecsülhetet­len értékű erejére, jelentősé­gére irányítja figyelmünket, különösen most, május elsején. _ A világ haladó erői, a fel szabadulásukért küzdő né­pek az imperializmus, az új­gyarmatosítás és a faji üldö­zés, valamint a fasizmus min­den formája ellen elszánt küz­delmet folytató milliók számít­hatnak a magyor és a nemzet­közi munkásosztály cselekvő szoÜdarrtésára. Ünnepi hangulat Luouban Sajtótájékoztató Baranyáról a kiállítás alkalmából Dr. Nagy József válaszolt az újságíróknak, Horváth Lajos megnyitotta Martyn Ferenc kiállítását Munkatársunk telefon jelentése: Pénteken délelőtt a Ivovi sajtókombinátbon több mint száz újságíró, rádió- és televí­zióriporter jött el dr. Nagy Jó­zsef sajtótájékoztatójára. Jo- zemcsu Dimitrij, a Lvovi területi Pártbizottság ideológiai titká­ra megnyitója után a lvovi orosz és ukránnyelvű napila­pok, üzemi újságok, a cser- novográdi városi lap munka­társai Baranya iparáról, mező- gazdaságáról, kulturális életé­ről, Lvov-Kertvárosról, a magyar szakmunkásképzésről, a tömeg­tájékoztatásról, a megyében folyó ideológiai nevelömunká- ról, a két megye testvérkap­csolatáról, a XI. pártkongresz- szus határozatainak megyei megvalósításáról kértek tájé­koztatót. Dr. Nagy József több mint egy órán keresztül vála­szolt a kérdésekre. Elmondotta, hogy a XI. kongresszus azért is volt külö­nösen nagy jelentőségű, mert nemcsak az elmúft őt év gond­jairól, eredményeiről,adott szá­mot, hanem elfogadta pár­tunk programnyilatkozatát is. Utoljára 1948-ban készült ilyen. Ez a programnyilatkozat a fej­lett szocialista társadalom épí­tését irányozza elő hazánkban az ezredfordulóig. Baranya megyében a kongresszus ha­tározatait nem adaptáljuk egy­szerűen a helyi feladatokra, hanem a megye gazdasáqi, politikai viszonyainak megfele­lően kapcsoljuk össze. Ezt követően Lvov-Kertvárosról be­szélt dr. Nagy József, majd Baranya iparszerkezetéről szól­va elmondotta, hogy ipari mun­kásaink 40 százaléka bányász. A mezőgazdaság eredményei­nek ismertetése során kiemel­te: kukoricából hektáronként 45 mázsás átlagtermést értünk el és a gépesítettség foka kö­zel 90 százalékos. A két me­gye testvérkapcsolatáról szól­va dr. Nagy József elmondot­ta, hogy ez kedvezően széles körű, és mindinkább munka- kapcsolatokat jelent. V. F. Dobrik elvtárs legutóbbi ba­ranyai látogatása alkalmával például baranyai közvetítéssel a lvovi baromfikombinát szá­mára előnyös szerződést kötött a Bábolnai Mezőqazdasági Kombináttal. Csütörtökön meg­állapodás jött létre, hogy a magyar konzervek ízét, recept^ jét tanulmányozni,' a közeljö­vőben lvovi küldöttség érkezik Szigetvárra. Ezt követően Váci László, a Magyar Népköztársaság kijevi főkonzulja köszönte meg azt a tájékoztatást, amelyet a lvovi területi sajtó munkatársai Ba­ranya eredményeiről kaptak. A küldöttség délelőtt megkoszo­rúzta a Lenin-szobrot, majd a szovjet hősök temetőjében he­lyezték el a kegyelet virágait. Itt a hős hírszerző, Kuznyecov sírjánál rövid beszélgetésben elevenítették fel a II. világhá­ború lvovi horcait. Ezúton a lvovi katonai főiskolán tettek látogatást, majd délután dr. Nagy József interjút adott a lvovi televízió stúdiójában. Ez­zel egyidőben került sor Mar- tyn Ferenc kiállításának meg­nyitására a városi Golériábon. Wéacheslan, a Lvov városi Ta­nács titkára köszöntötte a ma­gyar vezetőket, majd Horváth Lajos, a Baranya megyei Ta­nács elnöke mondott megnyitó beszédet. — Nem lenne teljes a kép, amelyet megyénkről, Baranyá­ról bemutatunk, ha nem szól­nánk róla a művészet nyelvén is. A kiállítás, amelynek ünnepé­lyes megnyitására gyűltünk most egybe, e tekintetben kettős fel­adatnak felel meg, Egyrészt bemutatja Baranya tájait, Pécs városrészleteit, olyan szemmel, ahogy azt a mai valóságban, rrúndervnopos forgatagában az alkotóművész látja. Másrészt megismerteti önöket és Lvov város művészetkedvelőit Pécs és egyben az ország egyik leg­jelesebb alkotóművészével, Martyn Ferenccel. Magáról a művészről rajzok is vallanak. , Beszédének befejező részé­ben Horváth Lajos elmondotta, hogy az elmúlt két évben fog­lalkozott a város Pécs és a megye jellegzetes részleteinek megrajzolásával. Pécs városról a felszabadulásunk 30. évfor­dulójára is miniatűr könyvecs­két jelentettünk meg, Pécs a költészetben címmel. A kis könyvecskébe Martyn Ferenc készített rajzokat. Kiállításunk ezeket is bemutatja. A két so­rozat harmonikusan illeszkedik egységbe, először itt mutatjuk be mindkettőt a testvéri Lvov közönségének. Az esti órákban a baranyai kiállításról telefo­nálok, a bejáratnál hosszú so­rokban álinak az emberek, hogy bejussanak. L J. Rádióriporterként kezdte „A humánus magatartást próbálom feltárni“ Beszélgetés László Lajos SZOT-díjas íróval Szekszárdról jött, csendes ke­ménységgel. Mikrofonjával hu­szonhárom halk esztendő alatt hozzánőtt a dél-dunántúli táj­hoz és figyeli — az embert. László Lajos, a pécsi rádió stúdió vezetőhelyettese, öt könyv, egy tv-film, egy dráma szerzője, — SZOT-díjas író. — Igen, Szekszárdon szület­tem és ha a tój formálja az embert, akkor engem a vidék formált. Magammal hoztam onnét az őszinteséget, a szo­lid szákimondást Ez azonban A megye egyik legkorszerűbb Iskolája Tízéves \ a komlói Steinmetz szakközép- iskola Emberszeretet, precizitás, emberekkel való bánnitudás. Ezeket a tulajdonságokat igyekszik az iskola — a jó egészségügyi dolgozó legfon­tosabb tulajdonságaként - ki­fejleszteni tanulóinkban — mondja Varga László, a komlói Steinmetz Miklós Egészségügyi és Közgazdasági Szakközépis­kola igazgatója. S hogy a kö- zépiszintű egészségügyi dolgo­zók képzése, felkészítése nem akármilyen feltételeket igényel, arról szinte már az iskolába beléptiünkkor is meggyőződhe­tünk. Körülpiflantva a modern épületben, igaznak bizonyul a Boranya megyei Tanács iskolai csoportjánál kapott rövid tájé­koztatás, amely szerint a kom­lói „Steinmetz" a megye egyik legkorszerűbb iskolája. Hatal­mas, tágas, csupa-üveg folyo­sók, kabinetrendszer, jól fel­szerelt gyakorló kórterem, cse­csemőgondozó és bölcsődei gyakorlószoba, tízezer kötetes könyvtár — mindez csak az első benyomások rögzítéseként ke­rül az újságíró noteszébe. A KISZ-ktub hangulatos, tá­gas helyiségében éppen hon­védelmi foglalkozást tortának a negyedikeseknek, dr. Cotthár Ferencné tanárnő vezetésével. Körülpillantva feltűnik, hogy a térképek fölé hajolok — lányok. Néhányon átjönnek a kórte­rembe és bemutatják az ottani SZOT-díjasok Mójus 1-e olkalmából SZOT- díjat kapott Asperján György író, Bolázs József író, Bódy Irén textiltervező iparművész, Csongrády Kornél karnagy, Felecíy Gyula grafikusművész, dr. Grétsy László nyelvész, Hermann István kritikus, esz­téta, irodalomtörténész, Jákó Pál színművész és rendező, Kamarás István, a Könyvtudo- mónyi és Módszertani központ osztályvezetője, Kishegyi Ár­pád operaénekes, László Lajos, a Magyar Rádió Pécsi Stúdió­jának helyettes vezetője, Ma­gyar József filmrendező és ope­ratőr, Magyar Józsefné, az új­pesti Munkástovábbképző In­tézet igazgatója, Molnár And- rásné, a dunaúivárosi Mun­kásművelődési Központ igaz­gatója, Sebő Ferenc és Hal­mos Béla zenészek (megoszt­va), Sipos Tamás, a Magyar Televízió vezető dramaturgja, Sütő Irén színművésznő és Zsombolyai János operatőr. Az iskola kiubj'a. felszereléseiket. Az ügyviteli, számviteli gépek szintén önálló előadóteremben kaptak helyet. A modern villanyírógépek lát­tán arra gondolok, vojon az idősebb gépírónők közül há­nyon dolgoztak, fognak dol­gozni ilyen gépeken? Az iskoládon azon a napom, amikor ott jártunk, éppen ne­velési értekezletet tartottak A tanulók önművelődése, nevelé­se - és a könyvtár szerepe címmel. Megtudtuk, hogy a tíz­ezer kötetes könyvtárat félig függetlenített könyvtáros kezeli. Tágas olvasóterem, a magyar- és a világirodalom remekei mellett gazdag szakirodalom áll a gyerekek rendelkezésére. Most elsősorban a szclcmai anyagot igyekeznek gyaraoíta- ni. Az iskola tanulóinak aligha van szükségük arra, hogy más könyvtárba is beiratkozzanak. 1978 őszétől már tizenhat osztályos lesz a szakközép- iskola, gimnóriumi osztályuk nincs. A nevelési célok így a szakmára való felkészítés fel­adata köré csoportosulnak. Az itt végzők zöme ugyanis köz­vetlenül az iskola elvégzése után elhelyezkedik, munkát vál­lal. Akodnak továbbtanulók is. A közgazdasági tagozaton pél­dául 80-90 negyedikes végez évente. Húszon jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, s közülük a többéves tapaszta­latok szerifit tízet vesznek fel. Az iqazgatót előre megbeszélt időben kerestük fel, mégiscsak villámtájékoztatásra volt ideje. Röviden elmondta, hogy az egészségügyi tagozat legsúlyo­sabb gondja az, hogy tanulóik számára kevés a gyakorlóhely. A tanulók ugyanis egészség- ügyi intézményekbe kihelyezve dolgoznak, ápolónők, asszisz­tensek mellett. A szakmai fel­készülést így szakmai szakkö­rökkel iqyekeznek segíteni. Emellett több olyan irodalmi, művészeti szakkör működik az iskolában, amelyek a tanulók művelődését szolgálják. Ének­karuk például — négy évvel ez­előtt - helikoni aranyérmes együttes volt. A 420 tanulót számláló in­tézményben 200 fős KlSZ-szer- vezet működik — a közelmúlt­ban „vertikális" szerkezetűvé szerveztek át az alapszerveze­teket. • A tízéves, modem oktatási intézmény az igazgató szer­kesztésében jubileumi évköny­vet jelentetett meg. Az arany- plakettes meghívó a május 3- án délelőtt 9 órakor megren­dezendő ünnepségre invitál. Az évkönyv tájékoztat arról, hogy mi minden történt itt az elmúlt tíz év alatt, hány neves tudós­sal, íróval-költőve! létesített kapcsolatot az iskola. Váci Mihály, Várnai Zseni, Sellye János leveleiből, naplóbejegy­zéseiből idézhetett a Névadók tollából című cikk írója. Az I. B, levelet kapott Szent-Györgyi Alberttól, akit névadójaként vá­lasztott. ,.legfőbb reményemet a fiatalságba vetem, amely friss, rugalmas, clkalmazkodó- kéoes és a társadalom legfőbb része, mert ez a jövő" — írta az akkori tizenötéveseknek Szent-Györgyi professzor. Fe­kete György Dedig feldolgozta az iskola történetét Iskolánk 10 éve című írásának végkö­vetkeztetéseit így összegzi: „A tíz éve alatt iskolánk kialakí­totta egyéni arculatát, gyöke­ret vert a város és a megye életében. Volt tanítványaink dolgoznak már az egészségügy és a gazdasáqi élet sok terü­letén. Munkáiuk, helvtállásuk lesz nevelésünk, oktatásunk bi­zonyítványa." S mivel ez így igaz, a tízéves jubileumon alig­ha kívánhatunk szebbet, mint­hogy ez a bizonyítvány kitűnő legyen. Bebesi K. egyáltalán nem jelenti a pu- hányságot. — A riporter kíváncsiságát átvitte az irodalomba, Szándé­ka szerint mit kutat ilyen ki­váncsion? /— A mai embert, a mai kort. A humánus magatartást próbálom feltárni. Ez az alap­vető tényező az életben: em­bernek lenni. A busók földjé­ben is ezt kutattam, az anya­gi jólét és a tudati elmara­dottság ellentmondásában. Az Uránbányászokban is — úgy érzem — néhány sebzett lelkű, de tisztességre hajló ember belső világát sikerült kissé fel­tárnom. Ezzel a magyar mun­kásosztály utóbbi két évtizedé­nek is egyfajta belső kereszt­metszetét akartam kibontani. Ugyanez a humónumkeresés ösztönzött az Esték a klubban című kötetre. Hiszen a szabad­időben nem élő, csak elkal­lódó ember a munkájával is csak kallódik. — Végül is a különböző ke­resztmetszetek kibontása után hogyan hisz az emberben? — Feltétlenül hiszek az em­beri jószóban. Nem találkoztam még senkivel, akit nyílt, tisz­taszándékú, emberséges szóval nerr» lehetett feltárni, megnyit­ni. — Sokáig volt mezőgazdasági riporter, s nyilván tud hason­lítani. Melyik embernek fon­tosabb a jó j, falun, vagy városban? — Inkább városban. Hiszen ott dolgoznak általában egy­szerre nagy tömegben, s ez az elidegenedésre is jobban haj­lamosít, meg a súrlódásra is. De van itt egy tévedés is: nemcsak az a baj, hogyha ér­zéketlenül elmegyünk egymás mellett, hanem az is, hogyha túl sokat beszélünk értelmetle­nül, lélektelenül. Ez még talán veszélyesebb a közömbösség­nél. Valóban jó iskola volt a rádióriporterség, az élethez is, az irodalomhoz is. — I(ét új kötete van a nyom­dában, az Infarctus cordis című riporterkötet és egy re­gény: a Ju.dit. Utóbbi miről szól? — Egy munkáslányról, akinek pályáját köti, hogy szüleiről gondoskodnia kell. De ezt az önzetlenségét nem hiszik el neki, gyanakszanak ró. Sorsá­ból kiviláglik a huszadik szá­zadi kortünet: mindig a ki nem mondott dolgok a fon­tosabbak. Szerencsére ez el­len is van orvosság. Földessy Dénes Honismereti adatgyűjtés Sásdon A sásdi nagyközség honis­mereti szakkörének 15 tagja vesz részt a közséq krónika- odatoinak gyűitésében, a köz­ség eseményeinek följegyzésé- ben, és a községi krónika írá­sában. A króniko-irás eredmé­nyessége érdekében széles kö­rű adatgyűjtést végeznek: a művelődési rendezvények ér­tékelése, meghívók qyűjtése, időjárás mérése és feljegyzé­se mind szélesebb aktíva-há­lózat közreműködését kívánja. A községi krónikát o nagyköz­ség tanácsa jóváhagyta. A pi­ros borítású, szép külalakú, és gazdag tartalmú községkróni­kát a Honismereti szakkör a határidő előtt megküldte a Megyei Levéltárnak. Panoráma-busz ajándékba Május elseje tiszteletére nyi­tott, városnéző panoráma-buszt gyártott társadalmi munkában a Volán 12. Vállalat pécsi al­katrészfelújító üzemének 11 szocialista brigádja. A 35 sze­mély befogadására alkalmas buszt Murai Lajos üzemvezető tegnap délután adta át Fűzi Árpád igazgatónak, aki az autóbuszt a szállítási és uta­zási irodának ajándékozta. A Pécsre látogató turistákat a jövőben már ezzel viszik város­néző utakra. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom