Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-11 / 70. szám

2 Dunántúli napló 1976. március 11., csütörtök László Lajos: Föld fefett, föld alatt A napokban kerül az olvasó elé a Baranya megyei Tanács és a Jelenkor kiadásában László Lajos: Föld felett, föld alatt c. szociográfiai riportkö- lete, mely az ismert pécsi író és riporter különböző irodalmi és társadalompolitikai folyóira­tokban, tíz év során megjelent válogatott írásait gyűjti cso­korba. Termékeny alkotótevékenység áll László Lajos mögött, iroda­lomtörténésznek indult. Első művét, a Sorsunk monográfiá­ját 1966-ban a Tudományos Akadémia díjjal jutalmazta. Később riporteri hivatása egy­re inkább az élethez közelítte- ti, rabul ejti az embeiek sor­sa, életviszonyainak és tudatá­nak változása, konfliktusainak vizsgálata. A Busók földjén c. 2. könyve szinte ürügy arra, hogy a cím mögé bújtatva be­mutathassa a Mohács-szigeti tanyások anyagiakban gazdag, tudatilag elmaradott életének kontrasztját. Később rádiós gyakorlata erőteljesen a mun­kásság problémai felé fordítja.. Az Uránbányászok c. könyvé­ben - melynek színpadi válto­zatát a Pécsi Nemzeti Színház műsorára tűzte — mór a ma­gyar uránbányászok küzdelmes életét, a heterogén munkásgár­da bányásszá formálódásának képét adja. Az elmúlt évben megjelent Esték a klubban, a munkásfiatalok szabadidőtölté­sének gondjait, eredményeit boncolva, a közművelődésnek igyekszik segítséget nyújtani problémamegoldásban. Megjelent müveiben László Lajos elkötelezte magát a mun­kásélet iránt, idegszálaival igyekszik érzékelni a munkás sorsát, azonosulni gondolkozá­sával, életvitelével. Jelenlegi gyűjteményes köte­tében végigkísérhető társadal­munk elmúlt 15 évének elemző fejlődéstörténete. írásainak köz­pontjában az ember áll, riport­jaiban is csak a műfaj követel­ményei miatt szükséges jelenlé­tet engedi meg magának. A bányászattal kapcsolatos írá­sában (Zobák-bánya téltől ta­vaszig), kerülve az irodalmias- kodást, hús-vér embereket moz. gat és beszéltet. Az ország legmélyebb bányájában dolgo­zók helytállását, mentésben történő összefogását mutatja be. A Ligeti emberek a szövet­kezeti parasztság közösséggé formálódásának sajátos vetüle- te. Kiemelkedő műve az Elol­tott lámpások, melyben egy gyermekgyilkos anya lelkivilá­gába nyújt betekintést, keres­vén a szörnyű tett pszichológiai indítékait. Az Alexej atya, amely az utolsó magyarorszá­gi görögkeleti szerzetes port­réja, látszólag individuális té­ma, valójában széles körű tár­sadalomrajz, mely felvillant szin­te valamennyi jellegzetes típust az utolsó magyar kalugyer ürügyén. Az Enyém, miénk a tulajdonviszonyokban tükröződő progresszív és maradi irányza­tok harcát tárja fel. Riportok­ban mutatja be az ércdúsítás­ban dolgozók életpályáját, tel­jesítményeit, emléket állít a be- remendi cementgyár születésén fáradozóknak, s portrék segít­ségével villantja fel Pécs leg­újabb gyárában dolgozó szo­cialista brigádok életét, mun­káját. írói szerénység, a mun­kás iránti elkötelezettség és a szenvedélyes hozzáállás az újhoz, a fő értéke László La­jos kötetben megjelent írásai­nak. Mint az életben mozgó rádióst rengeteg információ, élményanyag feszíti. Talán ez a sürgető kényszer okozza, hogy szintetizálásánál nem minde­nütt tud irodalmilag elmélyül­ni, de leírórészeiben így is tud érdeklődést teremteni. A kötet szerkesztőjében, Tüs­kés Tiborban inspirativ irodal­már-kritikus partnerre talált, aki nagymértékben segítette az anyag válogatásában és az írások csiszolásában. A Pécsi Szikra Nyomda a könyvkiadás gyakorlatában ritka gyorsaság­gal, ízléses külsővel és dicsére­tes nyomdatechnikával készítet­te el a kötetet. Lippenszky István Zárszámadás a BARANYAMEK-nél Eredményes évet zárt a szövetkezetek zöldségfor­galmazó közös vállalata, a BARANYAMÉK, mely tegnap tartotta zárszáma­dási közgyűlését Pécsett, a TIT Bartók Béla Klubjá­ban. Sziveri Kálmánnak, az igazgatótanács elnöké­nek és Fodor Imre igazga­tónak beszámolójából a tagszövetkezetek képvise­lői megnyugodva hallot­ták, hogy közös vállalatuk tavaly is megállt a lábán — a korszerűsítés óta még egyetlen évben sem lett deficites. Az igen nehéz 1975-ös év­ben még közel 5 millió forint nyereséget is ki tudott gazdál­kodni. Igaz, ebből az összeg­ből mindössze 130 ezer forin­tot juttat vissza (vagyon betét utáni) részesedésként tagjai­nak. Ezt azonban senki nem tette szóvá, hisz a tagszövet­kezetek ismerik a közös válla­lat nehéz helyzetét, ami abból a kettősségből adódik, hogy felvásárlási és kiskereskedelmi áraival egyaránt kénytelen szolgálni a termelők és a fo­gyasztók legtöbbször ellenté­tes érdekét. A BARANYAMÉK tavaly, mint azt a beszámolóból hal­lottuk, 6 millió forintot hagyott a lakosság zsebében azzal, hogy a zöldség fogyasztói árait az országos átlag alá szorí­totta. Ilymódon nem is lett vol­na nyereséges a közös válla­lat, ha nem foglalkozik a pro­filjától eltérő ún. vegyes cik­kek forgalmazásával, vagy ha nem kapott volna a központi kockázati alapból illetve az állami költségvetéstől közel 10 millió forint dotációt kü­lönféle címeken — fogyasztói árkiegészítés, téli tárolás, fu- vartérítés stb. — Rádics József, az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolójában rámutatott: a jelenlegi árpolitika hibája, hegy a közös vállalat az álla­mi költségvetés terhére tudott csak nyereséget termelni. Cse­kély vigasz — erre a SZOVÉRT megjelent képviselője hívta fel a figyelmet, hogy az ország többi megyéjében is hasonló helyzetben vannak a MÉK-ek, dotálni kell őket ahhoz, hogy „élni" tudjanak. A vitában felszólaló tagszö­vetkezetek képviselői a terme­lői érdekeltség oldaláról bírál­ták közös vállalatuk munkáját. Tekintve, hogy a MÉK appa­rátus vezetői a fogyasztói ár­szint leszorítása, alacsony szin­ten tartása után voltak az el­múlt évben premizálva, keve­sebb gondot és energiát for­dítottak a termelői érdekelt­ség megtartására. A lakos­sági ellátásban valóban szép fejlődést ért el a BARANYA­MÉK, aggasztó azonban, fő­ként a jövőre nézve, hogy az ellátás árualapját 60—80 szá­zalékban külmegyékből, más Nyereséges lett a közös vállalat • A cél növelni a megyei árualapot • Javítani a szerződéses fegyelmet országrészekből szerezte be. Azért nagyon aggasztó, mert ez a forrás nem örökös és más megyékben is kezdenek kiapadni a zöldségfeleslegek. A BARANYAMÉK összforgal­ma az elmúlt évben is csök­kent, s ez a megyei árualapok évről évre történő zsugorodá­sával van összefüggésben. Az igazgatótanács tegnap olyan döntést hozott, hogy a közös vállalat apparátusa a követ­kezőkben ne csak a fogyasz­tók, de a termelők" mellé is kötelezze el magát hatéko­nyabban, szervezze, segítse a termelést, mert akkor lesz több zöldáru megyén belül is. A szerződéses fegyelem tel­jes ellazulását mutatja, hogy a BARANYAMÉK partnerei, beleértve a tagszövetkezeteket is, csak 50—60 százalékban teljesítették zöldségszállítási szerződéseiket. Ez igen nagy árualap kiesést okozott a kö­zös vállalatnak, amit nem le­het kizárólag a kedvezőtlen időjárással magyarázni. Vissza kell adni a szerződések rang­ját, komolyságát, meg kell szi­lárdítani a szerződéses fegyel­met, hangsúlyozták a felszóla­lások. De ezt csak kölcsönö­sen lehet érvényesíteni, a ter­melő szállítsa le, a közös vál­lalat pedig vegye át az árut akkor is, ha több a termés a tervezettnél. A legkorrektebbül tavaly a szederkényi, a som- bereki és a babarci tsz telje­sítette szerződéses kötelezett­ségét a tagok közül. Míg a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz 133 százalékra teljesítette a szerződését, addig a baksai Ezüstkalász mindössze 3 száza­lékban tett eleget vállalt köte­lezettségének. A legtöbb — 14 ezer mázsa árut — noha ezzel sem tudta teljesíteni vál­lalását — a mohácsi Új Ba­rázda Tsz adta a közös válla­latnak, a második legnagyobb szállító a Somberek 11900 mázsával, a harmadik a mo­hács-szigeti Duna Völgye Tsz volt 9324 mázsás zöldáruval. A termelés integrálásának a fontosságára mutatott rá fel­szólalásában dr. Tarcsay Imre, a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­nak csoportvezetője is. A kö­zös összefogásból Szigetváron létesítendő termálkertészet nem oldja meg a megye zöldség­termelési gondját, a tömeg­zöldséget a szántóföldön kell megtermelni. Az igazgatótanács ezután jóváhagyta az alapító okirat módosítását, melybe bekerült, hogy a BARANYAMÉK arra alkalmas területen — konkré­tan Szigetváron — önálló ter­melési ágazatként hozhat lét­re zöldséghajtató és palánta­nevelő telepet és értékesíti an­nak termékeit. — Rné — Megteremteni a feltételeket A városra Jellemző kulturális programsorozat Az idegenforgalom céljait szolgáló kulturális tervek, lehetőségek A bel- és külföldi idegenfor­galom gyorsütemű fejlődése egyre sürgetőbbé teszi, hogy az idegenforgalmi célokat is szolgáló kulturális tevékenység irányelveit az illetékesek egyez­tessék. A perspektivikus össze­IéÍM Orsvezetöképzés az úttörőházban. A gyerekek egy új játékot ta­nulnak Mozgalmas élet a pécsi úttörőházban Finnországba küldték a gyermek­rajzokat Pécsett, a Szabó István Üt- törőházban 25 szakkörben 600 gyerek talál hasznos elfoglalt­ságot. A néptáncszakkör több mint 100 tagot számlál, munkáját dr. Siptár Ernőné és Szabó Jolán vezeti. Az úttörőmozga­lom 30. évfordulójára egy pá­ros és egy Bartók zenére ko- reografált lánytánccal készül­nek. Ott-jártunkkor a gyerekek egy csoportja a párostáncot tanulta a márciusi kulturális 0zre célzott, ember« falait Á vadász agyonlőtte társát Aschenbrenner Jenő, a Me­cseki Erdőgazdaság és Fafel­dolgozó Vállalat sellyei erdé­szetének 45 éves kerületvezető vadásza és Kolompár Sándor, az erdőgazdaság 39 éves va- dászfogat-hajtója — három nagykorú gyermek atyja — február 12-én vadetetést, majd vadselejtezést végzett a sellyei erdészet területén a lakácsai erdőrész nákói dűlőjénél. Ko­lompár Sándor hajtotta a lovaskocsit, mellette ült a va­dász. Kevéssel déli 12 óra után a vadász agyonlőtte Kolompár Sándort, aki a helyszínen meg­halt. A rendőrségi vizsgálat meg­állapítása szerint a vadász az említett időpontban a lovasko­csiról leszállt, mert selejtezendő őzeket látott. „Driling” típusú vegyescsövű vadászfegyverét élesre töltötte, kibiztosította és a lovaskocsi oldalának tá­maszkodott, hogy pontosabban lőhessen. „Célzás közben azon­ban Kolompár Sándor egy má­sik őzsuta kilövését tanácsol­ta, így szólt: lője meg a fe­lém jól lapra álló sutát" — idézte a szavakat a vizsgálat során Aschenbrenner Jenő, majd így folytatta: „Én igazod­tam, lövő testhelyzetet felven­ni és így ismét célozni. Köz­ben a lovak megrántották a kocsit, a fegyverem is meg­rándult és a puska elsült..." A rendőrség foglalkozás kö­rében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűn­tettének alapos gyanúja miatt helyezte előzetes letartóztatás­ba Aschenbrenner Jenőt. Az igazságügyi vadászszakértő megállapítása szerint mulasz­tást követett el a vadász, mert az elmaradt lövés után a lő­fegyvert azonnal zárnia, és az úgynevezett gyorsítót pedig eredeti állapotába kellett vol­na visszahelyeznie. A tragikus eset figyelmeztet: a foglalko­zási szabályokat mindig be kell tartani. (—y) szemlére, amely a jubileumi program része Sikeresen sze­retnének szerepelni, mint a korábbi néptánccsoportok, amelyek több alkalommal nyertek aranyérmet. Tavaly 12 táncospár kéthetes bolgár ju­talomutazáson vehetett részt, közülük néhányon most itt tán­colnak az újakkal. A Finnország nemzetközi rajz­versenyt hirdetett. Egy-egy or­szág 60 képet küldhet. A Pongrácz Éva irányításával dol­gozó rajz szakkör falnyi nagy­ságú „Béke" című munkáját a zánkai előzsüri elfogadta, s ugyancsak kiváló alkotásként értékelték Navratil Zsuzsanna, Vései Gabi és Kovács Angyal egy-egy rajzát. így azokat is elküldték Finnországba. A rajz­versenyen szereplő valamennyi magyar munkáról Zánkán szí­nes diapozitívet készítettek, amelyek helyet kaptak a Gyer­mekalkotások Galériája dia­gyűjteményben. A Az évforduló jegyében dol­goznak már a vasútépítő szak­kör tagjai is. Házakat, állo­másépületet, fákat, kerítéseket készítettek a most épülő te­repasztalra. A város egyetlen ilyen szakkörében 15 tanuló is­merkedik a technikai fogások­kal. Horváth Tamás szakkörveze­tő elmondotta, hogy az itt el­töltött órák jó néhány gyerek életét, további pályáját meg­határozták: annyira megszeret­ték a mozdonyokat, hogy a MÁV dolgozói lettek, a vasúti munkát választották hivatásul. hangolás és az anyagi lehe­tőségek koncentrálása céljából tegnap tanácskozást tartott a Mecsekvidéki Intéző Bizottság amelyen az Országos Idegen- forgalmi Hivatal és a Kulturá­lis Minisztérium képviselői, ide­genforgalmi és tanácsi szak­emberek vettek részt. A tanácskozás fő témája: milyen anyagi eszközök állnak rendelkezésre eddig az ötödik ötéves terv során megvalósí­tandó kulturális létesítmények létrehozására, felújítására és olyan újszerű programok meg­indítására, amelyek az utazási . irodák részéről a szervezések­nél számba jöhetnek. Mennyi támogatás, anyagi hozzájáru­lás lenne szükséges az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács és a Kulturális Minisztérium ré­széről a tervezetek realizálásá­hoz. Pénzigényes feladatok A mohácsi történelmi emlék­hely méltó kialakítása, a sik­lósi kerámia alkotótelep létre­hozása és a várudvaron a gyulaihoz hasonló várszínház építése, a harkányi bolgár múzeum, a szigetvári dzsámi rekonstrukciója, a baranyai tájházak megőrzése, és még sorolhatnám — valamennyi kul­turális és idegenforgalmi célt szolgáló pénzigényes feladat. Pécs nyári idegenforgalmi szempontból is fontos rendez­vényei sorából hiányzik egy nagyobb lélegzetű, valóban a városra jellemző programsoro­zat, mint amilyen például: a Szegedi Szabadtéri Játékok. Ezt a hiányt a város idegen- forgalmi és kulturális életének fejlődése szempontjából mi­előbb pótolni kell. Ez persze az anyagi és pénzügyi erők koncentrálását kívánja meg az országos és a helyi szervek részéről, mert elsősorban meg­felelő nagy befogadó képes­ségű szabadtéri színpad kelle­ne. Balett-fórum Tegnap még csak mint lehe­tőség hangzott el, hogy a je­lenlegi helyzetet figyelembe véve a városra jellemző nyári kulturális programsorozat a Pécsi Balett európai hírére épülne. így nyaranként váro­sunk kifejezetten a modern európai balett fóruma (nem fesztiválja!) lenne. A több na­pig tartó rendezvénysorozathoz kapcsolódna a Tettyei esték, Zenélő udvarok külföldi és magyar bemutatói. A balett és a zene nemzetközi nyelve, ért­hetősége már első pillanatra is azt mutatja, ha ez a ten' megvalósul, Pécs kulturális éle­te valóban rangos, nemzetkö­zileg is jelentős programmal gazdagodik. E nyári rendez­vénysorozat megindítása felté­telezi a jelenlegi szabadtéri színpad teljes rekonstrukcióját úgy hogy az a közeljövőben ki­alakítandó várfal rekonstruk­cióhoz építészetileg is esztéti­kusán illeszkedjen. Baranya és Pécs kulturális és idegenforgalmi elképzelései­nek, terveinek a valóra válá­sához reméljük, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, vala­mint a Kulturális és a Belke­reskedelmi Minisztérium is a maga részéről minden lehet­séges anyagi segítséget meg­ad. \lnrnrt Annpt

Next

/
Oldalképek
Tartalom