Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-01 / 91. szám
1976. április 1., csütörtök Dünantmi napló 3 eves a termes, nem ösztönző az ar ló export a zöldségkonzerv, Keresettek a magyar zöldség és gyümölcs konzervek. Ber- náth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója megerősíti, Hogy nem tudnak eleget készíteni. A konzerv a gazdasági válságot sem érzékelte, legalábbis a szigetvári gyártmányok nem. Készítményeinek 80 százaléka évek óta export. A gyár a pangás idején nyert teret új tőkés piacokon. Az export eredménye a gyár tavalyi 35 millió forint nyeresége. Úgy érték el, hogy nyersanyag hiány miatt 86 százalékra teljesítették 1976. évi tervüket. Több kell A konzervből több kell., Tudják ezt a gyárban és 700 va- gonnyi mennyiséggel többet készítenek idén. A Szigetvári Konzervgyár a harmadik ötéves tervben épült, rekonstrukcióval és bővítéssel évi 4900 vagonos teljesítményre tervezték. A negyedik ötéves terv időszakában volt olyan év, hogy 5500 vagon árut gyártottak. Az ötödik ötéves terv végére, 1980-ra, belső munkaszervezéssel,, a gépesítés fejlesztésével elérhetik az évi 7 ezer vagonos termelést. Idei tervük szerényebb: 5700 vagon készáru. Tervük teljesítése azon múlik, hogy meg tudják-e termeltetni a szükséges,, mintegy 4900 vagon nyersanyagot. Tavaly ez nem sikerült és emiatt főzelékkon- zervekből ezer vagonra való kiesésük volt. Paradicsom konzervből tervüket 26 százalékra teljesítették. Igaz a terület akkor is megvolt, most is megvan. A gyár 1976-ban 3366 hektáron termeltet szerződéssel. Ez megfelelő átlagtermés mellett fedezi a gyár árualapját. A terület növelése az ötödik ötéves tervben sem szükséges, a hozamoké annál inkább, mert mélyen az országos átlag alattiak. Nem hízelgő Baranyára, hogy míg az ország más területein amerikai és hazai paradicsom fajtákból hektáronként 250—300 mázsás átlagterméseket érnek el (az országos átlag 200 mázsa felett van), addig a Szigetvári Konzervgyár termelői körzetében 67 mázsát. Tavaly 450 hektáron szerződött paradicsomból 1200 vagonnyit vártak és 391 vagonnal kaptak. A zöldborsó területileg a legkoncentráltabb növénye a gyárnak, mintegy hétezer hektár. Az országos termésátlag tavaly 30 mázsa volt, nálunk csak 20 mázsa, jóllehet köny- nyen elérhetnék a 40 mázsát. Az alacsony konzervzöldség hozamok okát a gyáriak a technológiai fegyelem lazaságában látják. A mezőgazdasági üzemek nem fordítottak gondot a vegyszerezésre, gazos lett a borsó. A paradicsomnál a szétaprózottság a legfőbb baj. 100 hektár alatt nem gazdaságos paradicsomot termelni, ugyanakkor a megye legnagyobb termelője, a mozs- gói tsz csak 80 hektáron foglalkozik vele. Jellemző számok: a konzervgyárnak 144 szállítója van az ország minden részéből, 52 tsz, 27 állami gazdaság, 14 MÉK, 30 ÁFÉSZ, 6 egyéb kereskedelmi szerv és 5 társcég. Elvileg öt megye, Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Bács jelentené a nyersanyag bázist, gyakorlatilag azonban az egész ország. A sárgarépát — ami egyik fontos cikkük — évek óta Győr megyéből, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságból veszik 300 vagonos tételben. Ha a hozamok nem emelkednek, hiába a területi szerződés, kérdéses, hogy teljesítheti-e idei tervét a gyár. Ha nem, kénytelen lesz tovább bővíteni szállítóinak terjedelmes listáját. Mit tesz a konzervgyár, hogy nyersanyag bázisát biztosítsa? Szervezeti helyzete miatt nem sokat, még annyit sem, mint a cukorgyárak, amelyek körzetükben teremtik meg nyersanyag bázisukat. A konzervgyár tett néhány hasznos kezdeményezést. Mozgósította a kistermelőketxs a csemege uborkát ma már kizárólag velük termelteti. A meggyfa telepítés is hasznos, 10 ezer csemetét ültetnek a házi kertekbe. A telepítési költségek 50 százalékát a gyár, 25 százalékát a helyi ÁFÉSZ viseli. Gondok A legnagyobb gondot a nagyüzemek jelentik. Igaz nem minden cikknél, mert a zöldbabot a Bólyi Állami Gazdaság és a belvárdgyulai tsz gépesítve termeli a gyárnak. A paradicsom termelése azonban megoldatlan, mert átvételi ára az árrendezés után is alacsony. Az I. osztályú paradicsomot kilónként 1,45 forintért veszik át, a II. osztályút 1,20 forintért. Erre csak 10 fillér a felár, kb. kétezer forint növényvédelmi kedvezmény. De csak a 100 vagon után, az alatt semmi., Az alacsony átvételi árak mellett csak rekord- terméssel lehet gazdaságosan termelni. Ugyanakkor igaz, hogy nem lehet mindent az időjárásra fogni, jóllehet a nagy hozamokat főként az öntözésre berendezkedett üzemek érik el. Nálunk ilyet alig találni. A mai árak nem teszik ösztönzővé az effajta beruházást. A megye mezőgazdaságának nyereséges a gyár Vásárlás az egész országból nem válik dicsőségére az alacsony zöldségtermelési eredmény. Ugyanakkor elgondolkodtató, miként tehet szert a feldolgozó ipar 80—90 százalékos tervteljesítéssel akkora nyereségre azon a zöldségen, amire a mezőgazdasági nagyüzemek évről évre ráfizetnek? Ha nem fizetnek rá, akkor örülnek, . hogy nem kell más ágazatukból a zöldségtermelési veszteséget pótolni. Ha a mezőgazdaság fele annyira megtalálná érdekeltségét a zöldségben, mint a konzervipar, akkor a Szigetvári Konzervgyár sem küszködne ekkora nyersanyag gondokkal. Rné Csökkent munkaképességűek foglalkoztatása Társadalmi rehabilitáció Alkotmányunk állampolgáraink részére biztosítja a munkavégzés jogát, mely egyben kettős kötelezettséget is jelent, társadalmunk megadja a munka lehetőségét, a dolgozni tudók pedig munkát végeznek. Mi a helyzet a csökkent munkaképességűekkel? Baleset vagy betegség következtében munkaképesség szempontjából három lehetőséggel számolhatunk: a dőlJobban tetszik ez a munka Műanyag, szerelvény, öntvény, készáru Kisüzemek a Hegyháton Megszokták a munkaköpenyt, tudják mi a norma, a kapacitás, a nyereség, de az új fogalmak még nem gyökeresedtek meg. Egy részük ma is a háztáji elfoglaltságot tartja fontosabbnak, pedig már évek óta gépek mellett dolgoznak. Életük azonban átrendeződött, amelyhez hozzátartozik az üzem is. Mindennapjaik mindinkább hasonlítanak az ipari munkásokéhoz, jóllehet falusi kisüzemekben dolgoznak. Baranyajenő „gyára” a Sás- di ÁFÉSZ műanyagüzeme. Ez jelenti az ipart, amely mintegy hatvan baranyajenői és környékbeli lánynak, asszonynak aa munkát. Hőre lágyuló polietilénből zacskókat, mappáikat készítenek, ami évente mintegy húszmillió forint bevételt jelent. — Száznál több megrendelővel van üzleti kapcsolatunk, közülük a Taurus- és a fehérneműgyár a legnagyobb — mondja Németh Lajos üzemvezető-helyettes. — Kapacitásunk teljes mértékben lekötött, jövőre is van rendelésünk. Az épület régi parasztporta. Egykori szobáiba zavarszűrőhálókat építettek, mert a hegesztő gépek a televízióval megegyező frekvencián dolgoznak és zavarnák a vételt. Van- csa Józsefné hetedik esztendeje dolgozik az üzemben. — Azelőtt otthon állatokkal foglalkoztam. Sokkal jobb ez. Több a szabad időm és nem fáradok el annyira, annak ellenére, hogy két műszakban dolgozunk. A hegesztés nagy figyelmet igényel. Amíg egy mappa elkészül, legalább húsz munkafolyamaton megy át az anyag. A festőműhelyben orrfacsaró szag. Két asszony a közismert jégakkus zacskókra szitafestéssel készíti a mintát. A kész ta- sakokat kötélre terítik, mint a száradó ruhát. Az üzem udvarán polietilén „kazal" díszük. Az ipari civilizáció réme Baranyajenőt is fenyegeti? Első kézzel fogható jele a fóliazsákokba gyömöszölt hullaaék. Újrahasznosítása világszerte megoldatlan: elégetik vagy elássák. A kazal egyedüli fogyasztói a tűzoltók, A mágocsi tsz húsfeldolgozó üzemének brigádja. akik időnként kocsira rakják a hulladékot, aztán próbatüzet csinálnak gyakorlatképpen. A sorjázás nem éppen női munka. Nyolc órán át a satupad mellett állva dolgozni a reszelővei fárasztó. Ezt is él kell végezni Bocz Máriának és munkatársainak a sásdi Építő Szövetkezet helyi kontakta üzemében. Konnektorérintkezőket csavaroz össze, a napokban kapták ezt a munkát, még normája sincs. Marika szerint pihentető ez a tevékenység és nem unalmas. — Még a régi üzemben Hör- nyéken kezdtem. A kertészetet hagytam ott a kontaktáért. Az új szerelde két esztendeje készült. Tágas, világos a munka- csarnok. Ideális körülmények közé kerültünk. Wirth Józsefné csoportvezető a dadaságot cserélte fel a kon- taktával. Sásdra költöztek, itt találta meg a számítását. — Harminckilencen vagyunk a szerelőében, többségünk a környékről jár Sásdra. Egy műszakban dolgozunk, ha sürgős munka van, akkor járunk délután is. Az alkatrészeket Szentesről kapjuk és odaszállítjuk összeszerelve a magyaregregyi és szászvári fióküzemekből is. A kontakta csarnokai otthonosak. Udvara viszont sivár. Parkosítással, fák ültetésével szebbé tehetnék a környezetüket. Amikor hét éve Bátori Ferenc a pécsi nagyüzemi öntödét felcserélte a vásárosdom- bóival, mint vezető nem gondolta, hogy évek múltán is öntőhiánnyal küszködnek, Az egykori kultúrházat, mozit és vegyesboltot magában foglaló épületet alakították át néhány százezer forintért. — Mindenki rádió- és tévészerelő akar lenni. Sajnos, kihalófélben van az öntő szakma. Alig győzünk eleget tenni a megrendeléseknek. Bronz- és alumíniumöntvényeket állítunk elő, a Ganz-nak, a Labor Műszeripari Műveknek, önitatókat a reménypusztai termelőszövetkezetnek, hogy csak a legnagyobb megrendelőket említsem. Ahhoz, hogy az igényeket kielégíthessük, legalább kétszeresére kellene növelni a kapacitásunkat. Az öntöde, amelyben huszonhaton aolgoznak, évente nyolcmillió forint bevételhez juttatja az ÁFÉSZ-t. Szabó Lajos betanított munkás hatodik esztendeje hagyta ott Kossuth-bányát, a csilléssé- get. — Többet keresek, mint a föld alatt, és az sem mellékes, hogy nem kell eljárnom a faluból. Megfordítja a mintát, döngölővei tömöríti a sóskúti öntőhomokot, késsel simítja, lisztszerű fehér porral beszórja, aztán újabb formát húz maga elé ... o A mágocsi húsüzemben délután nincs vágás. Kardos Márton műszakvezető azon kesereg, hogy hat hónap alatt felére csökkent a háztájiból hozott sertések száma. Jó, ha hetente harmincat vágnak. A mágocsiak készítményei közkedveltek. Nyolcán dolgoznak, közöttük két asszony. Fodor Józsefné, az üzem indulása óta, öt esztendeje segédkezik a henteseknek. — Negyedszázaaa vagyok téesz-tag, korábban állatgondozó voltam. Ez a munka sem könnyebb, de legalább minden második szombatom szabad. Ezernyolcszáz forintot keresek átlagosan havonta. A zsírszaq sem zavar már, megszoktam. Salamon Gyula gozó teljes munkaképességének birtokában marad, csökkent munkaképességűvé válik vagy pedig teljesen munkaképtelen lesz. Az első esetben régi munkakörében tovább dolgozhat, teljes munkaképtelenség esetében rokkantsági nyugellátásban részesül, így ezen két eset megoldottnak tekinthető, ellenben a csökkent munkaképességűek részére megfelelő munkalehetőséget kell biztosítani, mely sokszor súlyos problémát jelent. Társadalmunk a rehabilitáció kérdését lépcsőzetesen oldhatja meg, sorrendben erre hivatottak: vállalatok, tanácsok és végső sorban az állam. A vállalatoknak dolgozóikkal szemben erkölcsi kötelességük betegségük, balesetük esetében is gondoskodni róluk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ahol a dolgozó lerokkant, ott részére biztosítsák a megélhetésének lehetőségét. Többé-kevésbé minden ipari és mezőgazdasági üzemben vannak olyan munkahelyek, ahová a csökkent munkaképes dolgozókat el tudják helyezni. A vállalati rehabilitációs bizottság feladata felmérni ezen munkahelyeket és őrködni, hogy azokban valójában a csökkent munkaképes dolgozókat foglalkoztassák. Azonban sokszor anyagi problémák jelentkeznek a régi és az új munkahely közti keresetben, mely talán legélesebben megmutatkozik a bányáknál, mert például a földalatti vájár lényegesen többet keres mint egy rehabilitációs munkakörben dolqozó fürdőkezelő. Bizonyos ideig ugyan lehetőség van kereset kiegészítésre, de megnyugtató megoldás talán mégis az lehetne, ha a rehabilitációs aondokkal küzdő vállalatok, elsősorban a bányák, a csökkent munkaképességű dolgozóik részére alkalmas munkalehetőségeket létesítenének, melyeket akár melléküzemnek is aevezhetünk.i Erre országosan számos példa van. Az ilyen üzemek létesítésével lehetne talán a rehabilitáció anyagi problémáit is megnyugtató módon megoldani. A qyakorlat szerint azonban csak olyan melléküzemek jöhetnek számításba, melyekben a foglalkoztatós hosszabb átképzést nem igényel, mert erre dolgozóink nem hajlamosak. Rehabilitációban a tanácsok szerepét legjobban példázza, hogy ezzel a kérdéssel megyei tanácsunk végrehajtó bizottsága is foglalkozott. Nehéz és balesetveszélyes fizikai munkát végző üzemeink közül nem mindegyik, főleg a bányák, anyagi és megfelelő munkalehetőségi nehézségek miatt nem képesek vállalaton belül rehabilitációs problémáikat megoldani. íqy az illetékes tanácsoktól várnak segítséget. A tanácsok erkölcsi és anyagi segítséget nyújthatnak csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató üzemek, műhelyek létesítéséhez, főleg ezen kérdésben érintett vállalatokkal közösen. A felsoroltak, valamint a tanácsi segítséget váró rehabilitációra szorulók számbavétele, a tanácsi rehabilitációs bizottságok jelentős feladata. Vállalatok és tanácsok hatáskörén túlmenően csak országosan megoldható a sok millió forintba kerülő mun- katherápiás intézetek felállítása, mint jelenleg a pomázi intézet, a sérült gyermekek életre való felkészítésének intézményes szabályozása, a rehabilitáció anyagi természetű problémáinak felülvizsgálata1, egységes rendezése és végezetül a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetére, foglalkoztatására vonatkozó országos jellegű intézkedések, kezdeményezések. Dr. Puskás Ödön
