Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-04 / 63. szám
KADAR JANOS BANYASZKULDOTTEK KOZOTT. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXV. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség vezetője donyeci szénbányászok körében a kongresszus szünetében. Szándék és tett „Semmi sem gazdagítja úgy a személyiséget, mint a tevékeny élet, a társadalmi kötelezettségek tudatos teljesítése, amikor a szavak és a tettek e9Ysége a magatartás mindennapos normájává válik”. — (Az SZKP XXV. kongresszusának beszámolójából.) A szándék és tett, a szándék és az eredmény viszonya az etikának egyik központi kérdése volt és marad a jövőben is. Az embernek már az őskorban, — amikor először kezdte megkülönböztetni magát az ősközösségi nemzetségtől — tapasztalnia kellett, hogy élete, tevékenysége tőle idegen társadalmi erőktől függ. Megrettent, amikor látta, hogy tettei — gyakran szándékai ellenére — nem kívánt, számára végzetes következményekkel járnak. Az embereknek az objektív társadalmi körülményektől való meg nem értett függése az ógörög mitológiában a „végzet", a „sors" képzeteiben tükröződött: ezeknek tulajdonították, hogy olykor még a jó szándékok is erkölcstelen cselekedetekbe torkollnak. Ezt a tudatlanságból elkövetett bűnt a görög művészet az adott ember egyéni sorstragédiájaként fogta fel —, mely utóbb, a kereszténységben már úgy jelent meg, mint az egész emberi nem bűnössége istennel szemben. A szándék és tett viszonyának problémája a társadalom és az etika egész történetén végigvonul. Nem véletlen, hogy ennek a kérdésnek politikai aspektusa az SZKP XXV. kongresszusán is kiemelten szerepelt a Központi Bizottság beszámolójában. Valóban, a világ, az egyes országok sorsának intézésében felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy a szándékok és tettek történelmi távlatokban pozitív eredményekben realizálódnak- e. Mert végsősoron mégis csak a várt vagy nem várt eredményeken lehet lemérni a szándékok és a tett minőségét, a szándékban, a szavakban rejtőző hozzáértés és felelősségtudat valódi értékét. Kis dolgoknál az emberek viszonylag könnyebben megbocsátanak a „jó szándék” és „rassz eredmény" miatt. Ezt mutatja a régi mondás is: „Apám én nem ilyen lovat akartam". Nagy, nemzeti, emberi sorsokra, politikára, a nép erkölcsi életére kiható és irányító tettek esetében azonban nincs felmentés a felelősség alól. Itt Dosztojevszkij „Bűn és bűn- hődés"-e dialektikájának kell érvényesülni. Tehát a bűnösnek bűnhődnie kell és a „jó szándék" nem mentesülhet a felelősség alól. A szocialista társadalom erkölcsi elveinek és elvárásainak ebben nagyon következetesnek kell lennie, mert a kommunista jövőt csak becsületes, jó szándékkal, de hozzáértéssel és nagy felelősségtudattal lehet eredményesen építeni, pozitív tettekben realizálni. Erre a szocialista társadalomban minden lehetőség adott, csak élni kell vele. A polgári társadalom és etika számára ez a probléma megoldhatatlan, mert a kapitalizmusban a spontán erők érvényesülése következtében az ember gyakran nem is láthatja előre cselekedeteinek következményeit. Az idealista etika és ismeretelmélet azt hirdeti, hogy az ember csak (Folytatás a 3. oldaton) Az SZKP XXV. kongresszusa mérföldkőként vonul be a történelembe Befejezték a X. ötéves terv irányelveiről szóló vitát Országgyűlési képviselők a Szentegáti Állami Gazdaság húsüzemében. Szentegöton tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői A honvédelmi és környezetvédelmi törvényelőkészítés szerepelt a napirenden Moszkva Az SZKP XXV. kongresszusa szerdán délelőtt Grigorij Roma- novnak, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának elnökletével folytatta a vitát Alekszej Kosziginnek, a Minisztertanács elnökének a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlődése fő irányaival foglalkozó beszámolójáról. „Jóváhagyjuk a beszámoló minden tételét” Nyikolaj Golgyin szovjet nehézipari-építési miniszter, felszólalásában hangsúlyozta, hogy Alekszej Koszigin beszámolója magában foglalja a kommunizmus szovjetunióbeli építésének tartalmas és világos programját. „Teljes mértékben jóváhagyjuk ennek a beszámolónak minden tételét, osztjuk azt a javaslatot, hogy meg kell javítani a beruházások tervezését" — mondotta a miniszter. Alekszej Sibajev, a Szaratovi Területi Pártbizottsáq első titkára felszólalásában többek között megállapította, hogy a IX. ötéves tervben (1971 — 1975) a területen az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött a gépgyártás és a fém- feldolgozás, az elektronikai, a vegy- és a petrolkémiai ipar. Kétszáz ipari vállalat, üzem és más létesítmény kezdte meg a termelést. — A Bajikál—Amur vasútvonal napjainkban a szovjet ifjúság fő építkezése — húzta alá felszólalásában Leonyid Kazakov betonozó brigádvezető, aki a Bajkál-tavat a Csendes-óceánnal majdan összekötő vasútvonal építkezésének nyugati szakaszán dolgozik. Határidő előtt megindult *a közlekedés a vasútvona1 néhány szakaszán. Hidat építettek a Lénán és az Amúron, a nagy szibériai folyókon — hangsúlyozta Kazakov. — A legfontosabb azonban az, hogy ez idő alatt olyan sokezres kollektíva kovácsolódott össze, amely kész bármilyen feladat teljesítésére. Ez annak az eredménye, hogy a párt és a kormány gondoskodik az építőkről és családjukról. Az a kollektíva, amelyhez brigádom is tartozik, kötelezettséget vállalt orra, hogy 1976-ban 32 kilométer hosszúságú vasútvonalat épít fel, vagyis túlteljesíti tervét. Az építők foglalkozása az egyik legbékésebb a világon. S mi teljes szívvel helyeseljük az SZKP békeszerető lenini politikáját — mondotta végül Leonyid Kazakov. Még szorosabb együttműködést a békéért folytatott harcban lizmus mindig a szovjet kommunisták vezércsillaga volt és az is marad. Jesus Faria kijelentette, hogy a Venezuelai Kommunista Párt fellép a kormány minden olyan intézkedésével szemben, amely nincs összhangban a nép követeléseivel, de fenntartás nélkül támogatja a kormányt akkor, amikor a nemzeti érdekeknek az imperialista beavatkozással szembeni megvédéséről van szó. — Azzal a meggyőződéssel térünk vissza hazánkba — jelentette ki a Venezuelai KP főtitkára —, hogy az SZKP XXV. kongresszusa mérföldkőként vonul be a történelembe. A kongresszus határozatai nemcsak a szovjet emberek, hanem a nemzetközi osztályharc élvonalában álló valamennyi kommunista számára gyakorlati értékű útmutatásnak bizonyulnak. A kommunizmus építőinek kongresszusa tájékoztatóját a honvédelmi törvényjavaslattal kapcsolatos legfontosabb baranyai tapasztalatokról. Ezt 'követően dr. Szabó Lajos, a megyei környezet- védelmi bizottság titkára adott részletes tájékoztatást a környezetvédelemről szóló törvény előkészítésének megyei helyzetéről. A vitában felszólalt Kasó József képviselő, Krasznai Antal, a népfront megyei titkára, aki elmondotta milyen nagymérvű társadalmi igény mutatkozik környezetünk védelme érdedében. A napirendekhez véleményt fűzött Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, Novics János, Horváth Lajos országgyűlési képviselő. Ezt követően dr. Szabó József, a képviselő csoport vezetője ismertette a csoport 1976. évi munkaprogramját. Megyénk képviselői meglátogatták az állami gazdaság hús- feldolgozó üzemét, valamint a vegyszeres növényvédő központ telephelyét és gépállományát. * Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, kedden délután Bocz Jóséi megyei titkár, Horváth Lajos megyei tanácselnök, Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettes, Borsos János Mohács városi Pártbizottság első titkára társaságában — megtekintette, a Duna-parti város Széchenyi terén, az ősi népszokás hagyományos záró aktusát, az úgynevezett farsangtemetést. William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára az SZKP XXV. kongresszusának szerdai ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a kongresszusnak kiemelkedő jelentősége lesz, tekintettel a Szovjetuniónak azokra az új kezdeményezéseire, amelyek célja, hogy visszafordíthatatlanná tegyék és a katonai szférára is kiterjesszék az enyhülést. — A világ meggyőződhet arról, hogy a Szovjetunió reális külpolitikája elősegíti a béke megszilárdulását — mondotta Kashtan. — Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram a békéért és az imperialista agresszió ellen harcoló összes erők programjává vált. — Pártunk véleménye szerint a jelenlegi helyzet megköveteli a kommunista és munkáspártok még szorosabb együttműködését és egységét, a proletár internacionalizmus erősítését. Éppen ezért támogatunk minden olyan intézkedést, amely a kommunista és munkáspártok egységének szilárdítását szolgálja. Éppen ezért elítéljük az olyan politikát és akciókat, amelyek aláássák a kommunista és munkáspártok internacionalista egységét. A Kanadai Kommunista Párt főtitkára után Jesus Faria, a Jorge Del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az SZKP kongresszusa szerda reggeli ülésének utolsó felszólalója Peru kommunistáinak „az igazi nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás útját követő egész népének” nevében üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát. — A szocialista építésnek a Szovjetunióban elért sikerei — amelyekről hű képet ad az SZKP kongresszusa — elősegítik a nemzetközi kommunista és forradalmi mozgalom erősödését. Ennek a kongresszusnak —, amely a kommunizmus építőinek kongresszusa, különös jelentősége van. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés soron következő ülésére készülve a parla-. menti képviselők Baranya megyei csoportja tegnap a Szigetvári Állami Gazdaság szentegáti központjában tanácskozott, amelyen részt vett Bocz József, az MSZMP Boranya megyei Bizottságának titkára, Illés István, a Szigetvári járási Pártbizottság első titkára, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei titkára. A képviselők meghallgatták, dr. Lehmann István alezredes Venezuelai Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. Bevezetőben hangoztatta: Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXV. kongresszusán előterjesztett beszámolója arról tanúskodik, hogy a proletár internacionaAz MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Duna itult napló XXXIII. évfolyam, 63. szám 1976. március 4., csütörtök Ara: 80 fillér Képviselőcsoport fi lés
