Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-28 / 87. szám

1976. március 28., vasárnap 5. _______________________________________Dunántúli napló________________________________________ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a IV. ötéves tervről (Folytatás az 1. oldalról.) tégla- és a cseréptermelés csökkent. Egyes építőanyagok­ból jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruházati iparban végrehajtott rekon­strukció eredményeként moder­nizálódott a géppark, a terme­lési technológia, nőtt a terme­lékenység, javult a termékszer­kezet, fokozódott a korszerű anyagok felhasználása. A bú­toripar termelése 64 százalék­kal nőtt, -hasonló mértékű ter­melékenység emelkedés mel­lett. A textilipar 24 százalékos termelésnövekedésén belül a kötszövőipar 1975. évi termelé­se 43 százalékkal volt több mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt, 39, illetve 48 százalékkal. 1974- ig még a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tarto­zott a tartósítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes nö­vények kedvezőtlen termésered­ményei miatt, visszaesett. 1975- ben-a tejipar termelésének vo­lumene 24 százalékkal, a ma­lomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinél. A szocialista ipar 1975-ben 1 745 200 főt foglalkoztatott, 1 százalékkal többet, mint 1970- ben. 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a vil­lamosenergia iparban. A vil­lamosgép iparban, a híradás- technikai iparban, a műszer­iparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Csökkent a létszám a bányászatban és egyes könnyűipari ágazatok­ban. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves terv­időszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt. A növekedés 1972—1973-ban — a beruhá­zások növekedését mérséklő in­tézkedésekkel összefüggésben — lassult, a tervidőszak má­sik három évében, köztük 1975- ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 száza­lékkal, az építőipari szövetke­zetek 18 százalékkal növel­ték termelésüket. A tsz-ek épí­tőipari közös vállalkozásai 1975-ben lényegében ugyan­annyit termeltek, mint 1970- ben. Az építkezések anyagellátása javult. Ebben az építőanyag ipar és más iparágak termelés- növekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építő­anyag termelésüket. öt év alatt 438 ezer lakás épült, 38 ezerrel több a terve­zettnél és ezzel az 1961—1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 ezerrel túlteljesült. Az állami lakás­építés kevesebb, az egyéni la­kásépítés több volt a tervezett­nél. A lakások 59 százaléka a városokban épült. Az épített lakások átlagos szobaszáma és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszak­ban. Széles körűvé vált a lakó­telepi építkezés, javult a kap­csolódó — szolgáltató, egész­ségügyi, kulturális stb. — léte­sítményekkel való ellátás. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre elmélkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalé­kos termelésnövekedést irány­zott elő. A szocialista mező- gazdasági nagyüzemek terme­lése 1971—1975-ben 23 szá­zalékkal volt több, mint az 1966—1970. években. A háztáji és kisegítő gazdaságok, vala­mint az egyéb kistermelés ter­mékeinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelés­ben — volt fontos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor ki­vételével — kielégítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen fokozódott a mező- gazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése tel­jes egészében a termelékeny­ség emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az anyagfelhaszná­lás — elsősorban az ipari anyagok felhasználásának je­lentős fokozódása miatt — to­vábbra is gyorsabban nőtt, mint a termelés. Számottevően bővült a mezőgazdaság techni­kai bázisa, a vonóerő kapaci­tás 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági üzemek öt év alatt több traktort, munkagé­pet, tehergépkocsit szereztek be, mint az előző ötéves terv­időszakban. A nagyüzemekben a gabonabetakarítást gyakorla­tilag teljes egészében gépek­kel végezték, a kukoricacső és szárbetakarítás gépesítettsége 85—95 százalékra emelkedett. A cukorrépa- és a burgonya­kiszedés gépesítettsége is ja­vult. Az állattenyésztés fejlesz­tését az állami hozzájárulással épült nagyüzemi sertés- és szarvasmarhatenyésztő telepek segítették: öt év alatt több, mint 380 ezer szarvasmarha és 1,4 millió sertésférőhelyet he­lyeztek üzembe. A műtrágya felhasználás a tervezettnél gyorsabban nőtt és 1975-ben 1,8-szerese volt az öt évvel ko­rábbinak. Egy hektár szántó, kert, szőlő és gyümölcsös te­rületre hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott, az 1970. évi 150 kg-mal szemben. A növénytermelés az elő­irányzott 14—15 százalék he­lyett 16 százalékkal haladta meg az 1966—1970. évit. A szemestermények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növekedésében döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterjedésének. 1971—1975-ben évente átlago­san 4,3 millió tonna búza és 5,9 millió tonna kukorica ter­mett, majdnem másfélszerese a III. ötéves tervidőszak meny- nyiségének. A búza hektáron­kénti terméshozama 33,2 q, a kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 q-vol több az előző öt év átlagánál és 4—5 q-val több a tervezettnél. A gabonatermeszésben el­ért kiemelkedő eredmények melletti a hazai fogyasztás, va­lamint az export növelése szem­pontjából egyaránt fontos zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőterme­lés mérsékeltebben emelkedett. A burgonyatermés — csökkenő fogyasztás mellett — kevesebb volt, mint az előző öt évben. A cukorrépa termés annyi volt, mint az előző tervidőszakban, a répa cukortartalma az utóbbi években csökkent A szálastakarmányok termelése lényegében a korábbi szinten maradt. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A ter­melés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 szá­zalék volt. A fontosabb állatte­nyésztési termékek közül a vágósertés termelés emelke­dett a leggyorsabban: 1975- ben 1,1 millió tonna volt, majd­nem 1,6-szerese az 1970. évi­nek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az elő­ző öt évit, a három évenkénti jelentős ingazdozás azonban még nem szűnt meg, az 1975. év végi állomány az előző évi­hez képest csökkent, de így is valamivel nagyobb volt az öt­éves tervben számítottnál. Szállítás A közlekedési vállalatok 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970-ben. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. A vasút áru- szállítása 12,2 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési válla­latoké 30,5 százalékkal volt na­gyobb az 1970. évinél, a cső­vezetéken szállított árumennyi­ség megkétszereződött. A vas­úti forgalomban emelkedett a nemzetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csaknem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. Mind a távolsági, mind a helyi személyszállításban to­vább nőtt az autóbuszközleke­dés, valamint a személygépko­csik szerepe. Újabb települése­ket kapcsoltak be az autóbusz­hálózatba. 1975, végén az ösz- szes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A közlekedési vállalatok a tervidőszakban 4750 új autó­buszt szereztek be, ami a kise­lejtezett autóbuszok pótlása mellett 1500 db-bal növelte az állományt, öt év alatt 75 új metrókocsit, 130 villamoskocsit és több új, modern HÉV szerel- véhyt állítottak1 forgalomba. Az ország tehergépkocsi állomá­nya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi állomány az öt évvel azelőtti 240 ezerről 580 ezerre emelkedett. Ebből a la­kosság tulajdonában 551 ezer volt. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban, összehasonlítható ára­kon csaknem 1,5-szeresére emel­kedett. A növekedés a szocia­lista országok viszonylatában volt nagyobb. A nem szocialis­ta országokkal lebonyolított forgalom, különösen az export, a tőkés országokban kibonta­kozott gazdasági válság követ­keztében mérsékeltebben nőtt. A behozatal összehasonlítha­tó árakon öt év alatt 42 száza­lékkal emelkedett. Leggyorsab­ban, több mint 80 százalékkal, a gépimport nőtt. Az energia- hordozók behozatala több mint 60 százalékkal, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek importja pedig a termelés nö­vekedésénél valamivel mérsé­keltebben, kb. 30—32 százalék­kal haladta meg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcikkek behozatala is. A kivitel mennyisége 57 szá­zalékkal emelkedett. Javult az export áruszerkezete. Legna­gyobb mértékben, több mint kétszeresére a gépek kivitele nőtt, ezen belül elsősorban a komplett gyárberendezéseké, a műszereké, a közlekedési esz­közöké, a szerszámgépeké és egyéb fémmegmunkáló gépeké. Fogyasztási iparcikkekből 1975- ben 56 százalékkal, élelmisze­rekből 40 százalékkal exportál­tak többet, mint 5 évvel koráb­ban. összehasonlítható árakon a kivitel növekedése meghaladta a behozatalét, folyó deviza­árakon számolva azonban az import 109 százalékkal, az ex­port 92 százalékkal nőtt. Ez ab­ból adódott, hogy a behozatali árak nagyobb mértékben emel­kedtek, mint a kiviteli árak. A cserearány romlásából szárma­zó árveszteség, valamint a ked­vezőtlen tőkés exportlehetősé­gek miatt a forgalomban jelen­tős passzívum keletkezett A szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben az öt év forgalmának egyenlege aktív, a nem szocialista országok vi­szonylatában passzív volt. Beruházás A szocialista szektor beruhá­zásaira öt év alatt — folyó áron — 574 milliárd forintot fordítottak, az előirányzott 480—500 milliárd forintnál 15— 20 százalékkal többet. Az ösz- szegszerű túlteljesítés ellenére egyes fejlesztések mennyiségi előirányzatai nem teljesültek. A növekedés mértéke hasonló volt, mint a III. ötéves tervidő­szakban, összehasonlítható ára­kon 51 százalék. A beruházá­sok volumene kb. 10 százalék­kal haladta meg a tervezettet. Foglalkoztatott­ság, jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1976. január 1-én meghaladta az 5,1 millió főt. A keresők száma kisebb mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében a nők munkábaállásából adódott, akiknek aránya az aktív kere­sőkön belül az 1971. január 1-i 41,9 százalékról 1976. ja­nuár 1-én 44,3 százalékra emel­kedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazda­ságban 150 ezer fővel csök­kent, a többi ágazatban együtt­véve mintegy 242 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság kis­mértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dol­gozó kötelező munkaidejét csök­kentették. 1975 végén a bér­ből és fizetésből élők 95 szá­zaléka dolgozott rövidített munkaidőben, az öt évvel az­előtti 65 százalékkal szemben. A szocialista szektorban fog­lalkoztatott munkások és al­kalmazottak névleges havi át­lagkeresete — a különféle bér- kiegészítésekkel együtt—1975- ben több mint 35 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Figyelembevéve a fogyasztói árszínvonal csaknem 15 száza­lékos emelkedését, az egy ke­resőre jutó reálbér 1975-ben — a tervnek megfelelően — 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ezen belül a mun­kások reálbére 18 százalékkal, — az állami iparban dolgozó munkásoké 22 százalékkal —a szellemi foglalkozásúaké 17 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságaiból származó keresetek reálértéke összesen kb. 10 százalékkal emelkedett. Ezáltal, valamint a tsz-tagok és alkalmazottak számának jelen­tős csökkenése folytán, a kö­zös gazdaságokból származó egy tsz-tagra és alkalmazottra jutó reálkereset növekedése meghaladta a 30 százalékot. A lakosság háztáji és kisegí­tő gazdaságokból származó tiszta jövedelmének összege — a termelés és a ráfordítások kü­lönbsége — 1975-ben 1970-hez képest lényegében nem válto­zott. A nyugdíjasok szórna 1975. végén 1,8 millió volt, 350 ezer­rel több, mint öt évvel koráb­ban. Az egy myugdíjasra jutó havi átlagos nyugdíj 1970-ben 765 forintot, 1975-ben 1259 fo­rintot tett ki. A kifizetett összes nyugdíj összege öt év alatt 13 milliárd forintról 26,8 milliárd forintra emelkedett. A tervidő­szak folyamán több ízben emel­ték a családi pótlékot és sor került a qyermekgondozási se­gély emelésére is. A segélyt igénybevevők száma jelentősen nőtt. Mindennek eredményeként a családi pótlék és a gyer­mekgondozási segély összege együttvéve az 1970. évi 4 mil­liárd forintról 1975-ben 9,4 milliárd forintra emelkedett. A munkavégzésből származó jövedelem, valamint a társadal­mi juttatások növekedése azt eredményezte, hogy az összla­kosság egy főre jutó reáljöve­delme 1975-ben 25 százalékkal meghaladta az 1970. évit. A növekedés megfelelt a tervben előirányzottnak. A munkás ház­tartások egy főre jutó összes reáljövedelme 26 százalékkal, a szellemi dolgozóké 22 száza­lékkal, a szövetkezeti paraszt­ságé 28 százalékkal nőtt. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően, ősz- szesen 28 százalékkal, egy fő­re számítva több mint 25 szá­zalékkal nőtt. Az összes fo­gyasztáson belül az élelmisze­rek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek fogyasztásá­nak aránya csökkent, a tartós fogyasztási cikkeké és az egyéb iparcikkeké, továbbá a szolgál­tatásoké emelkedett. Áralakulás A tervidőszak második felé­ben kibontakozott világpiaci ár­emelkedések elsősorban a be­hozatalban nagy súllyal sze­replő energiahordozókat és nyersanyagokat érintették. Az 1975. évi behozatali árak 47 százalékkal voltak magasabbak az 1970. évieknél. A kivitel na­gyobb részét kitevő ipari kész­termékek és élelmiszerek világ­piaci ára kisebb mértékben emelkedett, a kivitel árszínvo­nala 1975-ben 22 százalékkal haladta meg az öt évvel az­előttit. Az ipari termelői árak 1971 — 1974 években mérsékelten, évi átlagban 2,4 százalékkal, négy év alatt összesen 10 százalék­kal emelkedtek. 1975-ben vi­szonylag széles körű árrende­zésre került sor, amelynek kö­vetkeztében az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az ipar 1975. évi termelői árszínvonala 22 száza­lékkal volt magasabb az 1970. évinél. A kivitelező építőipar átlagos árszínvonala öt év alatt 17 százalékkal emelkedett. Az építkezések, különösen a la­kásépítés költségei az áremel­kedésnél nagyobb mértékben nőttek. A'lakásépítési költségek emelkedésében — a lakások területének növekedése és a felszereltség javulása mellett — szerepe volt a korszerű, de költségesebb technológiák el­terjedésének is. A beruházások árszínvonala 1970-től 1975-ia, 13 százalékkal emelkedett. Leg­nagyobb az építés-, valamint az import gépberuházások árai­nak emelkedése volt. A me­zőgazdasági termékek felvásár­lási árszínvonala 1975-ben 15 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel korábban. A terv­időszak folyamán a cukorrépa, a dohány, a vágómarha és a tej felvásárlási árát emelték je­lentősebben. Emelkedett a zöld­ség és a gyümölcs felvásárlási és piaci ára is. Az áruszállítási tarifák 5 százalékos emelésére 1975-ben került sor, az üzem­anyag áremelkedése miatt. A kiskereskedelmi árak 1975- ben 15,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970-ben. A tervidőszakban az alapvető élelmiszerek közül a tej- és tejtermékek, valamint a cukor árát emelték központi intézke­désekkel, a többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élvezeti cikkek átlagos bolti árszínvonala, nagyrészt a sze­szesitalok és a dohányáruk köz­ponti áremelése folytán, öt év alatt 22 százalékkal emelke­dett. A ruházati cikkek árainak átlagos 16 százalékos emelke­dése piaci hatások és hatósá­gi árintézkedések egyenlegeként alakult ki. A vegyes iparcikkek kiskereskedelmi árszínvonala 1970-től 1975-iq 17 százalék­kal emelkedett, részben a tü­zelőanyagok és energiahordo­zók, valamint egyes építőanya­gok hatósági áremelése, rész­ben a szabadabb árformákban bekövetkezett piaci hatások kö­vetkeztében. Népmozgalom Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 ezer fő volt, 218 ezerrel több, mint 1971 elején. 1971—1975. években összesen 841 ezer gyermek szü­letett, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Ezer lakos­ra öt év átlagában 16,1 élve- születés jutott. A születési arányszám a tervidőszak folya­mán jelentősen emelkedett: az 1970. évi 14,7-ről 1975-ben 18,4-re. A születésszám emel­kedésében szerepe volt a né­pesedéspolitikai intézkedések­nek, valamint annak, hogy na­gyobb létszámú korosztályok léptek szülőképes korba. 1971—1975. években összesen 622 ezren haltak meg, 10,4 százalékkal többen, mint az előző öt évben. Ezer lakosra évi átlagban 11,9 halálozás ju­tott. A csecsemőhalandóság csökkent: 1971—1975. évek át­lagában ezer élveszülöttre 33,8 egy éven aluli halálozás ju­tott, az előző öt évi 36,6-del szemben. A IV. ötéves terv időszaká­ban 7 községet nyilvántíottak várossá. Jelenleg az országban 83 város és 3100 község van. 1976. január 1-én a lakosság 50,2 százaléka élt városokban, 313 ezerrel több, mint öt évvel ezelőtt. Idegenforgalom öt év alatt külföldi állam­polgárok több, mint 37 millió esetben látogattak Magyaror­szágra, ebből 32 millió esetben a szocialista országokból. Ugyanebben az időszakban a magyar állampolgárok1 külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista országokba irányult. Az idegenforgalom a tervidőszakon belül jelentősen növekedett. 1975-ben külföldiek 9,4 millió alkalommal - látogat­tak Magyarországra, 3 millió­val többször, mint 1970-ben. A szocialista országokból érkezők száma 8,2 millió volt, 2,7 mil­lióval több az öt évvel korábbi­nál. A tervidőszak' utolsó évé­ben magyar állampolgárok 3,5 millió esetben utaztak külföld­re, az öt évvel azelőtti 1 millió­val szemben. A IV. ötéves tervidőszakban 5700 új szállodai hely létesült, a tervezettnél kevesebb. 1975- ben a szállodai helyek száma 29 400 volt, az egyéb szálláshe­lyek (kempingek, turistaszállá­sok, fizetővendéglátás, stb.) 123 300 hellyel rendelkeztek: Az emelkedés öt év alatt az utób­biaknál volt jelentősebb. A kereskedelmi szálláshelyek 1975-ben összesen 5 millió ven­déget fogadtak, 1 millióval töb­bet, mint öt évvel korábban. Ebből a külföldiek száma 2,1 millió volt, 600 ezerrel több az 1970. évinél. Budapest, 1976. március 27. Központi Statisztikai Hivatal Ércbányászok lakásai Pécsett A felszabadulástól napjainkig 1,6 millió új lakás épült a városokban és falvakban. 1971—1975-ben összesen 438 000 lakás épült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom