Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-02 / 61. szám
2 Dunántúlt napló 1976. március 2., kedd Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa 1 Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fö irányai Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió M inisztertanácsa elnökének beszámolója (Folytatás az t. oldalról.) Küldött Elvtársak! Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt gazdasági és szociális politikájával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa hazánkban történő további építésének progra mját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához, Lengyel- országhoz, Magyarországhoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köztársasághoz és Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztá,- sasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barátság szálai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóraváltása. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai személyiségével', Leonyid lljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxistó'—leninista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Központi Bizottságának „A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fő irányairól” címmel megtárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. A dolgozók kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. A Központi Bizottság beszámolójában Leonyid Brezsnyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyeslése közepettetolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrósa. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a Vili. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. 1971—75-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy lakást" elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben ösz- szesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvéde % lem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapevető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 miillió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 114 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 78 százalékkal, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9- szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal a' háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszútávú komplex program megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort 449 ezer kombájnt 1 mill'ió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos idjőjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával KS/D. NAPLÓ TELEFOTO Alekszej Koszigin miniszterelnök az SZKP kongresszusán nagy beszédben ismertette a szovjet népgazdaság helyzetét. növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élefmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás”. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Számos tudományos intézmény teljesítménye nem megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. II. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta „A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányai" című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamlcus és arányos fejlesztése, hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmigazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszútávú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehezebb időkben is szembeötlően megnyilvánul a munkakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A tizedik ötéves terv is nagyszabású szociális intézkedéseket irányoz, elő e téren. A X. ötéves terv éveiben tovább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturális intézmények anyagi bázisa. A fő irányok tervezete előirányozza a termelés méreteinek további növelését és a kellő kiegyensúlyozottságot a népgazdaság fejlesztésében. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére kitűzött feladatokat, és gondoskodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyors növekedése szükséges a termelési eszközök: a munkaeszközök, a vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek előállításában. Ennek megfelelően a nehézipari termelés növekedési előirányzata 38—42 százalék. A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt, — mint Leonyid lljics iBrezsnyev a decemberi plénumon megállapította —, hogy csökken a figyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a felhalmozási alapnál, és 1980-ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975- höz képest. A gazdaság kiegyensúlyozott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsága. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul értékes nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság dinamikus növekedése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irányozni az ásványvagyon-feltárásá- nak a kitermeléshez képest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben a munkaerőtartalékok ésszerű felhasználása. Egyebek közt figyelembe kell venni továbbá, hogy a 80- as években csökkenni fog a munkaerőtartalékok természetes gyarapodása. Ilymódon az ország mai, valamint hosszútávú fejlődésének érdekei megkövetelik a termelés sokoldalú intenzifikálását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka termelékenységének növelését, amelyek a termelés hatékonysága és a lakosság életszínvonala emelésének döntő tényezői. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a népgazdaság intenzív fejlesztésének megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés inten- rifikálásának meggyorsítása érdekében tervgazdálkodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. A tudományos-műszaki haladás olyan irányai közül, amelyek különleges szerepet töltenek be a X. ötéves tervben és meghatározzák a gazdaság fejlődésének hosszútávú perspektíváit, ki lehet emelni: A munkaeszközök termelésében — munkaigényes termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, mindenekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy szómban nehéz fizikai munkát végeznek, valamint a földalatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban: A technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, progresszív technoló-, gia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli kohászat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesztését, omely a lehető legnagyobb (Folytatás a 3. oldalon.)
