Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-02 / 61. szám
1976. március 2., kedd Dunántúlt napló 5 Rekord a téluxö farsangoláson Busójárás Mohácson Harmincezres népdalkórus együttes színvonalas műsorában gyönyörködhetett. De nyitva tartott Mohácson több üzlet is, a turisták közül a legtöbben a könyvesboltot keresték fel, ahol helyi kiadványokat vásárolhattak. A busójárás programja délután a Mohácsi Jenő Könyvtárban folytatódott, ahol „Csipkefa" címmel Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház művésze adott műsort. A valódi busóvilág délután két óra tájban, a Kóló téren kezdődött. Dörögtek a busóágyúk, hullott a pernye, a hamu és még ki tudja mi, a jen- kelék kergették a lányokat és igyekeztek helyet csinálni a több mint kétszáz busónak. Ismét előkerültek a szokásos kellékek: a kürtök, a vijjogok, az ördögkerék, a kereplők, buzogányok, és haladva a korral nem egy modernebb „szerszám" is, mint például egy úthenger. A busómenet csak arra várt, hogy befejeződjék a gyermekek szokásos karneválja, s azután megindult a menet. Végigjárva a város több utcáSok csodálója volt a rendhagyó, mind a négy oldalán arc- faragással díszített busómaszknak. Télűző, tavaszváró népszokásaink igen szép évenkénti hagyománya a mohácsi busójárás. Ezúttal valóban télűzőnek bizonyult, mert már a korareggeli órákban gyönyörű napsütéses idő fogadta a városba érkező rekordszámú turista sereget, csaknem harmincezer embert. Hosszú sorokban jöttek a különjáratú autóbuszok és a személykocsik. Még kilenc óra sem volt, amikor már tízezres tömeg sétált az utcákon, elsősorban a keleties hangulatú „bazárnegyedben”. Kereplők, trombiták harsogtak, pokoli zaj ülte meg a Duna- parti várost. Kilenc órakor nyitottak a kiállítások, ahová csak sorbaállással lehetett bejutni. Sokezren tekintették meg Kalkán Mátyás, a népművészet mesterének busómaszk bemutatóját a Kossuth filmszínházban. Ugyancsak itt láthatták az érdeklődők Fürtös György, Gaz- der Antal, Móker Zsuzsa, Nádor Judit és Török János kerámiakiállítását, valamint Sárdi János kékfestő nagynyárádi műhelyének anyagából összeállított bemutatót. A Mohácsi Jenő Könyvtárban pedig a korábbi évek busójárásainak fotóiból nyílt tárlat. Tíz óra tájban a sétálók térzenét hallgathattak a Széchenyi téren és a Kossuth filmszínháznál. Közben a moziteremben „Debrecennek van egy vize..." címmel népzenei műsor kezdődött a debreceni Délibáb együttes, Bige József furulyaművész, Budai Ilona népdalénekes, valamint a Schneider Lajos népdaléneklési verseny győzteseinek részvételével. Közreműködött Unger Pálma, a Pécsi Nemzeti Színház művésze. Aki nem fért már be a Duna Áruházba, hogy megtekintse a hagyományos divatbemutatót, az a város legkülönbözőbb pontjain nyolc néptáncját, végül a Széchenyi téren a tömeggel együtt folyt a farsangolás. Az idei busójárás kuriózuma volt, hogy a Széchenyi téren harmincezer ember énekelt együtt különböző népdalokat. A sötétedés beálltával pedig meggyújtották az óriási máglyát, s annak fényénél ropták a rezgős kólót a farsangolók. Ezután a fiatalok vették birtokukba a teret, megkezdődött az utcabál. A busójárás vasárnapi programja este a Bartók Béla Művelődési Központban délszláv műsoros esttel ért véget. F. J. Országos NEB-vizsgálatok Mi az indokolt és mi a káros megtakarítás? Felülvizsgálatra kerül a lakásátadás A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság február végén - március elején nyolc megyei NEB — köztük a Baranya megyei — bevonásával vizsgálja a költségvetési maradványok (megtakarítások) indokoltságát a szociális és egészségügyi, valamint a kulturális ágazatokban. A vizsgálat időszerűségét az 1974. évi összesítési adatok jelezték: a szociális és egészségügy terén - országosan — 400 millió forint, a kulturális ágazatban 600 millió forint költségvetési maradvány mutatkozott. Nézők sokasága vette körül a felvonuló, majd a térre érkező busókat. — Szokolai felv. — A Mecsek Fúvósötös sikeres vendégszereplése Hazaérkezett ausztriai hangverseny-kőrútjáról a Mecsek Fúvósötös. Az öt pécsi művész: Szkladányi Péter, Deák Árpád, Paláncz Tamás, Tolnay Gábor és Várnagy Attila négy hangversenyt adott odakint. A Kulturális Kapcsolatok Intézete a tavalyi sikeres fürstenfeldi szereplés eredményeként szervezte ezt az utat. Az együttes Fürstenfelden kívül fellépett a schielleiteni kastély bérleti hangversenyén, majd az ifjúságnak játszott Grossteinbach- , ban és Gleisdorfban. Mindenhol nagy sikerrel szerepeltek. A schielleiteni hangversenyről két elismerő kritika is megjelent. Műsorukon főleg magyar művek szerepeltek, így Bakfark, Szervónszky és Farkas fúvósötösei. Nem hiányzott repertoárjukról Joseph Haydn muzsikája sem, amelyet szívesen fogadott a közönség és a kritika. A mai osztrák zeneszerzés iránti érdeklődésüket mutatja, hogy két osztrák szerző művét is játszották: az egykori pécsi konzervatóriumi igazgató. Takács Jenő „Eine kleine Tafelmusik” című művét, valamint a grazi Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanárának, Kari Haidmayernek érdekes hangzású, néha az előadók fantáziájára bízott 4. fúvósötösét. Bodai József a Mecsek táncegyüttes új vezetője Visszajött Pécsre a Mecsek táncegyüttes új vezetője, Bodai József. 42 évesen, friss diplomával. A legutolsó diplomát a koreográfusképzőn kapta, előtte a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelési szakán, majd a Testnevelési Főiskolán szerzett oklevelet. Dombóváron és Kecskeméten tanított. Pályáján végigkísérte a néptánc szere- tete. Dombóváron a háromszor kiváló Kapos együttes vezetője volt. — Hogyan születik egy jó népitánc-produkció? Kiből lesz jó táncos? — A tánc legősibb funkciója a szórakozás. A paraszti tánc szerkezete tételesen leírható, megszerkeszthető. A táncosnak tudnia kell, hogyan született, milyen táji sajátosságok jellemzik, hogy illeszkedik a zenéhez a produkció. Ezzel a háttérrel saját egyéniségét kibontva születik a tánc. Ha a táncos improvizálni is tud, akkor a koreográfusnak igazi partnerévé válhat, bírálhatja annak munkáját, alkotótársak lehetnek. Az erdélyi „aprók tánca" bebizonyította, hogy a kis negyedikes, ötödikes gyerekek a legfogékonyabbak, számukra egy életre meghatározó élmény lehet a tánc. Ezért van nagy szükség gyerekekre az utánpótlásban. — Van-e a Mecsek együttesnek utánpótlása? Milyen felA hibák bekövetkezése nem szükségszerű DH-munkarendszer a DÉDÁSZ-nál Hibát mindenki követhet el, de mindenkinek törekednie kell a lehető legjobb munkára, a hiba elkerülésére. Ez kötelesség és benne van a fizetésünkben. Éppen ezért nem szabad a DH-t (Dolgozz Hibátlanul!) mozgalomnak tekintenünk. Ez egy munkarendszer amely a munka- és üzemszervezés részeként, illetve azzal együtt eszköze a hatékonyabb munkavégzésnek. A Villamos Művek Trösztök áramszolgáltató vállalatai közül az elsők között indítja ezt a munkarendszert. Megalakult a DH-bizottság, amely elvégezte az előkészítő munkákat, most folyik a szabályzat kidolgozása, amely a terv szerint e hónap végén kerül az illetékesek — a dolgozók és vezetők kezébe. A DÉDÁSZ DH munkarend- szerének alapelve az, hogy a hibák bekövetkezése nem szükségszerű. Meg lehet és meg kell előzni, lehetőleg a termelési folyamat legkorábbi stádiumában. A megelőzés egyetlen lehetősége, hogy az előfordult hibák okait elemző munkával fel kell tárni és a vezetőknek olyan intézkedéseket kell hozni, hogy az ismételt előfordulás valószínűségét a minimálisra csökkentsék. A DÉDÁSZ járatlan utakon indult el, hiszen nem volt az áramszolgáltató vállalatokra alkalmazható séma, nem voltak készen kapott módszerek, annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben is sor került több munka- és üzemszervezési intézkedésre. Mindenekelőtt megvizsgálták, hogy melyek azok a tevékenységi ágazatok, amelyek meghatározóak a népgazdasági érdekek és a vállalati eredmények szempontjából. Ennek alapján a jövőben a hálózatszerelés, a szállítás, az üzemfenntartás, a villamos- energia-értékesítés és a vas- szerkezeti üzem meglevő szervezéséhez rendelik hozzá a DH-rendszert. Egyes üzemeknél előfordult, hogy a DH-rendszert kizárólag társadalmi szervek feladatává tették, vagy néhol csak a szocialista brigádok vállalásai között lehetett találkozni vele. Pedig a DH sikere nem egy-egy kisebb kollektíva jó szándékán, szorgalmán múlik. Természetesen a brigádok és társadalmi szervek segítsége is éppúgy szükséges, mint az átgondolt jó szervezés. A dolgozók véleményeit, észrevételeit egy-egy munkaterület DH-aktívája gyűjti és továbbítja az intézkedésre hivatottaknak. A dolgozó két héten belül értesítést kap javaslatának sorsáról. Az elemző vizsgálatok és a javaslatok alapján félévenként a munkaverseny-eredmények értékelésével egyidőben készítenek számvetést az elért eredményekről. Az öt testvérvállalat rendszeresen kicseréli majd tapasztalatait és közösen igyekeznek igazán hatásossá, eredményessé tenni a DH-munka- rendszert. tételekkel kezdi meg munkáját Pécsett? — Manapság az a természetes, ha 22—24 párral megy egy együttes színpadra. A Mecsek mindig kamaraegyüttes volt. A pécsi középiskolások már évek óta rengeteg aranyérmet hoznak haza a Helikon ünnepségről, persze nem táncból. Vállalnánk felkészítésüket, ruhát adnánk, elvinnénk őket a seregszemlékre, hiszen belőlük is kinőhetne egy új generáció. Jelenleg nincs rendes próbatermünk, 36 táncosnak egy zuhanyzója van, késő este vannak a próbák és nem megoldott a zenekíséret sem. Ha változatos műsort akarok, akkor, például a régi tánchoz archaikus hangszereken játszó, lehetőleg amatőr zenészek kellenek. Szóval sokat kell behoznunk. — Milyen támogatásra számíthat munkájában? — Örömmel tapasztalom, hogy a Pécs városi Tanács is, a Doktor Sándor Művelődési Központ is a legteljesebb mértékben segíti elképzeléseim megvalósítását. Természetesen ez hosszú és kitartó, nem túl látványos munkát igényel. — Mint pedagógus, hogyan fogalmazná meg a néptánc emberformáló szerepét? — Egyrészt minden mozdulatomat alárendelem a zenének, iszonyú fegyelmet igényel . . . Másrészt minden táncosnak tudnia kell, hogy sohasem egy emberről, hanem az egész együttesről alkotnak véleményt az emberek és ez olyan dolog, hogy minden tettükben érezniük kell a felelősséget. Irigylésre méltó ember, mert egész életén keresztül arra vágyott, hogy függetlenített státuszban