Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-01 / 1. szám

✓ Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 1. szám 1976. január 1., csütörtök Ara: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Igazítsuk óráinkat! Kézimunkákg játékok Forintra nem wőltHatő összefogás Több mint ötezer társadalmi munkaóra Elkészült a bölcsődék jövő évi társadalmi munkaterve Megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat Közel másfél milliárdos beruházási program 1976-ban B olygónk időtlen pólyáján ismét leirt egy kört a Nap körül. A Gergely naptár korrigálja előző késéseit és szökőévet jelez 1976-ban. Egy nappal hosszabb lesz a febru­ár. A halandók véges emberi léptékével araszoljuk a vég­telen időt. Igaz, hogy ilyenkor a fordulóknál legalább is gon­dolatban, lekörözzük a csilla­gokat — előre tekintünk és vissza. Ezúttal méghozzá a szo­cialista világ egyeztetett nép- gazdasági naptárához igazod­va nem .is egy, hanem öt esz­tendőt fordítunk az idő kere­kén. Hazánk még nem zárt ilyen eredményes öt évet. mint most. Teljesítményeinket, a megtett utat akár a tervelőirányzatok­hoz, az előző időszakhoz, vagy a világ fejlődéséhez hasonlít­juk, az eredmények egyaránt kedvezőek. Közösségünk és ma­gánéletünk eredményeinek, si­kereinek értékét csak növeli, hogy ugyanakkor a fejlett és gazdag tőkés világ az utóbbi évtizedek legnagyobb krízisét éli ót. Az infláció magasba csapó hullámai, a tömeges munkanélküliség, a termelés stagnálása és visszaesése a válság kísérő jegyei. A tőkés világ belső ellentmondásait rendkívüli módon kiélezte a gyarmati rendszer felszámolá­sának kései gazdasági követ­kezménye: az' energiahordozók és nyersanyagok árrobbanása. Eredményeink, töretlen gaz­dasági fejlődésünk azt a lát­szatot keltik, mintha függetle­níthetnénk magunkat a világ­ban végbemenő objektív folya­matoktól. Valójában pedig szó sincs erről. Szocialista tervgaz­dálkodásunk a KGST-országok fejlődő együttműködésére tá­maszkodva elhárította ugyan, hogy a tőkés gazdaság világ­méretű lengése fájdalmas megrázkódtatást okozzon ha­zánknak. Azért így is jelentős gazdasági veszteségeink kelet­keztek. Mindez a költségvetés növekvő importártámogatásá- !'an, a külkereskedelmi mérleg rkozódó egyensúlyhiányában »csapódott milliárd forintok­on és dollármilliókban is ér- íkelhetővé válik. Az V. ötéves terv fő feladata hát a népgazdaság egyensú- i helyzetének javítása. A jmzeti jövedelem hasonló üte- ű 30—32 százalékos növeke- ;sét irányozzuk elő, mint az őző ötéves időszakban. A Mnzeti jövedelem felhasználá- i (a fogyasztás és a felhal- ozás együtt) azonban ennél sebb mértékben, legfeljebb —25 százalékkal növekedhet, y évről évre mind kisebb ösz- jggel gyarapodik hazánk Iföldi adóssága, s terveink jesítésével 1980-ban az adott ztendő már egyensúllyal zá- hat. A népgazdaság egyensúlyi lyzetének megteremtése te- t hosszú távú feladat. f\ törvényerőre emelt V. öt- ;s terv átlagosan évi 5,5—6 izalékos nemzeti jövedelem 6 százalékos ipari termelés- vekedést irányoz elő. Ez lót- >lag egyszerű feladat lenne, a többlet termeléshez lenne >b energiahordozó és nyers- yag, munkaerő és beruházó- eszköz. De a fejlesztés pót- ogos erőforrásainak bővülé- e nem számíthatunk. A mun- erőtartalékok kimerültek, az írban dolgozók száma 1980- n valószínűleg kisebb lesz a jelenleginél. Nyersanyag- és energiaszükségletünk zömét a baráti országok öt évre előre egyeztetett szállításai fedezik. De ezek a számunkra nagy biztonságot nyújtó források nem bővíthetők korlátlanul. A tőkés beszerzések növelését pe­dig a népgazdaság egyensúlyi gondjai nem teszik lehetővé. S a gazdálkodás bonyolult­ságát, nehézségi fokát tovább növeli, hogy a termelés mélyre ható szerkezeti átalakításához a beruházások igen szűkre sza­bottak. Nem a tervező szervek szubjektív döntése, hanem az objektív lehetőségek miatt. A beruházások korábbiaknál sze­rényebb mérvű növekményét jórészt felemészti a távolabbi jövő megalapozása: az 1980-as évtized hazai energia- és nyers­anyagbázisának bővítése. Az igények rangsorolása, a beru­házások hatékonyságának fo­kozása sokat segíthet: növel­heti az egységnyi hozamot, csökkentheti a megtérülési időt. De mindenképpen szükség lesz a meglévő korszerű állóeszkö­zök jobb kihasználására is. Ilyen helyzetben különösen nagyra értékelhetjük, hogy a lakásépítésre fordítható köz­ponti eszközök és támogatások nem csökkennek, sőt növeked­nek 1976—1980-ban. S a la­kosság életszínvonala is tovább emelkedik. A jobb élet alapja a jobb munka. Sokszor elmondtuk ezt már. Most mégis némileg előre szaladtunk, persze nem a mun­kában, hanem az életvitelben. Nem annyira az eredeti tervek­hez, hanem inkább a világgaz­dasági változások által felfoko­zott követelményekhez, a kor­látozottabb lehetőségekhez ké­pest. A következő öt esztendő a felzárkózás időszaka. S nem számíthatunk a világgazdasági változások számunkra az eddi­gieknél lényegesen kedvezőbb irányzataira, csak saját mun­kánkra. Igaz a tőkés világ­piacon a cserearányok néhány százalékos javulására számí­tunk. De a KGST-országok nyersanyag- és energiaárai év­ről évre emelkednek majd, fo­kozatosan közelítve a reális vi­lágpiaci szinthez. A Gergely-naptár 1976-ban korrigálja az előző há­rom esztendő késéseit. A nép­gazdaság naptárában nem órák, vagy napok, hanem sok milliárdos túlköltekezés jelzi az utóbbi évek „késéseit”. Mégis az idő a legnagyobb érték, ami ha elmúlik, nem lehet pótolni. Igazítsák hát most össze az órákat a népgazdaságéval minden vállalatnál, szövetke­zetnél, gazdálkodó egységnél: 1976-ot írunk! Új ötéves terv­időszak kezdődött, s a nagy feladatok egységes értelmezé­séhez van törvényben foglalt ötéves tervünk és módosított szabályozó rendszer. Legyen a cselekvésnek mindenütt helyi­leg is világos vezérfonala, táv­lata, olyan ötéves terve, amely képes a napi munka, a gaz­dálkodás, a fejlesztés, a veze­tés eddigi menetirányát, ha kell érdemben módosítani. Olyan terve, amely összegezi az egész kollektíva tapasztala­tait, kezdeményezéseit, tenni- akarását. Hogy milliók együt­tes, összehangolt cselekvésével, közelebb kerüljünk népünk nagy és lelkesítő céljához, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Kovács-József A jelentés szűkszavú, s arról szól, hogy 1975 első felében a pécsi bölcsődék dolgozói 2672 órát dolgoztak társadalmi mun­kában, munkaidőn kívül a gyer­mekekért. A második félév ér­tékelését január végén hozzák nyilvánosságra, de a kapott hí­rek szerint legalább ugyan­ennyi munkát végeztek. Társa­dalmi munkában készítettek rengeteg sok játékot, szemlél­tető eszközöket, kézimunkákat, azonkívül festést, mázolást vé­geztek sok helyütt, vagy az ilyen munka utáni nagytakarí­tást végezték el. Forintösszeget is ismertet a jelentes, ez a faj­ta munka azonban nem vált ható át forintra. Ebben jóval több van, a gyermekeink iránt érzet szeretet. Elkészítették a jövő évi mun­katervet a társadalmi munká­sok. A területen levő bölcsődék dolgozói saját erőből valósít­ják meg e terv szerint minden bölcsődében a kert, udvar ren­dezését, kisebb festési, mázo­lási munkákat, a játékok házi felújítását, újabb szemléltető eszközök, kézimunkák, díszek készítését, bútorvédő huzatok megvarrását. Vállalatoktól, in­tézményektől várnak segítséget a következő feladatokhoz: az I. számú bölcsőde kerítésének fes­téséhez, asztalosmunkák végzé­séhez, • polcok és járókák javí­tásához. A IV. számú bölcsődé­ben polcokat kellene készíteni, továbbá gondozni kéne a ker­tet. A IX. számú bölcsődében udvari játékokra van szükség, valamint a homokozó fölé sze­retnének tetőt emelni. Egy egész sereg üzem, válla­lat jelentkezett a segítőkészség­gel. Az I. számú bölcsődében a Sütőipari Vállalat készít majd babaházat, s megragasztják a műanyagpadlót. A II. számú bölcsődében a Parképítő Vál­lalat parkosítja az udvart, ud­vari játékokat készít. A Hőerő­mű dolgozói ajtókat, ablakokat festenek, s meghosszabbítják a teraszt. A III. számú bölcsődé­ben a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, vala­mint a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói végeznek jelentős tár­sadalmi munkát — védőrácso­kat készítenek a radiátorokhoz, megjavítják valamennyi gáz­készüléket, lebetonozzák a mo­sókonyhát éi kifestik az intéz­ményt. A IV. számú bölcsődé­ben a Kesztyűgyár, a Kesztyűs Ktsz börjátékokat készít, a szü­lői munkaközösség pedig pol­cok készítését vállalta. /*jz V. számú bölcsődében a Szolgáltatóipari Vállalat beépí­tett szekrényt állít össze, abla­kokra és ajtókra készít védő­rácsot. A VI. számú bölcsődé­ben a MÉV Szolgáltató üzeme beüvegezi a teraszt, felszereli a villanyburákat, védőrácsokat készít a radiátorok elé, felújít­ják a műanyagpadlót. A VII. bölcsődében a Kohászati Alap- anyagellótó Vállalat dolgozói tevékenykednek majd, itt ho­mokozó épül. A PlK vállalta a csapok, ajtók-ablakok rendbe­hozatalát. A Vili. számú bölcsödében a Szolgáltatóipari Vállalat festési munkákat végez. A X. számú bölcsődében a MÉV dolgozói festik a kerítést, udvari játéko­kat készítenek, valamint kerti tusolót. A XI. számú bölcsődé­ben a sörgyári dolgozók festik, mázolják a kerti játékokat. A nehézipari miniszter dönté­se alapján 1976. január elsejé­vel megalakul a Paksi Atom­erőmű Vállalat, amely a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt ke­retében működik. Székhelye a közel hatszáz éves Duna-parti település, amelynek határában 1973 őszétől épül folyamatosan gyorsuló ütemben a magyar és a szovjet kormány államközi egyezménye alapján létesülő első magyar atomerőmű. A vállalat alapvető feladata az üzemeltetésre való felkészü­lés. Mint ismeretes, az 1760 MW teljesítménnyel jóváhagyott be­ruházási programból 1980-ban készül el a paksi atomerőmű első 440 MW-os reaktorblokk­ja. Egy évvel később újabb egy­ség, majd további két blokk kezdi meg az áram termelését. Látszólag távolinak tűnik ez az idő, s beruházásaink történeté­ben is szokatlan, hogy új léte­sítmény átadását ennyire meg­előzze az üzemeltető szervezet létrehozása. A különleges intéz­kedést a rendkívüli feladatok indokolták. Az atomerőműnek ugyanis olyan berendezései lesznek, amilyenek még Ma­gyarországon nem voltak. A mellettük dolgozó többszáz szakember alapos felkészítése, kiképzése csak úgy biztosítha­tó, ha az üzemeltetők már a kivitelezés különböző fázisaiban is résztvesznek, elméleti tanfo­lyamokat végeznek, illetve kül­földi atomerőművekben elsajó- títiák, megtanulják az üzemvitel műveleteit és ebben kellő gya­korlatot szereznek a paksi indu­lásig. Ennek megszervezése és végrehajtása az új vállalatra hárul, csakúgy, mint később a berendezések átvétele, karban­tartása. A vállalati szervezet fokozatosan épül ki. Az új vállalat megalakulá­sáig több mint másfél milliárd forint értékű munka valósult meg az atomerőmű programból. A Duna partján imponáló mé­retekkel bontakozik ki az új energiabázis, a folyóra tekintő magaslaton pedig terjeszkedik az 1800 lakással, korszerű és szép kommunális létesítménnyel tervezett lakótelep A további teendőkről Szabó Benjamin, a beruházás minisz­teri biztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy 1975-ben felgyorsultak az atomerőmű be­ruházási munkái. Félezerrel gyarapodott a helyszínen dol­gozók száma, és ezzel az új év küszöbén elérte a 2600 főt. Az idei feladatok még na­gyobb tempót diktálnak, hisz most mór egy esztendő folya­mán kell elvégezni csaknem másfélmilliárd forintot igénylő munkát. Különösen nagy fel­adat hárul az építő iparra, amelynek közel egymilliárd fo­rint értékű építést kell megva­lósítani. Előtérbe kerül az első iker­blokkot magában foglaló hatal­mas főépület. Méretére |ellem- ző, hogy helyén kilenc méter mélységig csaknem negyedmil­lió köbméter földet vájtak ki. Az óriás munkagödörben befe jezik a 170 cm vastag tehervi­selő alaplemez betonozását, amely egymaga 20 000 köbmé­ter betont nyel el. Megkezdődik a felmenőfalak készítése, úgy­hogy az év végére a főépület eléri a terepszintet. Jelentősen előrehalad a vízkivételi mű és a kikötő építése. Elkezdődik az I. és II. ütem közös speciális mosoda-öltözö-labor épületé­nek alapozása. i A paksi atomerőmű főépületének makettja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom