Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-01 / 1. szám
✓ Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 1. szám 1976. január 1., csütörtök Ara: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Igazítsuk óráinkat! Kézimunkákg játékok Forintra nem wőltHatő összefogás Több mint ötezer társadalmi munkaóra Elkészült a bölcsődék jövő évi társadalmi munkaterve Megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat Közel másfél milliárdos beruházási program 1976-ban B olygónk időtlen pólyáján ismét leirt egy kört a Nap körül. A Gergely naptár korrigálja előző késéseit és szökőévet jelez 1976-ban. Egy nappal hosszabb lesz a február. A halandók véges emberi léptékével araszoljuk a végtelen időt. Igaz, hogy ilyenkor a fordulóknál legalább is gondolatban, lekörözzük a csillagokat — előre tekintünk és vissza. Ezúttal méghozzá a szocialista világ egyeztetett nép- gazdasági naptárához igazodva nem .is egy, hanem öt esztendőt fordítunk az idő kerekén. Hazánk még nem zárt ilyen eredményes öt évet. mint most. Teljesítményeinket, a megtett utat akár a tervelőirányzatokhoz, az előző időszakhoz, vagy a világ fejlődéséhez hasonlítjuk, az eredmények egyaránt kedvezőek. Közösségünk és magánéletünk eredményeinek, sikereinek értékét csak növeli, hogy ugyanakkor a fejlett és gazdag tőkés világ az utóbbi évtizedek legnagyobb krízisét éli ót. Az infláció magasba csapó hullámai, a tömeges munkanélküliség, a termelés stagnálása és visszaesése a válság kísérő jegyei. A tőkés világ belső ellentmondásait rendkívüli módon kiélezte a gyarmati rendszer felszámolásának kései gazdasági következménye: az' energiahordozók és nyersanyagok árrobbanása. Eredményeink, töretlen gazdasági fejlődésünk azt a látszatot keltik, mintha függetleníthetnénk magunkat a világban végbemenő objektív folyamatoktól. Valójában pedig szó sincs erről. Szocialista tervgazdálkodásunk a KGST-országok fejlődő együttműködésére támaszkodva elhárította ugyan, hogy a tőkés gazdaság világméretű lengése fájdalmas megrázkódtatást okozzon hazánknak. Azért így is jelentős gazdasági veszteségeink keletkeztek. Mindez a költségvetés növekvő importártámogatásá- !'an, a külkereskedelmi mérleg rkozódó egyensúlyhiányában »csapódott milliárd forintokon és dollármilliókban is ér- íkelhetővé válik. Az V. ötéves terv fő feladata hát a népgazdaság egyensú- i helyzetének javítása. A jmzeti jövedelem hasonló üte- ű 30—32 százalékos növeke- ;sét irányozzuk elő, mint az őző ötéves időszakban. A Mnzeti jövedelem felhasználá- i (a fogyasztás és a felhal- ozás együtt) azonban ennél sebb mértékben, legfeljebb —25 százalékkal növekedhet, y évről évre mind kisebb ösz- jggel gyarapodik hazánk Iföldi adóssága, s terveink jesítésével 1980-ban az adott ztendő már egyensúllyal zá- hat. A népgazdaság egyensúlyi lyzetének megteremtése te- t hosszú távú feladat. f\ törvényerőre emelt V. öt- ;s terv átlagosan évi 5,5—6 izalékos nemzeti jövedelem 6 százalékos ipari termelés- vekedést irányoz elő. Ez lót- >lag egyszerű feladat lenne, a többlet termeléshez lenne >b energiahordozó és nyers- yag, munkaerő és beruházó- eszköz. De a fejlesztés pót- ogos erőforrásainak bővülé- e nem számíthatunk. A mun- erőtartalékok kimerültek, az írban dolgozók száma 1980- n valószínűleg kisebb lesz a jelenleginél. Nyersanyag- és energiaszükségletünk zömét a baráti országok öt évre előre egyeztetett szállításai fedezik. De ezek a számunkra nagy biztonságot nyújtó források nem bővíthetők korlátlanul. A tőkés beszerzések növelését pedig a népgazdaság egyensúlyi gondjai nem teszik lehetővé. S a gazdálkodás bonyolultságát, nehézségi fokát tovább növeli, hogy a termelés mélyre ható szerkezeti átalakításához a beruházások igen szűkre szabottak. Nem a tervező szervek szubjektív döntése, hanem az objektív lehetőségek miatt. A beruházások korábbiaknál szerényebb mérvű növekményét jórészt felemészti a távolabbi jövő megalapozása: az 1980-as évtized hazai energia- és nyersanyagbázisának bővítése. Az igények rangsorolása, a beruházások hatékonyságának fokozása sokat segíthet: növelheti az egységnyi hozamot, csökkentheti a megtérülési időt. De mindenképpen szükség lesz a meglévő korszerű állóeszközök jobb kihasználására is. Ilyen helyzetben különösen nagyra értékelhetjük, hogy a lakásépítésre fordítható központi eszközök és támogatások nem csökkennek, sőt növekednek 1976—1980-ban. S a lakosság életszínvonala is tovább emelkedik. A jobb élet alapja a jobb munka. Sokszor elmondtuk ezt már. Most mégis némileg előre szaladtunk, persze nem a munkában, hanem az életvitelben. Nem annyira az eredeti tervekhez, hanem inkább a világgazdasági változások által felfokozott követelményekhez, a korlátozottabb lehetőségekhez képest. A következő öt esztendő a felzárkózás időszaka. S nem számíthatunk a világgazdasági változások számunkra az eddigieknél lényegesen kedvezőbb irányzataira, csak saját munkánkra. Igaz a tőkés világpiacon a cserearányok néhány százalékos javulására számítunk. De a KGST-országok nyersanyag- és energiaárai évről évre emelkednek majd, fokozatosan közelítve a reális világpiaci szinthez. A Gergely-naptár 1976-ban korrigálja az előző három esztendő késéseit. A népgazdaság naptárában nem órák, vagy napok, hanem sok milliárdos túlköltekezés jelzi az utóbbi évek „késéseit”. Mégis az idő a legnagyobb érték, ami ha elmúlik, nem lehet pótolni. Igazítsák hát most össze az órákat a népgazdaságéval minden vállalatnál, szövetkezetnél, gazdálkodó egységnél: 1976-ot írunk! Új ötéves tervidőszak kezdődött, s a nagy feladatok egységes értelmezéséhez van törvényben foglalt ötéves tervünk és módosított szabályozó rendszer. Legyen a cselekvésnek mindenütt helyileg is világos vezérfonala, távlata, olyan ötéves terve, amely képes a napi munka, a gazdálkodás, a fejlesztés, a vezetés eddigi menetirányát, ha kell érdemben módosítani. Olyan terve, amely összegezi az egész kollektíva tapasztalatait, kezdeményezéseit, tenni- akarását. Hogy milliók együttes, összehangolt cselekvésével, közelebb kerüljünk népünk nagy és lelkesítő céljához, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Kovács-József A jelentés szűkszavú, s arról szól, hogy 1975 első felében a pécsi bölcsődék dolgozói 2672 órát dolgoztak társadalmi munkában, munkaidőn kívül a gyermekekért. A második félév értékelését január végén hozzák nyilvánosságra, de a kapott hírek szerint legalább ugyanennyi munkát végeztek. Társadalmi munkában készítettek rengeteg sok játékot, szemléltető eszközöket, kézimunkákat, azonkívül festést, mázolást végeztek sok helyütt, vagy az ilyen munka utáni nagytakarítást végezték el. Forintösszeget is ismertet a jelentes, ez a fajta munka azonban nem vált ható át forintra. Ebben jóval több van, a gyermekeink iránt érzet szeretet. Elkészítették a jövő évi munkatervet a társadalmi munkások. A területen levő bölcsődék dolgozói saját erőből valósítják meg e terv szerint minden bölcsődében a kert, udvar rendezését, kisebb festési, mázolási munkákat, a játékok házi felújítását, újabb szemléltető eszközök, kézimunkák, díszek készítését, bútorvédő huzatok megvarrását. Vállalatoktól, intézményektől várnak segítséget a következő feladatokhoz: az I. számú bölcsőde kerítésének festéséhez, asztalosmunkák végzéséhez, • polcok és járókák javításához. A IV. számú bölcsődében polcokat kellene készíteni, továbbá gondozni kéne a kertet. A IX. számú bölcsődében udvari játékokra van szükség, valamint a homokozó fölé szeretnének tetőt emelni. Egy egész sereg üzem, vállalat jelentkezett a segítőkészséggel. Az I. számú bölcsődében a Sütőipari Vállalat készít majd babaházat, s megragasztják a műanyagpadlót. A II. számú bölcsődében a Parképítő Vállalat parkosítja az udvart, udvari játékokat készít. A Hőerőmű dolgozói ajtókat, ablakokat festenek, s meghosszabbítják a teraszt. A III. számú bölcsődében a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, valamint a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói végeznek jelentős társadalmi munkát — védőrácsokat készítenek a radiátorokhoz, megjavítják valamennyi gázkészüléket, lebetonozzák a mosókonyhát éi kifestik az intézményt. A IV. számú bölcsődében a Kesztyűgyár, a Kesztyűs Ktsz börjátékokat készít, a szülői munkaközösség pedig polcok készítését vállalta. /*jz V. számú bölcsődében a Szolgáltatóipari Vállalat beépített szekrényt állít össze, ablakokra és ajtókra készít védőrácsot. A VI. számú bölcsődében a MÉV Szolgáltató üzeme beüvegezi a teraszt, felszereli a villanyburákat, védőrácsokat készít a radiátorok elé, felújítják a műanyagpadlót. A VII. bölcsődében a Kohászati Alap- anyagellótó Vállalat dolgozói tevékenykednek majd, itt homokozó épül. A PlK vállalta a csapok, ajtók-ablakok rendbehozatalát. A Vili. számú bölcsödében a Szolgáltatóipari Vállalat festési munkákat végez. A X. számú bölcsődében a MÉV dolgozói festik a kerítést, udvari játékokat készítenek, valamint kerti tusolót. A XI. számú bölcsődében a sörgyári dolgozók festik, mázolják a kerti játékokat. A nehézipari miniszter döntése alapján 1976. január elsejével megalakul a Paksi Atomerőmű Vállalat, amely a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében működik. Székhelye a közel hatszáz éves Duna-parti település, amelynek határában 1973 őszétől épül folyamatosan gyorsuló ütemben a magyar és a szovjet kormány államközi egyezménye alapján létesülő első magyar atomerőmű. A vállalat alapvető feladata az üzemeltetésre való felkészülés. Mint ismeretes, az 1760 MW teljesítménnyel jóváhagyott beruházási programból 1980-ban készül el a paksi atomerőmű első 440 MW-os reaktorblokkja. Egy évvel később újabb egység, majd további két blokk kezdi meg az áram termelését. Látszólag távolinak tűnik ez az idő, s beruházásaink történetében is szokatlan, hogy új létesítmény átadását ennyire megelőzze az üzemeltető szervezet létrehozása. A különleges intézkedést a rendkívüli feladatok indokolták. Az atomerőműnek ugyanis olyan berendezései lesznek, amilyenek még Magyarországon nem voltak. A mellettük dolgozó többszáz szakember alapos felkészítése, kiképzése csak úgy biztosítható, ha az üzemeltetők már a kivitelezés különböző fázisaiban is résztvesznek, elméleti tanfolyamokat végeznek, illetve külföldi atomerőművekben elsajó- títiák, megtanulják az üzemvitel műveleteit és ebben kellő gyakorlatot szereznek a paksi indulásig. Ennek megszervezése és végrehajtása az új vállalatra hárul, csakúgy, mint később a berendezések átvétele, karbantartása. A vállalati szervezet fokozatosan épül ki. Az új vállalat megalakulásáig több mint másfél milliárd forint értékű munka valósult meg az atomerőmű programból. A Duna partján imponáló méretekkel bontakozik ki az új energiabázis, a folyóra tekintő magaslaton pedig terjeszkedik az 1800 lakással, korszerű és szép kommunális létesítménnyel tervezett lakótelep A további teendőkről Szabó Benjamin, a beruházás miniszteri biztosa tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy 1975-ben felgyorsultak az atomerőmű beruházási munkái. Félezerrel gyarapodott a helyszínen dolgozók száma, és ezzel az új év küszöbén elérte a 2600 főt. Az idei feladatok még nagyobb tempót diktálnak, hisz most mór egy esztendő folyamán kell elvégezni csaknem másfélmilliárd forintot igénylő munkát. Különösen nagy feladat hárul az építő iparra, amelynek közel egymilliárd forint értékű építést kell megvalósítani. Előtérbe kerül az első ikerblokkot magában foglaló hatalmas főépület. Méretére |ellem- ző, hogy helyén kilenc méter mélységig csaknem negyedmillió köbméter földet vájtak ki. Az óriás munkagödörben befe jezik a 170 cm vastag teherviselő alaplemez betonozását, amely egymaga 20 000 köbméter betont nyel el. Megkezdődik a felmenőfalak készítése, úgyhogy az év végére a főépület eléri a terepszintet. Jelentősen előrehalad a vízkivételi mű és a kikötő építése. Elkezdődik az I. és II. ütem közös speciális mosoda-öltözö-labor épületének alapozása. i A paksi atomerőmű főépületének makettja.
