Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-07 / 97. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Megkezdődtek a tárgyalások Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ötletek — felelősséggel Szükségesek-e még manapság is az újítók, ezermesterek, az alkotó kedvű munkások, műszakiak kisebb-nagyobb ötletei, előrevihetik-e a gyártmány- és gyártásfejlesztés ügyét a mai, korszerű technika keretei között? Kellenek a tervek végrehajtása közben, a gyakorlat sodrában születő megoldások, felismerések a munka hatásfokának, a gyártmányok hasznosságának javításához. Tegyük hozzá: a magyar iparban mindez különösen igaz, hiszen sem a szervezettség, sem a számítástechnika, vagy az általános műszaki színvonal nem áll még azon a fokon, hogy a dolgozók ötleteinek ne lenne helye a fejlesztés menetében. Ezeket a megállapításokat senki sem vonja kétségbe, a gyakorlat mégsem alakul mindenütt és mindenkor ennek megfelelően. Tapasztalhatunk tartózkodást, ami nem1 alaptalan. Ma már bonyolult technikai rendszerek működtetéséről van szó, a gyártmányok nagy része — akár termelőeszköz, akár fogyasztási cikk — ugyancsak rendkívül összetett tulajdonságok hordozója, bonyolult szerkezettel, vagy kényes anyagösszetétellel. Eljárásokon, kipróbált recepteken, bevált konstrukciókon a változtatás, döntés előtt nagy felelősséggel jár, rengeteg szempontot kell mérlegelni, a következmények sorát végiggondolva, elemezve. Tehát napjainkban egy-egy újító, változtató ötlet elfogadása nagyobb felelősséggel jár, mint bármikor eddig. Mégsem szabad visszatartania bárkit is a bátor kezdeményezéstől, ha új, jobb megoldásokat vél felfedezni. Az ötletek elbírálóinak sem szabad a kényelmes álláspontra helyezkedni: ha nem változtatunk, nincs gond. A magasabb technikai, szervezettségi és tervezési színvonal ugyanis nem azt jelenti, hogy csökken a műszaki és szervezési ötletek szerepe, hanem azt, hogy más, színvonalasabb, tartalmasabb elképzelésekre van szükség. A legfejlettebb ipari országokban széles körben alkalmazzák a gyárakban az érték- elemzés módszerét. Ezzel az eljárással bármilyen tevékenységet, tervet, terméket apró elemeire szedhetnek szét, pontosan megmérhetik vele: mi a SIükséges, mi a szükségtelen művelet vagy anyagfajta, vagy anyag- és munkamennyiség egy-egy termék előállításában. Összevethetik a felhasználók kívánságaival, a jelen és a jövő műszaki, gazdasági szempontjaival. S e mérlegelés során mindig pontosan kirajzolódik: mit, miért érdemes változtatni, az mit von maga után, minek mi a haszna és az milyen ráfordítással érhető el. Az értékelemzés tehát nagy biztonságot adhat egy-egy ötlet elbírálásához. Az értékelemzés az újítómozgalom eredményességét növelhetné, mert lényegét tekintve a jobb, a hatásosabb megoldásokat szüntelenül kereső munkások, műszakiak színvonalas alkotó, elemző munkamódszere. Az értékelemzést elsajátító, alkalmazó újító brigádok jelentős hasznára lehetnének az egész, népgazdaságnak, ha munkájukban, egyre általánosabban alkalmaznák ezt a módszert. Budapestre érkezett a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke A bolgár küldöttség megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét és Dimitrov szobrát Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai- Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A bolgár kormányfő kíséretében Budapestre érkezett Zsivko Zsivkov, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Bolgár—Magyar Gazdasági és Műszakitudományos Együttműködési Bizottság bolgár tagozatának elnöke, Nikolaj Mincsev külügyminiszterhelyettes, Penko Szom- lev, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, a gazdasági együttműködési bizottság bolgár tagozatának elnökhelyettese, Konsztantin Kozmov külkereskedelmi miniszterhelyettes, Peter Kiszjov elektronikai és elektrotechnikai miniszterhelyettes. Vladimir Videnov, a Szovjet—svéd megbeszélések Az enyhülés folyamata váljék erőteljesebbé Kedden a moszkvai Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter és Olof Palme svéd kormányfő között. A szovjet és a svéd tárgyaló felek véleményt cseréltek a kétoldalú együttműködésről és az együttműködés további fejlesztésének távlatairól. A szovjet kormány kedden a Kremlben ebéden látta vendégül Olof Palme svéd miniszter- elnököt. Az ebéden Alekszej Koszigin és Olof Palme beszédet mondott. Koszigin a többi között sürgette, hogy le kell küzdeni a befolyásos militarista és reakciós erők enyhülésellenességét. mivel ezek az erők nem akarják elismerni, hogy a békés egymás mellett élés elve a világ két társadalmi rendszere közötti kapcsolatok alapjául szolgái. A szovjet kormányfő hangoztatta: bármennyire jelentős is az előrehaladás az új világháború veszélyének kiküszöbölésében, az élet újabb követelményeket vet fel, Minden felelős politikusnak gondoskodnia kell orról, hogy az enyhülés folyamata ne akadjon el, hanem ellenkezőleg, mind erősebbé váljék. Olof Palme svéd kormányfő válaszában biztosította vendéglátóit, hogy Svédország érdekelt a Szovjetunióval való jó kapcsolatokban. Mint mondotta, ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre és a konstruktív együttműködésre kívánják alapozni. Megállapította, hogy az utóbbi években világszerte pozitív változások történtek, s ebben különleges szerepe volt az európai biztonsági konferenciának. — A kontinensünkön kifejtendő együttműködés jelentős a világbéke szempontjából — mondotta a svéd kormányfő. — Európa nem élhet békében és biztonságban, ha nem jönnek létre hasonló feltételek más világrészeken is. Sajnos — mondotta —, a bennünket környező világban még sok a válságos tűzfészek. Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott a kísérethez. A bolgár, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren, a vendégek fogadósára megjelent Lázár György, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, s a politikai, gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Sztanko Todorov és kísérete kedden délben a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. (Folytatás az 5. oldalon.) A juhászati bemutató résztvevői megtekintették a kátolyi tsz juhállományát — Szokolai felv.— Juhasznap Katolyban Hasznosítani kellene a kedvező lehetőségeket ■ Korlátlan export ■ Állami segítség Tizenkét év alatt egyharma- dára csökkent Baranyában a juhállomány. 1964-ben 131 ezer birkát tartottak a gazdaságok, az elmúlt esztendő végére 45 ezer juh volt a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és magántenyésztők hodályaiban. Pedig anyagilag kedvező a birkatartás, amelyhez az állam mind nagyobb kedvezményeket ad. Ennek ellenére a gazdaságok sorra felszámolják az állományt abból kiindulva, hogy a szakosítás, a profiltisztítás az elsődleges. A birka ebben a tisztításban áldozatul esik, mert úgymond nem kifizetődő. Az élő- és vágott juh, valamint a gyapjú iránt tartós és növekvő a kereslet. Korlátlan mennyiséget értékesíthetnénk Észak-Afrika, Közel-Kelet országaiban, Svájc, Olaszország és Franciaország óllatkereske- dői kezüket tördelik a birkáért és mi nem használjuk ki a kínálkozó jó üzletet. Sok biztatás, észrevétel, kritika hangzott el azon a tanácskozáson és gyakorlati beKorszerű vasútvonal lett a Dombóvár—Kiskunhalas—Kiskunfélegyháza közötti szakasz. Jelenleg több helyen végeznek utómunkálatokat, így a képen látható Szalatnak és Kárász—Köblény közötti szakaszon mutatón, amit tegnap rendeztek Kátolyban a huszadik megyei juhásznapon. A megye mezőgazdasági üzemeiből érkezett vezetőket, juhászokat — mintegy százhúsz résztvevőt - dr. Baracs József, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője köszöntötte, majd Pék János, a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség vezetője értékelte a megye juhtenyésztési eredményeit. Az elmúlt esztendőben a száz anyára jutó szaporulat megyei átlaga kilencven volt, a legjobb eredményt a duna- szekcsői, kővágószőlősi, majsi, kátolyi, szederkényi, valamint a görcsönyi gazdaságok érték el. Az egy juhra jutó gyapjúhozam az elmúlt esztendőben sem emelkedett. Az elmúlt tíz évet is figyelembevéve, nem haladja meg a 3,8 kilogrammot. A juhászat Baranya kedvező adottságaiban sokkal jobb eredményeket érhetne el. A szakosítás és a juhtenyésztés nem zárja ki egymást. Több termelőszövetkezetben a juhászok magukra maradnak a gondokkal együtt. Ez is oka annak, hogy a juhászok száma csökken, mintegy hetvenen foglalkoznak e szép, felelős munkával. A hodályok mellől egy ideje eltűntek a szalma, a szénakazlak, a répaprizmák és silók, ami a takarmányhiánnyal függ össze. Pék János többek között arról is szólt, hogy a legelő és létgazdálkodás elhanyagolása a juhászatot érintette elsőnek, pedig a megye adottságai: 76 ezer hektár rét és legelő, kaszálóban árokpartok hasznosítása fellendíthetné a juhászatot. Ez év elején emelték a vágójuh és gyapjú felvásárlási árát. Hodályok építéséhez az állam negyven százalékos hozzájárulást ad, a gyenge adottságú termelőszövetkezetek pe- diq további harminc százalékos támogatásban részesülnek. Az üres hodályok betelepítésével, újak építésével érhető el, hogy az elvárásoknak megfelelően a tervidőszak végére 33 százalékkal növekedjék a megye juhállománya. S. Gy.
