Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-01 / 91. szám

6 Dunántúlt napló 1976. április 1., csütörtök E szerkesztőség postájából Ehhez mit szól a KÖJÁL? Kenyér és péksütemény az utcán, a járdán Jogi tanácsadó Balogh T. olvasónk a ter­melőszövetkezeti tagokat meg­illető szabadság iránt ér­deklődik. Kérdése: kinek, mennyi szabadság jár? A termelőszövetkezeti tagok­ra vonatkozó jogszabályi ren­delkezések értelmében a ter­melőszövetkezetnek azt a tag­ját, aki egész éven ót folya­matosan dolgozik, a munkavi­szonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett sza­badság illeti meg. A rendelkezések értelmében a fizetett szabadság szempont­jából egész éven folyamato­san dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövet­kezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. Nem lehet fizetett szabadsá­got biztosítani annak a férfi tagnak, aki az évi 150; és an­nak a nőnek, aki 100 munka­napot nem teljesítette. A termelőszövetkezeti tagsá­gi viszony első évében a ta­got megilleti a fizetett szabad­ság arányos része, ha a 250 tízórás munkanapból az egy hónapra jutó átlagos munka- mennyiséget hat hónapon át folvamatosan teljesítette. Olvasónk, tehát a most is­mertetett feltételek fennállása esetén évi 12 nap alapszabad­ságra és minden eltöltött két- két év után egy-egy nap pót- szabadságra jogosult. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy a kiváló munkát végző és példamutató maga­tartást tanúsító, valamint az állami kitüntetésben részesülő tagnak a termelőszövetkezet a rendes szabadságon felül — évente 12 munkanapot meg nem haladó — jutalomszabad­ságot adjon. A fizetett szabadságot az esedékesség évében kell ki­adni, akadályoztatás esetén ennek megszűnésétől számított 30 napon belül. A tagsági vi­szony megszűnése, sorkatonai szolgálatra történő bevonulás kivételével a szabadságot pénz­ben, vagv terményben, vagy egyéb módon megváltani nem lehet. T. N. és Horvát B. olvasóink kérdezik, hogy a lakáscsere szerződés érvényességéhez mi szükséges? Az 1/1971. (II. 8.) korm. szá­mú rendelet 90. § (1) bekez­dése értelmében a lakásszer­ződést írásban kell megkötni. A szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv; b) nem állami lakás eseté­ben a bérbeadó; c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hoz­zájárult. Abban az esetben, ha a bér­lő a tanácsi bérlakást nem ta­nácsi bérlakásra kívánja elcse­rélni, akkor a lakásügyi ható­ság a hozzájárulás és a ki­utalás kérdésében csak a ta­nácsi bérlakás vonatkozásában határoz. Arról is tájékoztatjuk olva­sóinkat, hogy a lakáscsere­szerződésből eredő viták el­döntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A Pécsi Bőrgyár dolgozója vagyok és három műszakban dolgozom, minden harmadik héten, télen, nyáron egyaránt. A kora reggeli órákban, mun­kába menet, vagy onnan ha­zajövet sok, nem éppen épü­letes látványban van részem. Találkozom dülöngélő járóke­lőkkel, sétáltató kutyatulajdo­nosokkal, hivatásukat végző utcaseprőkkel stb. Ugyanak­kor az üzletek előtt sütemény­nyel, kenyérrel, egyéb élelmi­szerekkel teli kosarak sorakoz­nak letakaratlanul. Ha rende­let van arra, hogy az üzletek­ben a kenyeret gondosan be kell csomagolni, akkor hogyan lehet megengedni, hogy az Mi, Nagykozárról, Bogádról, illetve Romonyáról bejáró dol­gozók a Mohácsi úttól 15.10 órakor induló autóbuszjárattal utazunk községeinkbe, azaz utaznánk, ha a vállalat ezt a járatot rendszeresen biztosíta­ná. Sajnos, az utóbbi évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy ez a járat hetente 3—4 alka­lommal kimarad, vagy három­négyszeri telefonálás után egy—másfél órás késéssel ér­Munkaerő felméréseink sze­rint kalauzi utánpótlásunk már a középtávon, az V. ötéves terv időszaka alatt sem bizto­sítható, ezért fejlesztési ter­veinkben csuklós járatainkon a kalauznélküli üzemmód beve­zetését irányoztuk elő. így a levélíró javaslatát (a kalauzok hóvégi bérletárusítását) sajnos inem tudjuk megvalósítani. Statisztikánk szerint a hó­végi bérletárusításnál még nem jelentkezik sorbanállás. Bérlet- pénztáraink a Budai állomás­nál, Zsolnay gyárnál, 48-as térnél és Újmecsekalján az előző hónap 28-tól, míg a Citrom utcai, a Piac téri és a kertvárosi már 24-től árusítja a következő havi bérleteket. utcán szabadon álljanak? Vajon ehhez mit szól a KÖ­JÁL? Szerintem helyes lenne, ha a pékárut nylon zsákokba csomagolva helyeznék el az üzletek elé. Mert az nem vi­tatható, hogy a kiszállítás csak szakaszosan oldható meg és az sem lehetséges, hogy nyi­tásra mindenhová odavigyék a reggeli süteményt. Viszont megfelelő megoldást kellene és lehetne találni arra, hogy tisztán, szennyezés mentesen kapják meg a vásárlók kenye­rüket. Az illetékesek mielőbbi vá­laszát kérem javaslatomra. Kovács Jánosné kézik. Ennék a járatnak a ki­maradását vagy késését a Mo­hácsi út, valamint a Budqi vámnál lévő megállóban — 8 órai nehéz fizikai munka után —- kell végig topogni. Kérjük a Volán Vállalat ve­zetőit, hogy részünkre ezt a járatot rendszeresen biztosít­sák. A fentieken kívül a város területén körülbelül 14 válla­latnál (pl. szénbánya igazga­tóság, Hőerőmű, Kesztyűgyár stb.) végzünk elővételi bérlet­árusítást. Az árusításnak ezt a módját a jövőben további vál­lalatokra is ki kívánjuk terjesz­teni. Bérletpénztáraink számát a Ivov-'kertvárosi autóbuszállo­más belépésével, az állomás területén létesített bérletpénz­tárral kívánjuk bővíteni. A csúcsok (2—4-ig) megoldására sem helyiséggel, sem munka­erő tartalékkal nem rendelke­zünk, ezért továbbra is azt kér­jük, hogy a levélíró a hó végén váltsa meg bérletét. Laki Pál igazgatóhelyettes Mikor lesz járda Az utcánkban tűrhetetlen út­viszonyok vannak. Az utolsó ígéretet tavaly május első he­tére kaptuk, azóta már ígéret sincs. Az egész Jankovich-telep egy emberként vállalta a jár­da társadalmi munkában való lerakását, azonban az ígért betonlapokat még mindig nem kaptuk meg. Környékünkről sok gyermek jár iskolába, az esős időben kész cirkusz, mert a szülőknek háton kell a gyer­mekeket a buszmegállóig ki­vinni, ha nem akarják, hogy bokáig sárosak legyenek. Kérjük a tanács hathatós és mielőbbi intézkedését. Kis József Nagyhídi u. 4. Kellemesen csalódtunk... Mi, a Kandó Kálmán utca la­kói szeretnénk köszönetét mon­dani a DÉDÁSZ Pannonia-bri- gádjának a gyors és lelkiisme­retes munkájáért. Mikor az ut­cánkat felásták, féltünk, hogy hetekig, hónapokig eltart, míg befejezik. Kellemesen csalód­tunk. A munkaidejüket jól ki­használták, és amikor végez­tek, rendet, tisztaságot hagytak maguk után. További munká­jukhoz jó egészséget kívánunk! Sohonyai János és 10 aláírás Elkészül az évnyitóra? Gondolom, nemcsak a ma­gam, hanem más kertvárosi szülők nevében is érdeklődöm, hogy mi a helyzet az 1975. év végi, majd 1976. februári át­adásra tervezett második óvo­da építésével? A jelenlegi ál­lapotot figyelembe véve — csak a vasvázszerkezet áll — kétsé­ges, hogy az új óvodai év (szeptember) indulására elké­szül-e. Vajon úgy járunk vele, mint az ABC Áruházzal, melyet 4 éve építenek?! Úgy hiszem volna mód arra, hogy az ilyen alapvető fontosságú létesítmé­nyek építését meggyorsítsák, és ebben kérjük az illetékesek se­gítségét. Zelenyánszky János Schönberger János és 69 aláírás. Az Illetékes válaszol „Miért kell sorba állni?” Az olvasó ve lé id é n y é Érdeklődéssel és kollegális együttérzéssel olvastam Cse­resnyés Józsefné „Ahol meg­áll a tudomány" című, az óvodáskorúak idegennyelvi ok­tatásáról meditáló cikkét. A pécsi Nevelők Házában 18 éve folyik német nyelvi oktatás óvodások számára — és meg­szűnik. A TIT Baranya megyei Szervezete Nyelviskolája kere­tében egy éves kísérlet után 1975. novemberétől folyik orosz, német és angol nyelvi óvodai nyelvoktatás — és rövidesen ez is megszűnik, Ügy tűnik, az óvodai nyélvoktatás sorsa Pé­csett, így közös... Pedig a fej­lődéslélektani, pszicholingvisz- tikai kutatások, a gyakorló nyelvtanári tapasztalatok egy­értelműen igazolják, hogy az idegennyelv-elsajátítás meg­kezdésére, a helyes nyelvtanu­lási motivációs bázis kialakítá­sára ennek az életkornak az adottságai a legalkalmasab­bak. Ahol megáll a „tudomány” Tudjuk azt is, hogy a ma és holnap emberének egyre in­kább szüksége van anyanyelve mellett legalább egy világnyelv ismeretére. Az egyén érdeke mellett a társadalom és nép­gazdaság érdeke is ezt kíván­ja, ezt várja el. Ismert és kí­nosan megszenvedett tapaszta­lat az is, milyen nehéz felnőtt korban pótolni az addig vala­milyen okból elmulasztott nyelv­tudást. Ezeket a tényeket ismerte fel a TIT Nyelviskolája, amikor a városi tanács vb művelődésügyi osztályával egyetértésben, kö­zös akarattal 10 pécsi óvodá­ban megkezdte három nyelven a játékos jellegű nyelvi fog­lalkozásokat. Az öt hónapja fo­lyó nyelvoktatás heti öt alka­lommal történik. Az eddigi eredmények a várakozáson fe­lüliek. Erről győzött meg ben­nünket a szakemberek és a szülők véleménye is, de erről győződtek meg a március 18— T9-én pécsi tapasztalatcserén nálunk járt ajkai óvodai nyelv- oktatási kísérlet szakemberei is. Tapasztalataikról írásos véle­ményüket idézem: „Az ajkai pedagógusok nevé­ben őszinte csodálattal láttuk az óvoda (Szabolcsfalu) német és angol nyelvi foglalkozásait. Az eredmények feltétlenül támoga­tásra kell, hogy ösztönözzék az óvoda felettes hatóságait. Igazi, tehetséges pedagógusokat is­mertünk meg az óvónőben és a nyelvet tanító főiskolai hall­gatókban." A TIT ősszel Pécsről, Ajkára vitte tapasztalatcserére az ér­dekelt óvónők egy csoportját, akik egyebek közt azt tapasz­talhatták, hogy a város veze­tői, szakirányítói büszkék a 6. számú óvodában folyó idegen­nyelv oktatásra. Nálunk a vá­rosi tanács vb művelődésügyi osztálya korábbi álláspontjával ellentétben a pécsi óvodákban az idegennyelvi oktatást már­cius 31-el megszünteti. Ezzel a 10 óvodában 24 angol, német és orosz csoportban 314 gye­rek számára a kurzus befeje­zetlen marad. Az indok szó szerint idézve: ,, . . . az Oktatásügyi Minisz­térium Általános Iskolai Főosztá­lya Óvodai csoportjának, vala­mint a Megyei Művelődésügyi Osztály állásfoglalása alapján és az óvodai Rendtartás értelmé­ben az óvoda helyiségeiben ide­gen nyelvi tanfolyamokat tarta­ni nem lehet." A pécsi óvodákban meg­szüntetik a nyelvoktatást. A szülők pedig kérdezni fognak és kérdéseikre majd válaszol­ni is kell. És azok a gyerekek is kérdezni fognak, akik eddig élvezték és szerették a nyelvi foglalkozásokat. Kérdezni fog­nak, most is és később is... Amikor ők is felnőtt korban küszködnek a nyelvtanulással. És kérdez majd a tudomány is, amely manapsáa tényleg el­képzelhetetlen idegennyelv tu­dása nélkül. A tudomány jövendő kuta­tóit és művelőit fosztjuk meg a lehetőségtől és nem kis mér­tékben magunkat is... Egyed Kálmán nyelviskolai titkár A „Kegyetlen hobby** ellenpéldája Madárnépség Gilvánfán Nagy Vince, nyugdíjas gil- vánfai erdész leveléből: „— A Dunántúli Napló ko­rábbi számában olvastam a fenti cikket, amely megdöbben­tő képet adott a madárvilág ellenségeinek eléggé el nem ítélhető cselekményeiről. Ellenpéldaként szeretném el­mondani, hogy nekem is „hob­bim" a madarakkal való fog­lalkozás. Udvaromban 12 ma­gam készítette madáretetőt, il­letve keltető odút helyeztem el, melyekben 15 esztendő óta minden tavasszal 12—14 fé­szekaljra való fiókát költenek ki, nevelnek fel a cinegepárok. A téli gondoskodást azzal há­lálják meg, hogy a tavaszi hó­napokban >is itt tanyáznak az udvaromban és pusztítják az élősködő hernyókat—rovarokat. De mindezt csak szegénye­sen tudom leírni, mert a való­ság százszorta érdekesebb, szív­melengetőbb. Nagyon szeret­ném, ha erről személyesen is meggyőződnének. Megérné a fáradtságot! . .." Bizony nem sok hiányzott ahhoz, hogy a levélben ígért tavaszi madárnász élményei helyett, téli riport kerekedjék a látogatásunkból. A csak alig két hete eltakarodott tél még­sem ijesztett rá Vince bácsira. — Volt már részem hason­lókban — mondotta —, és ezért úgy készültem, hogy a kosztjuk meglegyen az esetre is, ha fehér húsvéttal kellene számolnom ,.. Bizonyításképpen megmutat­ta a házi műhelyében tárolt madárétket is: a tökmagqal, morzsolt kukoricával, naprafor- qómaggal teli zsákokat, tasa- kokat, a téli kosztra fogott „madórnépséq" megannyi fi­nom csemegéjét. Cinkék paradicsoma Madárnépség? — Ő nevezte így, noha a levélben jószerint csak a cinegékről írt — A szívem szerint valóban csak őmiattuk fáradozok, de az már a természet rendje, hogy ahol a cinege a meghívott vendég, ott már a veréb, a gerle és a seregély is részt követel a lakomából. Csak az tűnt fel, hogy a szem­telenségéről annyira híres ve­réb a leggyámoltalanabb kö­zöttük. Például nem tud meg­kapaszkodni a spárgán lógó zsírszalonnán, de a tökmaggal sem tud mit kezdeni, a tompa csőre miatt. Megvárja amíg a cinege szétroppantja, és amit az elhullajt, azt szedegeti ösz- sZe. De azért a veréb „humá­numról” is maradt egy emlé­ke. — Úgy tudom két éve tör­tént, hogy a téli kosztosaim között egy féllábú cinege is meg-megíátogatta az etetői­met — mondta. — Lehet, hogy macska, vagy héja csonkította meg, csak elég az hozzá, hogy úgy ugrált szegény a megma­radt lábával, mint a veréb. Hiába húzott az övéihez, űz­ték, zavarták, nem tűrték meg a közelükben sem. Egy napon aztán oda kényszerült ő is a földre a verebek közé, s együtt szedegette velük a tökmag hulladékot. De szóba került más furcsa­ság is a cinegéről. Nem álta­lában — mert az itthon telelő madárfajták közül talán az övéké a legrendszeretőbb —, hanem egy szokatlan esel kapcsán. Az történt, hogy egy párocska „rendhagyó” módon nem a „gazda” által gondosan előkészített odúk egyikét, ha­nem a sokkalta kényelmetle­nebb, levegőtlenebb postalá­dát választotta költőhelynek. Nem kis gondjába került az átköltöztetésük. Postaládás költöztetés — Arról már hallottam, de olvastam is, hogy hasonló esetben meg kell várni a köl­tést, mert a tojást könnyebb szívvel otthagyják, mint a már világra jött fiókákat. Igen ám, csakhogy itt ki voltak té­ve a postás zaklatásának, — és ami még rosszabb — a fé­szekrabló gyerekeknek is. Végül is a kockázatosabb megoldást választotta. Meg­várta az éjszakát és az alvó családot — úgy ahogy volt — szekrényestől, fészekestől, to­jásostól biztonságosabb helyre költöztette. — Reggel aztán volt nagy riadalom — mondta. — Mint aki rossz vonatra szállt, úgy repdestek, cikáztak, szegény­kék, keresték a régi helyüket, „kupéjukat”. Egyhamar nem is bocsátották meg a csalárdsá­got. Ezt onnan tudom, hogy amikor a költés után beles­tem hozzájuk a kémlelőlyukon, úgy kapdostak felém, úgy bor­zolták rám a tollúkat, mint a kis fúriák .. . És még egy furcsaság. —■ A kézzel készített 12 odún kívül két természetes fészek­odúm is van — mondta. — Még a mohot is rajta hagytam a kérgükön, hogy ezzel is csá­bítóbb, otthonosabb legyen a családalapításra. Mégis elke­rülik. Képtelenség, tudom, de már arra is gondoltam, hogy talán a mesterséges etetés váltja ki a mesterséges fészkelő­hely iránti nagyobb érdek­lődésüket, vonzódásukat. Hát ilyen gondjai is van­nak Vince bácsinak. De, ahogy mondta, ezen úgy segít, hogy a jövő télre tovább gya­rapítja a maga készítette fé­szekodúk számát — Ha már meg kellett vál­nom az erdőtől (40 évig volt erdész) miért ne hívnám meg magamhoz vendégségbe a la­kóit, legalább a téli, tavaszi hónapokra. Igaz, kicsit mindig fáj, amikor a felserdült fiókák itthagynak, eltünedeznek, de azért néhány öreg mindvégig itt tanyázik a kertemben. Nem hagynak cserben. Pálinkás György Rendszertelen autóbuszjárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom