Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-05 / 4. szám

tflöditö üt előtt egy Of technológia.. Ml lesz veled IMS? Tervezik az első kaposvári IMS-házakat Hamarosan felkerül a bok­réta Pécs - és egyben az or­szág - legmagasabb lakó­épületének a tetejére és ezzel igen látványos módon jelent­kezik az új építési technoló­gia. A mohácsi lakóépületek és a pécsi új nővérszállás megelőzték ugyan a magas­házat, mégis ez az igazi nagy kísérlet, ami utón már szinte sorozatban készülnek a kü­lönféle rendeltetésű épületek - egyelőre Baranyában és főleg Pécsett. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat IMS-szto- rija 1970-ben kezdődött, ami­kor Mayer György építészmér­nök Újvidéken megpillantott egy furcsaszerkezetű építke­zést és nyomban meg is látta benne a hazai lehetőséget. A,z igazi kezdet 1972-ben volt, amikor a stáza-üzemben felépült az első kísérleti váz. Az IMS ekkor már egy jó év­tizedes múltra tekintett visz- sza. Jugoszláviában a Bran- ko Zsezselj professzor és munkatársai által kifejlesztett technológiát széles körben alkalmazták különféle építke­zéseknél. Mi is az IMS? Előregyártott feszített beton vázszerkezet, amelynél a pillérek közé he­lyezett és kábelekkel összefe­szített födémeket az érintkező felületek súrlódása tartja. Pé­csett jócskán továbbfejlődött a jugoszláv módszer, s otyan új gyártási módozatokat fej­lesztettek ki, amelyeket szaba­dalmaztatni is lehetett. A ,,magyar" IMS-t eddig 12 or­szágban - köztük Kubában és az USA-ban - szabadalmaz­tatták. A módszer pécsi meghono­sítását két tényező gyorsította. Az egyik: a stóza-gyártás le­futott, s új termék után kellett nézni. Az üzem nyugati stáza- mezeje már IMS-szerkezeteket gyárt és folyamatban van a keleti mező átszervezése is. A másik: hosszú évek óta szinte állandósult a feszültség az igen termelékeny paneles lakásépítkezés és a hagyomá­nyos módszerekkel épülő já­rulékos létesítmények között. Az utóbbi hónapokkal, évek­kel kullog az előbbi után. Az IMS alkalmas a feszültség fel­oldására. A BÉV előkészület­ben levő munkáinál vezető szerepe van az új technoló­giának. IMS-lakásépitésben Mohács volt az úttörő. A város meg­tartja ezt a szerepét és az Építőipari Szövetkezet - a BÉV-vel együttműködve mintegy ezer lakást épít az évtized végéig. Pécsett olyan kísérleti épületet terveznek, amelyben a már eddig is egyedülállóan nagy alapterü­letű födémeket 7,20x6 méte­resre növelik. Ez ritkább váz­pillér hálózatot kíván, viszont hatalmas alapterületű helyi­ségeket kínál. A másik jelen­tős kísérleti feladat: a jelen­legi 1000 kg bruttó teherbírá­sú födémek mellett 650-ese- ket és 1500-asokat is gyártani. Az előbbi egyértelműen laká­sokra méretezett elem. Mindent tud Pécsett egyébként folyik már a Szigeti városrészben a GELKA-központ szerelése és hamarosan megkezdik az AG- ROBER-irodaház szerelését is. Ebből a szerkezetből épül idén Lvov-Kertvárosban egy 16 tantermes iskola, a 400 fős diákotthon, a MÁV tízszintes szociális épülete, az ÄFOR szociális épülete, a magasház tövében a kétszintes ABC- áruház-étterem tömb. A PTV- nél tervezik a Siklósi város­rész nevelési közoontját, a művészeti szakközépiskola új épületét, a MÁV-TI a MÁV új rendelőintézetén dolgozik, a Bányászati Tervező Intézet a MÉV V-ös üzemének épületeit tervezi, s készülnek egy újabb 600 fős diákotthon tervei is. A tervek sokrétűségével kí­vánják bizonyítani, hogy az új szerkezet mindenfajta építke­zésre alkalmas. A lakásépítésben átveheti-e a vezérszólamot az új techno­lógia? A kérdés izgalmas, a válasz lehiggaszt. Nagyon sok kísérletre van még szükség, de a tömeges lakásépítésben feltétlenül csak az egyik mód­szerként szerepelhet ott, ahol a városias forma meghatáro­zó igénnyel jelentkezik. Ezért szerepelnek IMS-házak Pécs Budai városrészében, az Irányi Dániel tér keleti oldalán a re­konstrukciós tervekben. iiilliiliii Kilép-e Baranyából az IMS? Hiszen a BÉV a technológia meghonosítására vállalkozott. Egyelőre Somogy megye fog­lalkozik az átvétellel. Új párt­házat, egy irodaházat és egy 16 emeletes lakóházat tervez­nek Kaposvárra IMS-ből. Megvizsgálták a szerkezet helybeli gyártásának lehetősé­gét, s úgy látszik, hogy a So­mogy megyei Állami Építőipari Vállalat panelüzeme alkalmas erre. Az átállításhoz a BÉV segítséget nyújt. Érdeklődés van Debrecenből, Győrből, Kecskemétről és Szombat­helyről, Budapestről pedig a 43. sz. Építőipari Vállalat tá­jékozódott már. Az új technológia szélesebb körű bevezetésének a teljes kikísérletezés és kiértékelés szab határt. A kilátások biz­tatóak. Az IMS a hctodik öt­éves tervben már országosan alkalmazott új építési mód­szerként vehet részt a majda­ni feladatok megoldásában. Hársfai István CENTRUM A HÉTFŐ! mii,'Iliül,'W!):U KISPÁRNAHUZAT 16,90 FORINTTÓL 30,80 FORINTIG MÜRAFIA SZÍNES (falvédő) 70 FORINTTÓL 90 FORINTIG MINTÁS NYLON JERSEY 210 FORINTTÓL 237 FORINTIG A távbeszélés távlata A tárcsázás végnapjai Hány jelből áll a világtelefonszám? Ma már természetes, hogy ha az embernek valami sürgős el­intéznivalója van, egyszerűen felemeli a telefonkagylót és fel­tárcsáz néhány számjegyet. Mór az is nagy kényelmet jelent, amikor egy-egy városon belül élhetünk ezzel a lehetőséggel. Még nagyszerűbb dolog, hogy ma már városok, más országok telefonállomásaival is pillana­tokon belül kapcsolatba léphe­tünk, egyszerű tárcsázás útján. A távválasztás megteremtésé­nek feltétele a minél tökélete­sebb automatizáció volt. Min­denekelőtt fel kellett számolni a régi kézikapcsolású központo­kat és a rotáry rendszerű tele­fonközpontokat is. Helyettük egy gépészméfttö m M mm m Bányász­kislány Nem látogató, nem küldött—művezető Az Anyu bájos szőke szép­asszony és Ildi lánya bájos fe­kete széplány. Még egy lány van, fiatalasszony, nincs itthon, csak a férje, szakállas, jóköté­sű fiatalember, és a legfiata­labb, csecsemő még, ott fek­szik a szomszéd szoba heverő- jén és érdeklődéssel nézegeti apró kezeit, ujjait, a csillárt, a rádiót, ismerkedik a világgal, mindennel ami mozog, fényes, és zajos. — Ildinek már itthon kellene lennie, három után ér haza Ist­ván -a knáról . . . — Biztos bőg már megint, hogy fagyoskodik a buszmeg­állóban — mondja a sógorka, enyhe kajánsággal. A lakás itt van a Park mozi alatti nagy szürke bérházban, a nagyobbik szoba szép, tágas, széles ablakokkal, nagylevelű, jócskán megnőtt filodendron teszi még melegebbé, a finom női ízléssel berendezett ott­hont. Nesz hallatszik az elő­szobából, megérkezik Zoliéi Il­dikó. A nyáron — június elején — a vállalat központjából felcsön­getik István-aknát: — Jelentkezett nálunk egy gépészmérnök. Van rá szüksé­getek? — Persze! Néhány másodpercnyi csend után: — ... Szóval ... az a neve, hogy Zallel Ildikó. — No és? Jöjjön. Várjuk a gépészeti osztályon. A gépészeti osztály három részleget foglal magában: mű­hely, üzemvitel és a földalatti gépészet. Tehát: „íróasztal" mellé is ülhetett volna. A bá­nyánál nem nagyon szívesen küldenek nőt a föld aló. Igaz, volt idő, amikor az egyenjogú­ság fogalmát alátámasztandó —, lelkes toborzásokon verbu­váltak hölgyeket bányamunkára. — No, de ez más — mond­ja Ildikó. — Én a nyár óta mór nem is tudom hányszor száll­tam le, a műhelyben gyártott berendezéseket lent kell ugyan­is összeállítani. — Mi volt az első munkája? — Egy széngyűjtő bunker üzembehelyezése. De ezt úgy értse, hogy én ott még csak segédkeztem, hiszen teljesen kezdő vagyok. Mit mondjak? Eddig csak filmen láttam fej­tést és egyáltalán a bánya földalatti világát. — Nehezen tudom elképzel­ni önt, gumicsizmában, kobak­kal a fején, lámpával . . . — Amikor először szálltam le, egy ideig csak nézegettek, aztán megkérdezték: „Valami delegációval jött?" Mert nagy­ritkán egy-egy látogató-cso­port azért megfordul a fejtés­ben. Aztán mondtam, nem va­gyok se kiránduló, sem „kül­dött", hanem itt dolgozom . . . Amikor e beszélgetés lezaj­lott Zallelék lakásán, azon a napon közölték Ildikóval, hogy hétfőtől kezdve művezetői be­osztásban tevékenykedik. „A művezetői munkakörhöz nem okvetlenül szükséges a diplo­ma, de valahol el kell kezde­ni . . — Ez így igaz — mondja a gépészmérnöknő. — Miskolci egyetemi éveim alatt is sokszor gondolkoztam azon, hogy ha egy mód van, közvetlenül a ter­melésben szeretnék dolgozni. Egyébként ezt kértem is itt a vállalatnál, amikor felvettek és kérdezősködtek terveimről, el­képzeléseimről. — Műszak utón mivel foglal­kozik? összecsapja a kezét: — Ajaj! A földalatti gépé­szet KISZ-szervezetének vagyok tagja, tehát ott is van munka. Csak úgy megjegyzem, hogy ilyen jó KISZ-életet én még so­ha nem láttam. A harminc tag közül legalább huszonöt min­den esetben ott van a taggyű­lésen, és ami lényeg: nem bó­logatnak, nem hallgatnak, ha­nem vitatkoznak, beleszólnak, kérdeznek, valami megfogha­tatlan, türelmetlen feszültség van bennük. Akik továbbtanul­nak — többen most végzik es­tin a nyolc általánost — kérik, hogy egy-egy tantárgyban se­gítsek nekik. Szakmai vetélke­dőket is szervezünk . .. Közben itthon németet, angolt tanulok, hogy megértsem a szakirodal­mat. A diplomával nem zárul­hat le a tanulás . .. Aztán, ha marad időm: anyámmal sétál­gatunk. Ez a pihenés. A lehető legszebb pihenés . . . Rab Ferenc Fokozott figyelmet az utakon A KPM útinform jelentése Vasárnap az ország fő­úthálózata száraz volt, az itt-ott hullott csapadék­okozta nedvesség az erős szél hatására hamar fel­száradt. Az alsóbbrendű utakon néhány helyen síkosság ta­pasztalható. Ajka, Zirc tér­ségében a vasárnap dél­előtti hózápor miott 1-2 centiméteres a hótakaró. E térségben az utakat szó­róautók járták. A Miskolci Közúti Igazgatóság hófú­vást jelentett, a Felsőtel- kes-szuhakállói összekötő úton 45-50 centiméteres hóréteg alakult ki. A hó el­takarítására munkagépe­ket irányítottak a helyszín­re. A viharos szél Fejér megyében is gondot oko­zott: a 70-es, 81-es és a 811-es útra oszlopokat és fákat döntött a szélvihar. Az akadályokat gyorsan el­távolították a KPM őrjára­tos gépjárművei, amelyek állandóan cirkálnak az esetleges újabb forgalmi akadályok megszüntetésé­re. Az Útinform kéri a gép- járművezetőket, hogy az erős oldalszél miatt foko­zott óvatossággal vezesse­nek, és az utakon tapasz­talt esetleges rendellenes­ségekről, akadályokról tá­jékoztassák a közúti igaz­gatóságokat, illetve az őr­járatos gépkocsikat. Crossbar-rendszerű központok és alközpontok hálózatát kellett ki­építeni. Tetszőleges távválasztás A Crossbar-rendszerben az elektromágnessel működtetett rudak rácsszerűen, egymásra merőlegesen helyezkednek el. Az összeköttetést több kapcsoló­gépen két működésbe hozott rúd keresztezési pontjának az érintkezése hozza létre. A Cross­bar-rendszerű kapcsológép rendkívül megbízható és gyors működésű. E speciális automata közpon. tokkal először több nagy vidéki városunkat látták el, majd a budapesti központokban is el­kezdték a berendezések cseré­jét. A munka előrehaladtával egyre nőtt azoknak az állomá­soknak a száma, amelyeket be­kapcsolhattak a távhívó háló­zatba. Megszámlált percek Ezzel párhuzamosan azonban meg kellett oldani egy lényeges feladatot, először is Budapes­ten: át kellett térni az automa­tikus időszámlálásfa, amely ar­ra igyekezett rászoktatni a hely­közi beszélgetőket, hoqy „spó- rolósabban" társaloqicnak. A cél az volt, hoqy a távhívó há­lózatunkba bekapcsolódó bel­földi és külföldi telefonálók mi­nél kevesebbszer kapjanak fog­lalt jelzést. Az automatikus időszámlálás bevezetése végső soron azt eredményezte, hogy Budapes­ten napközben 3, az esti és éj­szakai órákban 6 percenként ugrik egyet a számláló és „szá­mít fel" 1 forintot. A vidéket pe­dig három díjövézetre osztották fel, s az oda tartozó állomások­kal való beszélgetéskor 40—20 és 15 másodpercenként ugrik egyet a számláló. Uqyanezt a rendszert a külföldi összekötte­téseknél is megvalósították, jó­val magasabb tarifával. Úton a világ- távválasztás felé Az 1937-es nemzetközi sta­tisztikák szerint abban az évben mintegy 40 millió telefonelőfize­tő volt a földkerekségen. Szá­muk 1970-re 255 millióra növe­kedett, ma pediq már megköze­líti a 300 milliót. A végső cél az lenne, hogy a világ bárme­lyik telefonállomása automati­kusan kapcsolatba léphessen bármelyik másikkal. Ehhez min­denekelőtt az egyes országokon belül kell megvalósítani a tel­jes távválasztó rendszert. A világtávválasztás megvaló­sulásáig még sokféle akadályt le kell küzdeni. Legfontosabb közülük az egységes telefon- szám-rendszer megteremtése, amelyet 2000-iq a világ minden távbeszélő hálózattal rendelke­ző országában bevezetnek. A világtelefonszám 13—19 jegyű lesz. Az automatizált viláqtele- fon terve kilenc földrajzi térség­re osztja fel a világot. Ezek mindegyikének saját irányító- száma lesz. A tárcsát nyomógombok fog­ják felváltani és a készüléke­ket el foqiák látni olyan szerke­zettel, amely jelentkezik. Beszél­getés közben a telefon jelezni fogja, ha a beszélőt más is hív­ja. Ekkor félbeszakíthatja a tár­salgást, beszélhet a másik hívó­val is, majd folytathatja az első beszélgetést. B. I. tiétfoi □

Next

/
Oldalképek
Tartalom