vezethessen egy tánc- együttest. Első nyilvános szereplése, a József Attila művelődési házban megrendezett táncház bizonyította — nem csak elméletben vallja a tánc szeretetét, ismeretét. Hárságyi Margit Ezzel egyidőben egy másik országos NEB-vizsgálat az állami építőipari vállalatok és a tanácsi építésügyi hatóságok által előzetesen jelentett 1975. évi lakásátadási adatok ellenőrzése céljából indul. Baranyán kívül kiterjed a fővárosra, valamint Bács, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Győr, Hajdú, Komárom, Veszprém, és Zala megyékre. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon február 24-én a költség- vetési maradványok, 25-én pedig a lakásátadás vizsgálatának indításáról tartottak megbeszélést. A vizsgálatok február 25-től március 10—15-ig torta nak. A költségvetési maradványoknál a NEB-vizsgálat célja az, hogy meghatározza azok méretét (összegét), indokoltságát, keletkezésének körülményeit. Nagyon fontos annak a „kiderítése" is, hogy a tanácsok és ez intézmények gazdálkodásában következetesen érvényesültek-e a társadalom-politikai — és szakmai — feladatok megvalósításának követelményei. Az ellenőrzés kiterjed a kiadási, beruházási, felújítási maradványokra, a megyei, városi, községi tanácsok és járási hivatalok egészségügyi, művelődési és pénzügyi szakigazgatási szerveire. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a vizsgálat a lakosság érdekeit szolgálja: arra keresi a választ, az említett szervek, intézmények figyelembe vették-e a kormány társadalmi és szociálpolitikai célkitűzéseit, például a népesedés- politikai célok elősegítése, a közművelődés, az oktatás támogatása, a lakosságot szolgáló intézmények színvonalának javítása terén. Fény derül arra is, miből képződtek a maradványok: a helytelen munkaerő- és bérgazdálkodásból, a munkaerőhiányból, a munka- szervezési hiányosságokból, avagy a tervezett és időben meq nem valósított beruházásokból. A Baranya megyei NEB vizsgálatindító megbeszélésén kijelölték azokat a szerveket, intézményeket, ahol a NEB-cso- portok március 15-ig elvégzik az ellenőrzést. így többek között a Baranya megyei Tanácsinál, Pécs megyei város Tanácsánál, az Egyesített Egészség- ügyi Intézményeknél, az óvodai gondnokságnál, néhány általános iskolánál, a Baranya megyei Múzeumi Igazgatóságnál, a városi könyvtárnál, a Doktor Sándor Művelődési Háznál, a Görcsönyi Szociális Otthonnál, a Pécsvóradi Nagyközségi Tanácsnál. Az ugyancsak most induló lakásátadási NEB-vizsgálat szorosan összefügg az építőipar nehézségeivel, mulasztásaival, a lakosság panaszaival. Előfordul, hogy műszakilag erősen kifogásolható lakásokat is átadnak (átvesznek!), hogy ne legyen lemaradás a tervteljesítésben. Az így „átadott" lakásokba sokszor hónapokig nem költözhetnek be a lakók. Hogy ez milyen gondokkal jár, azt nem kell bizonygatni. Nyilvánvaló, hogy ez a vizsgálat többszörösen is a dolgozókért történik. Az ellenőrzés helyzetképet nyújt majd a lakásátadásokról (1975 decemberétől az ellenőrzés Indulásáig terjedő időszakban), kimutatja az esetleges hiányosságokat, megállapítja a személyi felelősséget. A lakásátadási NEB-vizsgálat a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat (a szigeti városrészben) 64, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat (Komlón és Mohácson) 100, a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat (Szigetváron) 75 lakására vonatkozik. (ez) Jő táncosok keltenek
