Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-18 / 108. szám

■I vfiséhncip Ptmontrai napin 3 „Pécs városfala egyedülálló Jelenség" Műemlékeink védelmében Beszélgetés tervekről, gondokról az OMF igazgatóhelyettesével A közelmúltbon helyreállított mánfai Árpád-kori templom. Amióta a Barbakán és kör­nyéke, valamint lakováli Ha­szán dzsámija eredeti tormá­jába visszaállítva a gazdag múltú Pécs új műemléki ékes­ségeiként országos hírnévre tet­tek szert, s amióta a rozoga házak eltűntével mind több vá­lik szabaddá a középkori vá­rosfalból, Sopianae, Quinqueec- ciesiae és Fünfkirchen emlé­keinek megmentése és meg­óvása, s megőrzése az utódok számára — fontos közös ügyünk­ké lett. A következő években a műemléki helyreállítási mun­ka az eddiginél is nagyobb lendületet kap — összefüggés­ben a Belváros napirendre tű­zött rekonstrukciójával. Az ez­zel kapcsolatos tervekről, gon­dokról beszélgettünk M endele Ferenccel, az Országos Műem­léki Felügyelőség igazgató- helyettesével. Baranya kincsei — Mindenekelőtt azt sze­retném tisztázni, hogy Pécs és Baranya műemlékeinek védel­mét nem választjuk külön. A kettővel együtt foglalkozunk, bár Pécs kétségtelenül na­gyobb hangsúlyt kap — mond­ta bevezetésként, s mi ehhez tartva magunkat először a me­gyében megoldásra váró fel­adatok felöl érdeklődtünk. El­mondta az OMF igazgatóhe­lyettese, hogy mindenekelőtt a szigetvári plébániatemplom ügyét szeretnék dűlőre vinni egyházi és megyei eszközök koordinálásával, s a Felügyelő­ség segítségével. — Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a dzsámiból átalakított templom sorsának rendezését. A dzsámi igen kvalitásos ba­rokk átépítést kapott és egy nagyszerű Dorfmeister-frejskót. A folytonosság megtartása itt mindenképpen indokolt; a tö­rökkori részeket is úgy kell be­mutatni, hogy a barokk ar­chitektúra részei ne szenvedje­nek kárt. Többéves munkáról van szó. A további halogatás­nak elejét kell venni, hiszen a mostani használaton kívüli­ség az építmény rohamos pusz­tulását „segíti"! Az OMF baranyai munkái­nak másik fontos színtere Sik­lós. Elvi megállapodás van a volt ferences kolostor — a ke- rámia-szimpozion helye — tel­jes rekonstrukciójára. Három variációt dolgoztak ki, a leg­olcsóbb is meghaladja a tíz­millió forintot. Jövőre el kel­lene kezdeni a munkát! A me­gye sokat tett már ennek ér­dekében, de a Képzőművésze­ti Alapnak is lépnie kellene. Programterv készül a várfal fel­tárására és bemutatására. Gyakorlatilag megvan az egész várfal. A fontos történeti érté­ket meg kell menteni — és megvédeni! Kezelő híjján a közelmúlt években nagyszerűen helyreállított gyűdi bástyát már csaknem szétszedték. Van még egy jelentős törökkori emléke is Siklósnak: a Markocs bejről e/nevezett kis dzsámi. A hely­reállítás kiviteli tervei már ké­szülnek, a munkákra az év vé­gén — jövőre kerül sor az OMF Snaaszírozásával. Fontos akcióterület a követ­kező években Mecseknádasd és Pécsvárad is. Az Arpád-ko ri vár kutatása és feltárása olyan stádiumban van, hogy két év alatt be lehetne fejez­ni a munkát. Egyre több ér­téket ad az országnak az Or­mánság. A festett templomok műemléki felújítása, restaurá­lása napirenden lévő téma. A festett kazettás mennyezetek és az egyéb festett asztalos munkák a valódi, megmentésre váró értékek. Kórós, Adorjás, Patapokiosi, Garé, stb. szere­pel az OMF tervében, idén már dolgoznak is rajtuk, s a leg­értékesebbekkel az évtized végéig el is akarnak készülni. A Megyei Tanács hasznosítási járói. Az OMF igénye ott is felmerült, de az ügyben állás- foglalás nem történt. „Meg kell vizsgálni..." - hangzott el. Nehogy a késlekedés miatt az OMF odavigye felszabaduló kapacitását, ahol az első ké­résre biztosítják a feltételeket! Bízva abban, hogy nem így lesz, megkérdeztük:- A megerősített kapacitás­sal milyen munkákra vállalko­zik az OMF?- Elsősorban olyanokra, amikre más építőipari szerve­zetek nem vállalkozhatnak, mert nincs olyan szakemberük. Tehát speciális jellegű homlok­zati, boltozati, stb. munkákkal kívánunk résztvenni a város el­hanyagolt állapotban lévő mű­Igaz volt minden határidő, ha nem is egyezett a naptárral Fétlíkoiban a BCM E reztem, hogy nem ha- zudok. A Beremendi Cementgyár építéséről oz évek során több tucat tu­dósítást írtam, jónéhányban optimistább képet festettem, j mint a valóságban volt. A j munkások csizmája szárán folyt be a sár, a földmun­kagépek a 27 méter mély- [ ségű alapok helyét ásták, a főépitésvezető hetekig az irodájában aludt, a beru­házás irányítója éjszaka fel­riadt pécsi lakásán, s Bere- mendre rohant... A gyárban nincs húsvét, nincs ünnep A számítógép ijesztő dátumai A barbakán és az északi várfal kiszabadítása és helyreállítása. Képünkön: a kész barbakán sétány javaslatot készített Baranya né­pi műemlékeire. E program tel­jesítését is támogatni szánd-' kozik az OMF. Európában is egyedülálló — Az igazán nagy falat ter­mészetesen Pécs - terelődött ezután a beszélgetés a me-^ gyeszékhely feladataira. - A műemlékekben gazdag város ma olyan szituációban van, ami a műemléki feltárási le­hetőségeket is felszínre hozza. Azokat, amikről úgy tűnt, hogy soha nem valósulnak meg, s ha most nem fogunk hozzá igen komolyan, talán soha nem lesz rá újra alkalom. Pécs vá­rosfala egyedülálló jelenség, — Mire számíthatunk a vá­rosfalat illetően? — Elvi megállapodás szüle­tett, miszerint az OMF teljes egészében elvégzi a régészeti- művészettörténeti kutatást, majd a helyreállítást, vállalva a ter­vezés és kivitelezés anyagi következményeit. A város vi­szont vállalja a fal statikai megerősítését ott, ahol az az újabbkori feltöltések miatt tám­falként működik. — Sok műemléki, műemlék- jellegű pécsi épület igen rossz állapotban van. Ezekkel ter­vez-e valamit az OMF? — Kerülővel közelítem meg a kérdést. A megye és a vá­ros vezetői részéről felmerült az igény kivitelezői kapacitá­sunk növelésére — részben a kérdésben szereplő épületek miatt is. Ennek most megvan a lehetősége. A Városi Tanács végrehaj­tó bizottsága a minap tár­gyalt a Belváros rekonstrukció­emléki, műemlékjenegű épüle­teinek helyreállításában. Végezetül a szenzációszámba menő sirkamra-leletekról ér­deklődtünk. — Rendkívül nagy gond ez, tisztában vagyunk vele. Meg­oldást azonban mi nem látunk. Az előkerülő ókeresztény sír­kamrák különleges beavatko­zást igényelnek, amiben mi csak partnerek lehetünk, de magunk megoldani nem tud­juk — mondta a beszélgetést befejezve Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelő­ség igazgatóhelyettese. Hársfai István Nem írtam okkor arról, hogy fél esztendős késésben vannak. Amikor 1972 márciusában a felajánlás értelmében a próba­üzem megkezdődött, csak a tő­rénél történt eseményről szá­moltam be: a BELAZ dömpe­rekről 27 tonna kő zúdult a tő­rébe, s a technológiai vonal mozgásba jött. A malomcsar­nokban ugyanakkor bénán áll­tak az óriás hengerek, a ho- mogénizólóban tucatnyi mun­kás dolgozott a berendezése­ken, a kemencék hidegen ásí- toztak. A főmérnök irodájában a beruházás alapító dokumentu­mának fotója: Beremendi Ce­ment- és Mészrnű, 2,527 mil­liárd forint, építkezés kezdete 1968. április 1., kapacitása 1 millió 70 ezer tonna/év. A főmérnöknek kevés ideje van beszélgetni: a „Kiváló gyár” avatóünnepségre készül­nek. Másodszor. Az elmúlt esz­tendőben 1 millió 30 ezer ton­na cementet termeltek, s 28 millió forint nyereséget hozott már a BCM. Az idén a névle­ges kapacitásnak megfelelő mennyiségű cementet kell gyár­taniuk és 166 mittió forint nye­Napi 200—250 tonna jóminőségű szenet szállít a Mecseki Szénbányák újhegyi szénelőkészítő üzemébe a mázaszász- vári bánya. Ezt a mennyiséget közúti szállítással — pótko­csis teherautókkal — hozzák Pécsre. Fotó: Moieties reséget hozni. A BCM hihetet­lenül gyorsan (a berendezése­ket szállító NDK-s szakembe­rek is csodálkoznak ezen) érte el maximális teljesítményét, s a vártnál is olcsóbban, jobb minőségben gyártja a cemen­tet. Az idei év első negyedévé­ben közel 8 ezer tonnával több cementet gyártottak, mint ter­vezték, égetett mészből, mész- hidrátból is több ezer tonnával többet szállítottak ki, mint a feladatuk. A tönőnél egy pillanatra is­mét felrémlik a négy év előtti esemény, amely szintén nem volt zavartalan: tulajdonképpen a BCM-ben akkor ez az egyet­len berendezés volt működőké­pes, az első gombnyomásra azonban ez sem indult, az ün­nepélyes pillanatban csődöt mondott Megáll a sárgára festett „7”-es BELAZ, Juhász Sándor felpörgeti a motort, a raktér lassan emelkedni kezd, először csak néhány kisebb kő hűl] le, aztán 27 tonna zúdul a törőbe. A felhordón félmázsás kövek ugrálnak, néhány pillanat múl­va azonban kaviccsá esnek szét az óriás pofák között. A dömperes 23 esztendeje dolgozik a beremendi cement­gyárban, még a régiben se­gédmunkásként kezdte, most műszakonként 17—20-szor for­dul a kőbányától. Négy kilo­méter — rakománnyal 50 tonna a jármű. Két méter magas a fülke, fülét vattával védi a taokszerű dübörgéstől. Néhány percet beszélgetünk, közben megérkezik a zöld színű „1”- es, a vezető kiszáll, elviszi a . törő elől Juhász dömperét. Percnyi megállás sincs, ők pél­dául ma is dolgoznak, a BCM- ben nincs húsvét. nincs ün­nep . ,. Az ogyagtörő előtt a CRAZ ürít, az agyagtárolóban ház- tömbnyi készlet. Végigtekintek a többszáz méternyi gyáron, szürke betonóriások sorakoz­nak. Itt minden épületről csak százezrekben, milliókbon lehet beszélni. Több százezer köb­méter földet kellett megmoz­gatni, több tízezer köbméter vasbetont építettek be, száz­millióba kerül... A gyár fe­lett halvány, átlátszó porfelhő, az előbb hallottam, celebrálják az elektrofiltereket, különben ennyi por sem szállna. Ez is megoldódott teltét - a kör­nyezetszennyezés volt az egyet­len, ami miatt a BCM-ről rosz- szat kellett mondanunk. Az átöntő előtt kék- és sór- gasisakos munkások több ton­nányi fogaskerékkel küzdenek. Karcsú, hosszúkás épület: dol­gozott Beremenden egy magas, szőke lány, akkoriban róla ne­veztük ezt el. A háztömbnyi üzemek között szállítószalagok szövevénye, olyan mintha puN- mann kocsikból álló szerelvé­nyek rohannának egyik épület­ből a másikba. A homogénizáló 72 méteres tornyát több méter átmérőjű csőkígyók ölelik. A malomcsar­nok ajtajából úgy tűnik, az égig ér a torony. A négy méter átmérőjű, talán tíz méter hosz- szú malmok dübörögve fázzák az épületet. A nyersmalomban dolgozik Csőid Gyula, 1943-óta cementmolnár. Társa, Schmelcz Ádám a cementmalmoktól jön a bódéba, csak itt tudunk be­szélgetni, a gyorsan forgó acél­hengerek mellett egymás nevét sem értjük. A nyersmalmok óránként 140, a cementmalmok 100 ton­nát őrölnek. Az előbbiben 152, az utóbbiban 172 tonna acél­golyót töltenek, az dübörög a forgó hengerekben az anyag­gal küszködve. Illetve ennyi a névleges feltöltés. A BCM-ben azonban kiszámították, hogy ha optimálisan eltalálják a töltet súlyát, energiát takarítanak meg, de főleg az őrlemény mi­nőségét, a malmok teljesítmé­nyét, s hát valamennyi fajla­gos mutatót javítani tudják . .. A Berci II. Lustán fordul fe­lém, 1972. június 13-án gyúj­tották be. Talán tíz méter ma­gasan forog felettem a négy méter átmérőjű, negyven mé­ter hosszúságú kemence, a hű­vös áprilisban is érzem forró­ságát, Bernadett áll— javítják. Felkapaszkodom Bercihez. Be­lesek. Deréknyi lángcsóva kö­rül lilás-kékes, vöröses fények. A kfínker fekete tömbökben szakad le a kemence oldalá­ról. Törő János kemencekezelő szemre állapítja meg, hogy a hőmérséklet jó, pont annyi, mint amit én a műszerről le­olvasok. Átmegyünk a vezérlőn, ezer­nyi viliódzó apró lámpa a technológiai vonalon — két-há- rom perc alatt most átjárom újból a gyárat, az előbb két órát tartott Itt elhalnak a za­jok, a malomcsarnok dübörgése csak távoli zúgásnak tűnik. A Gépszerelő Vállalat egy­kori műhelyét meghagyták, a többi felvonulási épületet le­bontották. Mögötte ócskavas­dombok, kiselejtezett berende­zések. öt, vagy hat év előtt a felvonulási épületben tervezték azt a hálódiagrammot, amely megmutatta, hogy melyik gépet mikorra kell beszerelni, hogy a próbaüzem időben megkezdőd­hessen. A számítógép ijesztő dátumokat adott. S lám a gé­pek többsége már az ócska­vastelepen, kiszolgálták azóta a gyárat. A munkások akkoriban a számitógépre is rácáfoltak, igaz volt akkor minden határ­idő, ha nem is egyezett a nap­tárral ... Lombosi Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom