Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-15 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 14, szám 1976. január 15.rs(;sutörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja flczel György tegnap találkozott a szemle resztueuöiuel Dr. Nagy József, Aezél György, dr. Orbán László, Horváth Lajos a megyei tanácson rende­zett vitán. Erb János felvétele Vita a magyar játékfilm­művészet helyzetéről A filmszemle központi szakmai vitáját szerda délelőtt tar­tották meg, Magyar játékfilmművészet — 1975 címmel. A vi­tán megjelent dr. Orbán László, kulturális miniszter, Tóth De­zső, az MSZMP KB helyettes osztályvezetője, dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes és Bocz József, a megyei pártbi­zottság titkára. Á feladat: a valódi problémák ábrázolása A téma előadója Rényi Pé­ter volt. Bevezetőjében tisz­tázta azt a kérdést, hogy bár tagadhatatlanul hiányzik a mai magyar filmnek az a virágzá­sa, ami a hatvanas éveket jellemezte, mégsem szabad va­lamiféle vereségre gondolni, legkevésbé pedig ennek a ve­reségnek a felelőseit keresni. A helyzetet alaposan elemzve kiderül, hoay sem a mai filmek tematikájában, sem a túlzott esztétizálásban, sem a szokat­lan új művészi eszközök alkal­mazásában nem lelhető fel an­nak egyedüli oka, hogy a ma­gyar film ma távolabb került a közönségtől. De hogy nap­jaink maqyar valóságától tá­volabb áll, mint a sokat em­legetett hatvanas évek-beli fil­mek, abban sok az igazság. Rényi Péter a mai égető tár­sadalmi kérdések tüzetes elem­zése után arra a megállapí­tásra jutott, hogy jelenleg már a működő demokrácia problé­máival van dolgunk, s ennek számtalan konfliktusát, küzdel­mét, valódi drámáját kellene ábrázolnia a mai magyar film­nek is. Véleménye szerint ha ezekkel a ténylegesen létező, kitapintható feszültségekkel ta­lálkozna a néző a filmvásznon, akkor a magyar film iránti ér­deklődés ismét felforrósulna. Az 1975-ös filmtermést cso­portosítva és egyenként végig­vizsgálva, Rényi Péter ezután illusztrálta megállapítását, ki­mutatta a filmek konkrét fo­gyatékosságait, elsősorban ab­ból a szempontból, hogy meny­nyiben kerülik ki vagy tévesz­tik szem elől az igazán lénye­ges problémákat. Végül hang­súlyozta, hogy a mai, a koráb­biaknál nem kevésbé bonyolult korban sem nélkülözheti a tár­sadalom a filmművészetet, a film önismeretre nevelő, aktív segítségét. Kovács András filmrendező, a vita elnöke jó vitaalapnak nevezte az előadást, de né­hány ponton kiegészítette, s utalt egyes dokumentumfilmek­re, amelyeknek figyelembe vé­tele némikép módosíthatja az eléggé negatív képet. Gyertyán Ervin többek között a társa­dalmi problémák politikai és művészi megközelítésének kü­lönbségeiről beszélt. Máriássy Judit egyebek között emlékez­tetett arra, hogy a művészet nem követheti a sajtó gyorsa­ságával a valóság változásait. Bernáth László felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az emberek a filmben is cselek­vési lehetőségeik nagy kérdé­seire keresik a választ, s ma mintha objektívebben látnák lehetőségeiket, a film azonban változatlanul egy másfajta cselekvési térről vall, olyanról, amelyet az emberek az élet­ben nem tapasztalnak. Szóba került még a vitá­ban számos más kérdés között az unalmasság és érdekesség kérdése, a jó vígjátékok hiá­nya, és mások. Rényi Péter vitazárójóban végül összegezte a legfontosabbat: ha ma a film távolodik a közönségtől, ezt csak az akadályozhatja meg, ha keresik és megtalál­ják a filmkészítők azokat a módszereket, eszközöket, ame­lyekkel a valóság tényleges problémáit, feszültségeit és igazságait eljuttathatják a né­zőkhöz. H. E. Aezél György és dr. Orbán László látogatása Baranyában Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Orbán László kulturális miniszter, Tóth De­zső, az MSZMP KB helyet­tes osztályvezetője és dr. Pozsgay Imre, kulturális mi­niszter-helyettes kedden es­te Baranyába érkezett. A Megyei Pártbizottságon a vendégeket fogadta dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos Baranya me­gye Tanácsának elnöke, Bocz József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Takács Gyula, a Megyei Tanács el­nökhelyettese. A fogadás után a vendégek a Pécsi Nemzeti Színházban megte­kintették ai Orfeusz a fel­világban című előadást, szemleMmeket néztek meg, majd a késő esti órákban a filmszemle klubjában ta­lálkoztak a filmszakma kép­viselőivel. Aezél György elvtárs szer­dán délelőtt Lukács János­nak, az MSZMP Pécs Vára- j si Bizottsága első titkárá- nak és Wieder Bélának; Pécs megyei város Tanácsa elnökének' kíséretében fel­kereste a nemrégiben kor­szerűsített évszázados múltú szabolcsbánya-telepi általá­nos iskolát, melynek teljes megfiatalításához nyolc üzem társadalmi összefogás­sal is hozzájárult Ezután Vasas II. Petőfi Művelődési Házában képviselői fogadó órán találkozott Baranya megye 1. sz. választókerü­letének polgáraival, a szén­bányák vezetőivel és dol­gozóival. Aczéi György délután dr. Orbán László kulturális mi­niszter, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára és Tóth Dezső, az MSZMP KB helyettes osz­tályvezetője társaságában a Megyei Tanács székházában a filmszakma Pécsett tartóz­kodó, a Vili. Magyar Játék­filmszemlén résztvevő képvi­selőivel folytatott eszmecse­rét az elmúlt évben bemu­tatott hazai filmek bírálatá­ról, a készülő új filmek ter­veiről, a szocialista valóság és a magyar fiím, a film és a közönség kapcsolatairól. Aezél György és dr. Or­bán László valamint a házi­gazdák a találkozó után megtekintették b Jakováli Haszán Múzeumot. Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes átadja az új dombóvári csavargyárat. Tudósítás a 2. oldalon Fotó: Maletics Kádár János és Lázár György fogadta Ernesto Meló Antunest Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán délelőtt a Központi Bizott­ság Székházában fogadta Er­nesto Meló Antunest, a Portu­gál Köztársaság külügyminisz­terét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szintén szerdán fogadta hivatalában o portu­gál külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozó­kon jelen volt Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársaság lissza­boni nagykövete, valamint Magalhaes Cruz, a portugál külügyminisztérium politikai fő­igazgatója és Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapes­ti nagykövete is. * Ernesto Meló Antunes, a Por­tugál Köztársaság külügyminisz­tere szerdán ebédet adott Pú­ja Frigyes külügyminiszter tisz­teletére a Duna Intercontinen­tal Szállóban. Az ebéden részt vett Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter, dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szurdi István belke­reskedelmi miniszter, s a poli­tikai, gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyi­sége. Résztvettek az ebéden a portugál külügyminiszter kí­séretének tagjai is. A palesztin kérdés vitája a Biztonsági Tanács előtt Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden, közép-európai idő szerint az esti órákban folytat­ta a közel-keleti probléma, ezen belül a palesztin kérdés vitáját. A tanácskozáson négy arab ország küldötte szólalt fel. Kedden Jugoszláviát — sa­ját kérésére — a BT egyhan­gúan meghívta a vitára. Az első felszólaló, Abdel Megid egyiptomi küldött „ré­gen időszerű történelmi dön­tésnek" nevezte a PFSZ rész­vételét a palesztin kérdés meg­vitatásában. Kifejtette, Egyip­tom „minden lehetőséget meg­ragad, hogy igazságos rende­zést érjen el e térségben", de emlékeztetett rá, hogy Izrael eddig 59 települést hozott lét­re a megszállt területeken. „Ez azonban nem rettent el min­ket attól, hogy hazánkat min­den rendelkezésünkre álló esz­közzel felszabadítsuk. Egyip­tom nem hajlandó visszatérni a sem béke, sem háború ál­lapothoz. Síkraszáll Izrael telJ jes visszavonulásáért a meg­szállt területekről és független palesztin államért. Egyiptom a BT ülését nem a genfi közel- keleti békekonferencia helyet­tesítőjének, hanem előfeltételé­nek tekinti" — mondotta. Muffak Allaf, Szíria képvi­selője rámutatott: a BT szir javaslatra, ezúttal először fog­lalkozik érdemben a palesztin kérdéssel, annak lényegét, nem csupán következményeit tár­gyalva. A cionisták távolmara­dása az ülésről — állapította meg — érthető, hiszen a bű­nös nem érzi jól magát ott, ahol bűneiről tárgyalnak. Utalt az ENSZ közgyűlésének a palesztin ügyet támogató ál­lásfoglalásaira és aláhúzta: a Biztonsági Tanácsnak össze kell hangolnia tevékenységét a vi­lágszervezet legtekintélyesebb testületével. Megfelelő intézke­déseket kell hozni azért, hogy érvényt szerezzenek az ENSZ határozatainak. Abdul Hamid Sharaf, Jordá­nia küldötte kiemelte: Izrael — akárcsak a múltban — csak hirdeti a tárgyalásos rendezést, de a gyakorlatban azt a vitá­tól való távolmaradásával is akadályozza. „Nem Izrael fennmaradása a kérdés, ha­nem a palesztinoké, mint egy­séges saját földjükön élő né­pé” — mondotta. A Biztonsági Tanácsban kép­viselt nagyhatalmak küldöttei várhatóan csak a tanácskozás későbbi szakaszában kérnek is­mét szót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom