Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-24 / 23. szám
1976. január 24., szombat Duncmtmi napló 3 Bölcsőn A holnap A háztáji gazdasága Korszerű eszközök, programozott technológia Teljesen közművesített porták H áztáji gazdálkodás a nagyüzemek technikai színvonalán. - A tsz-szel teljesen integrált mintagazdaságok. Közös szakcsoportban tsz és tsz-tagok. - Szakosodás a nagyüzemi és háztáji között. Új utakat keres a háztáji gazdálkodásban a baksai tsz és megkezdte a fiatalokat is vonzó, korszerű, hatékonyabb formák kikísérletezését. Tizenkét éve annak, hogy az akkor nagyon korszerű, zárt, mélyalmos baromfitartás megszervezésével országos hírnevet szerzett Boksa, és a szervezett háztáji gazdálkodás eredményeként rövid idő alatt annyi tojást szállítottak a tsz- tagok háztáji gazdaságai, mint amennyi az egész pécsi járás tervfeladata volt. Boksa azóta is mindig tudott újat mondani a háztájiban. Az országban először itt valósult meg a háztáji tudatos támogatása. A tsz takarmányboltjából mindenki igényeinek megfelelően vásárolhat tápot. A tömegtakarmányokat a családi tervek alapján termeli meg a tsz, és az értékesítést is a közös bonyolítja le. Amikor beléptek az IKR-be és a növénytermelés a rendszer szigorú technológiája szerint szerveződött, létrehozták a háztáji főüzemágat, saját gépparkkal látták el, vagyis kidolgozták azt a formát, amelyben a tagok háztájival kapcsolatos igényei nem zavarják a nagyüzem iparszerű tevékenységét. Mint mindenütt, Boksán is elsősorban az idősek ügye a háztáji. Munkaképességük és számuk azonban csökken. Küszöbön áll a háztáji termelés rohamos visszaesése, és kiesik a népgazdaság számára még hosszú évekig pótolhatatlan termelési kapacitás és érték. A tsz most ennek kíván elébemenni.- Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok szívesen vállalják a háztájiban való termelést — mondja Baksai Antal tsz-elnök —, akkor egyrészt a háztájiban is olyan munkafeltételeket kell teremteni, amelyek nem rosszabbak, mint a korszerű nagyüzemben meghonosítottak, másrészt meg kell valósítani a nagyüzem és a háztáji egészséges szakosodását és kooperációját, A korszerű háztáji gazdálkodás rendszerének kidolgozására, a legalkalmasabb fajták, technikai eszközök és technológiák kipróbálására és az új eljárások bemutatására mintagazdaságokat szerveznek Boksán. A mintagazdaságok teljesen integrált háztáji gazdaságok, ahol az állat, a takarmány és a technika a tsz tulajdonában van, a háztáji gazdaság adja a termeléshez szükséges épületet és munkaerőt. Minden állatfaj számára egy-két mintagazdaságot hoznak létre. Nyolc gazdánál 18 kocát állítanak be. A fajta a Kahyb egyik speciális változata. A gazdák programlap alapján végzik munkájukat, amely a hét minden napjára, sőt napszakra előírja, mi a gondozó feladata, mikor milyen és mennyi takarmányt kap a koca stb. Még a jártatás idejét is meghatározzák. A kocák márciusban érkeznek. Ugyancsak nyolc tsz-tag sertéshizlaló mintagazdaságot létesít. Mindegyikük mindig ugyanazzal a kocatartó gazdával áll kapcsolatban és csak tőle veszi át a teljes szaporulatot. A hizlaldában önitató lesz, de a loccsanás takarmányozást alkalmazzák, vagyis a tsz-től vásárolt táphoz meghatározott arányú vizet kell adni. Lesz egy tehéntartó mintagazdaság két tehénnel, fejőgéppel. Arra nem lehet számítani, hogy a fiatalok talicskán tolják majd haza naponta a zöldet és szilást, ezért a száraz keverékes takarmányozási rendszert fogják kipróbálni. Egész éven át ugyanazt a keverék takarmányt kapja a tehén, nylonzacskóban — a technológiai utasítástól függően — naponta kb. 11 kilót és négy kiló szénát. A gazda pénzt kap takarmányvásárlásra. Ezért bálázott szénát vehet a tsz-től is, de mivel kitűnő szénát maga is készíthet, a pénzt megtakaríthatja. A cél tehát az is, feltárni a takarmány-tartalékokat. A bikaborjakat a tsz átadja a háztájinak. Korábban a bika- borjakat eladták más tsz-ek- nek. De miért menjen a jövedelem máshová?! A tejtermelésre szakosodott tsz nem tudja az ágazatot fejleszteni, ez ilyen volumenben nem kifizetődő. A gazdáknál pedig megvannak az épületek. Lesz ketreces tojóhibrid tartás. Húszán jelentkeztek — egyet fogadnak el. — A tsz TSL tojójércéket nevel exportra — százezerszám. Minden szállítmányból visszamarad pórszáz. Eddig ezeket vágóba vitték, most letojatják őket. A mintagazdaság száz-kétszáz tojótyúkkal dolgozik ez év őszétől. Minden mintagazdaság a tsz által megadott, ma legkorszerűbb technológia szerint dolgozik. A szaktanácsadók legfontosabb feladata ennek a technológiának az ellenőrzése lesz. A háztáji gazdaságok — nemcsak a teljesen integrált mintagazdaságok, hanem a részben integrált háztáji gazdaságok, sőt a kiegészítő gazdaságok is — szakcsoportba tömörülnek. A szakcsoportnak — amelynek a tsz is tagja — önkormányzata, működési szabályzata és közös vagyona lesz. Célja a közös beszerzés, értékesítés és a műszaki fejlesztés a háztáji főágazat szaktanácsadása alapján. A közös vagyont a tsz-en keresztül értékesített termékek árának bizonyos hányadában határozza meg évente a taggyűlés és — az állami dotációhoz hasonlóan — intervenció formájában a legkorszerűbb technikai felszerelések, fajták és technológiák beszerzésének támogatására fordítják. Az a cél, hogy minden háztáji közművesítve legyen, vagyis legyen vízvezeték, legyen szennyvíz-tároló és olyan trágyatelep, ahonnét a tsz köny- nyebben elszállíthatja a trágyát, sőt legyen fürdőszoba is a lakásban. A tsz — egyelőre a mintagazdaságokban — megtervezteti a porta közművesítését, a szennyvíztároló, a trágyatelep helyét, az ólak legcélszerűbb átrendezését, és intervenció formájában maga is — tehát nemcsak a szakcsoport — támogatja az ezirányú korszerűsítést. A szakcsoport zöldségtermelő szekciója tizenöt taggal már megalakult. A tsz vállalta az anyagellátást. A fólia, a vázszerkezet megérkezett és a tagok háztáji területén felállították a sátrakat. A palántákat közösen nevelik a tésenyi új hajtatóházban. A tápkockázót és a kertészeti kisgépeket a tsz szerzi be és bérbeadja a tagoknak, ugyancsak a tsz szerzi be a növényvédőszereket. Az értékesítés is 70 százalékban közösen történik, mégpedig valamelyik pécsi üzemben közvetlenül a fogyasztóknak. Egyelőre 2000 négyzetméteren hidegfóliás és egy hektáron korai szántóföldi zöldség- termelést vállaltak. De lesz öt hektár késői szabadföldi kertészet is, amit a szekció tagjai közösen művelnek. A korszerű technikával ellátott, a legfejlettebb technológiát megvalósító kísérletek a baksai mintagazdaságokban megkezdődtek. A tapasztalatokat év végén lehet értékelni. Ha az elgondolás beválik, akkor még ebben az ötéves tervidőszakban nemcsak a teljesen, hanem a részben integrált háztáji állattartó gazdaságokban is meghonosítják a 'legújabb technológiát, fajtákat, eszközöket, kiterjesztik a programszerű szervizellátást és tízezer négyzetméterre növelik a fóliás kertészetet. Szabó István melegházában már növekednek a palánták. Közműves ivóvíz megyénk lakossága 63 százalékának Űt év alatt 750 millió forint a vízhálózat fejlesztésére Nagy értékű társadalmi hozzájárulás Baranya lakossága a IV. ötéves terv kezdetén 1971-ben 427 000 volt, — 1975 elején pediq 432 000. Közműves ivóvíz-ellátásban 1971 elején a lakosság 56 százaléka részesült. Szennyvízcsatornával ellátott területen élt a lakosság 26,5 százaléka. A megfelelő minőségű vízellátás is hozzátartozik a kulturált életkörülményekhez. Középtávú terveink ezért mindig jelentős figyelmet — és anyagiakat — fordítottak a vízközművek létesítésére, a meglevők bővítésére, korszerűsítésére. Az utóbbi öt év alatt ért el megyénk számottevő eredményeket mind az ivó-, mind a szennyvízhálózat fejlesztésében. A IV. „ötös" kezdetekor a tervszerű településfejlesztési koncepciónak megfelelően az volt a cél, hogy a közművesítés, az ivó- és szennyvízhálózat még ütemesebben fejlődjön városokban, községekben egyaránt. Ä közműépítést, bővítést szolgáló anyagiak előteremtése meghaladja a helyi tanácsok erejét, nem tudják „saját erőből" fizetni az ösz- szes költségeket. A tervek valóra váltásához a társulati, a lakossági hozzájárulás sem lett volna elegendő, ezért az Országos Vízügyi Hivatal, a Baranya megyei Tanács döntő részt vállalt a fejlesztésben. A IV. ötéves terv első évében - 1971-ben - 15 községben épült, illetve bővült az ivó- vízhálózat, — 1972-ben hat, 1973-ban nyolc, 1974-ben tizenhárom, 1975-ben ugyancsak - összesen 55 községben. Több mint 120 millió forintba került. Jelentős volt a fejlődés a szennyvízhálózat bővítésében is. 1971-1975 között Villány, Harkány, Sellye, Orfű, Boly, Mária- gyűd, Mázaszászvár, Pécsvá- rad, Siklós, Szentlőrinc területén több mint 112 millió forintot fordítottak erre. Anyagiakkal segítette az építést, bővítést az OVH, a Baranya megyei Tanács is. Az eltelt öt évben figyelemre méltó tapasztalat volt az ivó- és szennyvíz-közmű fejlesztésében, hogy a 120 millió forint értékű „külső támogatás” mintegy 110 millió forint lakossági hozzájárulást, illetve községfejlesztési alapot vonzott. De jó néhány kis lélekszámú községben csak a külső támogatás - számos esetben megyetanácsi — tette lehetővé, A villányi szennyvíztelep. hogy fejlődjön ez a közműhálózat. Külön érdemes megemlíteni, hogy Pécs város a IV. ötéves terv ideje alatt az ivó- és szennyvízhálózat fejlesztésére több mint 302 millió forintot költött. Ehhez még hozzá kell számítani azt a 220 milliót, amibe a tortyogói és a pellér- dj víznyerőterületek rekonstrukciója került. összesítve tehát: megyénkben az ivó- és szennyvízhálózat fejlesztésére fordított összeg 232 millió forint, — Pécs további 522 millió forintot költött erre. A beruházások eredményeként megszűnt Pécsett a krónikus vízhiány. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy esetenként, rövid időre nem akadozhat a vízszolgáltatás. Megoldódott Komló vízellátása is. A közműves ivóvíz-ellátás most már az 1971. évi 56 százalék helyett a megye lakosságának 63 százalékát szolgálja, - a szennyvízcsatornával ellátott területen élő lakossáq százalékaránya az 1971. évi 26,5 százalék helyett 35,5 százalék! A további fejlődést az V. ötéves terv feladatainak valóra váltása jelenti majd. G. F. TIZENKÉT ÉVE SZOLGÁLATBAN Vanyek Józsefnek kijutott a háborúból. Hétéves korában élte át a Nagyatád-Nagyba- jom melletti harcokat, apja a frontról hadifogságba került, nagybátyja a szeme láttára robbant föl egy lövedéken. Bárki azt gondolhatná, hogy egy életre elege volt a fegyverekből, s így talán meglepő, hogy tizenkét éve munkásőr. Műszakváltás van István-ak- nán. Koromfekete emberek jön- nek-mennek, nevetés: a büfénél valaki fellökött egy pohár kakaót. A szállítási körletirodáin sokan vannak, utasítások csattannak, csörög a telefon. Végül mégis találunk egy csendes zugot, ahol beszélgethetünk. Itt dolgozik a szállítási részlegben, a vasútépítőknél, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanul és a Steinmetz zászlóaljnak annál az alegységénél rajparancsnok, amely idén másodízben nyerte el a megye legkiválóbbja címet. — A pártba 1964-ben léptem be, s nem sokkal később megkérdezték tőlem, nem »akarnék-e munkásőr lenni. Meglepett « kérdés, hisz kedvem volt hozzá, de az előtte még elérhetetlennek látszott: sok volt a jelentkező. Természetesen örömmel elfogadtam a javaslatot. 1965 januárjában kerülterh az ellátó alegységhez, azóta is itt vagyok. — Előfordul-e, hogy rajparancsnokként olyan embereket irányít, akik a „civil" életben felettesei? — Jelenleq ez nem fordul elő, s különben sincs jelentősége. Munkásőrként elfelejtjük a munkahelyet, az ottani alárendelt-felettes viszonyt. S a kollektíva minden szempontból kitűnő: összeforrott gárda, amely nagy eredményeket produkált. Nem az én érdemem, ezekkel az emberekkel bármelyik parancsnok ugyanezt elérte volna. Nem hiszem, hogy sok ilyen van a megyében: mind a zászlóalj, mind pedig a két közvetlen alegysége megyei első lett Vanyek József és társai megdolgoznak az elismerésért. Az ő munkája is ötszöröse a máshova beosztott rajparancsnokénak, s a raj többi kilenc tagja is alig győzi a feladatokat: az egész zászlóalj anyagi-technikai ellátását biztosítaniuk kell. Például az évzáró gyakorlat nekik nem szombat estétől vasárnap délig tart. Ök már szombat reggel az előkészítésen tevékenykednek, s csak vasárnap kerülnek haza. — Ráadásul továbbtanulok — mondja. — Másodéves vagyok q magasépítő szakon. Azt hiszem ez a legnehezebb. Különösebb családi gondjaim nincsenek, feleségem és két nagylányom nem szólnak bele a munkámba. — Mivel foglalkozik szabad idejében, ha egyáltalán van ilyen? — Fotózok, laborálok. Szép időmet rabolja el, no meg a zsebpénzt is csökkenti. Szeretem a családi felvételeket, külföldi utazásainkról ped'g színes diákat készítek. Az életemmel elégedett vagyok, ameny- nylre ebben a korban lehet az ember. Nem arról van szó, hogy „megnyugodtam, letes- pedtem”. Egyszerűen nem kívánok többet. Legyen meg ez az élettempó, s tudjam is csinálni. Vanyek József csendes beszédű ember, s őszintén gondolja, amit mond. Azt is, hogy épp háborús élményei vezették a munkásőrséghez. Ezért, az ellen kell fegyvert fogni — mondja, s ő hivatásának tartja ezt. Szántó Péter
