Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-20 / 79. szám
\ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Tönrény az emberi környezet védelméről ———~—<—■n—■ ■■■■■OMBM—r 'IJJU' LM i■r-grragr'.r» .MJUW.IinuJWg-« ——W• Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 79. szám 1976. március 20., szombat Ara: 80 fillér Ünnepség a IVIEU nel Pénteken — délelőtt 10 órától — folytatta tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszakának második napirendi témája, az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat vitájával. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, ar MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalta Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A napirendnek megfelelően megkezdett vitában felszólaltak: Nánási László (Szolnok m. 11. vk.), dr. Radnai Éva (Dunaújváros 8. vk.), dr. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.), dr. Schnitzler József (Hajdú m. 16. vk.) Fodor Istvánné (Heves m. 3. vk.), dr. Schmidt Ernő (Vas m. 10. vk.), dr. Bélák Sándor (Veszprém m. 14. vk.), Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), Divald Béláné (Budapest, 27. vk.), Szóvá Béla (Budapest, 47. vk.), Hornyák Istvánné (Borsod m. 9. vk.). Az ülés elnöke ezután bejelentette, hogy a tárgysorozat második témájához — a környezetvédelmi törvényjavaslathoz — több hozzászóló nem jelentkezett, ezért a vitát bezárta és megadta a szót Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszternek. Bondor József építési és városfejlesztési miniszter vitaösszefoglalója Bondor József a vitában elhangzottakat összefoglalva mindenekelőtt arra utalt: a felszólalók egyöntetűen aláhúzták az új törvény megalkotásának szükségességét. Ezzel alátámasztották az egész lakosság, a társadalom véleményét: törvény szintjére kell emelni azokat a rendelkezéseket, amelyek létünk, környezetünk természeti tényezőit védik, óvják, lehetővé és feladattá teszik a megelőző, az ártalmakat elhárító teendőket, intézkedéseket. A környezet- védelem napi tevékenység Témakörönként reagálva a képviselői felszólalásokra, a miniszter először arra hívta fel a figyelmet: a környezetvédelem távolról sem valamiféle új dolgot jelent, folytatása, az eddiginél körültekintőbb elvégzése mindazoknak a feladatoknak, amelyek már eddiq is megvoltak. A változás elsősorban a tevékenység jobb megszervezésében, a korábbinál -szélesebb körű ellátásában jelentkezik. Tömören orról van szó: a környezetvédelmet a mindennapi tevékenység — a termelőmunka, az oktatás, a beruházás-előkészítés, a természetszeretet — elválaszthatatlan részévé kell tenni. Nem új kutatóintézetekre vág szükség — hiszen jelenleg is 53 kutatóhely működik a többi között vízgazdálkodási, meteorológiai és egyéb hasonló profillal sokkal inkább orra, hogy a kutatások, tudományos vizsgálódások eredményei alapján a környezeti ártalmak mind hatékonyabb megelőzését szorgalmazzuk. — A vízvédelem témájánál elsősorban a természetes vizek tisztaságának megőrzését kell szem előtt tartanunk — mutatott rá Bondor József. — Világszerte mind fontosabbá válik ez a törekvés. A vizek szennyeződésének — vagy továbbszenoyeződésének — megakadályozásával együtt, a szó szoros értelmében életbevágó követelmény a víz- gazdálkodásban a takarékoskodás. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egyes termelőhelyeken ivóvíz- minőségű vizet használnak fel, amikor az úgynevezett ipari víz is megfelelő lenne. A Balaton védelmében A Balaton vizének tisztasága - Bondor József által is kiemelten - visszatérő témája volt a vitának. Hiszen a környezetvédelemhez a település- fejlesztéssel együtt hozzátartozik az élővilág, a természeti környezet megóvása is. Ez utóbbit sürgető feladattá teszi, hogy a Balaton látogatottságában már ma elértük azt a „mértéket", amelyet körülbelül az 1980-ais évek végére vártunk. A túlnövekedett vendégforgalmat célszerű és lehetséges visszafogni más pihenő- és üdülőhelyek fejlesztésével, például a Velencei-tó vagy a Duna-kanyar mind vonzóbbá tételével. Az erdők jó levegőt, csöndet, nyugalmat adó tényezői, zöld színfoltjai életünknek, éppen ezért nem adhatunk zöld utat irtásukhoz, az erdős részek — fák, ligetek — oktalan pusztításához. Jelenleg az ország erdőterületének 93 százaléka a termelés szolgálatában áill, kevés tehát az ilyen kirándulóhely. Maradéktalan szigorral kell alkalmazni azokat az előírásokat, hogy a termelési célú erdőirtások után rögtön telepítsenek is. Annál inkább, mert környezetvédelmi teendőink, elképzeléseink közé tartozik, hogy a táj- és környezetvédő, szépítő erdősávokat (éspedig nemcsak a mező- gazdasági területeken, hanem a városokban is) a jelenleginek legalább a háromszorosára növeljük, az üdültetés céljait szolgáló erdőterületeket pedig több mint az ötszörösére. ■ # •• •• •• Közös úgy és felelősség Bondor József nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem közös ügyünk, tehát nemcsak az Országos Környezetvédelmi Tanács - mint kormányszerv — teendőit, nem is csak egyikmásik tárca feladatait jelenti. A közös ügyért közös felelősséget kell vállalni. A felelősség mindenütt helyi teendőkre sarkall, s csak a közösségi érzésből fakadó tevékenység, környezetóvás hozhat igazán kézzelfogható eredményeket. Az ilyen alapállás megsokszorozza a környezetvédelem anyagi erőforrásait is. Mert ilyen célra 500 millió forint áll rendelkezésre központilag — ami kétségtelenül szerény összeg. Hozzájönnek viszont azok a pénzek, amelyeket közvetve fordítunk a környezetvédelemre. Ilyen célokat szolgál például az ipari beruházások költségeinek mintegy 10—20 százaléka. Természetvédelmi körzetnek számít az ország területének körülbelül 2.5-3 százaléka. Itt arról a speciális esetről van szó — mondta a miniszter —, hogy a természetet kell védeni az ember ellen. Itt soha nem rekonstruálható értékek elpusztulásának veszélye áll fenn, a természet ilyen kincseit nemcsak a jelennek kell óvnunk, hanem az utánunk következő generációk számára is — becses nemzeti értékként, olykor világviszonylatban és a tudomány szempontjából is újból elő nem állítható kincsként — kell megőriznünk. Beszélt a miniszter a környezetvédelemmel összefüggő intézkedések kapcsán arról is, hogy mindiq fel kell mérni egy- egy intézkedés, döntés várható hatásait - esetleg évek, évtizedek múltán bekövetkező következményeit is. A lakosság szerepe Jó szóval említette a lakosság szerepét: a lakóhelyi és munkahelyi kollektívák, az egyes emberek önzetlen áldozatvállalását a környezet védelme érdekében. Itt forintban ki nem fejezhető, ám óriási eredményeket produkáló fizikai és szellemi energiáiról van szó. Megemlítette ennek kapcsán a törvénytervezet országos társadalmi vitáját, amelyben javaslatok, ötletek sokasága juttatta kifejezésre a jó értelmű lokálpatriotizmust is. A miniszteri vitaösszefoglaló után határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a parlament építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a törvényjavaslathoz beterjesztett együttes módosító javaslatait, majd a törvénytervezetet általánosságban és - a megszavazott módosításaikkal - részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet következett. (Folytatás a 2. oldalon) Sarkadi Nagy Barna méltatja a zászlót nyert KISZ-esek munkáját Elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját A Mecseki Ércbányászati Vállalat Schönhercz Zoltán KISZ Bizottsága az elmúlt hét évben .háromszor kapta meg a KISZ KB Dicsérő oklevelét és harmadszor nyerte el kiemelkedő munkájával a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A FIN keretében került sor a zászlóátadó ünnepségre pénteken a MÉV-központ tanácstermében, melyen megjelent Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ KB tagja, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Komlódi Józselné, a Pécs városi KISZ Bizottság titkára, Bics Lajos, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Tóka Jenő, a vállalat igazgatója, a megyei pártbizottság tagja, Kovács István, a vállalati pártbizottság titkára, Rácz Gyula, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára, valamint 130 KISZ-fiatal és meghívott vendég. Tukora István, a MÉV KISZ- bizottságának titkára ünnepi beszédében szólt a magyar fiatalok forradalmi hagyományairól, a KISZ megalakulásáról és az eltelt évek eredményeiről, a vállalati KISZ-fiatalok munkájáról. Többek között elmondotta, hogy a KISZ-bizottság tevékenységét alapvetően a KISZ Vili. kongresszusának határozaBiszku Béla és Kádár János az ülésteremben. tai és a párt ifjúsággal foglalkozó határozatai szellemében végezte. Különös gondot fordított az irányításuk alá tartozó fiatalok eszmei-politikai nevelésére. A vállalat által épített 200 munkáslakásból 184-be költöztek be fiatalok. A kiszesek bátran élnek az ifjúsági törvény által biztosított jogaikkal, de ismerik kötelességeiket is — mondotta Tukora elvtárs. Ezt követően Sarkadi Nagy Barna méltatta a MÉV Eszeseinek eredményeit, elmondta, hogy a KISZ-bizottság és az irányítása alá tartozó szervezetek sokrétűen foglalkoznak a fiatalok szocialista versenymozgalmainak szervezésével és irányításával. Az elmúlt évben négy szakmában rendezték meg a Ki minek mestere vetélkedő vállalati döntőjét, ezenkívül 12 szakmában Szakma ifjú mestere, Kiváló ifjúmunkás, Kiváló ifjú szakmunkás versenyeket bonyolítottak le. 1100 fiatal kapcsolódott be ezekbe a mozgalmakba. Az 1975-ben először kiírt alkotó ifjúság pályázaton 248 pályamunkával vettek részt. Az elmúlt év decemberében Tatabányán az első ízben megrendezett országos vájár vetélkedőn másodikak, ez évben Miskolcon a bányászati ágazati SZMKT-n szintén a második helyet érték el. A KISZ KB által meghirdetett vas- és fémgyűjtési akcióban 474 tonna hulladékvasat gyűjtöttek össze, mely munkának ellenértékét, 230 ezer forintot fizettek be a vietnami szakmunkásképző intézet alapszámlájára. A fiatalok vállalásaikkal nagymértékben hozzájárultak a népgazdasági feladatok sikeres megoldásához is — mondotta befejezésül Sarkadi Nagy Barna és átnyújtotta a KISZ KB Vörös vándorzászlaját Tukora Istvánnak, a KISZ KB dicsérő oklevelét Daczó Ernőnek és a IV. sz. bányaüzem SZMKT-já- nak. Ezután Bics Lajos, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese köszöntötte a vállalat fiataljait és Kiváló bányász miniszteri kitüntetéseket adott át Gulyás József csapat- vezető vájárnak, Varga Mihály körletvezetőnek és Tőke Gyula aknásznak. Tóka Jenő, a vállalat igazgatója 13 fiatalnak Kiváló dolgozó kitüntetést adott át és 18 fiatalt igazgatói dicséretben és pénzjutalomban részesített. Tukora István 24 kiszesnek adta át a MÉV KISZ-bizottság dicsérő oklevelét és 500 forint értékű tárgyjutalmat. Horváthné V
