Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-01 / 1. szám

1976. január 1., csütörtök V 2 Dunántúli napló Ujeui jókívánságok, Januári lottósorsolások csokorban Boldog új évet!" — hall ik mindenütt, ut­cákon, hivatali folyosókon, te­lefonokban, tűnődöm, hogy va­jon mit is értenek ezen az em­berek, kifejtem magamban szép elméletemet, hogy maguk sem tudják, megvetően bigy- gyesztek, s pt perc múlva meg­lepődve kapom rajta magam, hogy önfeledten kiabálok át az utca másik oldalára X-nek: BÚÉK öregem! Igen, ma kezdjük a soron kö­vetkezőt, 1976-ot, ha úgy tet­szik, az ötödik ötéves terv el­ső esztendejét, öregebbek — bocsánat — tapasztaltabbak lettünk egy évvel. Igen, kíván­junk egymásnak boldog új évet, az utcasarkon álldogálva felül­vizsgálom elhamarkodott ítéle­temet és az alkalmat megra­gadva, magyarázattal együtt elmondom jókívánságaimat, csokorba kötve. Kívánom, hogy ismét avat­hassunk új és nagyon szép áruházakat, mint a Szliven, vagy rakhassuk le egy korsze­rű, hatalmas üzem alapkövét, mint a baromfifeldolgozó. Kí­vánom minden pécsinek, hogy legalább a gondolata fogan­jon meg egy oly szép kulturá­lis létesítménynek, mint ami­lyen a TIT planetáriuma, vagy az Ifjúsági Ház. Ázt is kívánom, hogy gyarapodjunk tovább a különböző szolgáltatások terü­letén, épüljön minél több autó­javító, s azokban legyenek mű­szerek kellő számban és minő­ségben. Legyenek tiszták a vo­natok, udvariasak egymással az emberek. Leginkább azt kívánom, hogy minden rossz ízű emlék ellenére legalább olyan jó hangulatban záriuk ezt a következő évet is, mint emezt, tessék csak vissza­emlékezni az elmúlt órákra! ­|y| eg vagyok győződve róla, ■ ■ hogy 1976-ban tovább szépülnek a falvak, egyre több lesz a korszerű, emeletes ház, tiszták és virágosak lesznek az utcáik. Afelől is biztos vagyok, hogy a munkahelyeken egy fokkal fegyelmezetebbek lesz­nek az emberek, mindenki be­tartja az időket, a gyárban, orvosi rendelőben, s a hivata­lok ügymenetében egyaránt. Remélem, nem tartják túlzott optimizmusnak, ha elmondom titkos reménységeim egyikét: megvalósul idén az egyenlő elosztás elve a nagykereskede­lem áruterítésében is . . Kívá­nom, hogy a vevő ne álljon tanácstalanul a villamoscikk- szaküzletekben - állami üzle­tekbe gondolok természetesen — mert autórádiójához nem kap antennát, nem azért, mert haragudnak rá az eladók, ha­nem azért, mert nincs . . . Ha­nem van valahol másutt, száz forintos felárral . . . Kívánom mindenki másnak, akik többen vannak, hogy már az idén csök­kenjen azoknak a száma, akik a mellényzsebből fizetik ki hat­számjegyű adóhátralékukat; in­kább azoknak a száma nőjön, akik tisztességes munkáért tisz­tességes jövedelmet élveznek. S kívánom, hogy tisztes jöve­delmüket kultúrált szórakozó­helyeken költsék el, netán az átmulatott éjszaka után ne a piaci pálinka, vagy a resti hi­deg söre nyúzza tovább elnyűtt zsigereikeö hanem a fedeltt uszoda vízének habjait szeljék tempóikkal . . . Kívánom, hogy a városát sze­rető, mániákus pécsi polgár ébredjen rá végre, hogy váro­sát átgondoltan és összehan­goltan fejlesztik, ne üljön fel holmi szóbeszédnek, hogy itt nem tudja a jobbkéz, mit is csinál a bal . . .? Tiszta szívből kívánom, hogy legyen hol csó­nakáznia az új városrész lakói­nak, legyen ózondús levegője az ott lakó gyerekeknek, sok­sok halat fogjanak az új vá­rosrész pecásai a horgászó pa­radicsomban. És azt is kívánom, hogy legyen hová le'akni a szemetet, ne legyen útban a házak között, esetleg a ne hor­gászta vízét dúzzasszák . . . |A ívánom, hogy mindenki kivétel nélkül vidáman és egészségben érje meg 1976 végét, hogy a majdani szám­adás is egyensúlyban tartsa végül is a dolgokat, életünket, sok jót és kevés rosszat mu­tasson, mint most. Kívánom . . . Kívánok boldog újévet. K.ampis Péter A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság összeállította a lottó-sorsolások jövő évi első hónapi menetrendjét, amely szerint januárban valamennyi lottóhúzást Budapesten tarta­nak. Másodikán a Kölcsey ut­cai Guttenberg Művelődési Házban, 16-án Mátyásföldön, oz Ikarus Művelődési Házban, 23-án Kőbányán, a Móricz Zsigmond Kultúrházban, 30-án pedig a XVII. kerületi Dózsa György Művelődési Házban húzzák a lottó esedékes nyerő­számait. Tiszta liiiliil Februárban nyit a tanmedence? Olcsóbb lesz idén a belépődíj Várnak az iskolák Újabb szakközépiskolák és gimnáziumok jövő évi felvételi lehetőségeinek ismertetésével folytatjuk pályaválasztási köz­lemény sorozatú nkat. Polláck Mihály Építőipari Szakközépiskola, Pécs Három első osztály indul: 2 magasépítő és 1 mélyépítő osz­tály.' A magasépítési ágazaton a föld feletti építmények szerke­zetével ismerkednek meg a ta­nulók. Megtanulják a különbö­ző szerkezetek tervezését, ta­Polyeszter műanyag­feldolgozásban jártas üzemvezetőt keres a pécsváradi ÁFÉSZ Jelentkezés személyesen: Pécsvárad, Kossuth u. 1. Telefon: 101. nulmányozzák a' korszerű épí­tési technológiákat. A mélyépítő ágazaton meg­tanulják az épületalapozási munkákat, a föld alatti vezeté­kek (távfűtés, vízellátás, csator­názás) lefektetésének, a lakó­telepi utak készítésének mód­ját. Az iskola elvégzése után az építőiparban, tervezőintéze­teknél több mint horminc-féle munkakörben helyezkedhetnek el a fiatalok. Olyanok jelentkezését várják, akik megfelelő matematikai és fizikai tudással, jó rajzkészség­gel és kézügyességgel, fejlett térlátással rendelkeznek, to­vábbá egészségesek és erős fi- zikumúak. Nagy Lajos Gimnázium, Pécs Egy általános tantervű és négy tagozatos (angol, lizika, kémia, matematika) osztály in­dul. Az angol tagozatra fele rész­ben kezdőket, fele részben pe­dig haladókat vesznek fel. A lizika tagozaton a matematika, a kémia tagozaton pedig a ma­tematika és fizika is alapvetően fontos tantárgyak. A fizika ta­gozatról a helyhiány miatt el­utasított tanulókat - lehetőség szerint - a matematika tago­zatra irányítják Az általános tantervű osz­tályba csak pécsi lakosúakat vesznek fel, főként azok közül, akik hely hiányában nem ke­rülhettek be a tagozatos osz­tályokba. Legközelebb a pécsi Radnó­ti Miklós Közgazdasági Szak- középiskolában és a Széchenyi István Gimnázium és Szakkö­zépiskolában induló első osz­tályokat ismertetjük. Legyen végre fedett uszodája Pécsnek! — hangzott a jogos óhaj évekkel ezelőtt. És tavaly megnyílt a Hullámfürdő sátor­tetős uszodája, mely a város egyetlen, mindenki számára nyi­tott, könnyen megközelíthető fedett uszodája volt. A fürdő szakembereinek minden erőfe­szítése ellenére is komoly gon­dot okozott a gyakori vízcsere miatti vízhőmérséklet-ingado- zás, valamint, hogy a levegőt egyenlő hőmérsékleten tart­hassák. A féléves üzemelési ta­pasztalatokra építve igyekeztek úgy korszerűsíteni idén, hogy a korábbi hiányosságokat ki­küszöböljék. A kezdeményező és a beruházó a Pécsi Vízmű volt. A BARANYATERV II. irodájá­nak gépészeit már öt éve fog­lalkoztatja egy olyan szűrő- és víztisztító-berendezés alkalma­zásának gondolata, mely meg­oldaná a vízben szegény város tiszta vizű uszodájának gond­ját. A terv, ha nem is a Hul­lámban, de mégis Pécsett meg­valósult tavaly, a Tanárképző Főiskola uszodájában. Itt kezd­ték meg először a Castiglione olasz cég által gyártott és for­galmazott víztisztító berendezés működtetését. A kis medence méreteinek megfelelően 44 köbméter/óra kapjacitású be­rendezést működtetnek, mely o csaknem egyéves tapasztala­tok alapján bevált. A Hullám­fürdő 50 x 21 méteres meden­céjéhez ennéi lényegesen na­gyobb teljesitőképességű víz­forgatót kellett tervezni. 1974- ben szállították Pécsre a Cas- tiglione-cég berendezéseit, me­lyeket - a BARANYATERV II, irodájának tervei alapján - a Vízkutató és Fúró Vállalat ka­posvári üzemegységének dol­gozói szereltek be, s a műsza­ki átadás december végén megtörtént. Az újonnan beszerelt 3, egyenként 110 köbméter/óra teljesítményű szűrőegység és a szintén oTasz gyártmányú szi­vattyúk öt és fél óra alatt 1700 —2000 köbméter vizet tisztít meg. A mélységi és a felületi vizek elszívását, valamint a tisztított és melegített víz visz­szavezetesét a medencébe épí­tett csőrendszeren keresztül oldják meg. Négyféle vegyszer alkalmazása, valamint a táv­fűtéssel üzemelő hőcserélő ré­vén állandóan tiszta, azonos hőmérsékletű vizet nyernek. A Dunántúlon ilyen, s ehhez ha­sonló nagyméretű víztisztító be­rendezést még nem alkalmaz­tak. A levegő állandó hőmérsék­leten tartását az új ventillá­torokba szerelt kaloriferekkel oldották meg. Mivel a Nagy Lajos Gimnázium uszodájában jól bevált a fólia, itt is meg­valósítják a medence fóliás burkolását. A fóliával burkolt medence esztétikus, szép lát­vány és egyben megakadályoz­za a víz elszivárgását is. A korszerűsítés gondolatával egyidőben vetődött fel: tan­medencét építeni a sátortető alá. Nemcsak az úszó utánpót­lásra gondoltak ezzel az ötlet­tel, hanem az úszni vágyó fel­nőttek kikapcsolódására is. A tanmedence terveit társadalmi munkában az Abay Nemes fi­vérek és az ifj. Dulánszky há­zaspár készítette. A műszaki átadás idején a legsürgetőbb munkákat már elvégezték a tanmedencénél is. Januárban befejezik a kőműves helyreállí­tó és a burkoló munkákat, melyben nemcsak a Pécsi Víz­mű, hanem a Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat dolgozói is részt vesznek. A nyitás várhatóan február elején lesz. Ez csupán egy távlati elgondolás első fá­zisának lesz a megvalósulása, mert már készülnek a kétszin­tes fedett uszoda tervei, melyet jövőre el is kezdenek építeni. Eddig 14 millió forintba került a korszerűsítés, melyet jórészt a Pécsi Vízmű saját fejlesztési alapjából fedez. Mivel tavaly szinte teljesen kihasználatlan volt az uszoda, 1976-ban az eddigi 10 forintos beilépődíj helyett 7 forint lesz a felnőtt-jegy. Talán ezzel több pécsit sikerül majd sportolásra, mozgásra buzdítani. Vagy nem is a forint miatt nem jártak a pécsiek úszni? Hárságyi Margit Új közlekedési rend az utakon A motorizáció robbanás- szerű fejlődésének korát él­jük. Magyarországon ma már a gépjármüvek száma meghaladja a másfél mil­liót, s a számítások szerint 1980-ra gépjármű-állomá­nyunk meghaladja a két­milliót. Ugyanakkor a köz­úti balesetek száma az utóbbi években ismét emel­kedett: évente egy nagyobb falu lakossága veszti életét és egy kisebb város lakos­sága sérül meg a magyar utakon. A hazai motorizáció a felnőttkorba lépett, s a megváltozott körülmények­nek megfelelően meg kel­lett változtatni a közleke­dési szabályokat. Ezért al­kották meg - hivatalos ne­vén - a közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter 1/1975. (II 5.) KPM-BM számú rende­letét, azaz az új KRESZ-t, amely mo lép életbe. Az új jogszabály — ed­dig még nem tapasztalt módon — a legszélesebb nyilvánosság bevonásával készült. A tervezetet gép­kocsivezetőktől tudósokig ezrek és ezrek vitatták meg. Hasonló társadalmi aktivi­tás nyilvánult meg az új KRESZ elsajátításakor is. Tanfolyamok ezrein ismer­kedtek a gépjárművezetők a jogszabállyal, s csak Ba­ranyában több mint 30 ez­ren tettek eddig vizsgát. A közlekedő emberek, járművezetők és gyalogosok egyaránt megértették, hogy — mint azt az új KRESZ el­ső bekezdése fogalmazza - „o közúti közlekedés biz­tonsága és zavartalansága lontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető teltéte­le, hogy a közlekedési sza­bályokat mindenki megtart-' sa és számíthasson arra, hogy azokat mások is meg­tartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és- türelmesek legyenek egy­mással szemben". íme, a dolgok alfája és ómegája: a bizalom, az udvariasság, az egymás se­gítése. A jogszabály alkotói azért fogalmazták meg azt ilyen világosan, mert úgy ítélték: a hazai közlekedés ma már alkalmas arra, hogy a járművezetők ítélőképes­ségére. emberi magatartá­sára alapozva ne „szabá­lyozzák túl" a közlekedés rendjét. Éppen ezért az új KRESZ csak azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a közlekedő embernek tudnia kell. Ami a hatóságokra tartozik, azt külön jogsza­bály fogalmazza meg. Az új KRESZ-ből kihagyták a jelentéktelen apróságokat, s az olyan alapvető maga­tartásformákat, amelyek ma már természetesek a közúton. így az anyag - az előzőhöz képest — rövi- debb is lett. Az új szabály - nemcsak fogalmazásában, de szelle­mében is - a jogok helyett inkább a kötelességekre hívja fel a figyelmet. Ilyen például az áthaladási el­sőbbség, amelyet „Elsőbb­ség az útkereszteződésben” címmel tárgyal a szabály. Felhívja a figyelmet a ve­zető kötelezettségére: „Út­kereszteződést járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a ve­zető eleget tehessen el­sőbbségadási kötelezettsé­gének és e tekintetben má­sokat a jármű sebességé­vel ne tévesszen meg." Az új szabály egyik leg­főbb elve a közlekedés biz­tonsága. A régi szabály sze­rint például járművel irányt változtatni úgy volt szabad, hogy a korábbi haladási irányától eltérő jármű az egyenesen haladókat ne zavarja. Az új szabály már így fogalmaz: ne veszé­lyeztesse. Ugyancsak a biz­tonságot szolgálja az az új szabály, hogy megszűnik a közhasznú járművek járda­szigete és c járda között a gyalogos elsőbbsége. Erre azért volt szükség, mert másutt Európában ilyen szabály nem volt, s a hoz­zánk látogató — a nemzet­közi szabályozás szerint közlekedő járművek vezetői - nem egy balesetet okoz­tak eltérő szabályozásunk miatt. Az új KRESZ szinte minden pontjában a nem­zetközi egyezményeknek megfelelően fogalmaz. Ugyancsak fontos elve az új KRESZ-nek a közle­kedés folytonosságának és a tömegközlekedés elsőbb­ségének biztosítása. Ha a vezető lakott területen be­lül autóbusz, vagy trclibusz- megállóhelyhez közeledik, a megállóhelyükről kiinduló, menetrend szerint közlekedő autóbuszoknak és trolibu­szoknak — ha elindulási szándékukat jelezték — az elindulását, illetve a jobb szélső sávba sorolását kö­teles elősegíteni. Az utóbbi példából is ki­tűnik, az új KRESZ valójá­ban nem is olyan új, hiszen az „Elsőbbség a tömegköz­lekedésnek" jelszó — ha nem is foglalták jogszabály­ba - eddig is élt, s emlé­kezzünk a közlekedés biz­tonságát segítő, az udva­rias, emberséges közleke­désre szólító jelmondatokra is. S hogy a járművezetők igen nagy többsége jogi szabályozás nélkül is kultu­ráltan, intelligensen közle­kedik, ehhez nem fér két­ség. Az új KRESZ- csak meg­erősíti, kötelező érvényűvé teszi ezeket az elveket, s „csak" annyi a különbség, hogy mától ezek szerint kell közlekednünk. Ehhez viszont meg kell tanulni az új KRESZ-t, hi­szen a rendelet több mint háromszáz pontban külön­bözik az eddigitől. Végül annyit: nyilván ma még csak „kóstolgatjuk" a közlekedés új rendjét, s bi­zonyára eltelik néhány hét, mire belerázódunk. Igyekez­zünk viszont az első hetek­ben még óvatosabban, még körültekintőbben, ember­ségesebben közlekedni, hogy az új KRESZ ne csak a paragrafusok, de szelle­me szerint is életbe lépjen. Panics György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom