Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-08 / 336. szám

Magyarországra látogat a román külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására december 8-án hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik George Ma- covescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere. ♦ SAN JOSE. Costarica po­litikai menedékjogot ad And­reas Pascal Allendének, a chilei baloldali forradalmi moz­galom (MIB) vezetőjének. Sal­vador Allende meggyilkolt chi­lei elnök unokaöccse egy hó­nappal ezelőtt menekült Cos­tarica santiagói nagykövetsé­gére. A San José-i külügymi­nisztérium szerint a nagykövet közbenjár a chilei rezsimnél, hogy Pascal Allende bizton­ságban elhagyhassa az or­szágot. ♦ BOGOTA. Szükségállapo­tot hirdettek ki Kolumbia nyu­gati körzetében a hatalmas felhőszakadások és áradások miatt. A természeti csapás kö­vetkeztében eddig tíz személy vesztette életét, s, a helyi ható­ságok szerint fennáll a járvány veszélye is. Cali városából az áradás miatt száz családot kitelepítettek. Kommunista nagygyűlés Lisszabonban , Cunhal beszéde a PKP feladatairól és helyzetéről A kommunistáknak most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendezetten visszavonul­janak, megkíméljék erejüket, megvédjék pozícióikat és mi­nél kedvezőbb feltételeket alakítsanak ki a további harc­hoz, ahhoz hogy ismét táma­dásba lendülhessenek a szo­cialista társadalom kivívásáért, a forradalom végső győzel­méért — jelentette Alvaro Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára azon a nagygyűlésen, amelyet Lissza­bonban rendeztek vasárnap délután, először azóta, hogy Portugáliában elfojtották a katonai lázadást. A főtitkár annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a „munkásmozgalomnak mind szervezeti formáit, mind har­cának eszközeit tekintve alkal­mazkodnia kell ahhoz az új helyzethez", amelyre az jel - jemző, hogy felszámolták a forradalmi katonai baloldal pozícióit. „Ha nem tudunk al­kalmazkodni és az új helyzet­nek megfelelő szövetségi pofi- ■ tikát folytatni, jobboldali dik­tatúrát kockáztatunk" - mon­dotta. Elítélte a demokratikus nép­párt és a szocialista párt ve­zetőinek kommunistaellenes politikáját. Történelmi fontos­ságú volna ha a PSZP fel­hagyna kommunistaeilenessé- gével, munkásellenes politiká­jával - fűzte hozzá. Közölte, hogy pártja nem fogja nevét adni egy olyan kormány politikájához, amelyik „antidemokratikus és munkás­ellenes" vonalat visz. Sürgette az MFA haladó alapokon való újraegyesítését és a baloldali elemek fél reá I - litásának megszüntetését. El­ismerően szólt azoknak a nem kommunista polgári erőknek és szocialistáknak a törekvé­seiről, amelyek felismerték, hogy a baloldal és a PKP pozícióinak meggyengítésével súlyos kárt okoznak a demok­ratikus és haladó erők tábo­rának általában is. Angola felosztását tervezik az imperialista államok „Az imperialista államok Angolában tovább fokozták ag­ressziójukat" — állapította meg az Angolai Népi Felsza- batási Mozgalom (MPLA) Poli­tikai Bizottsága szombaton es­te közzétett nyilatkozatában. A luandai rádióban is felol­vasott nyilatkozat rámutatott: az agresszió eszkalációja arra irányul, hogy végleg elszakítsák az angolai terület egy részét és azon imperialista-barát, neokolonialista bábrezsimet hozzanak létre. A dél-afrikai fajüldöző rezsim e népellenes tervek megvalósítására szövet­séget kötött az FNLA és az UNITA szeparatista szer­vezetekkel. Pretoriát ebben az akcióban tevékenyen támogat­ja az amerikai imperializmus — hangsúlyozta a MPLA Poli­tikai Bizottságának nyilatko­zata. Férfi gépírók A nők már régebben ostro­molják azokat a foglalkozási ágakat, amelyeket korábban ki­zárólag a férfiak töltöttek be Mostanában azonban a férfiak is „forradalmi” lépésre szánták el magukat. A statisztikai hivatal kimuta­tása szerint az Egyesült Államok­ban 1974-ben 3 200 000 titkári ál­lást töltöttek be. Tíz évvel ko­rábban a titkárok száma mind­össze 1 873 000 volt. És míg 1964- ben csak 13 000 férfi dolgozott titkári munkakörben, 1974-ben számuk elérte a 28 900-at. Brutális támadás az amnesztiát követelők ellen Ismét letartóztatta le Marcell no Camachöt A madridi rendőrség vasár­nap délelőtt letartóztatta Mar- celino Camachöt, a neves spanyol szakszervezeti vezetőt. Camachöt a hatósáqok mind­össze egy héttel ezelőtt helyez­ték szabadlábra. A spanyol munkáíbizottság vezetőjét, aki eddig összesen 8 évet töltött a Franco-rendszer börtöneiben, a madridi rendőrfőkapitány­ságra szállították. A hatósá­gok nem engedélyezték, hogy családtagiai és ügyvédje érint­kezésbe léphessenek vele. Ezzel egyidejűleg a hatósá­gok szinte példátlan brutali­tással léptek fel az általános amnesztiát követelő tüntetők­kel szemben. Délelőtti órákban a Carabanchel nevű börtön környékén nagy tömegek gyűl­tek össze, követelve a politi­kai foglyok azonnali szabad­lábra helyezését és tiltakozva a francoizmus megőrzése el­len. A helyszínre vezényelt nagyszámú rendőri és csend­őri alakulatok vízágyúkkal, könnyfakasztó bombákkal és gumibotokkal támadtak a tö­megre. A környező kávéházak­ból és éttermekből gumibotok­kal verték ki a vendégeket és a tulajdonosokat a helyiségek bezárására kényszerítették. Mint a Reuter jelenti, a rend­őrök egy fiatal lányt hajánál fogva ráncigálták ki egy te­lefonfülkéből és gumibotokkal agyba-főbe verték. Ugyancsak a Reuter számol be arról, hogy hat acélsisakos rendőr egy fiatalembert gumibotokkal esz­méletlenre vert, majd rugdosta a földön heverő élettelen ala­kot. A levegőben rendőri helikop­terek köröznek, hogy idejében értesítsék a hatóságokat, ha a környező utcákon újabb cso­portosulások keletkeznek. A hírügynökségek szerint mintegy felszáz személyt vettek őrizet­be. Mint ismeretes, a spanyol demokratikus ellenzék -jelezte, hogy az elkövetkező napokban általános sztrájkokkal és tün­tetésekkel követeli a közélet demokratizálását. + MOSZKVA. Dolores Ibár­ruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke interjút adott a TASZSZ tudósítójának abból az alkalomból, hogy kedden töl­ti be 80. életévét. Nyilatkoza­tában méltatta a spanyol és a szoviet nép barátságát, s megemlékezett arról a segít­ségről, amit a spanyol nép a polgárháború éveiben és az­óta kapott a Szovjetuniótól. Mint mondta, ma a szovjet nép szolidaritása az ország demokratikus" átalakításáért harcoló spanyol dolgozókat tá­mogatja. ♦ BUENOS AIRES. Szomba­ton ismét három egyetemista holttestét találták meg Argen­tínában, Bahia Blancától 75 mérföldre. Rendőrségi források szerint az áldozatokat Bahia Blanca-i otthonukból reggel hurcolták el, s az egyik külvá­rosi utcán lőtték őket agyon. Elkeseredett tűzharcok Kivégzik a túszokat A beiruli rádió vasárnap reg­gel ismét felszólította a fővá­ros lakosait, hogy tartózkod­janak otthonaikban és tartsák tiszteletben a szombat délután életbe léptetett kijárási tilal­mat. A rádió bejelentette, hogy vasárnap reggelre „a helyzet semmit sem javult” és a fő­város különböző pontjain foly­tatódnak a lövöldözések. A libanoni fővárosban szom­baton drámai módon fokozó­dott a feszültség. Elkeseredett tűzharcok robbantak ki és a szembenálló felek szinte válo­gatás nélkül túszokat ejtettek. Közülük sokat ki ;s végeztek. Hírügynökségek 70-re^ becsülik azoknak a számát, akik a szombati összecsapásokban vesztették életüket. Chamoun belügyminisztei szombat este kilátásba helyez­te, ha nem javul a helyzet, akkor bevezetik a statáriáris törvénykezést. Egyúttal ismét követelte, hogy a helyreállítás ra vessék be az ország had­seregét. Az ország politikai pártjai­nak képviselőiből álló, úgyne­vezett koordinációs bizottság folyamatosan tanácskozott a feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről. ♦ BUDAPEST. Moharos Jó zsefnek, a Termelőszövetkeze tek Országos Tanácsa elnök- helyettesének vezetésével va­sárnap háromtagú küldöttség utazott Bolognába az Olasz Parasztszövetség jubileumi kongresszusára. ♦ VARSÓ. Leonyid Brezs- nyev vezetésével vasárnap kora esti órákban Varsóba ér­kezett a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának küldöttsége. A pályaudvaron az SZKP KB fő­titkárát Edward Gierek, LEMP KB első titkára, Hen­ryk Jablonski államfő és Pjotr laroszervicz miniszterelnök fo­gadta. ♦ GEORGETOWN. Tizenkét millió dollár értékű marihuánát foglalt le pénteken a rendőr­ség a Cayman-szigetek köze­lében egy halászhajón. A ká bítószercsempészeket, három amerikai állampolgárt, letartóz­tatták. ♦ RÓMA Olasz törvényszék orvosszakórtök „érettség-hiányt' állapítottak meg a 17 éves Giuseppe Pelosi-nál, aki beis merte, hogy meggyilkolta Paolo Pasolini világhírű olasz film rendezőt. Illetékes körök sze­rint az orvosszakértők vélemé nye arra késztetheti a bírákat, hogy igen enyhe büntetéssel sújtsák a gyilkost. A LEMP VII. KONGRESSZUSA Sikeres tanácskozást, lengyel elvtársak! A varsói Kultúra és Tudomány Palotájában ma, de­cember 8-án összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII, kongresszusa, ötnapos tanácskozásán mintegy 2,5 millió LEMP-tag képviseletében- több mint 1800 küldött- vesz részt. Ott lesznek a tes-tvérpártok küldöttségei, a központ bizottságok első titkárainak vezetésével. A kongresszus a. számvetés és feladatmeghatározás legmagasabb fóruma lesz; Lengyelország szocialista épí­tése szempontjából különösen fontos évtized közepén ke­rül sorra. Az ország 1971-től napjainkig fejlődésének igen bonyolult, de kétségkívül egyik legeredményesebb idősza­kát élte. Közismert, hogy a hatvanas évek második feléber csökkent a gazdasági fejlődés üteme, a dolgozók élet- és szociális körülményei nem javultak kielégítően, gyengültek a párt tömegkapcsolatai. Mindez komoly társadalmi fe^ szültségeket okozott, amelyek 1970 decemberében különö­sen kiéleződtek. A LEMP Edward Gierek KB első titkár vezetésével ki­vezette az országot a problematikus helyzetből. 1971-ben a Központi Bizottság, majd pedig a VI. pártkongresszus kidolgozta a dinamikus társadalmi és gazdasági fejlesztés stratégiáját: a nép életkörülményei megjavításának, a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésének, a népi ál­lam és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a Szovjetunióval, az egész szocialista közösséggel megvaló­sított együttműködés fokozásának, Lengyelország európai és nemzetközi helyzete megsdlárditásának programját. A VI. kongresszuson elfogadott programot a párt és az állami vezetés, a munkásosztály és az egész nép követ­kezetesen megvalósította. így jelentős előrehaladást értek el a szocializmus építése útján. A múlt öt esztendő mérlege meggyőzően kedvező. Bel- és külföldön egyaránt általános elismerést keltett az a tény, hogy 1971 óta Lengyelország társadalma és gaz­dasága jóval gyorsabban fejlődött, lakóinak életszínvona­la lényegesen komolyabb mértékben javult, mint az előző ötéves tervek bármelyikében. Ebben az időszakban az ipar csaknem 70 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 27 száza­lékkal növelte termelését, míg a külkereskedelmi forgalom két és félszeresére bővült. A nemzeti jövedelem az elő­irányzott 38 százalék helyett 62 százalékkal emelkedett. A népgazdaságba 1900 milliárd zlotyt ruháztak be — 45C milliárddal többet, mint tervezték és 900 milliárddal többet mint 1966—1970 között. Tucatnyi nagy létesítmény épült. A többi között előnyös hitel- és kooperációs szerződések megkötésével hozzákezdtek egész sor iparág korszerűsíté­séhez. Az átlagos reálbér-emelkedés mértéke kétszeresen fe­lülmúlta az előirányzott ütemet. A szocialista szektorban az idén az egy főre jutó havi átlagkereset elérte a 350G zlotyt, vagyis 40 százalékkal magasabb volt az 1970. év 2235 zlotys átlagánál. Eközben minden dolgozó kapott bér-, illetve fizetésemelést. Főként a felvásárlási árak növelése útján számottevően javultak a parasztság anyagi körülmé­nyei. Nagy társadalmi jelentősége volt annak, hogy ebben az ötéves tervidőszakban 1 millió 850 ezer új munkahelyet létesítettek. Ez a nyugdíjba menők megüresedett helyévé- együtt 3 millió lengyel állampolgár számára teremtett új munkaalkalmat. A küszöbönálló kongresszus tézisei nemcsak az ered­ményekről, hanem a problémákról is szólnak. Megállapít­ják, hogy még sok a tennivaló. így pl. továbbra is gondot okoznak a lakáskörülmények. Meg kell oldani a vasúti szál­lításban, külkereskedelemben, takarmány- és építőanyag­ellátásban jelentkező feszültségeket. Javítani kell a piaci áruellátást, hisz egyes cikkekből még nem tudták maradék­talanul kielégíteni a keresletet. Az összkép azonban ked­vező. A LEMP a legutóbbi évek gyors ütemű fejlesztési po­litikáját szándékozik folytatni a jövőben is: 1976—1980 kö­zött az ipari termelés 48—50, a mezőgazdasági termelés 15—16, a nemzeti jövedelem 43—45, a kiskereskedelm forgalom 42—45, a reálbérek 16—18 százalékos növeke­dését tervezik, egymillió 526 ezer új lakást építenek. Ez a program a VII. kongresszus téziseinek vitájában az egész társadalom helyeslésével találkozott. A mi népünk is örül lengyel barátaink eddigi eredményeinek és őszin­tén kívánja új terveik sikeres megvalósítását. Márkus Gyula tv . utazó „nagykóve- te". Ha valami, va­lahol történik a világban, Su­gár András hipp-hopp ott te­rem. S mindig talál „valakit": koronás főket, miniszterelnökö­ket és minisztereket, pártveze­tőket, világhírű politizáló film­csillagokat, akik nyilatkoznak, — elmondják véleményüket az eseményekről, aztán pedig a Rózsa Ferenc-díjas újságíró nyilvánít véleményt a HÉT-ben. A közelmúltban a HÉT mű­sorában nem láttuk, nem hal­lottuk Sugár Andrást. Merre járt? / — Nászúton voltam: egy hó­napot töltöttem a feleségem­mel Egyiptomban, Görög- és Törökországban — mondja. — Most nősült? — Dehogy. Másfél évvel ez­előtt, csak éppen nem volt időm azóta a nászútra. Tény: sokat van külföldön. Havonta átlag tíz napot ige- gen földön tölt. Körülbelül egy hónapban négyezer kilométert utazik. Eddig ötven országban járt. Nem volt még Kínában, Japánban, Ausztráliában és In­donéziában, valamint Latin- Amerika országaiban Kuba ki­vételével. tu utazó nagyköHete Rohan a világban. És lát is. Itt álljunk meg egy szóra: lát, de — állítása szerint — nem annyit, amennyit szeretne. Mert míg egy-egy riportút régebben tíz napig is eltartott, addig mostanában 5—6 nap tartóz­kodásra van lehetőség egy-egy országban. így általában csak a fővárost láthatja. Az idő je­lentős részét a munka teszi ki. Szóval, nézelődésre csak per­cek jutnak. Hogy valakit dolgozni a leg­különbözőbb országokba el­küldjön a tv, több nyelvet kell tudnia . . . — Jónéhány nyelven beszé­lek. Ha jól összeszámolom, 11 nyelven is tudok dolgozni: franciául, oroszul, angolul, ola­szul, spanyolul, németül, szer­bül, bolgárul, lengyelül, por­tugál és eszperantó nyelven beszélek. Sugár András 42 éves. 1956- ban végzett Leningrádban a jogi fakultáson. Ezután az MTI-ben dolgozott, majd a távirati iroda moszkvai, később pedig londoni tudósítója lett. 1971-ben került a televízióhoz: a HÉT szerkesztőségébe. Azóta barangol, — csakúgy mint Polgár Dénes, Chrudinák Ala­jos — országról országra, a változó világ politikai esemé­nyei után. „Kidugja" mikrofon­ját, azonnal elépenderül egy érdekes ember. Még a szak­mában is azt mondják: sze­rencsés fickó . . . — Szerencse is kell e mes­terséghez, de szerepét nem szabad túlbecsülni. Szervezés kérdése az egész. Mert koránt­sem véletlen, hogy éppen ab­ba az országba utazom. Az sem csak úgy magától adódik, nogy a legmegfelelőbb illeté­kes áll a mikrofon és a ka­mera elé. Aztán éppen isme­rem a nyelvét, és tudom mit kell kérdeznem tőle. Minden anyagomat gondosan, telexen, telefonon, levélben készítek elő és szervezek meg, — Volt példa arra, hogy ez elmaradt? — Igen. Amikor Angolába kimentem, egy lelket sem is­mertem. öt napot kaptunk a film elkészítésére. Elővettem a telefonkönyvet és átböngész­tem. Másnap már rengeteg új barátot találtam, akik segít­ségünkre voltak. — Élőfordult, hogy üres kéz­zel tért haza? — Soha. Szégyellném is ma­gam, ha egyszer is megtör­ténne. — Kínos percek a riporter­alannyal azért előfordulnak . . . — Talán a legkellemetle­nebb találkozás — 1973-ban - az etióp császárral, Hailé Szelasszié-val történt. Az öreg merev, szenilis, udvariatlan és gőgös volt. Tudott angolul, mégis amhara nyelven vála­szolt az előre megadott kér­déseimre. így semmit sem ér­tettem válaszaiból. — És melyik beszélgetésre emlékszik szívesen? — Mudzsibur Rahman sejk, Nyerere, tanzániai elnök, Sze- vasztjanov űrhajós kiváló em­berek. Szinte nem is anyagot készítettem, hanem társalog­tunk. — Bátor ember: sokszor a hadszíntéren készíti anyagait Szokott félni? — Nem. Inkább valami fe­szültség lesz úrrá rajtam. Et­től talán jobb lesz az anyag. De a komolyabb veszélyt az operatőrök vállalják: kimerész­kednek a frontvonalra. — Nem árulok el titkot irigylésre méltónak tartják leg­többen a helyzetét. Világot lát, jó körökben forgolódik . . — Kívülről halálosan iri ­gyellném magam én is. Persze, csak a fényt látják az embe­rek. A nehézségeket nem: ci­pelem a 80 kilós felszerelést, éjszakázom repülőtereken Nem könnyű a szervezetemnek sem aklimatizálódni a külön­böző országok éghajlatához az állandó idegfeszültségről, rohanásról nem is beszélve. — Ha éppen nem utazik, mivel tölti napjait? — Újságot olvasok, rádiót hallgatok. Könyvet írok utazá­saimról. Fotózok. És néha el­mélázok, utazásra gondolok Szeretek utazni magánember­ként is. Ez a hobbim. (Mécs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom