Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-01 / 1. szám

1976. január 1., csütörtök Dunántúlt napló 3 Az ÉVM maximális támogatást biztosit Kilencvenmillió az idei pécsi pinceprogramra A közelmúltban megírtuk, hogy az Állami Tervbizottság foglalkozott a tárcaközi bizott­ság előterjesztése alapján Pécs és Eger katasztrofális pin­cehelyzetével, s jelentős állami támogatást biztosított a két vá­rosnak. Pécs 1976-ra 90 millió forin­tot kapott. Az összeg nagyságát és en­nek fényében a helyzet tényle­ges súlyosságát akkor érzékel­hetjük igazán, ha tudjuk azt is, hogy 1969-től — tehát amióta a pinceügy valóban üggyé lett Pécsett — napjainkig összesen 74 millió forintot költött a vá­ros a pincék és üregek kutatá­sára, felszámolására, megerő­sítésére. Ebből 36,4 millió volt az állami támogatások összege, a többit a városnak az utak fenntartására, a lakóházak kar­bantartására és egyéb célokra rendelkezésre álló eszközökből kellett' elvennie. A következ­mény mindenki előtt ismert. Leromlottak a város útjai, von­tatottan haladt a lakóházak karbantartása, felújítása és a pincék vonalán sem sikerült a váratlanul jelentkező életveszély elhárításán túljutni. A 90 mil­liós állami támogatás merőben új helyzetet teremt. Az 1976-ra biztosított állami támogatás célszerű felhaszná­lásának programjáról nemrég számoltak be Pécs és Eger ve­zetői a tárcaközi bizottság előtt. Ezúttal néhány olyan elhatáro­zás született, ami döntő befo­lyást gyakorol a munkák mene­tére. Mindenekelőtt: utasították a két várost, hogy január vé­géig kössenek kapacitás-szerző­dést a kivitelezőkkel. Bármilyen probléma, nehézség merülne fel, az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium teljes súllyal közbelép az akadályok elhárító sa érdekében. Ugyanígy soron kívül lépéseket tesz a miniszté rium a közelmúltban Pécsett a inc utcában is sikerrel bemu itott Sperno-szivattyú nyugat rlációból történő beszerzésére szivattyú segítségével alkal azható ún. lőtt betonos mód er kínálkozik ugyanis a leg ítékonyabb pincemegerősitési ódnak. Gyorsított kutatásai Elhatározták azt is, hogy a /őben negyedévenként üiése- : a tárcaközi bizottság, amely itt a két városnak és a Föld - •rő és Talajvizsgáló Vállalat- k jelentést kell adnia a vég­it munkáról és egyúttal tájé- ztatóst is kell adnia a terve- t munkák előkészítéséről. A pécsi programban vezető rrepe van a kutatásnak. Ere 1 millió forintot irányoznak i. Folytatják a fel nem tárt Soron kívül beszerzik a betonágyút Folytatják a feltárásokat Négyéves átfogó program készül A tanulmányterv már elkészült Munkás- mozgalmi és hely­történed múzeum a tímár- házban üregek, pincék kutatását és er­re új, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál kidolgozott geofizikai kutató módszereket is „bevet­nek". Folytatódik a pince- és üregrendszer térképének elké­szítése és kezdetét veszi a föld­tani hatóság által már évek óta szorgalmazott építésföld­tani térképezés a Magyar Álla­mi Földtani Intézet közreműkö­désével. A kutatások, térképe­zések természetesen nemcsak az 1976-os, hanem az utáno következő évek általános pince­megerősítési, illetve felszámolá­si tevékenységét is szolgálják. KároMíárítás, megelőzés 52 millió forintot irányoztak elő a közvetlen beavatkozások­ra. Az összeg nagyságából is lehet következtetni arra, hogy sok pincét, üreget vesznek ke­zelésbe, ami a Bányászati Ak­namélyítő Vállalattól kapacitá­sának megerősítését kívánja meg. Egyelőre a hagyományos idomköves megerősítési mód­szer kapta a legnagyobb össze­get, minthogy nem tudni még, mikor léptethető be üzemsze­rűen a lőttbetonos módszer. Kü­lön tételként szerepel a prog­ramban a gázpernyebetonos tömedékelési módszer alkalma­zása. A beavatkozások között szerepel az életveszelyessé váló köz- és lakóépületek szanálása és az életveszély azonnali el­hárítását szolgáló intézkedések. 23,9 millió forintot „belvárosi megtartandó építmények meg­mentése" címen használnak fel. Ebben épületek, támfalak állé­konysági vizsgálata, helyreállí­tása és megerősítése, a fel­színi és felszín alatti vizek kár­tételének megakadályozására irányuló vizsgálat, a belvárosi csapadékvíz-elvezetés tervezése és kivitelezése, valamint egyes, a pincerendszerrel kapcsolatos közlekedési létesítmények ki­vitelezése szerepel. További 1976-os feladat még az 1980-ig terjedő időszak át­fogó programjának kidolgozása is, amit a jövő év októberében kell a tárcaközi bizottság elé terjeszteni. Hársfai István inkában a betonágyú. Hatvan új szülőágyra van szükség Több a gyermek Ultrahang diagnosztikai centrum a Szülészeti Klinikán — Andrológiai rendelés, genetikai tanácsadás — Pécsett kellene koncentrálni a terhespathológiai ellátást Régen esett ennyi szó gya­rapodó népességiekről, mint manapság. Persze, nemcsak be­szélünk. Több gyerek születik ma, mint régebben — állapít­juk meg elégedetten, de nem gondolunk arra, mit jelent ez ott, ahol a gyerekeket világra segítik. Mit jelent munkában, ápolásban, szervezésben, szak­mai felkészültségben, tudomá­nyos előrehaladásban?- Hogyan jelentkezik az új helyzet például a legpatiná­sabb, leghirnevesebb intéz­ményben. a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján? Új helyzet van-e egyáltalán? Az intézmény új igazgatója, dr. Csaba Imre egyetemi ta­nár:- Alapvetően új helyzetről, amely szemléletünket vagy fel­adatainkat megváltoztatná, nem beszélhetünk, hiszen fő fel­adatunk ma is az anya- és csecsemővédelem, természetsze­rűen a legkorszerűbb lehetősé­gekkel, a legmagasabb szinten. De ha megvizsgáljuk a számo­kat, segítségükkel mérlegre tesszük a munkánkat, már elő­tűnnek ,az új helyzet körvona­lai, ami számunkra növekvő nehézségeket és minél előbb megoldandó problémákat je­lent. Megnőtt a szülések abszo­lút száma, 1974-beij például a megyében 1196-tal. Ugyanab­ban az évben azonban 911 ko­raszülés történt megyénkben, az előző évi 799-cel szemben. Vagyis: a szülések számának növekedésével együtt, bár jó­val kisebb arányban, növekszik a koraszülések száma is. Ez az összefüggés önmagában is jel­zi a terhespathológia fontossá­gának növekedését. De ha megnézzük például klinikánkon az ápolási napok átlagszámá­nak növekedését, ami másfelől a betegforgalom csökkenését jelenti, akkor még világosab­ban látszik, hogy a klinika je­lentős energiáját és betegágy­mennyiségét a veszélyeztetett vagy állandó ellenőrzésre szo­ruló terhesek kötik le. A klini­ka 123 ágyával ebben a hely­zetben mást nemigen tehetünk, mint azt, amit teszünk is: a minimumra csökkentjük minden lehetséges esetben a betegek bent tartását, még a gyermek­ágyasokét is.- Ez a probléma valószínű­leg általános az ország minden szülészeti klinikáján és kórházá­ban.- Nálunk azonban erőseb­ben jelentkezik, egy speciális feladat miatt. A magas hazai koraszülés-arány erősen foglal­koztatja a szülészeket és gyer­mekgyógyászokat, megoldáso­kat keresnek. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati In­tézet legutóbb olyan döntést hozott, hogy központokat kell létrehozni az országban a kora­szülöttek még magasabb szín­vonalú ellátására. Nálunk ezt a feladatot a gyermekklinika kapta. Dél-Dunántúl területéről ide kell beszállítani azokat a koraszülötteket, akiknek ellátá­sa valóban csak a legkoncent­ráltabban és a legkorszerűbben felszerelt intézetekben valósít­ható meg. A magam részéről annyiban vitázom ezzel a meg­oldással, hogy az újszülöttek­nek nagyobb távolságra törté­nő szállítása sokkal kockázato­sabb, semhogy ne kellene ki­egészíteni ezt a szervezést egy szülészeti intézménnyel, ahová már eleve koncentrálnánk azo­kat az anyákat, akiknél a ko­raszülés, a komplikációk várha tóak. Erre nekünk, á Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának időben fel kell készülnünk.- Mit jelent ez a felkészü­lés?- Nem akarom gondjainkat túlságosan részletekbe menően ecsetelni. De a jelenlegi zsúfoltság miatt szükségünk van még legalább 30 ágyra. Ha pedig a koraszüléseknek, illetve azok komplikációinak csökkentése érdekében Dél- Dunántúl speciális terhespatho­lógiai eseteit koncentrálni kí­vánjuk, a bővítés nem jelent­het 60 ágynál kevesebbet. Tu­dom, hogy ez nagy problémát jelent, de az egyetem klinikánk rekonstrukcióját amúgy is ter­vezi, azonkívül ezt a gondot úgy is meg lehet oldani, hogy az ágyakat nem a jelenlegi épületben, hanem bárhol má­sutt, más épületben helyezzük el. Ez, ha nem is könnyű, de megoldható feladatot jelent a klinika dolgozói számára.- Ilyen mennyiségi gondok mellett hogyan alakul a klinika minőségi munkája?- Rendkívül differenciált és magas szintű munka folyik a klinikán több területen is. And­rológiai rendeléseink eredmé­nyesen folynak, bővíteni szán­dékozunk. Kitűnően megoldott a genetikai tanácsadás és ren­delés. A klinika hagyományo­san színvonalas endokrin kuta­tásaihoz szakrendelések kap­csolódtak, mindenekelőtt a meddőség problémáit tekintjük olyannak, ahol a kutatások és az eredmények biztatóak, de meg akarjuk valósítani az en­dokrin profilú gyermek-nőgyó­gyószati esetek legkorszerűbb sebészeti ellátását is gyermek- gynaecologiai osztályunkon. Az endokrinológiai betegségek, te­hát a hormonháztartás zavarai­ból eredő rendellenességek mű­tétes és gyógyszeres kezelését hamarosan egy modern labora­tóriumi háttér egészíti ki, amely­nek segítségével például a leg­pontosabb adatokhoz tudunk folyamatosan jutni a magzat méhen belüli állapotát illetően. Végre kialakulhatott a szülő­szobának egy intenzív részlege is, ahol a legkorszerűbb mű­szerek állnak rendelkezésünkre olyan esetekben, amelyeknél a magzat méhen belüli károsodá­sa várható. A klinika fontos ré­szét alkotja a daganatos be­tegek osztálya, amelyre alapoz­va szeretnénk egy choriocarcio- más centrumot kialakítani* Az ultrahangdiagnosztikai centrum, amely közeli tervünk, az egye­tem más klinikáit is kiszolgál­ná. Végűi a neonatológiai osz­tály a koraszülötteket és a ká­rosodott újszülötteket látja el már néhány éve, itt négy gyer­mekgyógyász is dolgozik.- Az emberek fogalmai közt a „ szülészorvos" fogalma vala­hogy más, mint amit a klinikán tapasztalni lehet.- A specializálódás a mi te­rületünkön is rohamléptekkel halad. A feladat nem változott: egészséges utódok megszületé­sét biztosítani. De az ehhez vezető utak ma már igen sok­félék, egy-egy szakterület mo- gasszintű művelése teljes em­bert kíván. Ez világszerte így alakul.- Végül hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy megkérdez­zem: milyen vezetési elveket vall, az eddigi rövid idő alatt milyen gyakorlatot alakított ki a klinika vezetésében?- Alapelvem nagyon egysze­rű: minden munkatársamnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy elmélyült szakemberekké váljanak. Ezt kívánja a specia­lizálódás tendenciája is. Nem tagadva az egyszemélyi felelős­séget, meggyőződésem, hogy mindenkinek meg kell hogy le­gyen a saját feladata és fele­lőssége. Intézeti tanácsot ala­kítottunk, amely egyes kérdé­sekben - például személyi kér­désekben — biztosítja a kollek­tív vezetés gyakorlatát. Értékeket őriznek Pécsett ma- gángyűjtők, könyvtárak, a le­véltár. A város munkásmozgal­mi múltjának, tárgyi emlékeinek reprezentatív gyűjteményes be­mutatására mindezideig nem volt lehetőség. A Janus Panno­nius Múzeum, a Baranya me­gyei Tanács, a PIK munkatársait régóta foglalkoztatja egy mun­kásmozgalmi múzeum pécsi megvalósításának lehetősége. Az ő megbízásukból készítették el a BARANYATERV I. irodájá­nak építészei tanulmánytervü­ket. A terv a Felsőmalom ut­cai tímár-házként ismert épü­lettömbre vonatkozik. A hajdani bőrművesek utcája, a Felső­malom utca értékes ipari mű­emléke a XVIII—XIX. század fordulóján épült tömb, mely­nek bőrszáritó padlása teljes épségben maradt meg. Az épület árkádos udvarát kibontva a kispiac felől, és a Felsőmalom utcai patinás fa­kapu felől is megközelíthető teret nyernének. A járókelőket az udvarban elhelyezett szökö- kúttal, fedett pihenővel, vala­mint a régi iparos szakmákat idéző üzletsorral „csalogatnák be". Az üzletsorban cégtáblák hirdetnék a szakmákat. A látni­valókhoz kapcsolódna egy gé­peket bemutató nyitott kiállító­tér is. A munkásmozgalmi és hely- történeti múzeumba az udvar bal oldaláról nyílna a bejárat Alatta, á pincében Pécs borá­szati hagyományait mutatnák be. Az emeleti szinten helyez­nék el a munkásmozgalmi, hely- történeti anyagot bemutató ki­állító helyiségeket. Közülük az épülettömb kispiac felőli részén található terem kettős célt szol­gálna. Ebben a teremben régen legényegyleti bálokat rendez­tek. Vasárnaponként — a Csontváry matinékhoz hason­lóan — ismét zene szólalna meg, egy a pécsi orgonakészito Angster család orgonáján. Ugyanakkor a teremben állan­dó kiállításként zászlókat, cí­mereket tekinthetne meg az érdeklődő. A terem a kispiac felől is meg közelíthető, önálló bejárattal rendelkezne. Vetítés­sel egybekötött iskolai törté­nelemórákat is tarthatnának abban a kisebb méretű előadó­teremben, mely egy önálló épu- letszárnyban helyezkedne el Ugyanitt külön helyiséget kap­nának azok a társadalmi aktí­vák, akik gyűjtőmunkát végez­nek Pécs munkásmozgalmi múltjának feltárására. Megvaló­sítható lenne az országban elő­ször egy textil restaurátori mű­hely is. A tanulmányterv elkészült, jó lenne, ha mihamarabb gazda­godna Pécs egy ilyen hasznos, szép létesítménnyel. H. M Környezetvédelmi terv Mohács város Tanácsa hosz- szútávú környezetvédelmi tervet dolgozott ki. A város faállományának vé­delme és gyarapítása érdeké­ben az építési osztály a faki­vágási engedélyezési eljárásai során kötelezni fogja az embe­reket arra, hogy minden kivá­gott fa helyett három facse­metét ültessenek a tanács által megjelölt helyen. A jenyei és a szabari patak völgyét — ahol a város vízter­melő kútjai vannak — hidro­geológiai védőövezetté nyilvá­nítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom