Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-01 / 91. szám
Iskolaavatás Pécsett Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 91. szám 1976. április 1., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Termelési kooperáció A munkaerőhiány akadályozza a szelektív fejlesztést is, vagyis, hogy kevesebb, de jól megválasztott célra összponto- síták a munkaerőt, a beruházási lehetőségeket. A munkaerőhiány kétségkivül sok gondot okoz a vállalatoknak, zavarhatja a hatékonyság javítására kidolgozott fejlesztési tervek végrehajtását, a kapacitások jobb kihasználását. Érdemes azonban végiggondolni, hogy ezt a vészes munkaerőhiányt egy-egy vállalatnál végül is mi minden okozhatja, s ebből következően mivel ellensúlyozhatnák a leghatásosabban. Ne arról beszéljünk most, hogy ágazatonként és vállalatonként eltérőek lehetnek a kereseti viszonyok, vagy hogy az egyik gyárban jobbak a szociális létesítmények, s ezért az egyik helyen kevesebb az ember, a másikon pedig még kevesebb. Ez a helyzet ugyanis: a termelő-létszámot mindenütt keveslik. Ezeket az okokat azonban egyre több szakember tartja másodlagosnak. Szerintük a munkaerőhiány egyik alapvető oka sokkal inkább az, hogy a vállalatok többsége rengeteg terméket gyárt, s méginkább, hogy ezek alkatrészeit, részegységeit, tartozékait a vállalat gyártja saját magának. A vállalatok nagy része így szervezi a munkáját: lehetőség szerint szemernyi külső kooperációt sem igénybe véve. A kohó- és gépipari vállalatok termelési értékének alig egyhato- da származik termelési együttműködés igénybevételéből. Ez az arány a fejlett ipari államokban lényegesen magasabb. Különösen a nagyobb vállalatok széles körben, nagy teljesítőképességű kooperáicós gyűrűt szerveznek maguk köré: alkatrész-, tartozék- és félkésztermék gyártásra. A kisebb vállalatok e kooperációs gyűrűkben szakosodnak bizonyos főegységek gyártására, s ennek valamennyi gazdasági előnyét élvezi azután az összeszerelő nagy- és az alkatrészt készítő kisüzem egyaránt. A lényege ennek az együttműködési formának, hogy a vállalatok nem aprózzák szét a kapacitást és a munkaerőt ezernyi feladatra, s ezért sokkal hatékonyabb a munkájuk. Itthon a közúti járműgyártás a legjobb — csaknem egyetlen — példája annak, milyen értékes előnyök rejlenek az összeszerelő nagy gyárak köré szervezett kisebb, önálló vállalatokból álló kooperációs láncban. Ezért, hogy legyen elég munkás is, a végtelenül megnyújtott termelési folyamathoz, most sok helyen más, kisebb vállalatok beolvasztására is szívesen gondolnak. Ezzel az önellátás korszerűtlen, nehézkes és kevéssé gazdaságos gyakorlatát hosszú időre megmerevíthetik. Pedig az ágazati irányítással végrehajtott vállalatok közötti munkamegosztással is jobban kellene élni, hiszen ez a munka, a feladatok átcsoportosítása végső soron a munkaerő átcsoportosítását szolgálja, emellett kevesebb zökkenővel és kieséssel, gyorsabban végrehajtható, mint a kisebb- nagyobb vállalatok összevonása. G. F. A megyei tanács vb előtt a felnőttoktatás A változáshoz társadalmi összefogás szükséges A beszámolót a Baranya megyei Tanács művelődési osztálya készítette. A felnőttoktatás jelenlegi helyzetét tárták fel és terjesztették tegnap délelőtt a végrehajtó bizottság ülése elé. A téma első kérdése: hol tart Baranya iskolázottság szempontjából? A dolgozók iskolarendszerű oktatása főleg hiánypótló jellegű — gondoljunk csak az alsófokú felnőttoktatásra, ugyanakkor a továbbtanulásra való felkészítést másodlagos jellegnek érezzük. A felmérés adatai elgondolkoztatok: Baranyában a legutóbbi — 1970-es — nép- számlálás adatai szerint a 15 éves és az idősebb népességnek 51,4 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az sern megnyugtctó, hogy a hiányos alapműveltségű emberek 80 százaléka a negyven év feletti korosztályhoz tartozik. (Róluk némi jóindulattal elmondhatjuk, hogy a hiányos alapműveltség oka a felszabadulás előtti visszahúzó társadalmi tényezőkben •közvetlenül vagy közvetve keresendő.) Jelenleg megyénkben 24,1 százalék azoknak az aránya, akik nem fejezik be 14 éves korukig nappali képzésben az általános iskola nyolc osztályát. Ez rosszabb mint az országos arány. Az sem vigasztaló, hogy e soksok fiatal közül néhány később mégis beül az iskolapadba. Egy további adatunk is van: a megye felnőttkorú lakosságának 2,3 százaléka egyetlen osztályt sem végzett. S ha e 2,3 százalék mögött nyolc-kilencezer analfabéta ember van, könnyen kiszámítható, hogy a 24,1 százalék mögött mennyi a tizenéves. Az előterjesztés okkal fogalmazta meg határozottan: E jelenség összeegyeztethetetlen a szocialista társadalom lényegével, célkitűzéseivel; leiszámolását meg kell gyorsítani! Liberális jelenségek Az iskolázatlanság nem „termelődhet” újra Óvodák, vízművek az V. ötéves tervben utalt arra, hogy a tankötelezettség gondja Baranya sajátos településszerkezetével is összefügg. S mint az okok egyikeként említette: a pedagógusok között igen magas a képesítés nélküli nevelők aránya. (Baranyában jelenleg több mint hatszázan tanítanak képesítés nélkül.) Meddig „érvelünk”? Dr. Jerszi István fejtette a kérdést: vajon meddig magyarázzuk a régi rendszer bűneként a hiányos iskolázottságot? Hiszen a ma negyven-negyvenöt éves ember annakidején éppen úgy kötelezett volt az általános iskola elvégzésére, mint a mai iskoláskorú. Meg kell keresni azokat a módokat és lehetőségeket, amelyek megakadályozzák — mondotta -, hogy újratermelődjenek ilyenirányú gondjaink. Legyen ez társadalmi ügy. Dr. Szabó József, a NEB Baranya megyei Bizottsága elnö- . kének véleménye: „Nem tudom egyértelműen elfogadni azokat a rosszalló véleményeket, amelyek a képesítés nélküli nevelőkkel kapcsolatban manapság elhangzanak. Sokszor nagyobb önfeláldozással, odaadással dolgoznak, mint ,képesített' kollégáik. Ösztönözni, bátorítani és főleg segíteni kellene őket." Felszólalt a vitában Pozsgai József, az SZMT kulturális osztályvezetője is. Dr. Komoróczky Sándorné, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője hangsúlyozta, az üzemek, társadalmi szervek nagy összefogására van szükség — ha a felnőttoktatásról van szó. Horváth Lajos vitazárójában még egy igen fontos kérdésre utalt: a felnőttoktatáson belül - mondotta jobban figyelni kell a szövetkezeti parasztság képzésére, mint eddig. Hiszen az általános iskolai felnőttoktatás 60 százaléka a városokban valósul meg, s a falusi oktatás — mint azt az előterjesztés is megállapította - elmarad emellett. A Baranya megyei Tcnács végrehajtó bizottsága ezt követően több napirendi pontot vitatott meg. Többek között szó esett arról, hogy a tanács 5. ötéves tervében óvoda-építések támogatására 8,5 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből a tervek szerint az idén Szentlőrinc kap, jövőre Sásd, Hird, Boksa és Egy- házaskozár, 1978-ban Sellye és Somogyapáti, 1979-ben pedig Pécsvárad, Drávasztára és Magyarszék. Javuló vízellátás A megyei terv 22 millió forintot tartogat ivóvíz és szennyvíz-közművek támogatására. Az ÉKV osztály előterjesztése értelmében ebből jut Hosszú- heténynek kétmillió, kap Két- újlalu-Gyöngyösmellék a kapcsolódó vízmű építésére. Kozma Ferenc fl «pW a! B fig. IJntajata» «a MHíiy Bogár József átadja az iskola jelképes kulcsát Wieder Bélának. Ünnepélyesen átadták az új gimnáziumot Tíz tanterem, 380 tanuló, sportudvar, tornaterem Pécs legújabb középiskolája, a Dobó István utcai Gimnázium ünnepélyes átadását tartották meg tegnap. Az ünnepélyes avatón részt vett Wieder Béla, Pécsi város Tanácsának elnöke, Rajnai József, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetője, Antal Gyula, a Pécs városi Pártbizottság osztályvezetője, Kovács József, a Középfokú Oktatási Intézmények Pártbizottságának titkára, Csorba Tivadar, a Városi Tanács művelődési osztályának vezetője, Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottsága első titkára, Bogár József, a Mecseki Szénbányák igazgatóhelyettese, Kajtár Istvánná, a Pedagógus Szakszervezet Pécs városi titkára. A Dobó István utcai Gimnázium kivitelezési munkálatait 13 millió forintos költséggel és tegyük hozzá igen jó minőségben a Mecseki Szénbányák Építési üzeme végezte. Jelenleg az intézet tíz osztályába a meszesi bányászlakta terület 380 tanulója jár és tizenkilenc nevelő vesz részt az oktató-nevelő munkában. Elkészült az intézet tornaterme is és rövidesen átadják a sportudvart, ahol röplabda, kézilabda és kosárlabda pályákat alakítanak ki. A tegnapi ünnepélyes Bogár József, a Mécs bányák igazgatóhelyettes^, ta át az új gimnázium je képes díszkulcsát Wieder Béla tanácselnöknek, aki a város nevében mondott köszönetét, majd tovább adta megőrzésre Fiszter Gyulánénak, az iskola igazgatónőjének. Végezetül a Dobó István utcai Gimnázium irodalmi színpada és kórusa adott műsort Kertész Attila vezetésével. • Ezt a feladatot vállalják magukra a felnőttoktatás különböző formái - illetve próbálnák magukra vállalni —, soksok gonddal és problémával. Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályának vezetője az előterjesztés kiegészítéseként nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a tankötelezettségi törvény nyomatékos végrehajtásával kell többek között előbbre lépni. (S ez nemcsak cigánykérdés Baranyában!) A lakosság egyes rétegei bocsánatos bűnnek tartják a tankötelezettség nemteljesítését - hasonló állásponton van sok esetben a tanácsi apparátus is —, a liberalizmus észrevehető jelenség. A vitában sokan elmondták véleményüket. Pirisi Jánosné A geresdlaki Dózsa Tsz-ben vetik a borsót A képen: az első forduló után beállítják a vetőgépeket. ' Fotó: Erb János Kádár János hazaérkezett Szófiából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt hazaérkezett Szófiából, ahol a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására a magyar pártküldöttség élén részt vett a BKP XI. kongresz- szusán. A küldöttség vezetését Szófiában Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja vette át. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.
