Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-04 / 63. szám

2 Dunántúli napló 1976. március 4., csütörtök Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa A délutáni felszólalások (Folytatás az 1. oldalról.) A szerda délutáni ülésen Mi­hail Prokofjev közoktatásügyi miniszter ötmillió szovjet peda­gógus nevében biztosította tá­mogatásáról a kongresszus munkáját. Elmondta, hogy a Szovjetunió elismerten első he­lyen áll világviszonylatban az ifjúsági közoktatás területén. Feladatként jelölte meg egye­bek között, hogy a pedagógu­sok jobban kössék össze az ok­tatást a kommunista nevelés­sel, Lenin példáján neveljék a fiatalokat a párt, a nép fá­radhatatlan szolgálatára. Ugyancsak állást foglalt a ta­nulás és a munka szervesebb összekapcsolása, a diákoknak szakmák felé való irányítása mellett. Jelezte, hogy az okta­tási folyamat állandó tökélete­sítésre szorul, különösen a kö­zépiskolai oktatás vonalán. Nyikolaj Taraszov könnyűipa­ri miniszter beszédében el­mondta, hogy az elmúlt öt­éves tervidőszakban a Szovjet­unióban 500 könnyűipari üzem épült, vagy került teljes felújí­tásra. A szovjet könnyűipar ter­melése 1980-ig 26—28 száza­lékkal emelkedik. Előtérbe ke­rülnek a választék gazdagítá­sának és a minőség további javításának kérdései, elsősor­ban a textiliparban, a konfek­ció- és cipőiparban. Mint mondotta — szigorúbbá kell tenni a minőség-ellenőrzést. Ér­vényesíteni kell a technológiai fegyelmet. A miniszter külön hangsúlyozta a munkatermelé­kenység emelésének fontossá­gát, különös tekintettel a mun­kaerő hiányra. A kongresszus szerdai ülé­sein néhány szovjet autonom köztársaság területi szintű pártbizottságának vezetői is szót kaptak. M odogojev, az SZKP Burját Területi Bizottsá­gának első titkára elmondta, hogy Burjátia ma már repülő­gépeket, villanymotorokat, auto­matikai eszközöket is gyárt. A Mongol Népköztársasággal 1200 kilométeren határos auto­nom köztársaság áramot ex­portál Mongóliába. Burját földön 130 ásványi lelőhely ki­aknázása folyik. A köztársaság­ra esik a Bajkál—Amur vas­útvonal építésének mintegy 500 kilométeres, meglehetősen ne­héz szakasza. Modogojev külön szólt a Bajkál-tó védelméről. A festői szépségű üdülővidéken újabb védett területeket léte­sítettek, a Bajkálba ömlő fo­lyókon 70 víztisztító művet he­lyeztek el. Umahanov, a Dagesztáni Te­rületi Pártbizottság első titká­ra a Káspi-tenger idegenfor­galmi hasznosításáról beszélt. Az észak-kaukázusi autonom köztársaság gazdasági sikerei­ről beszámolva kiemelte a nemzetiségi kérdés helyes meg­oldását és ennek kedvező ki­hatását Dagesztán gyors fej­lődésére. A területi első titkár kitért arra, hogy a köztársa­ságban súlyos földrengés pusz­tított. Ez alkalommal is köszö­netét mondott a testvéri köz­társaságoknak a helyreállítás­hoz nyújtott gyors segítségért. Jelena Spakova, a Kujbisevi Rosszija Csokoládégyár igaz­gatója felszólalásában a kuj­bisevi terület gazdasági ered­ményeiről beszélt. Spakova fel­szólalásában mélységes hálá­ját tolmácsolta az SZKP Köz­ponti Bizottságának és Leonyid Brezsnyevnek az ország gaz­dasági és védelmi erejének megerősítésére irányuló fárad­hatatlan tevékenységükért. Mihail Trunov, a Belgorodi Területi Pártbizottság első tit­kára a belgorodi vasérc-me­dence ipari fejlesztéséről szá­molt be. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban feltárt érckészletek csaknem fele ezen a területen van. „Készleteink kiaknázása a belgorodi területi pártszervezet, az összes dolgo­zó legfontosabb ügyévé vált” — mondotta Trunov, s közölte, hogy az 1970. évihez viszonyít­va tavaly megkétszereződött a vasérc termelése a medencé­ben. A X. ötéves tervben a belgorodi medencében felépí­tik az Oszkoli Elektromos Ko­hászati Kombinátot. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Az SZKP XXV. kongresszusának szünetében Alekszej Leonov űr­hajós vezérőrnagy, a Szovjetunió kétszeres hőse autogra­mot ad küldött-társainak. Alekszej Koszigin vitaösszefoglalója Jóváhagyták a X. ötéves terv irányelveit Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el- möke a kongresszus szerda dél­utáni ülésén összefoglalta a harmadik napirendi pontról folytatott vitát. A következőket mondotta: A kongresszus ma összegezi azt a valóban össznépi vitát, amely immár több mint két és fél hónapja folyik az 1976— 80-as szovjet népgazdaságfej­lesztés főbb irányainak terve­zetéről. A határozatok, amelye­ket a kongresszus ezzel a kérdéssel kapcsolatban elfogad, óriási jelentőségűek lesznek társadalmunk élete szempont­jából: meghatározzák a társa­dalmi és gazdasági politika konkrét tartalmát, azt az egész tevékenységet, amelyet a párt és a nép az új ötéves tervidő­szakban a kommunizmus anya­gi és műszaki bázisának lét­rehozásáért végez. A kongresszuson felszólaló elvtársak valamennyien egyön­tetűen támogatták és igen nagyra értékelték a fő irányok tervezetét, amelyet a Központi Bizottság terjesztett a kong­resszus elé. A küldöttek meg­kapták a tervezetet azokkal a módosításokkal, amelyeket a kongresszusi bizottság fogadott el. Ez az okmány sűrítve tar­talmazza annak a nagy mun­kának eredményeit, amelyet a párt Központi Bizottsága vég­zett a tervezet országos vitájá­nak kezdetétől fogva. Már a kongresszus előtt megalakult a Politikai Bizottság szakbizott­sága, amely megvizsgálta a szövetséges köztársaságok kom­munista pártjainak kongresz- szusain, a párt-konferenciákon felvetett, a sajtóban nyilvános­ságra hozott és az állampolgá­rok leveleiben a Központi Bi­zottság tervezetére vonatkozóan tett javaslatokat. A XXV. párt- kongresszus küldöttei által ki­fejtett javaslatokkal együtt a Központi Bizottság tervezeté­ben szükségesnek látszó vala­mennyi módosítás a kongresz- szus bizottsága elé került, amely megvizsgálta azokat, és jóváhagyásra önök elé terjesz­ti. Számos javaslatot és kiegé­szítést, amely nem került be a küldöttek között szétosztott ok­mányba, az illetékes központi és helyi szervek vizsgálják, és a lehetőségekhez képest figye­lembe veszik a gyakorlati mun­kában. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámo­lója, valamint a kongresszus által jóváhagyandó fő irányok alapján a legközelebbi hóna­pokban be kell fejezni az öt­éves terv kidolgozását, s azt az SZKP Központi Bizottságának plénuma, valamint a Legfel­sőbb Tanács ülésszaka elé kell terjeszteni. Tekintetbe véve a gazdasági tevékenység mére­teit, amelyekkel az új ötéves terv időszakába lépünk, vala­mint e tevékenység sajátossá­gait, amelyek a hatékonyság és a minőség maximális foko­zásának feladatából származ­nak, nagy és nehéz munkát kell végezni, s a tervjavaslatot pontosan a meghatározott idő­re el kell készíteni. Ez az egyik fontos feltétele annak, hogy gondoskodjunk a népgazdaság összes láncszemeinek pontos és harmonikus tevékenységéről. Az ötéves terv nagyszabású feladatainak végrehajtásával összefüggő munka megszerve­zése során mindent meg kell tennünk, hogy e feladatok a X. ötéves tervben állandó for­rásai legyenek országunk vala­mennyi dolgozója alkotó akti­vitásának. A szovjet nép politikai egy­sége a munkásosztály, a kol­hozparasztság és az értelmi­ség érdekeinek és céljainak azonossága biztosíték arra, hogy minden termelői kollektí­va egész erejét latba veti a X. ötéves terv feladatainak sike­res végrehajtása érdekében, hogy a párt által nevelt gaz­dasági, műszaki és közigazga­tási vezetők az új feladatok magaslatán lesznek, hogy a szovjet tudósok újabb lehető­ségeket teremtenek a további gyors előrehaladáshoz a gaz­dasági, a tudományos, a mű­szaki és a társadalmi fejlődés útján. Az ötéves terv sikerét sok mindenben eldönti az ésszerű munkaszervezés, ö fe­lelős magatartás a gazdasági tevékenység minden egyes te­rületén, az állami és a munka- fegyelem szigorú megtartása, a szocialista verseny, a mun­kához való kommunista vi­szonyért indított mozgalom lendülete. A kongresszus határozatai és azok a hatalmas feladatok, amelyeket a X. ötéves tervben tűzünk ki magunk elé, feltétle­nül nagy energiát és lelkese­dést szülnek. Bizonyosak lehe­tünk abban tehát, hogy elér­jük a párt által a kongresszu­son kitűzött célokat. A marxis­ta-leninista tanítással felvérte­zett és rendkívül nagy politi­kai és szervezői tapasztalattal rendelkező kommunista pártunk magabiztosan építi a kommu­nizmushoz vezető utat, és a párt irányításával a kommu­nizmus felé halad a soknem­zetiségű szovjet nép, az alkotó, az új életet építő nép, — fe­jezte be vitazáró beszédét Alekszej Koszigin. Ezután az SZKP XXV. kong­resszusa Pjotr Maserovnak, a Belorusz KP KB első titkárának, a szövegező bizottság nevében előterjesztett javaslata alapján egyhangúlag jóváhagyta az 1976—80-as szovjet népgazda­ságfejlesztés fő irányait, ame­lyek az országos vita sarán teljes helyeslésre találtak. Az SZKP XXV. kongresszusa ma folytatja munkáját. Nyilatkozatok, vélemények Tegnap volt egy hete, ■ hogy megkezdte munkáját az SZKP XXV. kongresszusa. Annak a kommunista pártnak a küldöttei gyűltek össze a Kreml kongresszusi palo­tájában, amelynek veze­tésével 59 évvel ezelőtt, a világon elsőként megszün­tették a kizsákmányolást, és az eltelt időszak alatt ékesen bizonyították, mi­lyen eredményekre képes az az ország, amelyben a nép vette kezébe a hatal­mat. Mind az öt világré­szen, társadalmi hovatar­tozásra való tekintet nél­kül feszült figyelem kiséri a történelmi jelentőségű eseményt. Az alábbiakban munkások, értelmiségiek, társadalmi aktívák beszél­nek a kongresszussal kap­csolatos véleményükről, ér­zéseikről, tapasztalataik­ról. AGÓCS ATTILA vájár, Zo- bák bánya József Attila „vál­lalati kiváló” szocialista brigád­jának vezetője: Tegnap délután, fél kettő­kor leszállásra készülődött a brigád 25 tagja. Agócs Attila brigádvezetőt még sikerült né­hány perces beszélgetésre hív­ni : Amikor a műszakbeosztá­sunk engedi, megnézzük a te­levízió kongresszusi tudósítá­sait. Ha ez nem megy, az új­ságokból mindenképpen érte­sülünk az elhangzottakról. Azt •hiszem, valamennyi közvetlen munkatársam nevében mond­hatom, hogy nagyon megfogott bennünket, amit tegnapelőtt Bratesenko elvtárs a bányá­szatról mondott. Ha jól em­lékszem, a X. ötéves tervben elérik az évi 800 millió tonnás széntermelést. Mindezt úgy, hogy fokozzák a gépesítést, csökkentik a nehéz fizikai munka arányát és nagy fi­gyelmet fordítanak a bizton­ságos munkavégzésre. Ahogy tapasztalom, általá­nos tetszést váltott ki nálunk az a törekvés, amely a mun­kások életkörülményeinek, mun­kakörülményeinek javítására irányul. BAKA LÁSZLÓ, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága Politi­kai Gazdaságtan Tanszékének a tanára: — A gazdasági fejlődéssel, a szovjet iparral kapcsolatban máris igen sok kérdés vetődik fel az órákon — a televízió­ban látható, hallható, a sajtó­ban olvasható beszámolók, hozzászólások nyomán. Az SZKP XXV. kongresszusának legfontosabb kérdéseit, témáit természetesen még az oktatási év során feldolgozzuk. Nekem az eddig látottakból, hallottak­ból elsősorban az ragadta meg a figyelmemet, milyen szenvedélyesen beszélnek a kongresszuson a gazdasági kérdésekről. Alapvetően fontos a termelés hatékonysága és a minőség javítása. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak azon van a hangsúly, mennyit, ha­nem azon is, hogy milyent ter­meljünk. Koszigin elvtárs em­lítette: joggal várja el a la­kosság, hogy magasszintű ter­mékekkel elégítsék ki igényeit. Az új ötéves tervben a legjob­ban megragadó az, hogy meg­gyorsul a közszükségleti cikkek termelése. A felszólalások hangsúlyozzák a dolgozók al­kotó energiáinak nagyobb ha­tásfokon történő hasznosítá­sát. Decemberben magam is jártam Moszkvában, és azt tapasztaltam egy ottani ruha­gyárban, hogy a dolgozók, kollektívák már akkor, az elő­készületi időszakban milyen magas fokon aktivizálódtak kongresszusi felajánlásaik tel­jesítése érdekében. NAGY JÓZSEFNÉ, a Pan­nónia Sörgyár MSZBT tag­csoport ügyvezető elnöke. — Nehezen tudom kiválasz­tani érzéseim közül azokat, amelyeket a legfontosabbnak tartanék, hiszen nagyon sok a korábbi élmény és rengeteg az új információ. Az előző kong­resszus idején egészen friss párttag voltam. Akkor csak csodálkoztam, ma már úgy ér­zem, értem is. Értem a szov­jet népnek azt a hatalmas erő­feszítését, amelyet a tartós béke érdekében kifejt. És tu­dom, hogy az egész társadalmi szinten is őszinte az a barát­ság, amely összefűzi a Szov­jetuniót és a szocialista orszá­gokat. Eddig több, mint húsz alkalommal járt tagcsoportunk­nál szovjet küldöttség. Akik ta­lálkoztak velük — munkások­kal, értelmiségiekkel, kolhoz­parasztokkal — pontosan tud­ják, mi az, amiről a KB be­számolójában szólt Brezsnyev elvtárs, megértik azt a szere­teted amellyel Kádár elvtárs képviseletében az egész ma­gyar népet üdvözölték Grúziá­ban. BALOGH TIBORNÉ, a Koma­rov Gimnázium és Szakközép- iskola tanára, alapszervezeti párttitkár: — A világnézetünk alapjai az egyik tantárgyam. Hétfői óráimon, amelyeken a diákok a sajtóban eddig megjelent dokumentumokat,! f e is zó I a I á so - kát tanulmányozták, már ki­sebb beszámolók, diákvélemé­nyek is elhangzottak az SZKP XXV. kongresszusával kapcso­latban. Véleményeikből és sa­ját benyomásaim közül is azt a gondolatot emelném ki, ami va la menyiünket megragadott: □ kongresszus emberközpontú­ságát. Azt, hogy a* legfonto­sabb gondolatok akörül forog­nak, hogyan javulnak, javulhat­nak tovább az emberek élet- körülményei, Úgy érezzük, a gazdasági építőmunkai főbb törekvései is erre irányulnak. A Világnézetünk alapjai című tantárgy keretében természete­sen még nem lehetett teljes képet alkotni a kongresszus egészéről, ezért később vissza­térünk ezekre a gondolatokra. Megfigyeltem, hogy a diákok a békét veszélyeztető tényező­ket még kevésbé látják világo­san, mint a felnőttek, ezért a békés egymás mellett élés fo- lya matá na k vi sszaford íthatatla n - ságával kapcsolatatos megálla­pítások elsősorban a felnőtte­ket foglalkoztatják. Ami a pe­dagógusokat illeti, a mi isko­lánkban a közhangulatot az érdeklődés, a kongresszusra va­ló odafigyelés jellemzi. A kar- társakat élénken foglalkoztat­ja mindaz, ami ezekben a na­pokban Moszkvában elhangzik — tájékozotton,, frissen' reagál­nak-az eseményekre. VANYI TERÉZIA tanár, a Szé­chenyi Gimnázium és Szak- középiskola párttitkára: — A kongresszus tartalmi munkájának nyomonkövetése nagy figyelmet és energiát kö­vetel minden kommunista pe­dagógustól. Számomra nagyon szimpatikus az, hogy a komoly számadás és tervezés időszaká­ban a nemzetközi szolidaritás jegyében hallatják hangjukat a kommunisták Luis Corvalám és a chilei vezető kommunisták szabadon bocsátásáért. Ebben azt látom, hogy a kongresszus munkája a legteljesebb nem­zetközi kommunista internacio­nalizmus megvalósulását is szolgálja. A tartalmi munka mellett figyelemre méltóak — a külföldi vendégek számára is élményt adó — tömeges megmozdulások — gondolok itt elsősorban az úttörők és a fegyveres erők testületének im­pozáns üdvözlésére. GERGELY LÁSZLÓ, a Haza­fias Népfront Pécs városi Bi­zottsága titkára: — A HNF kongresszusára készülve, a választások felada­taival foglalkoznak a népfront­bizottságok, Ilyenkor a megszo­kottnál is élénkebb politizáló légkör jellemzi a mozgalmat. Ebben az aktív periódusban nagy figyelmet kap az SZKP XXV. kongresszusa, beszédtéma az emberek között a kongresz- szusi beszámoló, a X. ötéves terv és a felszólalások. Brezs­nyev elvtárs beszédében jól ér­zékelhetően bizonyította, hogy az elmúlt évek nemcsak a Szovjetunió, hanem a szocialis­ta országok töretlen fejlődésé­nek évei is voltak. A szocialista országokban élő embereket, így minket, magyarokat is jogos büszkeséggel tölt el az a meg­állapítás, hogy országaink ipa­ra 4-szer olyan gyorsan fejlő­dött, mint a tőkéseké. Ebben az eredményben minden be­csületes dolgozó munkája ben­ne foglaltatik, és önkéntelenül is az jut az ember eszébe, hogy abban az életszínvonal-emelke­désben, ami Magyarországon az elmúlt 5 évben végbement, az egyik döntő feltétel az a qazdasági kapcsolat, amely a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz köt bennünket. LATINCSICS ALADÁR, a Ba­ranya megyei Tanács kereske­delmi osztályának helyettes ve­zetője : — A kongresszuson eddig elhangzott célkitűzések közül számomra a legmegkapóbb az a törekvés, amelyet Koszigin elvtárs részletesen is megfo­galmazott: a nép anyagi, kul­turális szintjét emelő tevékeny­ség fokozása. Mint kereskedel­mi szakember, a mindennapi munkámban is tapasztalom, hogy nemcsak a bérek, a fo­gyasztói árak, hanem a köz­szolgáltatások, a kereskedelmi ellátás és a minőség javítása is hozzátartozik az életszínvonal' javításához. Erre pedig a X. ötéves tervben igen nagy súlyt helyeznek. Ami legjobban meg­ragadott az, hogy az elkövet­kező tizenöt év végén az or­szág kétszer akköra anyagi, pénzügyi erővel rendelkezik, mint az elmúlt 15 évben. Óriá­si dolog ez! Hiszen így az em­ber tudja, hogy mi következik, tudja, hogy miért dolgozik. Összeállította: Bebesi Károly Kurucz Gyula Kádár János a Tudományos Akadémián Az SZKP XXV. kongresszu­sán résztvevő magyar pártkül­döttség, élén Kádár Jánossal szerda este ellátogatott a Szov­jet Tudományos Akadémia El­nökségének moszkvai székhá­zába. Részt vett a látogatá­son Leonyid Szmirnov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete is. A vendégeket Anatolij Alek­szandrov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke és a testület számos más vezető személyisége fogadta. A szívé­lyes üdvözlés után közvetlen hangulatú eszmecsere követke­zett. Anatolij Alekszandrov egyebek-közt elmondta, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia rendkívül széles tudományos hálózatot irányít: 250 intézeté­ben 160 ezren dolgoznak, kö­zöttük 40 ezer tudományos munkatárs. Kádár János megköszönte a részletes és átfogó tájékozta­tást, majd hangoztatta: — Az önök és szélesebb ér­telemben a szovjet tudósok munkája óriási szerepet ját­szik a szocialista világrendszer országaiban végbemenő dina­mikus fejlődésben, nem utolsó sorban abban, hogy békében élhetünk és építhetünk. Szív­ből gratulálok önöknek és önö­kön keresztül valamennyi szov­jet tudósnak nagyszerű ered­ményeikhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom