Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-17 / 107. szám

TfN. 6pHBtT7., «ómból PtmantQii ngpio m Megállapodás a hazafias erők, a palesztinok és Szíria között Helyreállítják Libanonban a békét KS/D. NAPLÓ TELEFOTO Muzulmán fegyveresek a bejrúti rendőrség épületénél. Hétpontos állásfoglalás Megállapodás Jött létre a H- bononi nemzeti hazafias erők, a palesztinai ellenállás és Szí­ria között a libanoni béke hely­reállításáról - jelentette be pénteken reggel a damaszku­szi rádió. A béke helyreállítá­sáról folytatott tárgyalásokat Josszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnöke és Hafez Asszad szrriar elnök vezette. Jasszer Arafat csütör­tökön délután érkezett Da­maszkuszba, hogy a szíriai fél­nek tolmácsolja a libanoni nemzeti hazafias erők állás­pontját a béke helyreállításá­nak körülményeiről. A megállapodás pontjai a következők: 1. A hord cselekmények be­szüntetése, közös álláspont az ellenségeskedések felújítására törekvő bármely féllel szemben. 2. A tűzszünetet ellenőrző libanoni-palesztinai-sziriai leg­felsőbb katonai bizottsága te­vékenységének felújítása az új államfő megválasztásáig. A tűzszünet hatékonyságának szavatolására az új elnök te­szi meg az általa szükséges­nek tartott további lépéseket 3. A felek elutasítják Liba­non felosztásának bármely for­máját 4. Szembehelyezkednek az Egyesült Államok szorgalmazta megoldassak-------------------------*---------------------------­5 . Továbbra is támogatják a szíriéi fél kezdeményezéseit. 6. Elutasítják a libanoni vál­ság nemzetközivé tételének bármely formáját 7. Szembehelyezkednek az­zal, hogy az Arab Liga beavat­kozzék a libanoni válságba. Tömeggyűlés Kambodzsában Phnom Penhben csütörtökön tízezres tömeggyűlésen emlé­keztek meg a hazafias erők felszabadító harcának győzel­méről, amely 1975. április 17- én szabadította meg véglege­sen az indokínai országot a Lón Nol-féle árulók maradvá­nyaitól. A tömeggyűlésen el­hangzott beszédében Khieu Samphan kambodzsai államfő méltatta a győzelem első év­fordulójának jelentőségét és felelevenítette azt a hosszú és áldozatokkal teli harcot, ame­lyet az indokínai népek vívtok az 1955-ös genfi egyezmények óta az amerikai imperialisták és lakájaik ellen. Elmondotta, hogy Kambodzsában az öt évig tartó polgárháború több mint egymillió áldozatot köve­telt. A kambodzsai nép hősi forradalmi horcónak eredmé­nyeiként azonban az agresszo- rok és lakájaik teljes vereséget szenvedtek. ♦ 4- DJAKARTA: Az Indonéz Köztársaság és a Malaysiái Államszövetség elismerte az Angolai Népi Köztársaságot. A Singaporei Köztársaság ugyancsak bejelentette, hogy elismeri Angolát. 4- BRÜSSZEL: Alexis John­son, a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyaláso­kon részvevő amerikai küldött­4- WASHINGTON: „Hadüze­net az éhségnek!" ,,Adjatok enni gyermekeinknek!" jelsza­vakkal csütörtökön Washing­tonban tömegtüntetést rendez­tek az élelmezési segélyre szo­ruló amerikaiak. A tüntetők a Fehér Ház elé vonultak és ott a szegények és munkanélkü- 0 liek segélyezésének csökken- ‘ tése miatt tiltakozó gyűlést ren­deztek. Kétkllós rubinok Szokattam*! nagyméretű, több mint két kilogramm súlyú mester, séges rubinokat sikerűit eiöőilt- toni szovjet és csehszlovák tudó. soknak. A mesterséges drágakő* veket az ékszerészeiben és a lé­zertechnikában használják majd fel. A harkovi és a Prága környéki kristály kutató intézet szakemberei közös kísérlet keretében kipróbál- i feak egy új berendezést, amellyel megvalósítható különösen nagy | kristályok ipari előállítása is. t Csehszlovák tudósok készítették a berendezés kamráját és melegítő- rendszerét, szovjet kollégáik pe­dig oz automatikát. Az új be­rendezéssel lehetővé válik mes­terséges drágakövek előállítása légüres térben és ritka gázokban. A csehszlovák és szovjet tudó­sok által készített új berendezést a tervek szerint sorozatban gyárt­ják majd a KGST-országok szá­mára­4- KINGSTON: P. /. Patter­son, Jamaica ipar- és idegen­forgalmi minisztere felszólítot­ta az ország üzleti köreinek képviselőit, bővítsék a keres­kedelmi kapcsolataikat az európai szocialista országok­kal és Kubával. 4- GENF: Befejeződött o faji megkülönböztetés felszámolá­sával foglalkozó ENSZ-bizott- ság ülészaka, omelyen a faj­gyűlölet elleni harc időszerű problémáit vitatták meg. Az ülésszak részvevői hangsúlyoz­ták: meg kell valósítani oz ENSZ-közgyűlésnek azokat a határozatait, amelyek előírják a fajgyűlölet és a faji meg­különböztetés minden formá- jánok felszámolását 4- ŰJ DELHI: Az indiai kor­mány pénteken új népesedés- ellenőrzési programot jelentett be, amely korlátozza a korai házasságkötéseket, négyszere­sére emeli azt az összeget, amelyet sterilizálási műtétre önként jelentkezőknek fizetnek és korlátozza azoknak az ál­lamoknak a költségvetést, amelyek a családtervezési program tekintetében elmarad­tak a többiektől. A jövőben csak 18 éven felüli lányok és 21. életévüket betöltött fiatal­emberek léphetnek házasság­ra —, eddig a korhatár 15, illetve 18 év volt. 4- PÁRIZS: A francia külke­reskedelmi minisztérium közlé­se szerint az ország külkeres­kedelmi mérlegében március­ban 857 millió francia frank deficit mutatkozott A februári deficit összege 242 millió frank volt. Tavaly, márciusban 831 millió francia frank többlettel zárult a francia külkereskedel­mi mérleg. ség vezetője csütörtökön Brüsz- szelben tájékoztatta a NATO állandó tanácsát a megbeszé­lésekről. Korábbi megállapo­dások alapján Washington rendszeresen nyújt ilyen tájé­koztatást. A NATO közlése sze­rint Johnson beszámolt az elő­rehaladásról és válaszolt a többi tagállam képviselőinek kérdéseire. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÖ Általános tiltakozó sztrájkot tartottak a francia egyetemek diák­jai tiltakozásul a kormány úgynevezett egyetemi reformja ellen. A tüntetést felelőtlen suhancokból álló csoport rendbontással igyekezett megakadályozni Párizsban. A rendőrség válogatás nél­kül, brutálisan beavatkozott. Gerencsér Miklós imleke 28. Hö támogatójával, Ráday Pállal összhangban elsősorban a háború folytatását, a nem­zeti összefogás megerősíté­sét. a nemzeti királyság ügyét, a hadviselési fegyelem megszilárdítását, a vallási el­lentétek kiegyenlítését, a job­bágyság fronti igazságosabb viselkedést tartotta a legfon­tosabbnak. Mindez együtt a szabadságharc nagyobb haté­konyságát. a függetlenség biz­tosabb kivívását célozta, még pedig a kedvezőtlenre fordult külpolitikai viszonyok között. Ráday kevéssel az országgyűlés megnyitása előtt érkezett ha­jú o svéd király ismételten Mm leg es váktsaával. Nyugaton rosszul állt a franciák szénája. A törökkel való szövetségek so­rozatos kudarcai miatt a to­vább hanyatló ozmán biroda­lomra végképp nem lehetett számítani. Kuruc-Magyarország tehát csakis önmaga erőire tá­maszkodhatott a hatalmas Ausztriával szemben. Bármilyen aránytalannak látszottak az erőviszonyok a nemzeti ügy hát­rányára, Rákóczi reális szám­vetésre alapozta o győzelem­be vetett hitét Csak arról fe­ledkezett meg, hogy kevés a hozzá hasonló nemes gondol­kodású, az egyéni érdekek fö­lé emelkedő, a haza ügyét mindenek elé helyező harcos­társ a főrangúak soraiban. A magasabb felelősségtu­dat, a tisztább törvényessági eszmék szerint azért is szük­ségessé vált az országgyűlés, mert épp ideje volt már áliam- és közjogi alapokra helyezni a függetlenségi mozgalmat. Rá­kóczit a spontán népakarat a történelmi körülmények kény­szere szólította vezéri szerepre. Fejedelmi címét származásának köszönhette, s nem a nemzet, hanem az ellenség, Habsburg Lipót ruházta rá. Igaz, hivat­kozhatott az erdélyi rendek gyulafehérvári határozatára is, de a tényleges beiktatás még mindig halasztódott. Időközben, 1703 óta valóság lett az, amire oly ritkán hívjuk fel o figyelmet: a függetlensé­gi harc vezetése közben a füg­getlen magyar államiság alap­jait is lerakta Rákóczi. A fel­szabadított országrészekben a mozgalomnak megfelelő állam- szervezet váltotta fel a csá­szári odmlnisztrációt. Mindezt figyelembe véve, egész sor el­sőrendű ok sürgette, hogy az állami lét legfőbb kifejezője, az országgyűlés jogszerű, al­kotmányos keretekbe foglalja mind az adott helyzetet, mwíd pedig az ország sorsát meg­határozó feladatokat Mivel pe­dig Li pót fiát, Józsefet nem is­merték el uralkodónak, úgyne­vezett interregnum — királynél­küli állapot — volt, így oz első közjogi méltóság ügyében is döntést kívánt az alkalom. Keserves órákat élt át a 29 éves fejedelem Bethlen Gá­bor palotasátrában. Látnia kel­lett, hogy az olyannyira szük­séges egyetértés helyett miként bénítja széthúzás oz ország- gyűlés munkáját. Joggal bizal- matlankodott a köznemesség, hiszen kezdettől tapasztalta, miként törnek osztatlan befo­lyásra a főrendek az ország vezetésében, Önfejűén csak a maguk hatalmi becsvágyával törődtek, s a hazo független­ségét is úgy értelmezték, hogy a Habsburg önkény megszű­nésével szabadon rendelkez­nek majd oz ország ügyeiben. Jól tette a köznemesség, ha ellene szegült a mágnások­nak, de arra már nem terjedt ki igazság- és szabadságsze- retete, hogy könnyítsen a tőle függő jobbágyság helyzetén. (Folytatása következik) Július 4-!g Elnökválasztás Portugáliában A jelöléshez 7500 személy támogatása szükséges A portugál kormány hatá­rozatot hozott oz elnökválasz­tások megtartásának határ­idejéről és rendjéről. A hatá­rozat értelmében az elnökvá­lasztásokat legkésőbb 1976. július 4-ig meg kell tartani. A végleges dátumot a jelenlegi köztársasági elnöknek, Costa Gomesnek kell kijelölnie, leg­később 60 nappal a válasz­tások előtt A köztársasági elnök tiszt­ségére a jelöltek állítása a választások előtt 50 nappal kezdődik. Jelölt lehet minden olyan portugál állampolgár, aki legkevesebb 7500, szava­zati joggal rendelkező személy támogatását megszerzi. A vá­lasztási kampány a választás kijelölt időpontja előtt 15 nap­pal kezdődik és két nappal a szavazás előtt fejeződik be. A köztársasági elnök már az első fordulóban megválasztha­tó, ha valamelyik jelölt meg­kapja a szavazatok több mint 50 százalékát. Ellenkező eset­ben újabb fordulót tartanak annak a két jelöltnek a rész­vételével, akik az első forduló­ban a legtöbb szavazatot kap­ták. A második fordulót az el­sőt követő három héten belül kell megtartani. Jelöltek csak Portugália területén élő sze­mélyek lehetnek és a szavazás­ban is csak az országban élő portugálok vehetnek részt Kié a Panama-csatorna? Újabb „labda” az elnök- választási demagógiában Az Egyesült Államok kormá­nya ismételten ellentmondások­ba bonyolódik a kérdésben: visszaadja-e a csatornaöveze­tet Panamának, s ha igen — mikor és hogyan? Panama Köztársaság felség­jogot igénye] o területén fek­vő övezet felett, amely 73 éve állam az államban: amerikai közigazgatással és katonqi erőkkel. A tűrhetetlen helyzet ellen legutóbbi, 1964-es meg­mozdulások 24 halálos áldoza­tot követeltek. Ronald Reagan, a republi­kánus jobbszámy elnökjelöltje most választási tőkét kovácsol a nacionalizmusra könnyen haj­ló tömegek előtt o kérdésből. Állítása szerint a csatornaöve­zet ugyanúgy része oz Egye­sült Államoknak, mint például Texas — de a Ford kormány mégis „fel akarja adni". Rea­gan demagóg módon arra hi­vatkozik, hogy Bunker, a tár­gyalásokot vezető amerikai nagykövet egy zárt ülésen ki­jelentette: Washington azzal számol, hogy „hosszabb távon” feladja felségjogait és átadja majd Panamának a csatorna üzemeltetését is. Ugyanakkor Ford elnök egy választási beszédében arról szólt, hogy az Egyesült Álla­mok „soha nem adja fel” sem panamai katonai pozícióit, sem a csatornát __Az általá­n os feltűnés nyomán az elnök szóvivője csütörtökön orról be­szélt: nem kívánatos a továb­bi vita, mert az a panamai tá rgyaiások megszakadásához és újabb összecsapásokhoz ve-' zethet a csatornaövezetben. A külügyminisztériumi szóvi­vő ugyancsak csütörtöki kije­lentéseiből kitűnt, hogy Bunker fogalmazott világosan: a csa­tornaövezetről kötött szerződés formailag nem érintette Pana­ma szuverenitását a terület fe­lett — még ha az Egyesült Államok valójában szinte kor­látlan uralmat gyakorol is. A kiszivárgott értesülések sze­rint Washington csak 40—50 év múlva szeretné átadni ez! övezetet és a csatornát Pana­mának — feltételezve, hogy addigra a terület katonai és gazdasági jelentősége erősen megcsappan. A panamai kor­mány legfeljebb a század vé­géig érvényes új szerződést hajlandó kötni és sürgeti, hogy addiq is korlátozzák az észak­amerikaiak uralmát a csotor- naövezetben. Könyvégetés Uruguayban Havannába érkezett jelenté­sek szerint az uruguayi rezsim elhatározta, hogy „végleg le­számol a marxizmussal”. Juan Bordabery elnök a hadsereg egységeihez eljuttatott „szigo­rúan bizalmas” jelzésű utasítá­sában felhívta a figyelmet arra, hogy „az országban taiálhotó marxista művek a felforgotós veszélyét hordozzák magukban, ezért meg kell semmisíteni őket". A könyvégetés hitleri mód­szerét utánzó uruguayi katonák megkezdték akciójukat Nagy árengedménnyel vásárolhat FJ 10 fffrddszoba- olajkályha alátétet! Régi ára: 2460,— Ft Új ára: 1960,— Ft KAPHATÓ AZ ARUHAZAKBAN ÉS VASBOLTOKBANI Fergolamba hona: a TITAN KERESKEDELMI VALLALAT KERESKEDELMI VALLALAT 4 t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom