Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-02 / 61. szám
e Dunántúli napló 1976. március 2., kedd Gyors megtérülés, exportcentrikusság Hitelpolitikai irányelvek az élelmiszergazdaságban A mezőgazdaságban kevés a pályázó Villamos és elakadást jelző háromszög A DN KRESZ-iskolája Befejező rész Tessék befáradni A televízió betessékel bennünket a művészetek világába, nemegyszer azzal a buzgó, látható szándékkal, hogy közös kincsünkké tegyen olyan értékeket, amelyek csak keveseknek hozzáférhetőek, vagy feltehetően még kevesek köztulajdona. A megvalósításon lehet vitatkozni, a szándékon nem. A Gilgamest, az ókori hőst és kalandjait a tévé a legjobb szándékokkal állította elénk. A műsorújságban Rajnai András, a televízióra alkalmazó és rendező mintegy hitvallásként nyilatkozta : „A sokezer évvel ezelőtt megfogalmazott, szájról szájra adott történet képsorait eleveníti meg a film, igen-igen kevés szöveggel, a makacsul kutatott újszerű televíziós lehetőségek alkalmazásával.” A néző ebben a tudatos programban joggal kifogásolhatja az „igen-igen kevés szöveg" pasz- szusát, különösen, ha végignézte a filmet és az eredeti szövegrészeknél érezte, hogyan forrósul föl maga a látvány is, a makett-városok, a kicsire sikerült óriások, a kicsire sikerült alvilág és a többi. A sumér-ak- kád eposz képsorai valamiképpen egy eredettől és időtől némiképp független mese képévé álltak össze, ami nem is lenne baj, ha a mese-képek és a veretes, örökidejű verssorok új harmóniát tudtak volna teremteni. Hihetetlen nehéz persze megjeleníteni egy skorpió-embert, a halál tengerét, Istár istennőt, vagy például Enkidut, hogy el is higgyük, Gilgamest milyen mélyen megrázta Enkidu halála. Olykor azért beférkőzhetett volna ebbe a mesevilágba az ember is, füvek és friss kenyér illata, friss víz és patyolat ing, mindaz, ami a Gilga- mes-eposzt is oly közel hozza többezer év távolságából. * Másképp, máshová szólt az invitálás csütörtökön késő este. A Művészeti Magazin ezúttal a Fészek Klubba szándékozott bevezetni a nézőt. Olyan alap- gondolattól vezérelve, hogy farsang lévén, arcok és maszkok mutatkozzanak meg, erről vitatkozzanak, nyilatkozzanak írók, művészek. A dolog azonban „nem jött össze”. Annak ellenére, hogy a műsor szerkesztője, D. Fehér Zsuzsa hosszasan fejtegette a műsor alap- gondolatát, szándékát, mégpedig benne a műsorban, mint interjúalany, ami nemcsak furcsa volt, de érthetetlen is. A maszkokról készített kis összeállításról ezért nem sokat lehetett megtudni, ilymódon a műsor egyik — máskor többnyire érvényesülő - célja, az ismeret- terjesztés már itt csorbát szenvedett. Arcról és álarcról próbálta, szinte verejtékezve, faggatni a meghívottakat az eleinte teljesen néptelennek tűnő klubban Rapcsányi László, nem rajta múlt, hogy annyi mindenről szó esett, de az alapgondolat csak nem akart kikerekedni. Pedig még jelmeztervező is előfordult a műsorban. Az ő — Mialkovszky Erzsébet — különben érdekes fejtegetései éppen úgy nem tudtak felelni az erőszakosan fölállított alapkérdésre, mint ahogy - a különben szintén érdektes — betét, Rodolfo kártyái is olyanok voltak, mint csizma az asztalon. A képkiállítás képei névtelenül és a szemünk elől elkapkodva futottak ki a semmibe. Később „benépesült” a klub, s ekkor már világossá vált, hogy lényegében arról van szó: a Fészekbe a művészek kikapcsolódni jönnek, tehát levetik az álarcot. Sokkal jobb lett volna, ha a farsangi aktualizálás helyett csak úgy egyszerűen elvitt volna bennünket a tévé a Fészek Klubba, csak azt mondta volna, tessék befáradni, körülnézni és legfeljebb utána, saját fejüket használva eltöprengeni azon, hogy igen, a művész is ember, s az álarc, amit többnyire visel, nemcsak egy célt szolgálhat. Hallama Erzsébet Az általános hitelpolitikai irányelveknek, az ötödik ötíves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalásitását kell elősegíteniük. Ez az alapelv szabja meg a bankszervek hitelezési feladatait az élelmiszergazdaságban is. Melyek ezek a feladatok, hogy érvényesülnek a hitelpolitikai irányelvek az élelmiszergazdaságban 1976-ban, s az azt követő időszakban? E kérdésekről tájékoztatta az agrárpolitikai újságírókat dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. jó döntések A negyedik ötéves terv időszakában a mezőgazdaságban példás, sőt, szigorú hitelezési rend érvényesült. A beruházási terv tízmilliárdos túlteljesítése nem rontotta az egyensúlyt, mert a mezőgazdasági termelés ezt ellensúlyozta. Az energiaválság kezdetéig a mező- gazdaság fajlagos támogatása csökkent, míg más népgazdasági ágaké nőtt. A döntések meghozásánál a szövetkezeti szektorban — ellentétben a vállalatokkal — óriási fegyelmező erő volt a húsz százalékos kockázatvállalás, melyet az egész tagság viselt. A 2000 termelőszövetkezetből a rossz döntések miatt 30—40 lett a deficites, az összeg országosan csak 500 millió volt, ami elenyésző más ágazatok veszteségeihez képest. A központi irányítás és a vállalati önállóság értelmezéséről szólva rámutatott: nem szabad növelni az igazgatási típusú beavatkozásokat. Hogy a vállalati kezdeményező képesség fennmaradhasson, az az ötödik ötéves terv során létkérdésünkké vált. A mezőgazdasági üzemekben jobbnál jobb ötletek születnek, mégsem jelentkeznek fejlesztési hitelekért, hogy azokat megvalósítsák. Ennek nem gazdasági okai vannak. Biztonságérzet kell, s akkor lesz kockázatvállalás a bátorság. A vállalkozó szellemet igényli most a társadalom a tervben kitűzött célok teljesítéséért. Ezért hirdette meg a bank a Szegény nagybőgős, majdnem elsírta magát, amikor meglátta repedt, szakadt bőgőjét, a megnyitó előtti napon. Mit lehetett tenni? Gyorsan keresni egy hangszerspecialistót, a finnországi Poriban —, mert ott történt a napokban ez az eset. Magyar gasztronómiai hetek, jobban mondva hónapok kezdődtek február 18-án Finnországban. A magyaros ízekről, hangulatról a Hunqária Szálloda és Étterem Vállalat tíz fős „stábja” gondoskodik, a pécsi Nádor Szálló igazgatójának, Varga Csabának a vezetésével. Némi bonyodalom után sikerült telefonösszeköttetést teremteni Porival, így már most beszámolhatunk a magyar hetek eddigi sikeréről. — A nyolcvanezer lakosú Poriban kezdtük gasztronómiai bemutatónkat, egy nagyon híres szállodában — mondta Varga Csaba. — Az 1500-as évek közepén egy svéd herceg, Julianna Herttua alapította ezt a várost és a szálloda az ő nevét viseli. Két héttel előre már minden hely elkelt a 150 fős étteremben. De ahogy már jelezték, a többi városban sincs hely. Az érdeklő45 milliárdos hitelpályázatot is. A megromlott cserearányok miatt jelentős tőkés hitelt vettünk fel, amit nem újabb hitelből, hanem áruexportból szeretnénk visszafizetni. Növelni kell tehát a konvertálható export árualapot, s ezzel támogatjuk az ezt elősegítő fejlesztéseket. Tulajdonképpen az egész ötéves terv hitelezéspolitikája exportcentrikus. A terv a tőkés export 60 százalékos növelését írja elő, ezen belül a mezőgazdasági tőkés exportot 87 százalékkal kell növelni. A tervidőszak során 110 milliárdos hitelkontingens áll a Nemzeti Bank rendelkezésére, s ez az összeg — valamilyen formában — elsősorban az exportfejlesztésekhez kapcsolódik. E 45 milliárd forintot kifejezetten export árualap növelésére különítették el, amivel évi 7— 8 milliárdos nagyságrendben szabadon rendelkezik a bank. A pályázatot már tavaly nyáron meghirdették, minden vállalatvezető megkapta a levelet. Sajnos, sokan el sem olvasták. Az élelmiszeriparból ugyan befutott 38 pályázat, de ennek felét el kellett utasítani, mivel zömmel 1980 után belépő nagy kapacitásokra kérték, holott ezt a hitelt három éven belüli megtérülésre adják. A célja az, hogy a beruházás három éve alatt térüljön meg a nettó devizahozamból, hogy az ötötdik ötéves terv második felében legyen miből törleszteni tőkés tartozásainkat. Termelési hitel A mezőgazdaságban azonban kevés a pályázó, a mósfél- milliárdból eddig még csak 600 millió hitelt adott a bank. Ennek az az oka, hogy a mezőgazdasági üzemek nem tudnak eleget tenni a pályázati feltételeknek, mivel nem ők döntik el — mégcsak nem is a külkereskedelem —, hogy az előállított áru exportcikk lesz-e. Ezt a mezőgazdaság és a piac közé beékelődő nagy szervezetek — Gabona Tröszt, Húsipari dés részint azért is ilyen nagy, mert Finnországban, eddig még nem volt komplett vacsoraest, ahol magyar szakácsok által készített étel-specialitások, magyaros teríték, na és persze magyar cigányzenekar várta volna a vendégeket. Meg aztán a „sajtónk” is nagyon jó, szinte mindennap van valami cikk rólunk, nemcsak itt a helyi lapokban, de már a hel-. sinki újságokban is. — Kik gondoskodnak a magyar napok sikeréről? — Két szakácsunk az Erzsébet és a Budapest Szálló mes- terszakócsai. Á zenekar vezetője Lendvay Csócsi Jenő, akit Finnországban már jól ismernek, többször volt kinnt a Rajkó zenekar prímásaként is. Magyaros ruhában, magyaros vendégszeretettel fogadják a vendégeket, a magyar hostessek az est háziasszonyai. — Milyen finomságokkal várják a vendégeket? — Előételként Gundel salátát, Hortobágyi húsos palacsintát ajánlunk. Ezt követően Újházi tyúkhúslevest, gulyáslevest. Paprikáscsirke, Bélszín Budapest módra, Borjúborda Bakonyi módra, Borjú Tokaji Tröszt Baromfiipar stb. — döntik el, mert sajnos a mezőgazdaságban az áruforgalom rendszere a begyűjtési idő óta nem változott meg. A mezőgazdaság esetében a bank ezért el is tekint a pályázattól, itt közvetlenül a termelést hitelezi meg. Nagyon sok olyan árut állít elő a mezőgazdaság, ami bárhol jól eladható. Ilyenek a vágómarha, a vágósertés, a vágójuh, a nyúl, a pulyka és liba, a búza, a kukorica, az olajos növények, a zöldség- és gyümölcs és még egy sor „apró", de nagyon exportképes cikk, mint a méz, a gyógynövény, az éticsiga, a béka, a fácán stb. E termékek termelésére és részben feldolgozására, illetve ezekben elért várható exporttöbbletekre azonnal és szinte korlátlan mennyiségben vehetnek fel a mezőgazdasági üzemek beruházási hitelt. A hitel folyósítása 15 millió forint erejéig a megyei bank igazgatóságok hatáskörébe tartozik. Az ezt meghaladó hitelkérelmeket a Magyar Nemzeti Bank élelmiszergazda- sági hitel főigazgatóságához kell továbbítani. Az általános hitelezési magatartásról szólva rámutatott — a hitelezés az eddiginél rugalmasabb lesz, de a hitel 1976-ban — tekintve a mező- gazdasági üzemek fejlesztési alapjának csökkenését —, a tavalyinál nagyobb részaránynyal szerepel majd a fejlesztésben. A beruházási hitelek odaítélésénél az eddiginél is jobban érvényesül majd a szelektivitás elve. A hitelezés szempontjából a konvertálható árualapok bővítése mellett előnyben részesülnek a meglévő állóeszközök jobb kihasználását célzó, a termelés és feldolgozás feszültségeit mérséklő fejlesztések. A nem kötött ágazati hitel lehetőségéből elsősorban a gépvásárlási hitelkérelmeket elégíti ki a bank. Az állattenyésztési telepek benépesítéséhez és egyéb célokra 3—5, sőt 8 éves forgóalap hitelt ad a bank. Ez utóbbit főként olyan esetekben, ha az üzemek beruházás nélkül bővítik termelő kapacitásukat. — Rné — módra (szőlővel,, vörösbor mártással) szerepelnek az étrenden. Almásrétes és Gundel palacsinta zárja a sort. A Bélszín Budapest módra a sláger itt Poriban. — Ezek szerint hamarosan kell ételben-italban utánpótlásról gondoskodni? — Talán nem, mert egy nagy MALÉV géppel már előre kiszállítottuk a gasztronómiai hetekhez szükséges anyagokat. Tizenkét nagy ládával hoztuk ki a fűzött cseresznye- paprikát, fokhagymát, őrölt paprikát borokat a teljes komplett éttermi berendezést és az ominózus nagybőgőt... Egyedül a nylon tasakos réteslapból kell majd újabb szállítmány. Különben a piacon és a boltokban nagyon sok mindent meg tudunk majd venni, ha netalán elfogyna. — Milyen városok szerepelnek még a kéthónapos programban? — Március 2-től Kemiben leszünk egy héten keresztül, innen Rovaniemibe megyünk. A város érdekessége, hogy az Északi-sarkkörön van. Utána Imatróba, Lappenrantába és végül Helsinkibe várjuk finn vendégeinket. Varga Ágnes Ha a megyénkben nincs is villamos, de minden gépjármű- vezető közlekedik olyan városban és Budapesten, ahol alkalmazni kell a sok vonatkozásban módosított villamosközlekedés szabályait. Általános szabály, hogy szabad a villamossínen folyamatosan haladni, ha a látási viszonyok nem akadályozzák a jármű vezetőjét a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében. Ha egy villamos és egy személyautó azonos sebességgel halad, a megálláshoz a villamosnak sokkal nagyobb távolságra van szüksége, — tehát nagyobb a fék- távolsága. Ezért a vágányokra való ráhajtáskor ezt mindig figyelembe kell venni a járművezetőnek. A régi szabályozással ellentétben, a bekanyarodó villamos hátrányban van a vele szemben egyenesen haladó járművel. Az alábbi irányváltoztatás esetében teljesen közömbös, hogy az egyik jármű villamos, így az egyenesen haladó © jelű jármű élvez előnyt. A villamos kötött pályája miatt nem tud eleget tenni a bekanyarodás előtti besorolás szabályainak. így előfordulhat olyan eset, hogy a villamos az úttest jobb széléről kanyarodik balra, vagy az úttest közepéről kanyarodik jobbra. Ezekben az esetekben a kanyarodó villamos keresztezi az addig vele párhuzamosan és egyenesen továbbhaladó járművek útját. Ebben az esetben a kanyarodó villamos köteles elsőbbséget adni. A villamos elsőbbséget élvez: a) egyenrangú útkereszteződésben, ha balról érkezik, b) a körforgalmat keresztező villamos a többi járművel szemben. c) útszűkületben, ha egymással szembe közlekedő járművek egyike villamos (függetlenül attól, hogy a szemben haladó járművek közül melyik halad egyenesen és melyik változtat irányt. A járműveknek tilos: A villamospályáin való hosszirányú haladásra vonatkozik az az eset amikor a villamosvágányok az úttest közepén vannak elhelyezve, járművel az ellenkező irányú — tehát a baloldali vágányra ráhajtani nem szabad. Egyáltalán nem szabad a villamos sínre ráhajtani hossz irányban (bekanyarodás, megfordulás kivételével), ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és felfestették az útburkolati jeleket. Ilyen esetben nemcsak az ellenkező, hanem az azonos irányú villamosforgalom részére szolgáló vágányokra sem szabad ráhajtani. Elakadást jelző háromszög 1973. január 1-én lépett hatályba az MSZ 18340—72 számú elakadást jelző egyenlő oldalú háromszög előírása. (4. ábra). VOR 06 saajéuvf (ma*. ay-9. A vtäeös / \ «UnvteszAv. ./a\ s#v f A\\ VÖRÖS //\\\ ptx,OR '4 5 cm / i V \\\ ÜRES IX_______________U r*— 50 Cm (4. ábra) A) A 0,5 cm vörös szegély nem leihet fényvisszaverő és nem lehet fluoreszkáló. B) Fényvisszaverő (optikai egység), belsejébe víz nem hatolhat be, színezett vörös anyag, bál kell készíteni. C) Fluoreszkáló anyag: olyan anyag amely a természetes nappali fénnyel gerjesztve, akár tömegében, akár felületén fluoreszkál. A háromszög alsó szélének a talajtól való távolsága 30 cm-nél nem lehet nagyobb. Állványa egyenetlen úttesten is tegye lehetővé a megfelelő felállítását. Sem a háromszögnek sem a tokjának nem lehetnek éles szélei, vagy csúcsai. Litványi Tibor Repülőgéppel vitték az alapanyagot Magyar ételek sikere Finnországban Telefoninterjú Poriból
