Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-28 / 87. szám
1976. március 28., vasárnap Dunantmt napló A tervezettnél jobban fejlődött Baranya mezőgazdasága A mezőgazdaság termelése Baranya megyében a IV. ötéves tervciklusban a mintegy 19 százalékos termelés növekedéssel a legdinamikusabban fejlődött. A fejlődés üteme meghaladta mind a tervezettet, mind az eddigi ötéves tervek eredményét. Az egy hektárra jutó mezőgazda- sági termékek értékesítése 1970-hez viszonyítva 7 ezer forintról 10 ezerre nőtt. Az eredmény hozzájárult a lakosság magasabb színvonalú és jobb ellátásához, a megnövekedett exportlehetőség teljesítéséhez. H termelőszövetkezetek 1975. évi eredményei, gazdálkodási tapasztalatai A dinamikus fejlődés alapját népgazdaságunk koncentrált erőfeszítése, az anyagi, műszaki és szellemi kapacitás növelése és az ágazatban dolgozók nagyobb szakértelme, szorgalmas munkája képezte. A pozitív képhez tartozik, hogy nem minden ágazatban és terméknél volt arányos és minden évben kielégítő a termelés fejlődése. Ez érezhető volt az ellátásban, főként a sertéshúsnál és zöldségféléknél. Jó és rossz esztendők A természeti hatások miatti nagyobb arányú kiszolgáltatottság következménye, hogy az öt év közül három jó, vagy közepes, kettő pedig kedvezőtlenebb eredményeket adott. Ez utóbbiak közé tartozott az 1975. év is, amikor a termelésnövekedés alig haladta meg az előző évi szintet és néhány terméknél jóval elmaradt attól (búza, sertéshús, tej, zöldség), jóllehet az üzemi tervekben 3—4 százalékos növekedéssel számoltak. A mezőgazdasági termelés- növekedés kedvező alakulásában meghatározó szerepűek a szocialista nagyüzemek, ezen belül, több mint 80 százalékos arányt képviselő mezőgazda- sági szövetkezetek, valamint a velük szerves egységet képező háztáji és kisegítő gazdaságok. Ebből következik a pártós kormány megkülönböztetett figyelme a terület iránt. Ez nem ellentétes az állami gazdaságok élenjáró szerepének jelentőségével. A termelőszövetkezetek 1975. évi zárszámadása és közgyűlésen történő jóváhagyása februárban befejeződött. A véglegesített adatok, az elmúlt év során összegyűlt tapasztalatok alapot adtak arra, hogy népgazdaságunk e fontos ágazatáról, szövetkezeti parasztságunk szorgalmas munkájáról, a termelés és a gazdálkodás eredményeiről, gondjairól — a teljesség igénye nélkül — számot adhassunk. Veszteség a növény- termesztésben Az elmúlt év időjárása — csakúgy mint az 1974. év őszi esős évszak — kedvezőtlen volt a mezőgazdasági termelésre és az ezzel együttjáró gazdálkodásra. Nagy erőpróbája volt ez a szocialista nagyüzemek vezetőinek és dolgozóinak. A későn befejezett és 14 százalékkal kevesebb őszi vetéssel, a mélyszántás nagyobb arányú elmaradásával kezdték az 1975. évet. A tavaszi időszaktól augusztusig sanyargatta az időjárás elsősorban a kalászos növényeket, aminek következménye lett, hogy hektáronként közel 10 mázsa búzával termett kevesebb, mint 1974-ben. Az augusztusi nagyarányú esőzés pedig vízzel borított nagy, mélyebben fekvő termőterületet, ami elsősorban a megtermett szálastakarmányok minőségét rontotta és sok -kárt tett a szőlő, napraforgó, burgonya, cukorrépa mennyiségi és minőségi eredményében. Csak a kukorica terméseredménye haladta meg az előző évek termésátlagait (hektáronként mintegy 4 mázsával), ami rekordot jelentett ugyan, de ellensúlyozni nem tudta a többi növény és kertészeti termékek kiesését. A növénytermesztés r Irta: Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára igénybe kellett venni, kevesebb jutott beruházásra, év végi részesedés-osztásra és a többi alapokra is. (Szociális, kulturális). A kedvezőtlenebb termőhelyű és vezetésben is gyengébb szövetkezetek közül a korábbi éveknél nagyobb számban (14) és nagyobb összeggel (40 millió forint) körüli veszteséggel A pécsi termelőszövetkezet pogányi baromfitelepe egészének gyengébb eredménye hatással volt az egyébként is szerényebben jövedelmező állattenyésztésre. Ez elsősorban létszámcsökkenésben, alacsonyabb hozamokban és áruértékesítés kiesésben jelentkezett. (Áruértékesítés növekedés csak hízómarhánál, baromfinál és tojásnál jelentkezett.) Több költség A termelés költségei tovább növekedtek mintegy 10 százalékkal, az időjárás okozta több-— letmunka, a több és korszerűbb gép, műtrágya, növényvédőszer és más többleteszközök használata miatt. Említésre érdemes, hogy a kedvezőtlenebb év a gazdálkodás, vezetés, különböző elemeinek hibáit is jobban felszínre hozta. Ezek közül a munka- és üzem- szervezés hiányosságait, az eszközök, állati férőhelyek, gépek, a munkaidő alacsony kihasználtságát, az állattenyésztés jelentőségének háttérbe szorulását, és főleq az ezzel összefüggő helytelen szemléletet említem elsősorban. Drága mulasztás például, az alig néhány éve megépült sertéstelepek 75—76 százalékos, a tehenészeti telepek 85 százalékos kihasználtsága, vagy a tejhozam csökkenése. A következmény már nyilvánvaló: a mérleg szerinti nyereség is alig több mint fele lett az előző évinek. Emiatt a korábbi években képzett biztonsági tartalékok nagy részét is zárták az elmúlt évet. Közülük több szövetkezet egy év alatt — szanálás nélkül — egyensúlyba tudja hozni gazdálkodását. Ez a tény kedvező, mert a szövetkezetek többségének stabilitását is mutatja. Szövetkezeti parasztságunk - nagy erőfeszítéssel, nehezebb munkával ugyan, de mégis magabiztosan, állandóan javuló munka- és életkörülmények között dolgozik. Személyes jövedelmük, ilyen nehéz év után is, dinamikusan növekedett. A tagok közösből származó jövedelme — egy munkaórára, vagy munkanapra vetítve — több mint 10 százalékkal nőtt, helyenként még az indokolt ütemet és határt is meghaladta, s megyei szinten már évközben kifizették (eredménytől függetlenül) ennek közel 90 százalékát. Az elmúlt kedvezőtlen év mezőgazdasági termelésének — ezen belül a szövetkezetek — gazdálkodásának felsorolt té- nyeiből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy szövetkezeteink nem erősödtek, nem gyarapodtak, mert az ilyen állítás a valóságnak ellenkezője volna, de arra a következtetésre sem, hogy az agrárpolitikánkban valamiféle változás következett be. Ellenkezőleg. A párt és a kormány a továbbiakban is a mezőgazdaság dinamikus fejlesztésével számol. (Az V. ötéves terv — az elért magasabb szintről is — nagyobb termelésnövekedéssel számol mint a IV. ötéves tervben.) E célkitűzés megvalósítása minden szektor — állami, szövetkezeti, háztáji és kisegítő gazdaságok — feladata. Tsz és háztáji Ahhoz, hogy a tervidőszak alatt elérjük a mezőgazdasági termelésünk 16—18 százalékos növekedését, a nagyüzemekben ennél nagyobb arányú, legalább 23—25 százalékos emelkedést kell produkálni. A háztáji és kisegítő gazdaságokban pedig 1—2 százalékot, minden lehető segítséget megadva, hogy hízósertésekből az utóbbi években elért nagyságrend ne csökkenjen, a kisállatokból, a kertészeti termékekből pedig jelentős termelés és árutermelés fejlődést érjenek el. Ebben a döntő felelősség a termelőszövetkezeteké, de növekvő az állami gazdaságok, ÁFÉSZ-ek, takarmányt és egyéb eszközöket forgalmazó és termékeket felvásárló vállalatok és a helyi tanácsok szerepe, felelőssége is. Sok feladat hárul a pártszervezetekre, hogy a területükön terjesztői, motorjai, ellenőrzői, segítői legyenek e nagy erőfeszítést igénylő munkának. Adottak a feltétetek Az 1976-os évben a mezőgazdaságtól mintegy 4 százalékos termelésnövekedést vár a társadalom. Ennek feltétele és megalapozottsága biztosítottnak látszik. A vetéseket, az őszi munkákat, jobb minőségben sikerült elvégezni. Az anyagi, műszaki eszközök, az intenzívebb fajták, a több műtrágya és növényvédőszer garancia a tervezett eredmények elérésére. Minden azon múlik, hogy jól éljünk a lehetőségekkel, s mindent időben megtegyünk a célok, az üzemi tervek valóraváltásáért. Számadás a Mecsek fáiról Az erdőgazdaság jól exportált Jó munka, jó jövedelem és erdőtelepítés Kevés vállalat örülhet úgy, mint a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Számukra a világpiaci változások nem hátrányokat, hanem kedvező hatást okoztak. Többek között erről volt szó a gazdaság mérlegzáró ülésén, amit szombaton tartottak az Olimpia Étteremben. A vendégek között jelen volt di. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál- lamitkár, Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Csanádi Béla, a gazdaság’ igazgatója értékelte a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok teljesítését, az 1975-ös évben elért eredményeket és ismertette az idei feladatokat. A gazdálkodási feladatokat nyolc üzemi erdészettel, egy önálló fűrészüzemmel és egy műszaki erdészettel teljesítették. 60 855 hektár területen mintegy 11 és félmillió élőfa készlettel gazdálkodnak. Az elmúlt tervidőszak eredményei bizonyítják, hogy jól. A fakitermelés elmaradt a tervezettől, ennek oka részben a belföldi kereslet csökkenésében keresendő. Belföldön összesen 835 700 köbméter fát értékesítettek, három százalékkal kevesebbet a tervezettnél. Az export kedvezőbb: 22 százalékkal többet értékesítettek a tervezettnél, ösz- szesen 179 700 köbmétert. A külföldön keresett mecseki termékek között szerepel a papírfa, a vezetékoszlop és a vastag tűzifa. A fafeldolgozásban teljesítették a tervet, az exportértékesítésnél jól éltek a tőkés piacon jelentkező kereslettel. Tekintélyes számokat találhatunk, ha az eredményeket forintban nézzük. Öt év alatt több, mint 1,1 milliárd forint nettó árbevételt értek el. A nyereség csaknem elérte a 156 millió forintot. A gazdaságnál teljesítették a terveket, amelyek a dolgozók életszínvonalának emelésére irányultak. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonal emelkedése 6,4 százalékot ért el 1975-ben. A munka- védelmi és a szociális beruházások közül kiemelkedik a két nagy fafeldolgozó üzemben — Hosszúhetényben és Vajszlón - 1974-ben átadott szociális létesítmény. A közjóléti beruházások is mutatják az erdőgazdasáq sokoldalú tevékenységét. Néhányat említünk: kirándulóközpont kialakítása Magyaregregynél, a Máré-várnál, Kárászon emlékpark, új erdei pihenők a Mecsekben. Az eredményekben nagy része van annak az 52 szocialista brigádnak, amelyek versenyvállalásaikkal és ezek teljesítésével 1975-ben is elnyerték az oklevéltől az arany fokozatig a különböző szintű elismeréseket. Ebben az évben a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fő feladataként jelölte meg a hatékonyság fokozását, a gépesítettség növelését és a termelési technológiák fejlesztését, az erdőtelepítés folytatását, amely 444 hektár volt öt év alatt. Kurucz Több a trófeánál „versenyzője nem A buzdítás útbaigazít: „Haj- rá-négy-cé!" Vagy „ne hagyd- magad-egy-á!" Átfurakodom a műhelyépület ajtaján: megváltozott a program? A Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskola tanulmányi „Ki mit tud?”-versenyére jöttem, a hangorkán pedig kötélhúzó versenyt idéz. Maradt a rogram. Fiatalok csoportja guggol és méricskéli a kéménypillért, hogy szakszerűre sikerült-e? Nekik szól a buzdítás. Jakab Zoltán, az I. C. osztály elfogult: —■ A kéménypilléren a hézagolás nem tökéletes. Itt kijjebb állnak a téglák! A padlóburkolóknál bámulok. Mintha tükörre rakta volna a mozaiklapokat Patyik Károly, a negyedik C. tanulja, ötös szakmai gyakorlatból, mondják, hogy szórakozásból egy délután leparkettázott egy irodát. Szerényen hárítja el az elismerést: — Sikerült annál már jobban is. Évente megrendezik az isko Iában a tanulmányi versenyt Az osztályok versengenek egy mással, számot adva gyakor lati tudásukról. Elméleti fel adatok: szabadkézi rajz, áb rázoló geometria, szilárdság tan, épületszerkezeti rajzver seny. A fiatalok célja: győzni Az eredmény: játékosan, verse nyezve tanulnak. Többet ér minden trófeánál. k. gy.
