Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-20 / 79. szám
2 Dunántúli napló 1976. március 20., szombat Jövőnk érdekében Gépiparunk feladatai az ötödik ötéves tervben száma, amelyek hatékonysága az V. ötéves tervidőszakban kiegészítő automatizálással lényegesen növelhető. NemeslakI Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolója A ellátása (Folytatás az 1. oldalról) Ebédszünet után — a napirendnek megfelelően — Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter terjesztette elő beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar helyzetére, valamint a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. A miniszter bevezetőjében rámutatott: „A gépiparnak az V. ötéves terv szerint is jelentős szerepe van népgazdaságunk fejlődésében. Mind a termelés, mind az exportnövekedésben a népgazdasági átlagnál lényegesen többet kell elérni." A végrehajtás legcélravezetőbb módszereinek megválasztása jórészt attól függ, milyen körülmények iközött kell e jelentős feladatoknak eleget tenni - hangsúlyozta Nemeslaki Tivadar, majd rámutatott: — A vállalatoknál és a minisztériumban ma már mindenki tudja — és úgy is számol, tervez —, hogy a rendelkezésre álló beruházási és fejlesztési pénzügyi források elég szűkösek, hogy nem sóikkal több anyaggal és kevesebb munkaerővel kell megoldani feladatainkat, és hogy továbbra is rendkívül nehéz piaci viszonyok között kell termékeinket értékesíteni. Szelekció és fejlesztés — A Kohó- és Gépipari Minisztérium ebből kiindulva úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy feladatokat a korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok megfelelő hasznosításával eredményesen végre lehet hajtani. — A hatékonyabb gazdálkodás érdekében a gépiparban alapvető feladatnák tekintjük a szelektív fejlesztés meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését, E követelményeknek megfelelően felmértük, melyek a szinten tartandó, illetve az átlag alatt fejlesztendő és végül, melyek a visszafejlesztendő területek. — A szelektív fejlesztési koncepciónak megfelelően az V. ötéves tervben előirányzott mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés mellett a dinamikusan fejlesztendő termékek, termékcsoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növekszik. A dinamikusan fejlesztendő területek, illetve termékek meghatározásánál a kö_ vetkező főbb szempontokat tar’ toltuk szem előtt: a termék vagy termékcsoport sok, magasan kvalifikált munkát tartalmazzon, amit az árban is realizálni lehet. A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szakmai kultúrával rendelkezzünk és azt fejlesszük tovább. A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozatnagyságban. — A gyártás döntően hazai és szocialista importból származó anyagbázisra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, energiát igényeljen. A gyártmány- és gyártásfejlesztés tartós nemzetközi megállapodásokra, termelési kooperációkra és hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapozható. Időközben a piaci igények változása miatt módosítani kellett céljainkat; erőforrásainkat — a kibontakozó szocialista gazdasági integrációra támaszkodva — a piaci igényeknek megfelelően az autóbusz, a főegységek gyártására koncentráltuk. Ezzel egyidőben leállítottuk a gazdaságtalan dömper- és traktorgyártást, csökkentettük a „Csepel" típusú tehergépkocsik és diesel-motorok gyártását. (Ez utóbbiak termelését az V. ötéves terv esztendeiben végleg megszüntetjük.) Így autóiparunk belső szerkezete jelentősen átalakult, és az érintett munkaerőt a korábbinál sokkal hatékonyabban tudjuk foglalkoztatni. Differenciált szabályozás — A pozitív és negatív szelekció egyidejű megvalósítása érdekében elkészítettük a szelektív fejlesztés és a termékszerkezet-átalakítás meggyorsítását szolgáló konkrét programot, amelyet a vállalatok vezetőinek nagy többsége örömmel fogadott. Voltak olyan vélemények is, hogy a tárca vezetői túlzottan beavatkoznak a vállalatok munkájába, sértik önállóságukat. Ezt mi nem tartjuk beavatkozásnak, nem akarjuk megsérteni a vállalatok kellő önállóságát, nem akarjuk csökkenteni felelősségüket sem. De azt szükségesnek tartjuk, hogy a vállalati érdekek mellett elsődlegesen a népgazdaság érdekeit szolgálja. Ennek megfelelően végezzük a vállalatokat irányító és ellenőrző tevékenységünket — hangsúlyozta a miniszter, majd leszögezte: feladataik elvégzése az anyagi erőforrások differenciált felhasználását, a munkaerőgazdálkodás lényeges javítását követeli meg. — Éppen ezért — folytatta — a szelektív fejlesztés pénzügyi feltételeinek biztosítására az év elejétől az ágazat egészére meghatározott támogatások és elvonások keretében — a pénzügyi szervek egyetértésével - differenciált szabályozást vezettünk be. Ennek lényege, hogy a kiemelt feladatok megvalósításában részt vevő vállalatoknak kedvezményeket nyújtunk, más területen az átlagosnál nagyobb mértékű elvonást alkalmazunk, illetve kisebb mértékű támogatást biztosítunk. A szelektív fejlesztés, a termékszerkezet átalakításának meggyorsítása magasabb követelményeket támaszt nemzetközi — mindenekelőtt a Szovjetunióhoz és a többi KGST-or- szághoz fűződő — tudományos, műszaki, technikai, fejlesztési kapcsolataink szervezésében. A szelektív fejlesztés ugyanis jelenleg és a jövőben is elsősorban a szocialista gazdasági integrációba való erőteljes bekapcsolódásunkkal lehetséges. Ehhez tartozik, hogy mindazt a terméket, amit az integráció keretében gazdaságosabban tudunk közösen fejleszteni és gyártani, illetve importálni, nem kell itthon előállítani. Nagy gondot fordítunk a technológia korszerűsítésére, különösen a kisterme- lékenységű, kézi jellegű technológiák, elsősorban a szerelés és az anyagmozgatás gépesítésére. Itt ugyanis rendkívül nagyok a tartalékok. A gépiparban a munkáslétszám 23 százalékát az alig gépesített szerelés, 12 százalékát pedig az anyagmozgatás köti le. A technológia korszerűsítésének gyors és olcsó módja a kiegészítő automatizálás. Ennek lehetőségét felmérve megállapítottuk, hogy a gépiparban mintegy 10 ezerre tehető az olyan gépek A hatékonyabb gazdálkodásnak, a termékszerkezet átalakításának fontos feltétele a gazdaságtalanul előállított termékek gyártásának korlátozása, illetve megszüntetése - ameny- nyiben a gazdaságosság feltétételei nem biztosíthatók. Felméréseink szerint a gépiparban a gyártás fokozatos leállítása, illetve visszafejlesztése következtében az érintett gyártmányok termelése mintegy 16 milliárd forinttal csökken. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása rendkívül nagy figyelmet, körültekintést kíván minden szervtől. Gondoskodni kell arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok. A gazdasági, politikai és társadalmi szerveknek ugyanis a lakosság zavartalan ellátásával is törődniük kell. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fejlődés ellenére néhány termékből, mint például fürdőkádból, automata mosógépből, villamos szerelési cikkekből és forróvíztárolókból a hazai gyártás nem tudta az igényeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedésekkel, a termelő kapacitások bővítésével, licencek és gyártási eljárások megvásárlásával mód lesz arra, hogy forróvíztárolóból, villamos szerelési cikkekből már az V. ötéves tervidőszak első éveiben kielégíthessük az igényeket. Jobb lesz az automata mosógép ellátás is. Az új beruházás befejezése után, várhatóan 1978-tól a li- cenc alapján gyártott automata mosógépek kereslete és kínálata egyensúlyban lesz. Az öntöttvas-fürdőkádgyártás rekonstrukciója viszont csak a tervidőszak végén valósul meg, így az ellátás javulása csak azután várható. Továbbra sem lesz elegendő az úgynevezett kötőelemekből és kábelekből. Természetesen intézkedtünk — például a Csavargyár egyes telepeit vidékre költöztetjük, a melegüzemet felújítjuk - mindez azonban kevés. Újabb megoldásokat kell keresnünk és további intézkedéseket kell tennünk, hogy az igényeket maradéktalanul kielégíthessük. Kihasználni a tartalékot — Számottevőek a tartalékaink a korszerű technika hatékonyabb kihasználásában is: a gépiparban a műszakszám alig éri el az 1,2-et, ugyanakkor a nullára leírt gépek és berendezések értéke mintegy 22 százalék. Fontos feladat tehát a korszerűtlen gépek nagyobb mértékű selejtezése és az így felszabaduló munkaerő átasoportosítása — a műszakszám növelésével — a korszerű, nagy hatékonyságú gépekre. Terveink szerint vállalatainknak a műszakszámot 1,2-ről 1,8-ra emelniük a nagy termelékenységű gépeknél és berendezéseknél. A rendelkezésre álló munkaidő kihasználásában, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésében szintén jelentős tartalékaink vannak. A normában dolgozók aránya 1970-ben 41,8 százalék volt; azóta ez az arány 39,7 százalékra csökkent.- Tapasztalataink szerint igen sok helyen csökkentek a teljesítmény-követelmények és lazultak a normák. Ezeket nemcsak a teljesítmény-százalékok növekedése, hanem a magas állásidők is bizonyítják. Éppen ezért fontos feladat a normák és a teljesítmény-követelmények felülvizsgálata és folyamatos „karbantartása”. Ezenkívül legalább 50 százalékra kell növelni a teljesítmény-követelmények alapján dolgozók arányát Észszerű takarékosságot — Intézekedéseink között fontos helyet foglal el az energiatakarékosság, az energiaracionalizálási program végrehajtása. Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek el. A megtakarítás 41 százaléka szervezési intézkedések, 38 százaléka pedig a szocialista munkaverseny és brigádmoz- galom eredményeként valósult meg. Az idén és a következő években a nagy energia-igényű technológiákra energiafelhasználási normákat dolgoztatunk kj és vezettetünk be. Számításaink szerint a tervezett intézkedésekkel évente átlagosan 2,5 százalékos fajlagos energia-költségmegtakarítás érhető el. Folymatosan feladatunk az anyagtakarékosság is. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolójához felszólaltak: Kangyalka Antal (Csongrád, 15. vk.), Weiszböck Rezsőné (Győr, 15. vk.), Molnár Endre (Bpest., 58. vk.), dr. Novák Béla (Bpest., 16. vk.), Bartha István (Hajdú, 1. vk.), Varga István (Bpest., 11. vk.). A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, így az elnök a vitát bezárta, s ismét Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszternek adott szót. Nemeslaki Tivadar megköszönte a vitában elhangzottakat, kiegészítő észrevételeket, a felszólalók általános egyetértését beszámolójával. A plenáris ülésen elhangzott javaslatok, ugyanúgy, mint az országgyűlés ipari bizottságának tanácskozásain elmondott képviselői tapasztalatok — mondta — igen hasznos tanácsokat jelentenek a tárca munkájához. Utált a miniszter arra is, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a gépipar szelektív fejlesztésének koncepcióját, amelyre építve elkészítették, — a vállalatvezetőknek megküldték a tárca 1976. évi cselekvési programját. A célok reálisak, a feladatok megvalósíthatók, végrehajtásukhoz azonban nélkülözhetetlen a segítség valamennyi területről. A közös munka alapvető biztosítéka a feladatok sikeres végrehajtásának — e gondolat jegyében kérte a kohó- és gépipari miniszter, hogy beszámolóját és a parlamenti felszólalásokra adott válaszát az országgyűlés fogadja el. Ezután az országgyűlés határozatban egyhangúlag tudomásulvette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar miniszteri beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel az országyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (Munkatársaink telefonjelentése) Az emberi környezet védelmére a jövőnk érdekében kellett törvényt hozni — ezt hangsúlyozta beszédében Bondor József miniszter és a törvény- javaslat vitájában felszólaló 11 képviselő. Kiemelték: olyan időben került sor a törvény elfogadására, amikor még van mit védenünk. Nálunk fejlettebb országok némelyikében akkor kezdtek el behatóbban foglalkozni a környezetvédelemmel, amikor a vizek, a levegő szennyezettsége már az emberek életét veszélyeztette, speciális környezeti betegségek jelentek meg. Hazánkban a helyzet még nem ennyire aggasztó, de a veszély egyre nő, ezek arra figyelmeztetnek, hogy a korábbinál hatékonyabb, összehangoltabb és átfogóbb intézkedésekre van szükség! A képviselők véleményei egybeesnek a társadalom egészének felfogásával: indokolt volt, hogy legmagasabb szinten jogszabály-keretbe foglaljuk az emberi környezet védelmével és tervszerű alakításával kapcsolatos előírásokat, feladatokat. Nagy jelentőségű, hogy továbbra is érvényben maradnak a korábbi jogszabályok, melyek többek között a bányászatról, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, az erdő és a vadgazdálkodásról, a halászatról, az építésügyről, a vízügyről, az egészségügyről, a természetvédelemről, a növényvédelemről intézkedtek. A jövőben ezeket a rendeleteket a környezetvédelmi törvénnyel összhangban kell majd alkalmazni. A képviselők sok tapasztalatot egybegyűjtve készültek fel a törvényjavaslat vitájára. Ez is jelképezte, hogy a környezetvédelmet közös ügynek lehet tekinteni, minden tevékenységi területen és életkörben az ott alkalmazható legcélszerűbb módszereket kell megkeresni és hasznosítani. Erről adtak számot a vitában is. Dr. Radnai Éva Fejér megyei képviselő a „Borovszki-pudert” ostorozta, ahogyan ők a Dunaújvárosi Vasmű környezetet csúfító porát nevezik. (Erről nekünk baranyaiaknak a beremendi fehér por jutott eszünkbe.) Dr. Schnitzler József Hajdú megyei képviselő örömét fejezte ki, hogy a törvényjavaslat előterjesztője az építésügyi és városfejlesztési miniszter, mert így példamutatást várhatnak majd a minisztériumtól, hogy a jövőben az új építkezések környékét nem fogják indokolatlanul feltúrni, vagy városrendezési terveik során nagyobb gondot fordítanak majd arra, hogy az új útvonalak kijelölése ne járjon együtt környezetünket szépítő, levegőnket tisztító fasorok kipusztításával. Többek között ő is hangsúlyozta a társadalmi összefogás, a közös munkavállalás szükségét. Nagy derültség közepette hangoztatta : jó, hogy a törvényt március 18-án és 19-én vitatja és fogadja el az országgyűlés, így az ország férfi lakosságának jelentős számú Sándorjától és Józsefétől névnapjukra való tekintettel példamutató aktivitás várható! Dr. Gajdocsi István Bács megyei képviselő egy keleti mondást idézett: „Amennyi fát ültet az ember életében, annyi barátot szerez magának a mennyországban." Ezzel is utalva arra, hogy a Bács megyei homok megkötésében igen nagy jelentőségű a társadalmi munkában végzett fásítás. És ha már a közmondásoknál tartunk, hadd utaljunk Nánási László Szolnok megyei képviselőre: „Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen." Pénzre van és pénzre lesz szükség a jövőben is, a környezetvédelmi törvény megvalósulása érdekében. Erről a szünetekben is sokat beszélgettek a képviselők, hozzátéve: mivel még egy jó ideig a pénznek szűkében leszünk, az egyéni és közösségi felelősségérzet erősítésének, a társadalmi munkák szervezésének, a jó kezdeményezéseknek különösen a KISZ, a Népfront és a Vöröskereszt már eddig is kibontakozott mozgalmainak felkarolására, támogatására nagy szükség lesz. Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója már a képviselőcsoport megyei ülésén is kifejtette véleményét a környezetvédelmi törvénytervezetről. Az országgyűlés vitáját követően kérdésünkre válaszolva kifejtette: — A föld védelmét igen fontosnak tartom. Az elvizenyősö- dés megakadályozása fontos kérdés volt, ma is az a mi közvetlen környezetünkben, a Dráva mentén. Kiemelt támogatása továbbra is indokolt, mert a gabona termését növeli — mondotta —, majd a vegyi anyagok fokozott felhasználásával kapcsolatban fogalmazta meg elgondolását, miszerint; feltétlenül szükséges olyan szervezetet lérehozni, amely biztosítja a vegyi- és kémiai anyagok alkalmazásának személyi, tárgyi és technológiai feltételeit, mert ennek hiánya számos üzemben érezteti kedvezőtlen hatását. Jazbinsek Vilmos komlói képviselő az egyik szünetben a következőket mondotta: — A bizottsági vitában is részt vettem, a módosító javaslatomat elfogadták. A törvényt nagy jelentőségűnek tartom, mert lényege az emberi egészség védelme, az életfeltételek rendszeres javítása. A levegő, víz, a természet, a talaj, egyszóval az élővilág védelme, megóvása mindenki érdeke. A szabályozás, a tudatos, tervszerű védekezés szükségszerű, a törvény megvalósítása minden áldozatot, tudatos előrelátó tervezést megérdemel. A ma és a jövő társadalma érdekében erre szavaztam, amikor a törvényjavaslatot elfogadtam. — A tudományos és technikai fejlődés eredményeinek felhasználása veszélyeket is foglal magában, amelyekkel szemben jogi szabályozásokkal is kell védekezni. Az ember érdekében biztosítani kell a föld, a víz, a levegő, a környezet — beleértve a csend — védelmét — fejtette ki véleményét dr. Földvári József, a Pécsi Tudományegyetem rektora. A most elfogadott törvény nemcsak a szűkebb értelemben vett védelmet kívánja biztosítani, hanem tervszerű megelőzéssel környezetalakításra is törekszik. Ennek érdekében szabályozza a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések megszegése miatti jogi felelősséget. A törvény abból a helyes belátásból indul ki, hogy a jogi felelősség különböző formáinak kombinálására van szükség. Az eset egyedi sajátosságától függően kerülhet sor környezetvédelmi bírság fizetésére, kártérítés kötelezésére, vagy éppen büntetőjogi felelősségre vonásra. Ez utóbbi rendelkezés a hatályba lévő Btk. azon szabálya helyébe lép, amely csak a kútmérge- zéshez fűzött büntetőjogi következményeket. Az új törvény három évig — súlyosabb esetben 5 évig — terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé, ha valaki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait — ezek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, település környezet, — úgy szennyezi, vagy teszi ki károsodásnak, hogy ezzel az ember életét vagy egészségét kedvezőtlen befolyásolja. Őszintén reméljük, hogy a törvény megalkotása még időben történt és jelentős mértékben hozzá fog járulni környezetünk megvédéséhez, életünk szebbé tételére. Mitzki Ervin Nagy István
