Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-28 / 27. szám
2 Dunántúli napló 1976. január 28., szerda A Jubileumi olvasási program nyertesei Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére o Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Széchenyi Könyvtár „Jub'leumi olvasási program" címmel pályázatot hirdetett a könyvtárosok és az olvasók részére. Baranya megyében a Dunántúli Naplóval és a megyei művelődésügyi osztállyal közösen a Megyei Könyvtár augusztus 16-án indította el a tízfordulós vetélkedősorozatot. A pályázatra százharminchaton neveztek be. Hétfőn délelőtt a Megyei Könyvtár olvasótermében rendezték meg a pályázatra benevezett olvasók jutalomsorsolását. ■ Az I. kategóriában kiemelkedő eredményt Balotay Gergelyné pécsi olvasó ért el. Helyezettek: Magyar Sándor Pécs, Felföldi László Mohács. A II. kategória kiemelkedő versenyzője: Tóth Nándorné siklósi lakos. A sorsolás még Aradi Margit bólyi és Kroch Katalin geresdlaki olvasóknak kedvezett. A III. kategória három jutalmazott versenyzője: Benkő Lászlóné Pécsvárad, Michl Anna Pécsvárad, Görföl Tibor Somberek. Könyvjutalomban tizenöten részesültek: Barabás Béla, Baumann Mihály, Berkes József, Bősz Mária, Dömse László, Fuck János, Targitai György, Hausmann Herbertnq, Lantos István, Moncsek Eszter, Muck Klára, Parrák Miklósné, Perics Irén, Pozsgai Imre. A Megyei Könyvtár a jutalmakat postán küldi ki. Hangverseny szakmunkástanulóknak Az 1975/76-os hangversenyévadra a szakmunkás tanulók részére is külön kedvezményt biztosított az Állami Ifjúsági Bizattsáq a filharmóniai hangversenyek látogatásához. A Baranya megyének biztosított 400 bérletutalványt - amelyek 50 százalékos kedvezményt jelentettek a bérletvásárlásnál — mind felhasználták a szakmunkásképző intézetek tanulói. Valamennyien nagy érdeklődéssel vettek részt az első hangversenyen. A négy hangversenyből álló sorozat második előadását február 11-én rendezik meq a Liszt Ferenc hangversenyteremben. esi bátorok sikeres Kölnben Huszonötmilliós üzletkötés egy hét alatt Bútor a moszkvai olimpiai falunak A kölni kiállítás 25 milliós üzletet hozott, további 14 millióra pedig néhány héten belül megkötik a szerződéseket. A Pécsi Faipari Szövetkezet a vasárnap végétért bútorbemutatón sikerrel szerepelt rusztikus tölgyfa ebédlő garnitúrájából 1976-ban 4800 darab indul útnak a nagyvilágba. Lukács János, a szövetkezet műszaki vezetője, az elmúlt héten Kölnben pontot tett a korábbi üzleti tárgyalások végére, újakat is megkezdett. Közben volt ideje tanulmányozni a mostani bútordivatot, amelynek egyeduralkodó diktátora a két évenként megrendezésre kerülő kölni kiállítás. — Hazánkat kik képviselték? —- Az ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat szervezésében az állami, a tanácsi és a szövetkezeti bútoripar legszebb termékeit vitte ki, száz négyzetméteres bemutatónk nagy sikert aratott a kölni kiállítási csarnokban. A tradicionális és mqű irányzatnak megfelelő bútorok széles skáláját mutattuk be. — Merre halad a bútoripar? — A kiállított “bútorok hatvan százaléka nehéz, rusztikus tölgyfa bútor volt, uralkodó a ba- Yokk. A másik irányzat a modern és stil-bútor keveréke, sima megjelenésű, apró kis műanyag, vagy fa díszítéssel megtörve a felületek egyhangúsága. Intarziás bútorokat nem is láttam, ez most nem divat. A fe- lületkezeléses fél-fényű tükörsima bútorokat nem mutatták be. A nagyméretű bútorok divatját éljük. — Milyen gyártási tapasztatokat szerzett? — Jártam három bútorgyárban is: olyan jó a munkamegosztás, a kooperáció, az üzemek szervezettsége és a gépesítés, Szalántai látogatás Négy falu fejlődése az összefogás nyomán Kommunális létesítmények a tsz segítségével Szalántót sokan ismerik — felületesen. A pécs—harkányi út mentén fekvő községen átszaladunk Harkányba menet, néha megállunk a Mórica presszónál, több „nevezetességről" nem is tudunk a faluban. Szalánta és a hozzá tartozó községek nagyot fejlődtek az utóbbi években, jóllehet a látványosságoktól mentes fejlődést inkább a helybeliek érzékelik hogy alacsony költségszinten képesek termékeiket előállítani. Az üzemek, gyárak egy-egy elem gyártására specializálják magukat, ezt nagy termelékenységgel, alacsony költséggel csinálják. Vannak gyárak, ahol csak összeszerelésből áll a bútorgyártás. A díszítések fröccsöntött műanyagból készülnek, de olyan jó minőségben, hogy csak avatott szakember veszi észre, hogy nem kézi megmunkálásé fadíszek. Tőlünk azért vesznek szívesen bútort, mert a miénk igazi értékes kézimunkával készül. Nyugaton a gyáripar teljesen elsorvasztotta a művészi értékű kézimunkát. — Nem tudunk annyi széket csinálni, amennyit meg ne vennének. Nagyok az igények — kiszámították, hogy Európában átlagosan minden embernek 18 székre van szüksége. Otthon, munkahelyén, moziban, előadásokon, orvosnál... Svájcban például a legújabb Mercedest is csak képeslapnyi területen hirdetik, a Pécsi Faipari Szövetkezet székeit ugyanebben az újságban egész oldalon ... A kölni élményekről, bútorokról beszélgetünk Lukács Jánossal, Klement László, a szövetkezet elnöke más információkkal is szolgál. A moszkvai olimpián Pécs egészen biztosan érdekelt lesz. Az idén februárban kezdődik az a két és féléves program, amelynek keretében a moszkvai olimpiai falu 1600 szobáját, több tucat közös helyiségét berendezik. A befejező munkák szakaszában 80—100 pécsi dolgozik majd az olimpiai létesítményeken. A pécsi szövetkezet már korábban bemutatkozott a Szovjetunióban: 1976-ban például 1100 stil ülőgarnitúrát szállítanak, az elmúlt évinek éppen a kétszeresét. Lombosi Jenő :;®|ÍpÍ|(pÍ|^Íll|H|l Könyvtárat avattak Rózsafán Az örömnek még a puszta látása is megható dolog, öröm hát írni arról, hogy sokan meghatódtak tegnap Rózsafán, s hogy a környékbeli községek fiataljai, öregjei esténként könyvtárba, klubokba járhatnak .. . Bodorfa, Ranódfa, Bánfa, Rózsafa — azt kellene hinni, hpgy egyetlen fává, az ajándékozás fájává egyesültek. Közös erőfeszítéseik eredményeképpen könyvekkel, a kultúra kincseivel ajándékozhatják meg lakóikat. Az előzmények 1974 szeptemberére nyúlnak vissza, amikor a Kulturális Minisztérium, a SZOT és az Állami Ifjúságpolitikai Bizottság pályázatot írt ki olyan könyvtárak létesítésére, amelyek alkalmasak más, közösségi foglalkozások befogadására is. „30 év — 30 ■ Uj közönségnek a baranyai falvakban A misszió elindul. Taxisok köszönnek be a Filharmóniához: — Megjöttünk! Onczay tanár úr, a gordonkás arra gondol: — Milyen lesz majd a jövő közönsége? Bálint Mária meg ott lépdel Moszkva és Sásd között, szép hegedűtokkal - a pécsi Színház téren. Moszkvában tanul és eljött, hogy Sásdon Bachot játszón — gyerekeknek. Elindulnak a taxi felé a többiek is: Várnagy Viktor, Kircsi László, meq Jandó Jenő, a pécsiek két Jandó Jenője közül az ifjabbik. Reggel 8 óra van, zenei misz- szió indul 1976-ban. Azt mondja Várnagy Viktor, az .Országos Filharmónia pécsi kirendeltségének vezetője: — Az ifjúsági bérleti hangversenysorozat keretében hat napos körutat szerveztünk. A műsor címe: Fiatal művészek — nagy sikerek. Bálint Mária, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium növendéke, de négy év óta a Filharmónia rendszeres koncert-művésze. A Magyar Rádió versenyén a különdíjat kapta. Onczay Csaba a Pablo Casals gordonkaverseny első helyezettje, a Zeneművészeti Főiskola egyik tanára. Ifj. Jandó Jenőt pediq mindenki ismeri. A tervek szerint Beremen- den, Komlón, Mohácson, Sásdon, Sellyén, Siklóson és Szigetváron adunk egy-egy koncertet az ifjúságnak. A műsort Kircsi László ismerteti. Taxiba szállás előtt két kérdés három fiatal művészhez: — Mit hoztak a zeneszerető baranyai gyerekeknek? Bálint Mária: — Bach és a belga Ysaye szonátáiból játszom majd részleteket. Onczay Csaba: — Viszonylag népszerű, gyermekek számára is élvezhető műsorral készültem: romantikus szerzők műveivel. Schumannt, Csajkovszkijt játszom. Ifj. Jandó Jenő: - Rugalmas műsort hoztam, aszerint változtatom, hogy melyik városban, faluban, milyen életkorú, ösz- szetételű fiatal közönségünk lesz. Ha lehet Mozartot és Bartókot játszom majd. A második kérdés: Mit vár a zeneszerető baranyai ifjúságtól? Bálint Mária: - Azt, hogy legalább egy rétegüknek, ha szokatlan is, de érdekes lesz a műsor. Onczay Csaba: - Azon kívül, hogy élvezetet nyújtunk, várom azt az élvezetet is, amit ők adnak nekem: a legfiatalabb nézők jelenlétének mindig új tapasztalatokat hozó örömét. Ifj. Jandó Jenő: - Figyelmet várok. Igyekszünk élményt adni, de az csak a figyelem közegében hat. Egy héten át három fiatal művész járja Baranyát, rangos művész, sikerművekkel. De maga az ügy, hogy eljöttek, hogy az Országos Filharmónia ezt megszervezte, hogy falvakat is járnak, — siker. Éppen mert szervezők, műsorismertetők, művészek a missziörrárius hitével indultak el tegnap reggel a pécsi Színház térről. A sikert a hit is szüli és a misszionárius szellemű embereknek van hitük. Földessy Dénes könyvtár” — ez volt a pályázat elnevezése, Baranyából hat könyvtár „nevezett". Rózsafán volt könyvtár, egy hat négyzet- méteres helyiség, amely betöltötte a kultúrház igazgatói irodájának tisztét is ... A pályázaton való részvétel megmozgatta az erőket. A művelődési ház mellé sikeredett egy ötvenöt négyzetméter alapterületű, csodaszépen berendezett könyvtár, amit tegnap adtak át rendeltetésének. Ezért sokat tett a helyi termelőszövetkezet Steinmetz építőbrigádja, valamennyi dolgozója, a Baranya megyei Tanács, a KlSZ-alap- szervezet, a MEZÖBER tervezőkollektívája, sorolni is nehéz, hogy mennyien segítettek. Az eredmény önmagáért szól. Minden kommentár nélkül csak le kell írni: Rózsafán és a hozzá tartozó falvakban, a környéken csaknem másfélezer ember él, a tanulóifjúságnak majdnem egésze fizikai dolgozók gyermeke. Kívánjuk, hogy második otthonuk legyen a szép, új létesítmény. — Kampis — Üveg centrifugában Az ajkai üveggyárban - a világhírű ólomkristály-terméke- ken kívül - most új technológiával készülő dísztárgyak gyártását kezdik meg. Svédországból speciális centrifugát vásároltak, amelyben a gyorsan forgó mintaedény falán valósággal felkúszik az üveg, s ezáltal sajátságos fényhatást és formát alakít ki. Ezzel a technológiával nehéz veretű és csipkés szélű tálakat, hamutálakat és vázákat készítenek. Az új berendezés kipróbálását megkezdték, s készítik a különböző formákat is. igazán. Az itteni tapasztalatok azonban más községekben is hasznosak lehetnek, s a Baranya megyei Tanács vezetői sem nélkülözhetik ezeket a tapasztalatokat. Ezért is szerveztek a megyei tanácsi vezetők községekbe szóló látogatás-sorozatot, amelynek keretében tegnap Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke felkereste Szalántát. Részt vett és felszólalt a közös községi tanács ülésén, majd megtekintette a község létesítményeit, közintézményeit és a tá rsközségeket. Szalánta, Németi, Bosta és Szilvás. 1570 lakossal ez a négy község tartozik a tanácshoz. A magyarok mellett délszlávok lakják a vidéket, Németiben például a lakosság 98 százaléka horvát anyanyelvű. Ezért a nemzetiségi kultúra fejlesztését fontos feladatnak tartják Sza- lántán: az iskolában négy csoportban tanulnak a horvá- tok, egy csoportban a német- ajkúak, a község minden köz- intézményén és az üzleteken kétnyelvű felirat olvasható, a művelődési ház pedig otthont ad a nemzetiségi kultúrának is. A vendégeknek — természetesen büszkén — mutatták a szalántaiak a község új létesítményeit. Jártunk a tavaly őszszel átadott 50 személyes óvodában, amelyet közel kétmillió forintért építettek. A megvalósításhoz egymilliót adott a Baranya megyei Tanács. Tavaly már megkezdték — de befejezni csak ebben az évben sikerül —, az új egészségház építését, korszerűsítették a községben a járdákat, erre az évre is marad négy kilométernyi. Ságodi Istvánná tanácselnök a bosta—szilvási bekötőútról beszélt a legszívesebben: — Ma már közhely a megállítás, de hogy az új úttal mennyire megváltozott itt az élet, csak a szilvásiak, bostaiak tudják igazán. Annyira értékelték az új utat, hogy a folytatását a községben már ők maguk építették meg társadalmi munkában. A beszélgetések, a falujárás során egyre inkább megismertük Szalántát. Tudjuk, hogy az alapvető kereskedelmi ellátás jó: minden községben kapható élelmiszer, Szalántán pedig vegyesiparcikk üzlet is működik. Van gázpalack cseretelep, fűtőolajat is kapni, a kisiparosok az alapvető szolgáltatásokat ellátják. Elmondták a gondokat is. Nincs a községben vízvezetékhálózat, mert nem tiszta a víz, a kutatófúrások pedig nagyon sokba kerülnek. Korszerűtlen, kicsi a bolt, — s ezt már mi tesszük hozzá — a szövetkezeti kereskedelem jobban magáénak érezhetné a községek ellátását. Szalántán is elkelne egy ÁFÉSZ-üzlet. .. Ugyanakkor Szalánta sokat fejlődött. Évi 230 ezer forint a tanács fejlesztési alapja, s a megyétől kapott 4,5 millióval okosan gazdálkodtak. Mint Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke szalántai látogatásán elmondta, különösen a tanácsi munka fejlődése, a tanács és a termelőszövetkezet összefogása tetszett. Hogy a tanács saját erőből épített belterületi utakat, a tanácsi vezetők és tanácstagok milyen felelősen ítélik meg munkájukat, jól látják a társadalompolitikai feladatokat. Sokat jelentett a tsz és a lakosság segítsége, de ez annak is köszönhető, hogy jól találták meg a társadalmi munka, az összefogás céljait. (Pánics)
