Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-02 / 61. szám

2 Dunántúlt napló 1976. március 2., kedd Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa 1 Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fö irányai Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió M inisztertanácsa elnökének beszámolója (Folytatás az t. oldalról.) Küldött Elvtársak! Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A terve­zet a párt gazdasági és szo­ciális politikájával összhang­ban kifejti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa hazánk­ban történő további építésének progra mját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év tel­jes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kije­lölt politikai irányvonal tudo­mányos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. To­vább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együtt­működése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti még szilárdabbakká vál­tak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tag­államaihoz: Bulgáriához, Cseh­szlovákiához, Kubához, Lengyel- országhoz, Magyarországhoz, Mongóliához, a Német Demok­ratikus Köztársasághoz és Ro­mániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztá,- sasághoz, a Vietnami Demok­ratikus Köztársasághoz, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­sasághoz fűződő barátság szá­lai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriá­si jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke­program alaptételeinek sikeres valóraváltása. Hála a Szovjet­unió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes bé­keszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban el­mélyül a feszültség enyhülésé­nek folyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Közpon­ti Bizottság és a Politikai Bi­zottság, élén korunk kiemelke­dő politikai személyiségével', Leonyid lljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxistó'—le­ninista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatos­sággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres meg­valósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Központi Bizottságának „A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fő irányairól” címmel megtár­gyalásra a kongresszus elé ter­jesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszerveze­tekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. A dolgozók kinyil­vánították a párt és a nép kö­zös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagy­fokú érdekeltségüket. I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fej­lődésének fő gazdasági ered­ményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szo­cialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki hala­dás. Az ipari termelés, a beru­házások és a népjólét emelé­sét szolgáló új intézkedések­hez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mér­tékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének leg­jobb ötéves terve. A szovjet társadalom előre­haladt a kommunizmus anya­gi-műszaki alapjai létrehozásá­nak útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredménye­ként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. A Központi Bizottság beszá­molójában Leonyid Brezsnyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozpa­rasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyes­lése közepettetolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés ered­ményeit legteljesebben az or­szág nemzeti jövedelme jel­lemzi, amely a közfogyasztás­nak és a nemzeti vagyon nö­velésének forrósa. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a Vili. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalé­kát fogyasztásra, a többit pe­dig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azo­kat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, isko­lák, kórházak, kulturális-okta­tási intézmények, sportlétesít­mények, a kommunális és szol­gáltató üzemek építésére for­dítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljai­ra. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 év­ben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom több­ször is a fogyasztás minőségi­leg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szi­lárd állami kiskereskedelmi ár­szintje mellett. Gyorsabban nö­vekedett a hús-, a húskészít­mények, a tojás és más ter­mékek értékesítése, a lakos­ság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hét­szer többet, mint 1970-ben. 1971—75-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete el­éri az 544 millió négyzetmé­tert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszo­nyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásá­ban az „egy családnak egy lakást" elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben ösz- szesen felépített lakások alap­területe meghaladja a kétmil­liárd négyzetmétert Ilyen mér­tékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tar­talmaz, amelyek a munka és életkörülmények, az oktatás, or­vosi ellátás és környezetvéde % lem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegé­ben áttértünk a fiatalok általá­nos középiskolai tankötelezett­ségére. A szociális program megva­lósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal nö­vekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányel­veinek. A nehézipari termelés volu­mene tekintetében túlteljesítet­tük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapevető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 miillió tonna kő­olajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna sze­net, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtő­anyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében vé­ve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag szállítások­kal kapcsolatos szerződéses kö­telezettségeket. 1975-ben 114 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát ter­meltek. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal növelte teljes terme­lését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgaz­dasági gépek gyártása 78 szá­zalékkal, az automatikai műsze­rek és eszközök gyártása 1,9- szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari lé­tesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal a' háztartási, kul­turális, jóléti és tartós fogyasz­tási cikkeké 1,6-szeresére növe­kedett. Az utóbbi öt évben követke­zetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszútávú komplex program megvalósítá­sán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egy­negyedét A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazda­ság 1 millió 700 ezer traktort 449 ezer kombájnt 1 mill'ió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfel­áldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos idjőjárási viszonyai el­lenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés át­lagos évi volumenét a nyolca­dik ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával KS/D. NAPLÓ TELEFOTO Alekszej Koszigin miniszterelnök az SZKP kongresszusán nagy be­szédben ismertette a szovjet népgazdaság helyzetét. növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgya­pot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egé­szében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött fel­adatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élefmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocia­lista átszervezésében legfonto­sabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosí­tás”. A XXIV. pártkongresszus ál­tal megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az or­szág termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilen­cedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-mű­szaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi mun­ka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája meg­takarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszak­ban tovább fejlődött a közle­kedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szol­gáltatási fajtákkal való ellá­tása. Az elmúlt időszakban azon­ban nem sikerült teljes mérték­ben megoldani számos prob­lémát, megszüntetni a népgaz­daság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a be­ruházásokra. A gazdasági kérdések meg­oldásában gyakran tapasztal­ható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelen­legi üteme. Számos tudomá­nyos intézmény teljesítménye nem megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tenden­ciák megerősítését és fejlesz­tését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szov­jetunió előbbre lépett a fej­lett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. II. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv felada­tait meghatározta „A Szovjet­unió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irá­nyai" című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett ter­vezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvaló­sítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális szín­vonala emelését célzó irány­vonalát a társadalmi termelés dinamlcus és arányos fejleszté­se, hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka terme­lékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ága­zatában a munka minőségé­nek minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új sza­kasz a pártnak a társadalmi­gazdasági fejlesztés, a kom­munizmus anyagi-műszaki bá­zisa építése területén követett hosszútávú irányvonala megva­lósításában, amelyre a kibon­takozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a ter­melés intenzitásának a tudo­mányos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékos­sági rendszer alapján történő elmélyítése. A népgazdasági tervek elő­irányozzák a szocialista gazda­sági integráció további elmélyí­tését, a nemzetközi munkameg­osztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. Rendszerünk, szocialista tár­sadalmunk humanizmusa min­denkor, még a legnehezebb időkben is szembeötlően meg­nyilvánul a munkakörülmények­ről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A tize­dik ötéves terv is nagyszabású szociális intézkedéseket irányoz, elő e téren. A X. ötéves terv éveiben to­vább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az iroda­lom, erősödni fog a kulturális intézmények anyagi bázisa. A fő irányok tervezete előirá­nyozza a termelés méreteinek további növelését és a kellő ki­egyensúlyozottságot a népgaz­daság fejlesztésében. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére kitű­zött feladatokat, és gondoskod­junk az egész gazdaság dina­mikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a ter­melés gyors növekedése szüksé­ges a termelési eszközök: a munkaeszközök, a vegyi anya­gok, a fűtőanyagok, a fémek előállításában. Ennek megfele­lően a nehézipari termelés nö­vekedési előirányzata 38—42 százalék. A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt, — mint Leonyid lljics iBrezsnyev a decemberi plénumon megálla­pította —, hogy csökken a fi­gyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető legna­gyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyor­sabban nő majd a felhalmozá­si alapnál, és 1980-ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975- höz képest. A gazdaság kiegyensúlyozott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való meg­nyugtató ellátottsága. A Szov­jetunió igen nagy, gyakran pá­ratlanul értékes nyersanyag-le­lőhelyekkel rendelkezik. A nép­gazdaság dinamikus növekedé­se azonban a különböző ásvá­nyi nyersanyagok iránti keres­let gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irányoz­ni az ásványvagyon-feltárásá- nak a kitermeléshez képest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben a munka­erőtartalékok ésszerű felhaszná­lása. Egyebek közt figyelembe kell venni továbbá, hogy a 80- as években csökkenni fog a munkaerőtartalékok természe­tes gyarapodása. Ilymódon az ország mai, va­lamint hosszútávú fejlődésének érdekei megkövetelik a terme­lés sokoldalú intenzifikálását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka ter­melékenységének növelését, amelyek a termelés hatékony­sága és a lakosság életszínvo­nala emelésének döntő ténye­zői. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a nép­gazdaság intenzív fejlesztésé­nek megoldásában fontos sze­repet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés inten- rifikálásának meggyorsítása ér­dekében tervgazdálkodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika al­kalmazását, amellyel el kell ér­ni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. A tudományos-műszaki ha­ladás olyan irányai közül, ame­lyek különleges szerepet tölte­nek be a X. ötéves tervben és meghatározzák a gazdaság fej­lődésének hosszútávú perspek­tíváit, ki lehet emelni: A munkaeszközök termelésé­ben — munkaigényes termelé­si folyamatok gépesítését és automatizálását, mindenekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy szómban nehéz fizikai munkát végeznek, vala­mint a földalatti és az egész­ségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban: A technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, progresszív technoló-, gia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli kohászat, az orsó nélküli fonás és a ve­télő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesztését, omely a lehető legnagyobb (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom