Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-02 / 61. szám

e Dunántúli napló 1976. március 2., kedd Gyors megtérülés, exportcentrikusság Hitelpolitikai irányelvek az élelmiszergazdaságban A mezőgazdaságban kevés a pályázó Villamos és elakadást jelző háromszög A DN KRESZ-iskolája Befejező rész Tessék befáradni A televízió betessékel ben­nünket a művészetek világába, nemegyszer azzal a buzgó, lát­ható szándékkal, hogy közös kincsünkké tegyen olyan érté­keket, amelyek csak kevesek­nek hozzáférhetőek, vagy felte­hetően még kevesek köztulaj­dona. A megvalósításon lehet vitatkozni, a szándékon nem. A Gilgamest, az ókori hőst és ka­landjait a tévé a legjobb szán­dékokkal állította elénk. A mű­sorújságban Rajnai András, a televízióra alkalmazó és rende­ző mintegy hitvallásként nyi­latkozta : „A sokezer évvel ez­előtt megfogalmazott, szájról szájra adott történet képsorait eleveníti meg a film, igen-igen kevés szöveggel, a makacsul ku­tatott újszerű televíziós lehető­ségek alkalmazásával.” A né­ző ebben a tudatos program­ban joggal kifogásolhatja az „igen-igen kevés szöveg" pasz- szusát, különösen, ha végig­nézte a filmet és az eredeti szövegrészeknél érezte, hogyan forrósul föl maga a látvány is, a makett-városok, a kicsire si­került óriások, a kicsire sikerült alvilág és a többi. A sumér-ak- kád eposz képsorai valamikép­pen egy eredettől és időtől né­miképp független mese képévé álltak össze, ami nem is lenne baj, ha a mese-képek és a ve­retes, örökidejű verssorok új harmóniát tudtak volna terem­teni. Hihetetlen nehéz persze megjeleníteni egy skorpió-em­bert, a halál tengerét, Istár is­tennőt, vagy például Enkidut, hogy el is higgyük, Gilgamest milyen mélyen megrázta Enkidu halála. Olykor azért beférkőz­hetett volna ebbe a mesevilág­ba az ember is, füvek és friss kenyér illata, friss víz és patyo­lat ing, mindaz, ami a Gilga- mes-eposzt is oly közel hozza többezer év távolságából. * Másképp, máshová szólt az in­vitálás csütörtökön késő este. A Művészeti Magazin ezúttal a Fészek Klubba szándékozott bevezetni a nézőt. Olyan alap- gondolattól vezérelve, hogy far­sang lévén, arcok és maszkok mutatkozzanak meg, erről vitat­kozzanak, nyilatkozzanak írók, művészek. A dolog azonban „nem jött össze”. Annak elle­nére, hogy a műsor szerkesz­tője, D. Fehér Zsuzsa hossza­san fejtegette a műsor alap- gondolatát, szándékát, még­pedig benne a műsorban, mint interjúalany, ami nemcsak fur­csa volt, de érthetetlen is. A maszkokról készített kis össze­állításról ezért nem sokat lehe­tett megtudni, ilymódon a mű­sor egyik — máskor többnyire érvényesülő - célja, az ismeret- terjesztés már itt csorbát szen­vedett. Arcról és álarcról pró­bálta, szinte verejtékezve, fag­gatni a meghívottakat az elein­te teljesen néptelennek tűnő klubban Rapcsányi László, nem rajta múlt, hogy annyi minden­ről szó esett, de az alapgondo­lat csak nem akart kikereked­ni. Pedig még jelmeztervező is előfordult a műsorban. Az ő — Mialkovszky Erzsébet — külön­ben érdekes fejtegetései éppen úgy nem tudtak felelni az erő­szakosan fölállított alapkérdés­re, mint ahogy - a különben szintén érdektes — betét, Rodol­fo kártyái is olyanok voltak, mint csizma az asztalon. A képkiállítás képei névtelenül és a szemünk elől elkapkodva fu­tottak ki a semmibe. Később „benépesült” a klub, s ekkor már világossá vált, hogy lénye­gében arról van szó: a Fészek­be a művészek kikapcsolódni jönnek, tehát levetik az álarcot. Sokkal jobb lett volna, ha a farsangi aktualizálás helyett csak úgy egyszerűen elvitt volna bennünket a tévé a Fé­szek Klubba, csak azt mondta volna, tessék befáradni, körül­nézni és legfeljebb utána, sa­ját fejüket használva eltöpren­geni azon, hogy igen, a mű­vész is ember, s az álarc, amit többnyire visel, nemcsak egy célt szolgálhat. Hallama Erzsébet Az általános hitelpolitikai irány­elveknek, az ötödik ötíves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalásitását kell elősegíteniük. Ez az alapelv szabja meg a bankszervek hitelezési feladatait az élelmiszergazdaságban is. Melyek ezek a feladatok, hogy érvényesülnek a hitelpolitikai irányelvek az élelmiszergazda­ságban 1976-ban, s az azt kö­vető időszakban? E kérdésekről tájékoztatta az agrárpolitikai új­ságírókat dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese. jó döntések A negyedik ötéves terv idő­szakában a mezőgazdaságban példás, sőt, szigorú hitelezési rend érvényesült. A beruházási terv tízmilliárdos túlteljesítése nem rontotta az egyensúlyt, mert a mezőgazdasági terme­lés ezt ellensúlyozta. Az ener­giaválság kezdetéig a mező- gazdaság fajlagos támogatá­sa csökkent, míg más népgaz­dasági ágaké nőtt. A dönté­sek meghozásánál a szövetke­zeti szektorban — ellentétben a vállalatokkal — óriási fe­gyelmező erő volt a húsz szá­zalékos kockázatvállalás, me­lyet az egész tagság viselt. A 2000 termelőszövetkezetből a rossz döntések miatt 30—40 lett a deficites, az összeg országo­san csak 500 millió volt, ami elenyésző más ágazatok vesz­teségeihez képest. A központi irányítás és a vállalati önállóság értelmezé­séről szólva rámutatott: nem szabad növelni az igazgatási típusú beavatkozásokat. Hogy a vállalati kezdeményező ké­pesség fennmaradhasson, az az ötödik ötéves terv során lét­kérdésünkké vált. A mezőgaz­dasági üzemekben jobbnál jobb ötletek születnek, még­sem jelentkeznek fejlesztési hi­telekért, hogy azokat megvaló­sítsák. Ennek nem gazdasági okai vannak. Biztonságérzet kell, s akkor lesz kockázatvál­lalás a bátorság. A vállalkozó szellemet igény­li most a társadalom a tervben kitűzött célok teljesítéséért. Ezért hirdette meg a bank a Szegény nagybőgős, majd­nem elsírta magát, amikor meg­látta repedt, szakadt bőgőjét, a megnyitó előtti napon. Mit lehetett tenni? Gyorsan keres­ni egy hangszerspecialistót, a finnországi Poriban —, mert ott történt a napokban ez az eset. Magyar gasztronómiai hetek, jobban mondva hónapok kez­dődtek február 18-án Finnor­szágban. A magyaros ízekről, hangulatról a Hunqária Szállo­da és Étterem Vállalat tíz fős „stábja” gondoskodik, a pécsi Nádor Szálló igazgatójának, Varga Csabának a vezetésé­vel. Némi bonyodalom után sike­rült telefonösszeköttetést te­remteni Porival, így már most beszámolhatunk a magyar he­tek eddigi sikeréről. — A nyolcvanezer lakosú Po­riban kezdtük gasztronómiai bemutatónkat, egy nagyon hí­res szállodában — mondta Varga Csaba. — Az 1500-as évek közepén egy svéd her­ceg, Julianna Herttua alapítot­ta ezt a várost és a szálloda az ő nevét viseli. Két héttel előre már minden hely elkelt a 150 fős étteremben. De ahogy már jelezték, a többi vá­rosban sincs hely. Az érdeklő­45 milliárdos hitelpályázatot is. A megromlott cserearányok miatt jelentős tőkés hitelt vet­tünk fel, amit nem újabb hi­telből, hanem áruexportból sze­retnénk visszafizetni. Növelni kell tehát a konvertálható ex­port árualapot, s ezzel támo­gatjuk az ezt elősegítő fejlesz­téseket. Tulajdonképpen az egész ötéves terv hitelezéspo­litikája exportcentrikus. A terv a tőkés export 60 százalékos növelését írja elő, ezen belül a mezőgazdasági tőkés expor­tot 87 százalékkal kell növel­ni. A tervidőszak során 110 milliárdos hitelkontingens áll a Nemzeti Bank rendelkezésére, s ez az összeg — valamilyen formában — elsősorban az ex­portfejlesztésekhez kapcsolódik. E 45 milliárd forintot kifejezet­ten export árualap növelésére különítették el, amivel évi 7— 8 milliárdos nagyságrendben szabadon rendelkezik a bank. A pályázatot már tavaly nyá­ron meghirdették, minden vál­lalatvezető megkapta a leve­let. Sajnos, sokan el sem ol­vasták. Az élelmiszeriparból ugyan befutott 38 pályázat, de ennek felét el kellett utasítani, mivel zömmel 1980 után belépő nagy kapacitásokra kérték, holott ezt a hitelt három éven belüli meg­térülésre adják. A célja az, hogy a beruházás három éve alatt térüljön meg a nettó de­vizahozamból, hogy az ötötdik ötéves terv második felében le­gyen miből törleszteni tőkés tar­tozásainkat. Termelési hitel A mezőgazdaságban azon­ban kevés a pályázó, a mósfél- milliárdból eddig még csak 600 millió hitelt adott a bank. Ennek az az oka, hogy a me­zőgazdasági üzemek nem tud­nak eleget tenni a pályázati feltételeknek, mivel nem ők döntik el — mégcsak nem is a külkereskedelem —, hogy az előállított áru exportcikk lesz-e. Ezt a mezőgazdaság és a piac közé beékelődő nagy szerveze­tek — Gabona Tröszt, Húsipari dés részint azért is ilyen nagy, mert Finnországban, eddig még nem volt komplett vacsoraest, ahol magyar szakácsok által készített étel-specialitások, ma­gyaros teríték, na és persze magyar cigányzenekar várta volna a vendégeket. Meg az­tán a „sajtónk” is nagyon jó, szinte mindennap van valami cikk rólunk, nemcsak itt a he­lyi lapokban, de már a hel-. sinki újságokban is. — Kik gondoskodnak a ma­gyar napok sikeréről? — Két szakácsunk az Erzsé­bet és a Budapest Szálló mes- terszakócsai. Á zenekar veze­tője Lendvay Csócsi Jenő, akit Finnországban már jól ismer­nek, többször volt kinnt a Raj­kó zenekar prímásaként is. Ma­gyaros ruhában, magyaros ven­dégszeretettel fogadják a ven­dégeket, a magyar hostessek az est háziasszonyai. — Milyen finomságokkal vár­ják a vendégeket? — Előételként Gundel salá­tát, Hortobágyi húsos pala­csintát ajánlunk. Ezt követően Újházi tyúkhúslevest, gulyásle­vest. Paprikáscsirke, Bélszín Budapest módra, Borjúborda Bakonyi módra, Borjú Tokaji Tröszt Baromfiipar stb. — dön­tik el, mert sajnos a mezőgaz­daságban az áruforgalom rend­szere a begyűjtési idő óta nem változott meg. A mezőgazda­ság esetében a bank ezért el is tekint a pályázattól, itt közvetlenül a termelést hitele­zi meg. Nagyon sok olyan árut állít elő a mezőgazdaság, ami bárhol jól eladható. Ilyenek a vágómarha, a vágósertés, a vágójuh, a nyúl, a pulyka és liba, a búza, a kukorica, az olajos növények, a zöldség- és gyümölcs és még egy sor „ap­ró", de nagyon exportképes cikk, mint a méz, a gyógynö­vény, az éticsiga, a béka, a fácán stb. E termékek terme­lésére és részben feldolgozá­sára, illetve ezekben elért vár­ható exporttöbbletekre azonnal és szinte korlátlan mennyiség­ben vehetnek fel a mezőgaz­dasági üzemek beruházási hi­telt. A hitel folyósítása 15 millió forint erejéig a megyei bank igazgatóságok hatáskö­rébe tartozik. Az ezt megha­ladó hitelkérelmeket a Magyar Nemzeti Bank élelmiszergazda- sági hitel főigazgatóságához kell továbbítani. Az általános hitelezési ma­gatartásról szólva rámutatott — a hitelezés az eddiginél rugalmasabb lesz, de a hitel 1976-ban — tekintve a mező- gazdasági üzemek fejlesztési alapjának csökkenését —, a tavalyinál nagyobb részarány­nyal szerepel majd a fejlesz­tésben. A beruházási hitelek odaíté­lésénél az eddiginél is jobban érvényesül majd a szelektivi­tás elve. A hitelezés szempont­jából a konvertálható áruala­pok bővítése mellett előnyben részesülnek a meglévő állóesz­közök jobb kihasználását célzó, a termelés és feldolgozás fe­szültségeit mérséklő fejleszté­sek. A nem kötött ágazati hi­tel lehetőségéből elsősorban a gépvásárlási hitelkérelmeket elégíti ki a bank. Az állatte­nyésztési telepek benépesítésé­hez és egyéb célokra 3—5, sőt 8 éves forgóalap hitelt ad a bank. Ez utóbbit főként olyan esetekben, ha az üzemek be­ruházás nélkül bővítik termelő kapacitásukat. — Rné — módra (szőlővel,, vörösbor már­tással) szerepelnek az étren­den. Almásrétes és Gundel pa­lacsinta zárja a sort. A Bélszín Budapest módra a sláger itt Poriban. — Ezek szerint hamarosan kell ételben-italban utánpótlás­ról gondoskodni? — Talán nem, mert egy nagy MALÉV géppel már elő­re kiszállítottuk a gasztronó­miai hetekhez szükséges anya­gokat. Tizenkét nagy ládával hoztuk ki a fűzött cseresznye- paprikát, fokhagymát, őrölt paprikát borokat a teljes komplett éttermi berendezést és az ominózus nagybőgőt... Egyedül a nylon tasakos ré­teslapból kell majd újabb szál­lítmány. Különben a piacon és a boltokban nagyon sok min­dent meg tudunk majd venni, ha netalán elfogyna. — Milyen városok szerepel­nek még a kéthónapos prog­ramban? — Március 2-től Kemiben leszünk egy héten keresztül, in­nen Rovaniemibe megyünk. A város érdekessége, hogy az Északi-sarkkörön van. Utána Imatróba, Lappenrantába és vé­gül Helsinkibe várjuk finn ven­dégeinket. Varga Ágnes Ha a megyénkben nincs is villamos, de minden gépjármű- vezető közlekedik olyan város­ban és Budapesten, ahol alkal­mazni kell a sok vonatkozás­ban módosított villamosközleke­dés szabályait. Általános szabály, hogy sza­bad a villamossínen folyama­tosan haladni, ha a látási vi­szonyok nem akadályozzák a jármű vezetőjét a közeledő vil­lamos kellő távolságból való észlelésében. Ha egy villamos és egy személyautó azonos se­bességgel halad, a megállás­hoz a villamosnak sokkal na­gyobb távolságra van szüksé­ge, — tehát nagyobb a fék- távolsága. Ezért a vágányokra való ráhajtáskor ezt mindig fi­gyelembe kell venni a jármű­vezetőnek. A régi szabályozás­sal ellentétben, a bekanyarodó villamos hátrányban van a ve­le szemben egyenesen haladó járművel. Az alábbi irányváltoztatás esetében teljesen közömbös, hogy az egyik jármű villamos, így az egyenesen haladó © jelű jármű élvez előnyt. A villamos kötött pályája miatt nem tud eleget tenni a bekanyarodás előtti besorolás szabályainak. így előfordulhat olyan eset, hogy a villamos az úttest jobb széléről kanyarodik balra, vagy az úttest közepéről kanyarodik jobbra. Ezekben az esetekben a kanyarodó villa­mos keresztezi az addig vele párhuzamosan és egyenesen továbbhaladó járművek útját. Ebben az esetben a kanyarodó villamos köteles elsőbbséget adni. A villamos elsőbbséget élvez: a) egyenrangú útkeresztező­désben, ha balról érkezik, b) a körforgalmat keresztező villamos a többi járművel szem­ben. c) útszűkületben, ha egymás­sal szembe közlekedő járművek egyike villamos (függetlenül at­tól, hogy a szemben haladó járművek közül melyik halad egyenesen és melyik változtat irányt. A járműveknek tilos: A villamospályáin való hossz­irányú haladásra vonatkozik az az eset amikor a villamosvágá­nyok az úttest közepén vannak elhelyezve, járművel az ellenke­ző irányú — tehát a baloldali vágányra ráhajtani nem sza­bad. Egyáltalán nem szabad a villamos sínre ráhajtani hossz irányban (bekanyarodás, meg­fordulás kivételével), ha az út­test párhuzamos közlekedésre alkalmas és felfestették az út­burkolati jeleket. Ilyen esetben nemcsak az ellenkező, hanem az azonos irányú villamosforga­lom részére szolgáló vágányok­ra sem szabad ráhajtani. Elakadást jelző háromszög 1973. január 1-én lépett ha­tályba az MSZ 18340—72 szá­mú elakadást jelző egyenlő ol­dalú háromszög előírása. (4. ábra). VOR 06 saajéuvf (ma*. ay-9. A vtäeös / \ «UnvteszAv. ./a\ s#v f A\\ VÖRÖS //\\\ ptx,OR '4 5 cm / i V \\\ ÜRES IX_______________U r*— 50 Cm (4. ábra) A) A 0,5 cm vörös szegély nem leihet fényvisszaverő és nem lehet fluoreszkáló. B) Fényvisszaverő (optikai egység), belsejébe víz nem ha­tolhat be, színezett vörös anyag, bál kell készíteni. C) Fluoreszkáló anyag: olyan anyag amely a természetes nappali fénnyel gerjesztve, akár tömegében, akár felületén fluoreszkál. A háromszög alsó szélének a talajtól való távolsága 30 cm-nél nem lehet nagyobb. Állványa egyenetlen úttesten is tegye lehetővé a megfelelő fel­állítását. Sem a háromszögnek sem a tokjának nem lehetnek éles szélei, vagy csúcsai. Litványi Tibor Repülőgéppel vitték az alapanyagot Magyar ételek sikere Finnországban Telefoninterjú Poriból

Next

/
Oldalképek
Tartalom