Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-24 / 23. szám

Dunántúlt napló 1976. január 24., szombat Pécsi művészek hang­versenye Bármilyen nagy esemény is egy-egy világjáró virtuóz vendégszereplése, egy vá­ros zenei életének rangját mégiscsak saját művészei­nek teljesítménye fémjelzi. Szerda este ismét jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy Pécs e tekintetben gazdag város. Vermes Mária nagysze­rűen játszatta Telemann á- mol| hegedűversenyét. Zen­gő, a zenekart könnyedén túlszárnyaló hegedűhang­ja, határozott, energikus egyénisége különösen az életerőtől duzzadó szélső tételekben érvényesült. Mi­lyen jó zene ez a hegedű- verseny! Jobban meg kel­lene ismernünk Telemannt, a Bach és Hőndei árnyé­kában méltánytalanul hát­térbe szorult zseniális alko­tót. Barth István előadásában Mozart D-dúr fuvolaverse­nye egy eszményien tiszta világ üzeneteként szólt hoz­zánk. A varázslatosan szép fuvolahang, a dallamok 'tisztán gyöngyöző füzére nemcsak a fül gyönyörűsé­gét szolgálta: emberségről, jóságról, az élet megtalált értelméről vallott. Maradék­talanul közvetítette felénk Mozart mondanivalóját, a belső azonosulás olyan fo­kán, melyre csak kevesen képesek. Borsay Pált sokoldalú művészként ismerjük, a re­neszánsz csembaló-zenétől a dzsesszig számtalan te­rületen otthonos, Mozart - játékában ezúttal mégis mintha új vonásokat fedez­tünk volna fel. Nem az A- dúr zongoraverseny szélső tételeinek csillogó, virtuóz előadására gondolunk, hisz ilyent már máskor is hal­lottunk tőle. Borsay Pál ez­úttal egy csodálatosan ben­sőséges lassú tétellel ör­vendeztetett meg bennün­ket. Úgy érezzük, ez az ér­zékeny, lírai hang új elem, gazdagodás előadóművé­szetében. Nem szóltunk még az est dirigenséről, Hirsch Bencé­ről. A Nemzeti Színház fia­tal karmestere ritkán jut koncerthez, s olyankor se mindig a legszerencsésebb körülmények között. Az egy műsorba sűrített három ver­senymű becsülettel ellátott kísérete mellett ezúttal is kevés ideje maradhatott a saját darab, Bach III. (D- dúr) szvitjének kidolgozá­sára. A túl zajos Nyitányt és a kifogástalanul szép Air-t követő tánctételekben inkább csak sejteni lehetett rokonszenves karmesteri el­képzelésének körvonalait. Dobos L. A szakipar dolgozik a kórházban Törik a törhetetlen műanyag Az épületgépészeti munkák­kal már teljesen elkészültek, gyakorlatilag tető alatt van a harkányi új kórház épülete. A kivitelező - a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat — szeretné augusztus­ra úgy elkészíteni a százhúsz ágyas új hotelrészt, hogy az már betegeket tudjon fogad­ni. Ez minteqy féléves késedel­met jelent az eredeti elképze­lésekhez viszonyítva. A felvonulási területen értük Cserna Sándort, az épület ter­vezőjét. Elmondta, hogy nem­sokára húsztagú vakolóbrigád érkezik, a Tolna megyei Építő­ipari Vállalat burkoló munká­sai pedig már a fürdőszobák csempézését végzik. A külső vakolás szép lesz, olasz már­ványszemcséket visznek fel mű­gyanta alapanyagú ragasztó­val — ehhez a tavaszi meleg szükséges . .. Nagy vita kellős közepébe csöppentünk a harkányi strand négyes számú medencéjének fából készülő tetőszerkezeténél. Megérkezett az a kísérleti mű­anyag, amivel borítják a fa­szerkezetet, s amit a qyártó NITROKÉMIA törhetetlennek ígért. És — amint rácsavaroztók a gerendákra, meghajlították, uramfia: eltörött. El kellett hát szabdalni, hogy a feszítést ki­bírja. A vita most folyik, hogy ez mekkora többletmunkát je­Középfokú fizikatanfolyam A MTESZ Baranya megyei Szervezete elnöksége mellett működő oktatási állandó bi­zottság és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat területi cso­portja középfokú íizika-tanfo- lyamot szervez. A tanfolyam elvégzését leg­alább szakközépiskolai, vagy megfelelő szakmai képesítéssel és gyakorlattal rendelkezők számára ajánlják, hét téma­körben. A hetenként tartandó előadásokat Pécsett, a Techni­ka Házában rendezik. A tan­folyammal kapcsolatban Né­meth Mária ad felvilágosítást a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola matematika tanszékén. Fejlesztik a gyártóipart Javul az épitőqnyqg-ellqtqs T,öbb azbesztlemez, csempe és padlóburkoló lap A harkányi kórház készülő épülete. Az építőanyagipar ebben az évben 6 százalékkal bővíti ter­melését, s ezen belül az átla­gosnál jóval dinamikusabb fej­lődést irányzott elő a cement-, a mész- és azbesztcementipar, valamint az üvegipar és a szi­getelőanyagipar. Többek között azbesztcement tetőfedőlemez­ből, mozaik- és cementlapból, ásványgyapot fedéllemezből és húzott síküvegből a tervben 20 százalékkal nagyobb termelés- növekedést írtak elő. Cementből hazai gyáraink összesen 4250 ezer tonnát ter­melnek, s a zavartalan ellátás érdekében a szocialista orszá­gok további 780 ezer tonna ce­mentet szállítanak. Fontos fel­adat, hogy az év első és utolsó negyedében is átvegyék a ce­lent a kivitelező MEZIPSZOLG- nak? Alapjában véve nem is az a kérdés, hanem az: mikor fürödhetnek már vendégek az új téliesített medencében? Ha­táridő nincs, bízzunk, hogy február végére ez az új léte­sítmény is meglesz. A százágyas Motel építkezé­sén nagy a sürgés-forgás. A legfelső szinten már halmok­ban a hulladék, a szemét, kéklik a műanyagpadló, csil­lognak a frissen mázolt ajtók. Szép. Az első emeleten most dolgoznak a burkolok, mázo­lok, a földszinten még csata­tér van, ez viszont a finis, s ha az eredeti december végi át­adás nem is sikerült, a har­kányi szállodagondok nemso­kára enyhülhetnek... Vagy a pécsi gondok? Mert összefüg­gés van a kettő között, a Pan­nónia bezártával. Kampis Februárban: Mezőgazdasági könyvhónap Februárban rendezik meg a 19. mezőgazdasági könyvhóna­pot. Országos megnyitóját ja­nuár 30-án, Debrecenben az Agrártudományi Egyetem dísz­termében tartják — közölte dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója pénteki sajtó- tájékoztatóján. A könyvhónapra minden ed­diginél több új szakkönyv je­lenik meg. összesen 43 mű, több mint 350 ezer példányban kerül forgalomba. A mezőgaz­dasági szakkönyveket hat kiadó adja ki, a legtöbbet, mintegy harmincat, a Mezőgazdasági Könyvkiadó. Az idei könyvhó­napra a korábbinál több alap­fokú, népszerű szakönyv kerül az üzletekbe. A kiadók február­ra jó ellátást ígérnek, vala­mennyi szakbolt jelentős kész­letekkel rendelkezik. Egyébként az új könyveket a 40 ezer pél­dányban megjelenő mezőgaz­dasági szakirodalmi híradó részletesen ismerteti. A sajtótájékoztatón a szerve­zők elmondták, hogy a követ­kező hetekben valamennyi me­gyeszékhelyen és számos gaz­daságban is könyvkiállítást, an­kétet rendeznek. A pécsi Landler Jenő munkásőr zászlóalj gyűlése Eredményeket elismerő, fel­adatokat megjelölő ünnepélyes évzáró-évnyitó egységgyűlést tartott tegnap a Munkásőrség Pécs városi-járási Landler Jenő zászlóalja. A POTE aulájában munkásőrök, hozzátartozók, párt-, állami, társadalmi szer­vek, fegyveres testületek képvi­selői jelentek meg. A Himnusz elhangzását követően az elnök­lő Drenkovics István munkásőr zászlóalj kiképzési csoportveze­tő mondott köszöntőt, majd Sári Ferenc zászlóaljparancs­nok értékelte az 1975. évben végzett munkát. Kiemelte a munkásőrök helytállását, elv­szerű erkölcsi-politikai magatar­tását. Elismeréssel beszélt az KOIVH/ITÄTA EAPAHR B CXNJU/IAAl/ICrn/rHECKOÜ Deák Zsuzsa kiállítása (SttaKTTABMA OTKOMTA C 1 Talán száznál is több érdek­lődő qyűlt össze tegnap este 7 órakor az Ifjúsági Ház galé­riájában, ahol Békés Sándor, a Dunántúli Napló főszerkesz­tő-helyettese nyitotta meg Deák Zsuzsa alkalmazott-gra­fikai kiállítását. A megnyitón jelen volt Csorba Tivadar, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Békés Sándor megnyitó beszédében meggyőzően elemezte az alkal­mazott grafika, mint sajátos grafikai műfaj szerepét, létjo­gosultságát. Kérdések sokasá­gával vetette fel a szakma- mesterség—művészet különös kapcsolatát. Az alkalmazott qrafikót én legszívesebben szolgáló mű­vészetnek nevezném, bár tu­dom, abban a pillanatban, amikor ezt megteszem kérdé­sek — s mindjárt tegyük hoz­zá: az esetek többségében jo­gos kérdések — sokaságát pro­vokálom. összeegyeztethető-e a művészetek szabadságával a szolgálat? Művészi lehet-e az a munka, mely napi igényeket elégít ki? Több-e szakmánál, mesterségnél az a tevékeny­ség, mely nem is leplezi mer­kantil, reklám jellegét? Ügy tűnik, a kérdésekre meggyőző, pozitív választ ad Deák Zsuzsa 36 kiállított tab­lója, amely a nyomdagrafika számos műfaját sorakoztatja fel, emblémákat, plakátokat, vásárok, termékbemutatók rek­lámeszközeit. Deák Zsuzsa nyolcadik ön­álló kiállítása ez, amely egyút­tal a fiatal Ifjúsági Ház galé­riájának ötödik kiállítási prog­ramját képezi. A tárlatot az érdeklődő február 4-iq tekint­heti meg naponta 14-től 22 óráig. P. L. 1975. évben végzett munkáról, a versenymozgalomban elért eredményekről, beszélt az 1976. évi legfontosabb feladatokról. Ezt követően került sor az élen­járó munkásőrök kitüntetésére. Valkai József megyei parancs­nok a zászlóalj legjobb száza­da címet, vóndorzászlót és ok­levelet adományozott a 2. szá­zadnak. A zászlóalj második százada címet és oklevelet a 3. századnak, a zászlóalj legjobb szakasza címet, oklevelet és vóndorzászlót a 2. század 1. szakaszának nyújtotta át. Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára a Pécs városi és járási Pártbizottság nevében mondott köszönetét a zászlóalj vala­mennyi tagjának óldozatvállaló, példamutató magatartásáért. Jó kívánságait tolmácsolta az eredményekhez és a kitünteté­sekhez. A pécsi pártbizottság első titkára személyesen gratu­lált annak a 11 munkásőrnek, akiket az országos parancsnok 15 éves szolgálatuk elismerésé­ül Szolgálati érdeméremmel ki­tüntetett. Tízéves szolgálatért 35 főt tüntettek ki érdeméremmel. Huszonnyolcán vették át a Munkásőr emlékérmet és em­léklapot. Kiváló parancsnok ki­tüntetést hárman, Kiváló mun­kásőr kitüntetést tízen kaptak. Az elismerésben részesültek ne­vében Herbst János mondott köszönetét. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára olvasta fel a Baranya megyei Pártbizottság Végrehaj­tó Bizottságának a munkás­őrökhöz intézett levelét. Szünet után az előképzés al­egység ünnepélyes esküt tett, majd Gyimesi József, aki 18 évet töltött munkásőri szolgá­latban, átadta fegyverét Dányi Zoltán esküt tett munkásőrnek. Az ünnepi egységgyűlés az In- ternacionáléval ért véget. mentet a legnagyobb felhasz­nálók, hogy a gyárakban a tá­rolási nehézségek ne akadá­lyoztak a termelő berendezések kihasználását. Különösen fon­tos követelmény a folyamatos munkát qátló nehézségek elhá­rítása, a termelőkapacitás ki­használása a mészipárban, mert a megnövekedett kereslet ki­elégítése érdekében elsősorban hatékonyabb, termelékenyebb munkával kell bővíteni a ter­melést. Éqetett téglából a la­kosság múlt évi jelentős elő­vásárlásai miatt ebben az év­ben a kereslet mérséklődésére lehet számítani. Ugyancsak ma­radéktalanul kielégíthető az építők iqénye gázszilikát fala- zóanyaqból, hiszen jelentős re­konstrukciós munkálatokkal bő­vítették e termék gyártásának kapacitását. Kézi beton falazó­blokkból a mérséklődő igények­nek megfelelően csökkentik a termelést, s a berendezések egy részét a jobban keresett fö- démbéléstestek qyártására ál­lítják át. E termék termelésének növelése érdekében a tanácsi és más helyiipari üzemeknek is bővíteniük kell kapacitásukat. Égetett tetőcserépből bőséges a hazai ellátás, s még exportra is jut. Kiegyensúlyozott ellátás várható azbesztcement tetőfedő lemezekből, a hazai termelés és a szocialista országok szál­lításai révén kerámia padló­burkoló lapból. Falburkoló csempéből 12 százalékkal nö­velik termelésüket a hazai gyá­rak, amit kiegészítenek még 940 ezer négyzetméter import termékkel is. Az építőanyagipar fejlődésé­nek gyorsítása érdekében eb­ben az évben 3,8 milliárd fo­rint értékű beruházásra kerül sor, s uqyanakkor a méq dina­mikusabb bővítés megalapozá­sára számos újabb beruházás körültekintő előkészítésére kerül sor. Zárszámadás Mohácson (Folytatás az 1. oldalról.) Józsa Istvánt, a termelőszövet­kezet elnökét, aki 15 esztendőn át vezette ezt a soknemzetisé­gű, a kezdetben súlyos gondok­kal küzdő közös gazdaságot, amely ez időszak alatt vált or­szágos hírű, sőt határainkon túl is elismerést kiváltó korszerű mezőgazdasági nagyüzemmé. Az akkor — 1961. évi — 3 mil­liós közös vagyon az évek so­rán 210 millió forintra duzzadt, a 9 forintos munkaegység-érték pedig évi 33 ezer forintos át­lagjövedelemre. A szövetkezeti tagság anyagi felemelkedése mellett sokat tett a tsz Mohács város ellátásáért és a népgaz­dasági igények kielégítéséért. Józsa Istvánt a termelőszövetke­zetben kifejtett odaadó és ki­emelkedő munkássága elisme­réséként az Elnöki Tanács a Munka érdemrend arany foko­zatával tüntette ki, melyet a zárszámadási közgyűlésen dr. Nagy József nyújtott át meleg gratuláló szavak kíséretében. Ezt követően az ünnepivé vált légkörben a szövetkezeti tagok a nyugdíjasok és a tsz KISZ-fiatalök köszöntötték Jó­zsa Istvánt, s nyújtották át ajándékukat, aki meghatott szavakkal mondott köszönetét, ígérve, hogy nyugdíjas éveit is a párt- és a szövetkezeti moz­galom odaadó szolgálatában kívánja tölteni, amíg csak meg­teheti. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levélben köszöntötték a termelőszövetkezet vezetősé­gét és tagságát, a zárszámadás alkalmából. Három harkányi építkezés eseményei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom