Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-02 / 61. szám
1976. március 2., kedd DunantQil napló 3 Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) mértékben megtakarítja az elsődleges nyersanyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosítja a környezet védelmét; az energetikában — a villamos atomenergetika gyorsított fejlesztését, vízierőművek és olcsó szenet használó hőerőművek építését; az anyagok termelésében — a minőségi acélok termelésének növelését, az alimínium, a titán, a polimerek részarányának növelését a szerkezeti anyagok Termelésében; az előre meghatározott sajátosságokkal rendelkező szintetikus anyagok termelését. A már alkalmazott technológiai folyamatok tökéletesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Tudósaink erőfeszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irányított termonukleáris reakció és a szupervezetés. A társadalmi termelés hatékonysága nemcsak tudományos-műszaki, vagy termelésigazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelenlegi körülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommunizmus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óv- nok minden egyes púd fémet és gabonát, gondoskodnak a munka termelékenységének növeléséről. A X. ötéves tervben megvalósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének minden egyes rubeljére jutó termelés, másszóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglévő állóalapokból származó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből két-két és fél millió család számára lehetne lakást építeni. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az egész népgazdaságban a termelékenységet az 1971 — 75-ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenértékű. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen megjavítsuk a munkaszervezést, kiküszöböljük a munkaidő veszteségeket, növeljük a termelési fegyelmet. A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének módjait. Az új ötéves tervben a tervezési szervek, minisztériumok és főhatóságok, a gazdaság- tudomány feladata az, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére törekedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Kitartóan kell keresni az olyan mutatókat, amelyek fokozzák a tervnek a termelés műszaki színvonala és a termékminőség emelésére, a munkatermelékenység növekedési ütemének meggyorsítására, az állóalapoK, az anyag- és pénzügygi erőforrások gazdaságosabb kihasználására való hatását. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi termelés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez nálunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos-műszaki problémák megoldására vonatkozó konkrét programokat. A Tudományos és Műszaki Állami Bizottságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományos-műszaki, gazdasági és társadalmi problémákra vonatkozó komplex programok kidolgozásának. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának a X. ötéves tervben a komplex programok kidolgozását a népgazdasági terv ágazati és területi megoszlásával összhangban kieM megvalósítania. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének programját, a kézi és nehéz fizikai munka gépesítésének programját, a nagy területi- termelési komplexumok kialakítására vonatkozó programokat. Már jelentős részben elvégeztük az új ötéves terv összeállításának előkészítését. Jóváhagytuk az 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A tervhatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rövi- debb idő alatt állítsák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a népgazdasági tervek tervezetei hosz- szadalmas összeállításának gyakorlatát. A X. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítási sémáit. Ezekben az ágazatokban megkezdődött a termelői és ipari egyesülések létrehozása. Az egyesülések minőségileg új jelenséget képviselnek az ipari termelés irányításában. Nem a vállalatok mechanikus egyesüléséről, hanem egységes termelési gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudomány és a termelés, magas szívonalon a szakosodás és a kooperáció. A mezőgazdaságban széles körben fejlesztik a gazdaságközi kooperációt és az agrár-ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük szabályozására megfelelő javaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülések létrehozása, az építési-szerelési szervezetek növelése, a mezőgazdaságban kialakítandó gazdaságközi kooperáció és agráripari integráció megfelel a gazdaságfejlesztés jelenlegi szakasza sajátosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új feladatok figyelembe vételével tökéletesíteni fogjuk a gazdasági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egyesülések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének növelését, mint az eszközlekötési járulék és más költség- vetési befizetések, a nyereség elosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami másfélszerese a VIlM. ötéves tervének. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió állami költségvetésének bevételi bázisát, javította szerkezetét, más részről pedig erősítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések tevékenysége pénzügyi eredményeinek javulására. A vállalatok és egyesülések nyereségének és más forrásainak terhére több mint száz milliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés feileszté- sére és műszaki megújítására, prémiumok és jutalmak kifizetésére, a dolgozók szociális- és életfeltételeinek javítására fordították. A X. ötéves tervben ezekre a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk als kalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermékekért, illetve befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben Idelil elősegíteniük a munka termelékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését, a meglevő berendezések kihasználásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag-, és anyagtakarékosságot, a termékek minőségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforgalom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságáról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kezdeményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállalkozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az új tudományos- és műszáki! megoldások, a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország export-potenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérAz ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, strukturális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, illetve emelésének programját. Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az „A" csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek gépiparunk néhány ága előtt állnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reaktorok gyártása mellett megkezdik az 1500 megawattos dés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföldi piacok különleges követelményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez elősegíthetné, hogy külkereskedelmünk jövedelmezőbb legyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén legfontosabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisam' elősegítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen a szovjet embereknek a legkülönbözőbb árucikk igényei teljesebb kielégítésének, megfeleljen továbbá az állami tervben lefektetett gazdasági stratégiának. Erre nemcsak a központi tervező és külkereskedelmi szerveknek, hanem minden más minisztériumnak és hatóságnak is állandóan figyelmet kell fordítania. Ezek a külgazdasági kérdések megoldásánál kötelesek szem előtt tartani az összgazdasági hatékonyság kritériumait. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes országgal fejlesztjük külkereskedelmi kapcsolatainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük, A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komlex programja a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, amelyet a KGST először 1975 nyarán fogadott el1, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszíreaktorokkal működő atomenergia blokkok komplex berendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üzemei 500, 800, valamint 1000—1200 megawattos turbinákat és generátorokat, valamint 250 megawattos gőz- és qáz berendezéseket fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a „Kolosz”, a „Nyiva", valamint a ..Szibirjak" típusú gabonakombájnok gyártását, amelyeknek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indították be, és amelyek termelékenysége másfélszer-két- szer nagyobb, mint a korábbi gyártmányoké. Intézkedéseket foganatosítottak, hogy tovább növeljék a gépek megbízhatóságát, élettartamát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati berendezések gyártása. Erre a célra, 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A nehézgépgyártás fejlesztése lehetővé teszi belső szükségleteink kielégítését, s külföldi szállítási kötelezettségeink teljesítését. tűsekkel lehet megoldani, hosz- szútávú komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. A testvéri szocialista országokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszútávú gazdasági együttműködési meg- áílaoodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk qaz- dasáai önállóságuk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tőkés országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsáqi és eqyüttműkö- dési értekezlet záróokmányában rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagyvolumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszereléséről, illetve szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményeinek építésében. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, amelyek őszinte készséget mutatnak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális,, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari 'nagyhatalma, amely gazdaságfejlesztésében saját energetikai és tüzelő készleteire támaszkodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassák, el kell érni a készletek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidroener- gia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország, — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromosenergia ellátásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. A X. ötéves tervben a gazdasági tevékenység méretei a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémkohászat és a vegyipar, különleges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvédelemben is. Ezekre a célokra az ipari ágazatok többségében nagy összegeket irányoztak elő. Gyakorlati alkalmazást nyernek a légkörszennyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. A X. ötéves tervben a mező- gazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a beruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Jelentős anyagi eszközöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépekkel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut A kolhozok és a szovhozok nagymennyiségű új technikát és szállítóeszközt kapnak. Ily módon o X. ötéves tervben jelentős mértékben hozzájárulunk a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézkedések alapján a mezőgazdaság évi átlagtermelésének 14-17 százalékkal kell növekednie. A gabonatermelésnek évi átlagban 19-21 százalékkal kell emelkednie és az 1976-1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A X. ötéves terv előirányozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállítás 23 százalékos növelését. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a KAMAZ, a ZIL, és a BELAZ autógyárakból. A hírközlés minden ágazata fejlődik. Az interurbán telefonvonalak hossza 1,6-szeresére, a városi és falusi telefonkészülékek száma 1,4-szeresére emelkedik. A beruházások megszervezése nagyban megfogja határoz- mi az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés minden ágazata elé kitűzött feladatok megoldását. Az új ötéves tervben a beruházások volumenének szigorú összhangban kell lennie pénzügyi és anyagi erőforrásainkkal. Éppen ezt a felfogást rögzíti a Központi Bizottság által jóváhagyott, a fő irányokra vonatkozó tervezet. Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek határozzák meg. A szovjet emberek több nemzedéke számára az ötéves tervek a kommunista nevelés nagyszerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minőség és a hatékonysáq ötéves tervének nevezzük. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a korszakhoz, amikor az emberek szükségleteinek jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő kielégítése, továbbá a legújabb technikának és technológiának a termelési folyamatban való alkalmazása a további előrehaladás feltételévé válik. Egész munkánk minőségének növelése a társadalmi vagyon ésszerűbb és gondosabb fel- használását szolgálja majd. Megvan mindenünk, hogy sikeresen teljesítsük az új ötéves terv által kitűzött feladatokat. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új ötéves terv a béke, a nemzetközi enyhülés további elmélyítésének ötéves terve. Az emberiség számára ismét tanúbizonyságként szolgál arra, hogy a szovjet nép mélységesen érdekelt a békés építésben, s a kommunista párt és a szovjet állam békeszerető politikát folytat. Elvtársak! Előttünk a kommunista társadalom szovjetunióbeli felépítésének új ötéves terve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő munkája ezekben az esztendőkben arra irányul, hogy teljesítse a XXV. kongresszuson kitűzött magasztos feladatokat. Kongresszusunk menete mégin- kább elmélyíti azt a meggyőződésünket, hogy az ötéves tervet a hős munkásosztály, a dicső kolhozparasztság és a népi értelmiség új történelmi sikerei fémjelzik, nagy lenini kommunista pártunk eszméinek diadalaként. * Alekszej Koszigin nagy érdeklődéssel fogadott beszámolóját több ízbem szakította meg a küldöttek tapsa. Március 2-án, kedden az SZKP XXV. kongresszusa folytatja munkáját Tájékoztató a XXV. kongresszus sajtóközpontjában, a moszkvai Inturiszt-szállóban. III. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján
