Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-01 / 91. szám

1976. április 1., csütörtök Dunántúlt napló Május 8-tól június 8-ig Béke­barátsági hónap A tavaszi béke és barátsági hónap munkatervének ismerte­tésére, megvitatására a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Elnöksége a mellette mű­ködő béke-barátsági munkabi­zottságot és operatív bizott­ságot tegnap összehívta. Ben- kő László, a munkabizottság elnöke ismertette a feladatterv politikái vonatkozásait. Fő fel­adat — mondotta — hogy részt vegyenek a nemzetközi politikai ismeretek terjesztésé­ben, a nemzetközi helyzet he­lyes magyarázatában. A béke-barátsági hónap rendezvényeire a testület javas­latot tett. Dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára április 20-ón előadói konfe renciát tart. Május 8. a béke hónap megnyitó rendezvénye, továbbá az SZKP XXV. kong­resszusának ismertetése lesz. A Szovjetunióban végzett bara nyában élő ösztöndíjasok ta lálkozójára május 8-án kerü sor. Május 8—16. között euró­pai biztonsági hetet terveznek Központjának a szigetvári já­rást választották. Ez időszak ban a helsinki megállapodá­sokról beszélgetnek a résztve­vőkkel. Május 17—20. között Komlón a Május 1. Művelődé­si Házban vietnami barátsági napokat szerveznek. 17-én író —olvasó találkozót, 18-án ve­télkedőt, 19-én barátsági gyű­lést tartanak. Május 24—29-ig lengyel—magyar barátsági hét szerepel a programban. Film­hét, fotókiállítás, plakátkiállí- ^ás^jTépművészeti kiállítás gaz- . barátsági hetet. Má- r -re tervezik az afrikai olidaritási napot, a magyar— bolgár baráti találkozókra má­jus—június hónapban kerül sor a pécsi járásban. Bőr, bőrruha, cipőgyártás Fejlődés és feladatok Baranya könnyűipara előtt Megszűnés és fejlődés Megyei kezelésbe került a pécsbányatelepi kórház Szokásos munkakapcsolat, hogy a megyék és a különböző gazdasági tárcák, főhatóságok, vidéki gyáregységgel rendelke­ző nagyvállalatok rendszeresen találkoznak, értékelik a közös munkát, egyeztetik elképzelé­seiket a jövő tennivalóiról. Ba­ranyában ezúttal a könnyűipar került terítékre, különös tekin­tettel az új tervciklus kezdeté­re, s a tervből a könnyűiparra háruló nagy feladatokra, pél­dául, hogy a tárcának öt év alatt meg kell dupláznia tőkés exportját. Tegnap Pécsett, a megyei pártszékházban dr. Ba­kos Zsigmond könnyűipari mi­niszterhelyettes és munkatársai tárgyaltak a megye és a vá­ros párt- és tanácsi veze­tőivel. A tanácskozáson részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. A tanácskozáson, amelyen a baranyai helyzetet Czégény Jó­zsef megyei titkár ismertette, megállapították; a megye könnyűipara az elmúlt öt év­ben a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően gyorsan fejlődött. Ami a kö­vetkező öt év fejlesztési el­képzeléseit illeti — idézzük azt az előzetes tájékoztatót, ame­lyet a minisztériumtól kaptunk — az iparfejlesztési és iparte­lepítési lehetőségek a megyé­ben adottak. A tervek kialakí­tásán dolgoznak, amelyeket befolyásol majd a vállalatok ötéves fejlesztési elképzelései­nek zsűrizése, vagyis az, hogy a vállalati tervek mennyiben állnak összhangban a népgaz­dasági követelményekkel és le­hetőségekkel. Mi az, ami már biztos, ami­ről nem feltételes módban be­Dr. Bakos Zsigmond tárgyalása a megye és a város vezetőivel Takarék- szövetkezetek és szakcsoportok eredményei Szerdán a Fogyasztási Szö­vetkezetek Baranya megyei Szövetségének elnöksége tár­gyalta a takarékszövetkezetek, valamint az ÁFÉSZ-ek felvásár­lási és termeltetési tevékeny­ségét. Az elmúlt évben 96 millió forint betétet helyeztek el a takarékszövetkezeteknél és ez­zel 600 millió forint lett a be­tétállomány. Az OTP-vel közö­sen működő egységek betét- állománya is növekedett és meghaladja a 40 millió forin­tot. A múlt évi eredménnyel országosan a másodikak a ba­ranyai takarékszövetkezetek. A szövetkezetek szakcsoport­jai 1975-ben jó eredményeket értek el a zöldség- és primőr termelésben, 85 ezer négyzet- méternyi területen termesztet­tek zöldárut. Jelenleg gondot jelent a kertészkedéshez szük­séges földterület biztosítása. A fogyasztási szövetkezetek fokozott gondot fordítanak a felvásárló telepek korszerűsí­tésére. Ennek egyike a pécsi ÁFÉSZ Nagyárpád úti, közel hat hektárnyi területe, ahol helyet kap egy mezőgazdasági szakbolt is. _ 115 éves a nagykanizsai vasút 115 évvel ezelőtt, 1861. áp­rilis 1-én indult el az első vo­nat Nagykanizsáról Budapest­re, bár csak április 24-én ad­ták át a forgalomnak az egy­kori császári és királyi szaba­dalmazott déli vaspálya társa­ság tulajdonában lévő vasút­vonalat A 115 éves évfordulóhoz tar­tozik, hogy nem öregszik, ha­nem fiatalodik ez a vasútvo­nal és korszerűsödik a jármű­park is. Az ötödik ötéves tervidő­szakban az egykori déli vas­utat a MÁV Pécsi Igazgatóság területén a legkorszerűbb vo­nallá fejlesztik. szélhetünk? A következő öt év­ben a Baranyában működő nyolc minisztériumi vállalat kö­zül a Pécsi Bőrgyár fejlődik a legerőteljesebben, bővíti rost­műbőrgyártó és sertésbőrgyártó kapacitását. A pécsi Kesztyű­gyár kesztyűsüzeme mellé új bőrkonfekció üzemet épít. A Minőségi Cipőgyár szigetvá­ri gyáregysége a jobb minő­ségű tőkés export termelési fel­tételeinek biztosítására a ter­melékenységet és a minőséget javítja. Itt — s erről már hírt adtunk februárban lapunkban, — arról a cipőipari kooperá­cióról van szó, amely a sziget­váriak és az amerikai Katy Industries Inc. cég között jött létre. Eszerint 1982-ig fokozato­san évi 2 millió párra növelik a női cipők kivitelét, fejében gépeket, valamint szervezési és technológiai módszereket ka­punk. A tegnapi tanácskozá­son ezzel kapcsolatban Bakos Zsigmond további részleteket mondott, többek között azt, hogy Szigetváron a termelés felfuttatásában több tucatnyi amerikai mérnök vesz majd részt. Ugyanakkor Szentlőrincen üzemet létesít a Szigetvári Ci­pőgyár. A további fejlesztések; befejeződik a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalat mohácsi és siklósi beruházása, bővítik a Magyar Selyemipari Vállalat mohácsi szövőgyárát. Az ötödik ötéves tervidő­szakban kiemelt hangsúlyt kell kapnia a szolgáltatások fejlesz­tésének. Bővítik a Patyolat köz-' ponti mosodáját, négy új ve­gyes szalont nyitnak, Mohácson komplex textiltisztító kisüzem kialakítását tervezik. Az egyéb szolgáltatásokban a megye te­rületén kiemelt feladatkent jelentkezik a cipőjavítás — két gyorsjavító cipőszalont nyit­nak. Figyelmet fordítanak a lakossági szolgáltatásokat vég­ző kisiparosok helyzetére és te­vékenységére is. A tegnapi tanácskozáson a megye és a város vezetői töb­bek között figyelmébe ajánlot­ták a könnyűipari tárca veze­tőinek Mohács kitűnő ipartele­pítési adottságait, a Pécsi Fa­ipari Szövetkezet fejlesztési el­képzeléseit. Felvetettek egy ké­sőbb időszerűvé váló témát is, nevezetesen a nyers nyúlbőrök feldolgozásának megoldását. Ha ugyanis a pécsi baromfifel­dolgozó belép, ahelyett, hogy szőröstül-bőröstül szállítanánk Olaszországba a nyulat (majd a bőrét dollárért visszavásárol­juk), helyben nyúzhatnánk meg és készíthetnénk ki a bőrt. Kér­ték továbbá a tárca vezetőit, hassanak oda, hogy a siklósi bútorgyár fejlesztésének máso­dik üteme nyomban kezdődjék meg az első ütem befejezése után, mert ha az építőipar on­nan levonul, nehéz utána kivi­telezőt találni. Miklósvári Zoltán Kezdjük a lényeggel: mától megszűnt a pécsbányatelepi Városi Kórház jogi státusza, a Megyei Kórház részeként mű­ködik. A betegosztályok a Me­gyei Kórház fi. számú sebésze­ti, belgyógyászati és szülészet­nőgyógyászati osztálya elneve­zést kapták. A betegellátás rendszerében változás nem tör­ténik, a kórház továbbra is ügyel majd, csak nem városi kórház, hanem Pécsbányatelep- Megyei Kórház néven. Az ott dolgozó orvosok, szakdolgozók és kisegítők a Megyei Kórház állományába kerülnek. Mind­ebből a betegek semmit sem vesznek észre, mert az épület felújításának kezdetéig — vár­hatóan 1977 végéig — a há­rom betegosztály működik. Játékos ismerkedés a világgal Megyei Kórház II. Ennyit tehát a lényegről. Tegnap délután jelentek meg Pécsbányatelepen a Megyei Kórház, valpmint az egészség- ügyi szakigazgatási szervek il­letékesei, hogy átvegyék továb­bi működtetésre a pécsbánya­telepi kórházat. Gazdát cserélt egy intézmény, s ha most mind­össze csak jelképes táblacsere történt is, az esemény minden­képpen elgondolkodtató. Vala­minek vége lett, ami ugyan­akkor kezdetet is jelent. Pécs betegellátásának történetében ezt a napot feltétlenül meg kell jegyezni. Most nincs itt az ide­je, hogy taglaljuk: mi lesz a Pécsbányatelepi Kórház sorsa, korábban erről hangoztattuk a véleményünket, az erre hivatot­tak minden bizonnyal logikus döntést hoznak. De akármi lesz is néhány év múlva belőle, az eredmény egy felújított, szebb épület, megfelelő profil, és jobb közérzet lesz. Most még tömérdek a tennivaló, gazda­sági, egészségügyi, szervezési téren. Ehhez természetesen még a tanácsi testületeknek is segí­teniük kell, ezt a segítséget joggal várják el az egészség- ügyi vezetők és biztosan meg is kapják. Véget emlegettem, holott csak változásról, fokozatos vál­tozásról van szó. Minden elis­merés megilleti a volt Városi Kórház valamennyi dolgozóját, akik sokkal rosszabb körülmé­nyek között végezték munkáju­kat, és jól, mint Pécs más fek- vőbeteg-intzménye. Ezt tudja az „új gazda" is, s a szerény lehetőségekhez mérten további munkájukhoz minden segítséget megad. Kampis Irodalmi műsor bölcsűdéseknek Érdekes kísérlet „Tente kisbaba, a mamának sok a dolga, a ruhát egy­kettőre kimossa, jól kicsavarja, kötélre akasztja ..." mesélik mutatva a hároméves bölcső- dések a gyerekversikét. Átadják magukat az élménynek és nem zavarja őket a sok idegen arc. Csak egy válakire figyelnek: Kati nénire — aki képzelet­mozgósító, érzelem felkeltő, né­pi gyerekmeséivel és rigmusai­val magával ragadja az apró hallgatóságot. A Köztársaság téri bölcsődé­Bajban voltak azok a pé­csiek, akiknek jártukban-kel- tükben netán megállt az órájuk. Az egyetlen nyilvá­nos óra, a városi tanács to­ronyórája már régóta nem mutatja az időt. Azaz mu­tatja, de annyira megszür­kült és egybeolvadt már a számlap és a mutatók, hogy jószerivel csak találgatni le­hetett, hány óra van. A probléma az illetékese­ket is régóta foglalkoztatja, csak eddig nem tudták be­állítani a költségvetésbe. A vita azon folyt, hogy a pin­cealapból csípjék el a szük­séges összeget, vagy ahhoz a pénzhez nyúljanak, amit a kertvárosi vásártér lebetono- zására szántak. Az utóbbi mellett (íöntöttek és döntés született arról is, hogy a to­ronyórát felújítják és átala­kítják. Mindenekelőtt megtisztít­ják és élénkebb színűre fes­tik a számlapot, a mutatókat nikkelezik és világító festék­kel vonják be, magát az óraművet pedig az utolsó fogaskerékig leápolják. A tornyon kis szekrénykét is elhelyeznek, amelyből órán­ként kilép egy figura, a nap­szaknak megfelelően köszön, jó reggelt, jó napot, jó es­tét, a kezében lévő seprű­vel felseper, majd barátsá­gosan integet és visszahú­zódik. A toronyból vasár- és ünnepnapokon tárogató mu­zsika is szól, amely elhal- latszik egészen Patacsig. A felújított toronyórát ma április 1-én — délelőtt 9 órakor, a tanácsi munkakez­déssel egyidejűleg állítják üzembe. M. Z. Fotó: Erb ben tegnap bemutató foglal­kozást tartottak a gondozónők­nek. A foglalkozást Sólyom Ka­talin színművésznő vezette, aki fél éve rendszeresen figyeli a bölcsődei munkát, ismerkedik a gyerekekkel. Az élő, közvetlen kapcsolatból született a népköl­tészeti gyöngyszeméből össze­állított „foglalkozási anyag”. A három év körüli gyerekek nagyrészt mozgásutánzásból értik meg az élethelyzeteket, a körülöttük levő világot. Só­lyom Kati mint egy pantomin művész, kifejező erejű kézmoz­gással és mimikával játssza el a kicsiknek a mondókákat. Na­gyon finom, tiszta hangképzés­sel mondja el a meséket. A ráismerés-öröme, boldog­ság tükröződött a gyerekarco­kon, amikor egy-egy többször hallott, énekelt tréfás, nevelte­tés rigmust lelkesen együtt ját­szottak Sólyom Katival. Hát még, amikor a fagott ismerős hangjai a tv-Macit juttatták eszükbe .. .! Az országban egyedülálló „kísérletről" van szó, amit a Köztársaság téri módszertani bölcsődében végeznek: irodal­mi gyerekműsort visznek a há­romévesek elé. Ök pedig be­fogadják, sőt mintha igényel­nék is a világgal való játékos ismerkedést. Varga Ágnes Vizsgálják a tsz-ek traktorait Középkori kút Pécs belvárosában középko­ri kútra bukkantak, amely kin­csesbányának ígérkezik a ré­gészeknek. A Janus Pannonius Gimnázium udvarán süllyedés keletkezett, a szakemberek pincére gyanakodtak. Az akna­mélyítők azonban egy kútra bukkantak. A kút rétegéből kö­zépkori kerámiaanyag került elő. Kárpáti Gábor régész meg­állapította, hogy a cserepek XV. századi készítmények. A tö­redékek égetett konyhai edé­nyek darabjai. A lehet fontos adalékot szolgáltat Pécs kö­zépkori kerámiájához. A két fő probléma a mező- gazdasági gépekkel kapcsolat­ban: krónikus alkatrészhiány és túlzott üzemanyagfogyasztás. A kettő a legtöbb esetben össze­függ. Az egyik leggyakoribb erőgép, az MTZ traktor gyak­ran áll alkatrészhiány miatt, vagy házilag megbütykölik úgy- ahogy, de a megoldás semmi- kéoo sem megbízható. Előfordult már olyan is, hogy a traktoros „tunningolja" a gé­pét. Megesett, hogy az 1700-as fordulatú motor egy ilyen fél­szakszerű beavatkozás után két és félezret pörög. Következmé­nye, hogy a motor hamar tönk­remegy, a munka pedig nem lesz gyorsaßb. A külső és belső okok egy­aránt sürgőssé tették, hogy ja­vítsanak az ország mezőgaz­dasági gépparkjának helyze­tén. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi . miniszter rendelete alapján a qödöllői Mezőgaz­dasági és Gépkísérleti Intézet néhány kijelölt megyében, va­lamennyi termelőszövetkezetben ellenőrzi az erőgépeket, szállí­tó járműveket. A vizsgálat cél­ja, hogy megállapítsa gépek műszaki állapotát, az üzem­anyag felhasználás szintjét és ezzel összefüggésben a kar­bantartás műszaki felkészültsé­gét, színvonalát. Tegnap délelőtt a megye ter­melőszövetkezetei és a megyei tsz szövetség képviselőinek je­lenlétében ismertette a vizsgá­lat célját és módszereit dr. Kiss János, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályve­zetője, a vizsgálat irányítója. A megbeszélésen rögzítették is a sorrendet. Eszerint április 6- án kezdik a Mohácsi járásban, május 13-ra végeznek ott és a Pécsi járás felével. A teljes megyei vizsgálat várhatóan jú­liusban fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom