Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-04 / 63. szám
6 Dunántúli napló 1976. március 4., csütörtök „Megmozdult a Makár-hegy!” Azoik, akik hideg-melegvizes, központi fűtéses lakásban élnek, talán el sem tudják képzelni, Hogy a Makár-hegyen milyen mostoha körülmények között élnek családok. Hogy példát is mondjak, nemegyszer megtörtént, hogy az utunk rendkívül rossz állapota miatt hetenként csak kétszer kézbesítették a postát. Az emberek reggelenként vízmosásban, gödrökön át botorkálnak munkába, nem is beszélve a fűtőolaj, a gázpalackok! és bevásárolt élelmiszer cipelésé- iről. S mindez a kb 500—600 méter hosszúságú gondozatlan útszakasz miatt. De nem azért vettem tollat a kezembe, hogy bíráljak vagy panaszkodjak, hanem azért, hogy elmondjam, mire vállalkoztak az Alsómakár lakói. Nem egészen két nap alatt csaknem 1000 társadalmi munkaórát ajánlottak fel az út megépítésére. E megmozdulásunkhoz mindössze annyi kellett, hogy meghalljuk a hírt: Kapunk utat, de csak úgy, ha segítséget is adunk hozzá. És jöttek az emberek, bokáig érő sárban, Ictyakban felajánlani a napjaikat, óráikat. Nos, ezt az összefogást akartam levelemmel „világgá" kiáltani, mert megérdemlik. Bíznak abban, hogy a III. kerületi tanácsi hivatal méltányolja igyekezetüket és helyt ad kérésüknek. Vörös Lászlóné Szerkesztői üzenetek V. F. Mohács: A szakmunkás tanulóidő a nyugdíjidőbe beszámít, a szabadságba azonban nem. K. S. Komló: Mivel munkaviszonyát megszakította, így a tsz szabályosan járt el, mikor nem adta meg a háztájit. B. Sándor, Pécs: Fia gondnokság alá helyezését az illetékes járásbíróságtól kérheti. Z. István, Siklós: A levélben leírtak szerint anyagi és egészségi okok miatt nem kapott adókedvezményt. Sz. S. Pécs: A munkaszerződése szerint jár meg a szabadnap, s nem egyformán. Balog T. olvasónk ai iránt érdeklődik, hogy van-e lehetőség lakbér elengedésre vagy csökkentésre? Az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 63. §-a értelmében a bérlő a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését követelheti arra az időre, amíg a) a bérbeadó a karbantartási, felújítási, pótlási cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, s emiatt a lakás vagy annak egy része harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható; b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelentősebb mértékben korlátozza. A most hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a A Dunántúli Napló február 19-i számában Proszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója a bisztró ügyre válaszolva írta meg a vállalatát eddig ért és kilátásba helyezett sérelmeket. Lehet, hogy igaza van: talán az említett okok — pincebeom- lás, szálloda-átalakítás — miatti kényszerhelyzetekben is lehetett volna a könyvesboltok számára kedvezőbb megoldásokat találni. De semmikép sincs igaza akkor, amikor az ügyet úgy találja, mint a kultúra ellen intézett támadást; mintha a vendéglátó iparnak a kultúra rovására — tanácsi támogatással! — történő térhódításáról lenne szó. Mivel az írás az OLVASÓ VÉLEMÉNYE rovatban jelent meg, mint 'könyvbarát és mint gyakorta étkező olvasó szeretném, ha észrevételeimet közöl- -nék: a) A kultúra széles körű fogalom, beszélünk az étkezés és körülményeinek kulturáltságáról is. De bizonyára nagyon furán hatna egy olyan cikk, amely a kulturált közétkeztetést ckadályozó kereskedelemről szólna . . . A Jókai téri idegennyelvű könyvesbolt szerintem korszerűtlen, kicsi, éppen ideje, hogy „kulturáltabb” körülmények közé költözzék. A tejbisztróban gyakran látok sorbanálló, szorongó tömeget, — viszont az idegen nyelvű könyvesboltban alig vehető észre a forgalom. b) Véleményem szerint a könyvhiány réme egyelőre nem fenyeget Pécsett. A boltok száma is elég, utcai bódékkal is lépten-nyomon találkozunk. Inkább a megfelelő kereskedői és kultúra-terjesztő szellemet hiányolom a könyvesboltokban és azokon kívül. A Magyar (rák könyvesboltjának és a Széchenyi téri boltnak sem tett jót az önkiszolgálásra történt áttérés. Zsúfoltabbak, áttekinthetetlenebbek lettek. Egyáltalán nem az önkiszolgáló rendszerben van a hiba, hanem annak helytelen alkalmazásában. A A közlekedés- és postaügyi miniszter 23/1975. (XII. 31.) KPM számú rendelet 43. §-a a járművek hangjelző berendezésével kapcsolatban a következőket írja elő: „A járműre csak olyan hangjelző berendezés szerelhető, amelynek hangja folyamatos, egyenletes magasságú és erősségű, ez a hang több egyidejűleg működő készülékkel is előállítható." bérlő a lakbérről szóló külön jogszabályban megállapított mértékű bérmérséklést kérhet, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen. így például: nedves, egészségre ártalmas, aládúcolt stb. A jogszabályi előírás értelmében, ha a bérbeadó a lakbér elengedésére, illetőleg mérséklésére irányuló igényt nyolc napon belül nem ismeri el, a bérlő további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat Ha ezt a határidőt elmulasztja, jogát a kereset indításáig eltelt időre nem érvényesítheti. Ez esetben a bíróság jogerős határozatáig a korábbi lakbért köteles megfizetni. H. N. bedolgozó. Az otthon elkészített munkát vitte a telephelyre átadni. Útközben baleset érte. Kérdése: Ez a balesete üzemi balesetnek minősül-e, vagy nem? magamfajta könyvvásorló számára mindig is az „önkiszolgáló” böngészésre lehetőséget nyújtó bolt volt a megfelelő. De ezen túlmenően, valamiféle bibliofil légkört is megkívánok a könyvesbolttól. Ma Pécsett ezért a hangulatért, ott- honiasságért és nem utolsósorban előzékeny kiszolgálásért az antikváriumba és ez újme- csekaljai könyvesboltba járok. c) A szubjektív, hangulati elemek említésével az alábbi javaslatomat kívántam indokolni: Vajon abban a Líceum utcai helyiségben, ahol P. S. szerint csak „illegális" könyvter- jeszlést tudnának folytatni, nem lehetne berendezni egy valóban — nem illegális, de — rendkívüli, hangulatos, esetleg lib- resszós boltot? Ilyesféle gondolatokat ébresztett bennem a „Barangolás bisztró-ügyben" című írás, illetve levél. Bár a kérdés kiinduló pontja volt, épp a tejbisztró ügye nem tud számomra problémát okozni. Azt hiszem, nem állok egyedül azzal a véleménnyel, hogy teljesen magától értetődő, ha a könyvesbolt céljára alkalmatlan helyiséggel a nélkülözhetetlen tejbisztrót bővítik. Czimber L. Más is vizsgázott! Február 15-én, vasárnap olvastam a Dunántúli Naplóban, hogy Bonyhád és Kakasd között többen vizsgáztak az országúton emberi magatartásból. A leírtak megfelelnek a valóságnak, szeretném* azonban — lévén a pesti busz utasa - kiegészíteni valamivel. Az autóbusz kalauza, akiről any- nyit tudok csak, hogy Margitnak hívják, rendkívül talpraesetten és gyorsan intézkedett utasaiért. Bonyhádiról hozott másik autóbuszt, amivel aztán tovább utazhattunk. Ű is jelesre vizsgázott, meg kell hát említeni őt is ... Vágó Józsefné Pécs, Kun Béla tér 10. Áruházunk kirakatában látható és az autófelszerelési osztályon kapható olasz gyártmányú, többszólamú kürt nem dallamkürt, hanem harsonakürt, és az idézett legújabb KPM rendelet előírásainak is megfelel. Változó hangmagasságú és erősségű kürtöt áruházunk korábban sem forgalmazott. Nagy László, a Mecsek Áruház vezetője Az elmúlt évben hatályba lépett 1975. évi II. törvény értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal ösz- szefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására menet közben érte. A bedolgozók üzemi balesetével kapcsolatban a 3/1975. (VI. 14.) SZOT-szabályzat 94. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza: „üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka átvételének a helyére vagy onnan visszamenet érte." Az ismertetett jogszabályi rendelkezések értelmében balLégpuskás madárpusztító Iskolánk tanulói nemrégen nagy felháborodással hoztak egy lelőtt madarat. Szárnya zöldes, háta sárgászöld, piros sapkás, testfelépítése teljesen olyan, mint a harkályé. Megállapításom szerint a madár zöldküllő. Őszintén szólva én is kissé felháborodtam a gyönyörű színű madár láttán és elhatároztam, hogy felkutatom a légpuskás madárirtót. Ehhez is segítséget adtak a tanulók. Délután 2 óra felé falusi portyára indultam, gondolván, hátha találkozom a tettessel vagy tettesekkel. Jól gondoltam, találkoztunk. A légpuskás fiatalembertől megtudtam, hogy nem a zöldküllő az egyetlen áldozata, lelövi a cinkéket feketerigókat és szinte minden madarat, amit eltalál. Eddig nem tudtam kihez forduljak tanácsért a madarak védelmében. Szerencsére azonban a Dunántúli Napló segítségemre volt az „Elnémulnak az erdők” című cikkel. Szeretnék választ kapni a Magyar Madártani Egyesület Dél-dunántúli Csoportjának elnökétől, hogy elkobozhatók-e az ilyen célra használt légpuskák, szabálysértést követtek-e el a ma- dá.rpusztítók? Több madár kárértékéről olvastam a Dunántúli Naplóban, azonban szeretném tudni hogy például mi az értéke egy zöldküllőnek, cinegének vaqy feketerigónak. Iskolánk udvarán jelenleg is sok házilag barkácsolt madáretető van. Tanulóink gondoskodnak az élelem utánpótlásáról is. Éppen ezért háborodtak fel ők is oly nagyon a madarak pusztítása láttán.- Keresztes Dezső Nagyhajmás Kilométerkő Pécsett, a Magyar- ürögi úton. Fotó: Barna Teréz esete üzemi balesetnek számít. Abban az esetben, ha a balesetből m unkaképesség - csökkenése marad vissza, úgy kérheti a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság balesti járadék megállapítását. K. Jánosné pécsi olvasónk kérdezi, hogy napi négyórás munkaviszonnyal újabb öt év megszerzése esetén lehetősége van-e a korábbi bejelentett idejének a beszámítására? Igen! Erre módot adnak az érvényes jogszabályi rendelkezések. Az 1975. évi II. törvény 56. §-ának értelmében újabb öt év szolgálati idő megszerzése esetén a megszakítást megelőző szolgálati időket a nyugdíj megállapításánál figyelembe kell venni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nyugdíj összegének a megállapításánál is a ténylegesen végzett munka után kapott béreket lehet beszámítani, ez adott esetben kevesebb lesz, mintha napi 8 órás munkaidőben dolgozna. „AJÁNDÉK f > Leveleink nyomában A balsiker sem vette kedvét az embereknek A levél „Már második éve annak, hogy Villányban nagy lelkesedéssel hozzálogtak a tornaterem építéséhez. Annak idején a Dunántúli Napló is hírül adta, hogy az iskolai évnyitóra (1975. szeptember) átadják rendeltetésének. Kivitelezésére több mint 100 ezer forint gyűlt ösz- sze társadalmi hozzájárulásból, nem beszélve a fizikai munka, az ingyen fuvar stb. felajánlásokról. Elég az hozzá, hogy az említett pénzből — amihez természetesen a községi tanács is hozzájárult — megvásárolták a kivitelezéshez szükséges anyagokat, melyek — ahogy a mellékelt kép is tanúsitja — tavaly május óta ott „árválkodnak" az iskola udvarán. Egy tornaterem építése nem kis felelősséggel jár, különösen, ha azt társadalmi munkára alapozzák. Félő, hogy a kezdetben tapasztalt lelkesedést, hozzáállást nehéz lesz újraéleszteni, ami ez évben is meghiúsíthatja e nagyon lantos létesítmény birtokba vételét." Virányi Endre Vélemények A tornaterem átadásáról szóló hír megjelent lapunkban, de mivel ez majd egy éve történt, aligha találnánk már meg az informátort. Fogadjuk hát el levélírónk, Virányi Endre véleményét, amely szerint a tájékoztatás jóhiszemű volt. — Ha csak abból indulnék ki — mondotta —, hogy milyen nagy lendülettel kezdődött el a munka, méltán hihette volna az egész község, hogy az iskolai megnyitóra valóban elkészül a tornaterem. Véleményét Nagy Béla, a villányi általános iskola igazgatója is megerősítette. — Én még élőbbről kezdeném — mondotta. — Onnan, amikor az iskolánk szülői munkaközössége felvetette a tornaterem építésének gondolatát. Az ötletet, vagy inkább példát a monoriak adták hozzá, akik egy típusterv alapján készült mezőgazdasági gépszín vasvázát vásárolták meg és használták fel tornatermük építésére. Közelebbi példát is mondott Nagy Béla, a lippóiakét, ahol a közösség összefogásával épült tornaterem ünnepélyes birtokbavételéről nemrégiben a tv is beszámolt. — Itt is hasonló lelkesedéssel kezdődött a munka — mondotta. — A szülői munkaközösség, a Hazafias Népfront és a községi tanács immár együttes felhívására nemcsak a villányiak, de a környékbeli községek lakói is jó szívvel adták forintjaikat, vagy ajánlották fel kezük munkáját a terv megvalósításáért. És rajtuk kívül hányán még? Például a DÉLVIÉP gépmunkával, a MEZŐGÉP villányi gyáregysége daruskocsival és teherfuvarokkal, a tsz és a TÜZÉP a tégla, cement és zúzalék szállításával, a MÁV, az állami gazdaság és a Vízügyi Igazgatóság villányi kirendeltségének szocialista brigádjai földmunkák vállalásával járultak hozzá az építkezés meggyorsításához. De ide kell sorolni az általános iskola úttörőit és a villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulóit is, akik komoly részt vállaltak az alapásásban és a tereprendezésben. — És amit talán elsőként kellett volna említenem — mondotta —, a tornaterem tervezését, amely eredetileg 15 ezer forintba került volna, ugyancsak társadalmi munkában vállalta el Berta Károly, a Villányi Állami Gazdaság építész művezetője. Tavaly májusban kezdték el a munkát, azonban egy váratlan körülmény folytán szinte egyik napról a másikra abbamaradt. — Tanulóink már-már befejezték az alapásást, amikor elromlott a betonkeverő gép, s vele együtt leállt a munka is. Sokaknak az volt a véleménye, hogy a gépet — amely a községi tanács tulajdona — inkább készpénzért kellett volna kijavíttatni, vagy akár megvásárolni, mintsem tétlenül megvárni a nyár elmúlását. Kemény Lajos, a Villányi nagyközségi Közös Tanács elnöke szerint a gép meghibásodásának úgyszólván alig volt köze a munka leállásához. — Ha valóban csak az anyagiakon múlik, egy percig sem tétovázunk - mondotta -, mert bőven futotta volna rá abból •a 260 ezer forintból, amivel a tanács is hozzájárult az építkezéshez. Egyszerűen arról van szó, hogy én nem építész, hanem agronómus vagyok, ezért történhetett meg, hogy valamit kifelejtettem a számításból. Mégpedig azt, hogy a torna- csarnok vasvázának beépítéséhez speciális betonágyazat kell, amit nem lehet társadalmi munkában megoldani. Ha ezzel számolok, minden bizonnyal előrébb tartanánk a munkával is. A késlekedés sajnos azzal járt, hogy a Siklósi Községgazdálkodási Vállalat csak tavaly októberben vállalhatta el a munkát, vagyis elég későn ahhoz, hogy még a tél beállta előtt tető alá kerüljön az épület. * Egyenes válasz, amelyhéz csak annyit fűznénk hozzá, hogy véleményünk szerint mások is átvállalhattak volna valamit a tanácselnök gondjaiból. Egyébként töretlenül hisz abban, hogy az említett balsiker sem vette kedvét az embereknek, amire nagyon biztató példa az is, hogy a már felsorolt társadalmi munkavállalókhoz újabbak is csatlakoztak. Köztük a baranyai építők egyik szocialista brigádja, amely csak a hívó szóra vár, hogy kivegye részét a tavasszal újra kezdődő munkából. P. Gy. „Barangolás ■ ■ ■ ' ■ ■ a * i bisztro-ugyben
