Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-08 / 336. szám
it hajdani ellenségek ma lelkes pártfogók nagyvarost közlekedési eszköz: a trolibusz Pécsett is Korszerű Ikarusz-autóbuszból átalakított kísérleti trolibusz 1975. május 20. Ariviz Pécsett Vízrendezés a magyarürögi patak mentén Árvíz Pécsett. . . Ugye, mo- solyogtatóan hangzik? Nehezen képzelhető el ugyanis a két fogalom így együtt. És mégis . . . 1975. május 20-a, délután 5 óra. Példátlan erejű felhőszakadás zúdult ekkor Pécsre. A hegyről ömlő víz Szentkút és Istenkút térségében teljes völgy- szélességben hömpölygőn és a Magyarürögi patak alsóbb szakaszán — a Szigeti vám fölött — kilépett a medréből. Az áradat elöntötte Újmecsekalját. Az utcák megvadult, harsogó folyókká váltak, s egyik házból nem lehetett átmenni a másikba. Kovácstelep csak úgy menekült meg, hogy a lélekjelenlétüket el nem vesztett lakosok átvágták a pataknak a sportpályák felőli oldalán levő töltését. Az árviz alig egy óráig tartott, s az okozott kár így is jelentős volt, hiszen hidakat, veteményeskerteket mosott el a víz. Hasonló méretű árvíz ezt megelőzően egy évtizeddel korábban zúdult Pécs nyugati részére. foglalkoznak a gondolattal A Közlekedéstudományi Egyesület szegedi csoportja tanácskozást rendezett a nagyvárosi trolibusz-közlekedés lehetőségeiről. Az előadó Riss Jenő, a Budapesti Közlekedési Vállalat fejlesztési vezérigazgató-helyettese volt. A téma időszerűségét az adta, hogy Szegeden meglehetősen előrehaladott állapotban vannak a troliközlekedés bevezetésének előkészületei. Az első vonalon a 70-es évek végén indulhat a közlekedés. Troli-történet Az autóbusz és a villamos előnyeit egyesitő jármű őse 1892-ben jelent meg Németországban. Hazánkban 1933-ban indult meg a budai hegyvidéken az első és egyetlen „trol- leybus"-járat. Ez a háborúig üzemelt, mindvégig kísérleti jelleggel. Az új troli 1949-ben szovjet kocsikkal indult meg a fővárosban. * Időközben világszerte 44 országban vezették be a troli- közlekedést. Másfél évtizede azonban általános hanyatlás következett be — mindenki az olaj egyedüli üdvözítő voltára esküdött! —, s a 44-ből 11 hűtlen lett. A legnagyobb troli- üzemeltetők ma: a Szovjetunió (17 ezer kocsi fut a szovjet városokban!), Svájc, Finnország, Egyesült Államok . . . 1973-ban kezdődött a troli reneszánsza. Az energiahordozókkal kapcsolatos szemlélet- változásnak és a környezetvédelem előtérbe lépésének tulajdonítható ez. Tiszta üzem Bebizonyosodott, hogy a nagyvárosok szennyező forrásai között a közúti közlekedés vezet. Ezen belül is a személygépkocsiké a „pálma”. Az autóbuszok a zsúfolt belterületeken szennyezik a levegőt jelentős mértékben. Pécsett főleg a hegyvidéki járatoknál érződik ez: az autóbuszok többsége sűrű fekete füstfelhőt eregetve közlekedik. Tisztább üzemű módszerek sokaságával kísérleteznek és a BKV is végigzongorázott egy sort. A motor teljesítménynövelése túl drága, a propán-bután- és a földgáz-üzemre való átalakítás közel félmilliós átalakítási többletköltséget jelent kocsinként, az ún. hibridüzem - diesel és akkumulátoros villanyüzem — pedig óriási súlytöbblettel jár. Marad tehát a troli. Annak ellenére, hogy néhány éve szigorú megszüntető határozat született. Igaz, a korábbi „ellenségek” ma már lelkes támogatók. Mi a troli? Villamosüzemű autóbusz. Zajtalan, a levegőt nem szennyező jármű, amelyet egyenáramú villanymotor hajt, s ami erőlködésmentesen, mindig a megfelelő hatásfokkal veszi a lejtőket is, gyorsulása pedig a metróéhoz hasonló. Pályája kötött, üzemanyaghoz áramszedő segítségével jut. De mégsem kötött, hiszen nincs sínpályája. Igaz, érzékeny az út minőségére és az egyszeri beruházás — a felsővezetékhálózat kiépítése, a telep lét rehozása — is drága. A troli viszont legalább kétszer olyan élettartamú, mint a busz és az ellenőrző javítások is jelentősen ritkíthatok a maximális üzembiztonság mellett. Az üzemeltetés fajlagos önköltsége ezer főre és egy kilométerre Így fest: troli — 170, villamos — 189, dieselüzemű autóbusz - 212, gázüzemű autóbusz — 255, hibrid autóbusz - 355 forint. S emellett még: egy kilowatt energia előállítása általában 2900 kalória felhasználásával történik, ezt a troli mintegy 30 százalékos hatásfokkal használja fel, ugyanezt az energiamennyiséget a dieselüzemű busz 18 százalékos hatásfokkal adja le. Rentabilitás Budapesten jelenleg 167 troli fut, a gazdaságos üzemeltetés alsó határa viszont 300 kocsi, de vidéki nagyvárosokban már 60 kocsi jelenti ugyanezt. A főváros két programot dolgozott ki. A „mini-proqram" szerint három év alatt 240-re növelik a kocsioarkot és a Városligetből, a Népligetből, a Margitszigetről és a Zugligetből kivonják az autóbuszt. A ,,maxi-program" egy évtizeden belül 600 trolival számol az új lakótelepek és a hegyvidék bekapcsolásával. Az ipari háttér? A Szovjetunió komplett felsővezetékeket és áramátalakító berendezéseket szerelve szállít, szóló-kocsikat pedig olyan mennyiségben — államközi megállapodás alapján! — hogy vidékre is juthat belőle A nagy befogadóképességű csuklós trolik gyártására az Ikarusz is kész. A kísérleti példányok már közlekednek Budapesten. Mindezek után: miért is beszélünk most Pécsett a troliról? Hiszen alig másfél évtizede, hogy a városból „száműzték” a villamost. Nos, Pécsett foglalkoznak a troli meghonosításának gondolatával. A szándék az, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban olyan előkészületek történjenek, amelyek alapján a 80-as évek elején már a beruházásokra kerülhessen sor. Hársfai István Veszélyt jelentő viz 2500 adagos étterem vállalatok összefogásából A dolgozók érdeke volt az első Tessék megpróbálni. Szék. szárdon ebédelni, mondjuk a Garay étteremben, vagy a Kis- Pipában, netán a Kis-Kulacs- ban! — A tolongás csaknem elviselhetetlen. A Tolna megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese. Besenyő Sándor szerint ez az áldatlan állapot Szekszárdon karácsonyra megszűnik, megnyílik a város központjában, az Arany János utcában az úgynevezett szabadpályás, ön. kiszolgáló rendszerű 2500 odagos étterem. A közétkeztetés, de az egyéb étkeztetési formák mosBevásárlótáskák 30 százalékos engedménnyel MECSEK ÁRUHÁZ bőrdíszmű osztályán AJÁNDÉKOZÁSRA IGEN ALKALMAS toha volta is arra késztette a megye és Szekszárd, valamint a vendéglátó vezetőit 1973- ban, hogy „sürgősen hozzák össze” egy közétkeztetési célokat, valamint nyílt árusítást is szolgáló étterem anyagi alopjait. A terv hallatán megmozdultak a megyeszékhely üzemei, intézményei. Azonnal felismerték, hogy elsősorban dolgozóik kényelmét, kulturált étkezési lehetőségét lesz hivatott biztosítani az új étterem. Jelenleq az üzemi konyhák, étkezdék felszereltsége igen gyatra, higiéniai szempontból sem a legmegfelelőbbek. Végül is tetemes összeget — 2,5 millió forintot - adott össze Szekszárd 15 termelő üzeme, intézménye. Aszerint járultak hozzá az étterem építési költségeihez, amennyi dolgozójukat kívánják itt étkeztetni. Például a Tolna megyei Tejipari Vállalat 270 ezer forint hozzájárulást fizetett és 150 alkalmazottja részesül majd étkeztetésben. A Tolna megyei Népbolt 300 dolgozója után 540 ezer forinttal járult hozzá a beruházáshoz, a Nyomda 360 ezer forinttal . . . Azok az üzemek, amelyek adtak, kapnak is: az étkezési díjból tíz százalék engedményt biztosít számukra a vendéglátó. A hiánypótlási munkák elvégzése ezekben a napokban várható. Valószínűleg karácsonyra megkapja a lakosság az új éttermet. Néhány adat az impozáns, naponta mintegy ötezer ember étkeztetésére alkalmas vendéglátó egységről: alapterülete 1200 négyzetméter. A vendégek számára fenntartott 600 négyzetméteres fogyasztó térben 80, hatszemélyes asztalt helyeztek el, melyek mellett 480 vendég foglalhat helyet. A főző-, a hideg- és a tészta-konyha alapterülete közel 220 négyzetméter, ahoi hét főzőüstöt, qálalópultokatt, elektromos sütőkemencéket helyeztek el. Az előkészítő tágas, közel 170 négyzetméteres. A raktárakat 120 négyzetméteren alakították ki. A klímaberendezéssel ellátott, önkiszolgáló étteremnek, ahol naponta 18 féle melegétel, valamint számos hideg- konyhai és cukrász készítmény közül válogathatnak a vendégek — hatvan dolgozója lesz. A tervek szerint a karácsony hetében megnyíló modern szekszárdi önkiszolgáló étterem reggel 7 órától este kilenc óráig fogadja a vendégeket. (M. L.) A Magyarürögi patak tehát veszélyt jelentő folyóvíz, s ez leginkább annak tulajdonítható, hogy a medre ún. függőmeder, azaz a víz a talajszint fölött folyik töltések között. A tarthatatlan állapot megszüntetésére a MÉLYÉPTERV már 1966-ban tanulmánytervet készített, a kivitelezésre azonban beruházási fedezet hiányában mindmáig nem került sor. Az időközben végzett tisztogatási, karbantartási munkák — az idei árvíz is igazolja — semmit nem jelentettek. A régóta esedékes meder- rendezésre és az ezzel kapcsolatos munkálatokra most sor kerül. A Pécs városi Tanács 1976-ban és 1977-ben 15 millió forintot fordít erre. Szélesítik, mélyítik a patak medrét, s a folyó víz szintje mindenütt a környezetének szintje alá kerül. A Szigeti út előtti szakaszon új mederbe is terelik a patakot. A kiviteli tervek a patak új medrét másodpercenként 16 köbméter víz átbocsátásóra méretezik — 1 százalékos bizonytalansági tényezővel. Ez azt ' jelenti, hogy 100 évben egyszer fordulhat elő akkora felhőszakadás, amelynek a vizét már nem tudja befogadni a meder. Érdemes megjegyezni, hogy az idei árvíz alkalmával — becslés szerint — 12—14 köbméter víz zúdult végig másodpercenként a patak térségén. Két szakaszban végzik A vízrendezést két szakaszban végzik: jövőre a veszélyesebb, a Szigeti úttól északra levő szakaszt veszik munkába, a következő esztendőben pedig a Szigeti út és a Pécsi víz közötti szakaszra kerül sor. Két hidat építenek — egyet az Úttörő utcánál, egyet pedig a Gyöngyvirág utcánál — szennyvízcsatornát a Szigeti vám és a Fülemüle utca között, I. zónái ivóvízvezetéket pedig az Úttörő utca és a Fülemüle utca között. Légköri szennyeződés ellenőrzése lézerrel A Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervei alapján q 2500 adagos étterem beruházási költsége mintegy 18 millió forintra rúgott, amelyet a vállalatok hozzájárulása mellett az állami támogatásból, a vendéglátó saját pénzeszközeiből, tanácsi támogatásból és bank-hitelből biztosítottak. Az egyszintes, előregyártott elemekből álló étterem kiviteli munkáit tavaj tavasszal kezdte meg a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Az épület műszaki átadás-átvétele q közelmúltban megtörtént. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai osztálya mellett működő homszki légköroptikai intézetben lézerlokátort állítottak elő a légkör szennyezettségének meghatározása céljából. A lézer lehetővé teszi a szennyeződés koncentrációjának felbecsülését, valamint az egy métertől több tucat kilométerig terjedő magasságokban, elhelyezkedő szennyeződés struktúrájának felkutatását. A lokátor még a kicsiny koncentrációjú anyag láthatatlan részecskéiről érkező visszhangjeleket is fogja. Lézer segítségével meg lehet szondázni a légkör mind aero- solos, mind gázjellegű szeny- nyeződéseit. j”
