Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-06 / 334. szám
2 Dunántúli napló 1975. december 6., szombat Tavaszra elkészül kfczdfcmértyesés Szigetváron Épül a felüljáró Ipar utcai felhajtóága Március közepén fogtak hoz. zá a felüljáró Ipar utcai felhajtó ágának építéséhez a Hídépítő Vállalat munkásai, szakemberei — ez a felhajtó híd a felüljáró északi közlekedési csomópontjának az a része, amely meg is épül. Lett volna még egy leágazó szakasz, amely a Batthány utca felé indult volna, s a híd alatt torkollt volna az Ipar utcába. Ez — szanálási gondok miatt — nem épül egyelőre. Bodnár József, aki a munkálatokat irányítja, a Hídépítő Vállalat mérnöke elmondta, hogy az eredeti elképzelések szerint november végére fejezték volna be a hídszerkezet megépítését. Ez — a különböző alvállalkozók késedelmes szállításai miatt — nem volt lehetséges. Késtek a hídsaruk, a víznyelők, a saruk hiánya miatt például két hónapig is álltak, nem tudták a betonozást végezni. Jelenleg a dilatációs szerkezetek késnek — ezt egy nyugatnémet cég svéd fiókvállalata szállítja. Ezek a szerkezetek védik az építményt a hőhatások okozta állagromlástól, tágulás és zsugorodás következményeitől. A híd szerkezete elkészült, a híd már áll. Nyolc pillér épült meg, és a hídfő, a közöttük levő nyílások távolsága tizenöt méter huszonkét centiméter. A pályalemezek az egész hídszerkezeten elkészültek, most zsaluzzák a szegélyeket. Ahhoz, hogy az új felhajtó hidat a forgalomnak átadják, természetesen még nagyon sok és másfajta munkát is el kell végezni. Közműveket és útburkolatot kell készíteni, mind a híd, mind pedig a Vasút utca csapadékelvezetőit meg kell építeni. Mindezek figyelembe vételével és reális számítások szerint jövő év májusának végére készülhet el a felüljáró nyugati felhajtó ága véglegesen, a forgalomnak akkor adható át. A középiskolákban Használatos Kis Növényhatározó az ország flórájának jópár tagjával foglalkozik, túlzás nélkül állíthatjuk azonban, hogy e könyv minden lapjára jutna egy a nálunk használt 370 fajta növényvédőszerből. Többek közt e készítmények káros hatásairól tanácskoztak a minap Szentegáton, a szigetvári járásban szervezett egészségnevelési napok első rendezvényeként. A terület mezőgazdasági szakemberei és az egészség- ügyi szervek képviselői a szerek okozta károkról, a mérgezések megelőzéséről, környezetvédelmi szempontok figyelembevételéről mondták el tapasztalataikat. A beszélgetést dr. Kőhegyi Imre, állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő vezette. Kérdésünkre így foglalta össze a szerek káros hatásának problémáit: — Emberre legveszélyesebbek a szerves foszforsav-észter tartalmú szerek. A központi ideg- rendszerre hatnak. Minden évben előfordul néhány mérgezés, főleg az óvórendszabályok megszegése miatt: nem veszik fel a védőruhát, elhagyják az egyéni védőfelszereléseket. A szerek némelyike környezetvédelmi szempontból is káros. Például a szerves higanyvegyü- letek hatására megnő a talaj higanytartalma, ez megjelenik a növényekben, telíti a talajvizet, a felszíni vízfolyásokat, a halakat, s így másodlagosan embert, állatot fertőz. Szerencsére e szerek helyett ma már inkább gyorsan bomló anyagokkal dolgoznak. Ez volt a beszélgetés egyik témaköre. Az orvosok elmondták az elsősegélynyújtás, kór- házbaszállítás és kezelés során szerzett tapasztalataikat. A megelőzés legfontosabb módja az lehet, ha „koncentrálják" a növényvédelmet. Ésszerű Befejeződött az országos beruházási konferencia Befejeződött az az országos beruházási konferencia, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete Pécsett, az Ifjúság Házában rendezett. A kétnapos konferencián, amelynek végeredményét így is megfogalmazhatnánk, a magyar gazdaságban az okos fejlesztési elképzelésekre a jövőben is lesz pénz, ma egészen ^-gyakorlati kérdésekről, a vállalati beruházások műszaki és gazdasági előkészítéséről, szervezéséről és lebonyolításáról volt szó. Az SZVT megyei szervezete kapcsolatai eredményeként külföldi előadója is volt a konferenciának: dr. Leon Zebrowski építéstudományi tanácsadó a beruházások lebonyolításának lengyel gyakorlatáról tartott előadást. biztosítási és önsegélyző csoport ■■ MINDEN MUNKAHELYEN IPARBAN, MEZŐGAZDASAGBAN EGYARÁNT AZ ÚJ CS£B HAVI 50 FORINTOS CSOPORTOS ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS, FOKOZOTTABB ANYAGI BIZTONSÁG. 40 000 forint összegű életbiztosítás, 120 000 forintig terjedő balesetbiztosítás. Gyógyintézeti ápolás esetén költségtérítés. Segélyezési lehetőség. Biztosítási és önsegélyezési csoport minden munkahelyen. Kérjen felvilágosítást fiókjainktól, körzetfelügyelőinktől és a munkahely biztosítási megbízottjától! Agrokémiai Központ • Egy kézben a növényvédelem • Társulásban az állami gazdaság és a járás tsz-ei megoldás: a szigetvári Állami Gazdaság és a járás téeszei- nek társulása, az Agrokémiai Központ. — A társulás tavaly márciustól fejt ki aktív tevékenységet - mondja Húsz István, a társulás főmérnöke. - A nagyüzemi növényvédelem újtípusú szerve, az országban az első ilyen jellegű kezdeméneyzés: nemcsak növényvédőszerek raktáraként működik. A 36 millió forintos beruházással létesült központ szakemberei a társulásban lévő szövetkezetek növényvédelmi feladatait látják el. A központ feladata a tárolás, a dolgozók továbbképzése, kiszállítása a munkahelyre, ott vagy annak közelében szociális létesítmények biztosítása, balesetvédelem. Az ilymódon létrejött szervezet sokkal biztonságosabbá teszi a növényvédelmet, ezenkívül nem halmozódnak fel fölöslegesen a készletek, tervszerűbb a gazdálkodás. Az agrokémiai központok létesülése a jövő útja lehet. Sz. P. Csonkáék háza Csonka Sándorban hajna- lontia fölidéződik a múltja. Még most is kitekint a vonatablakból, mikor elhúznak a valamikori ócsárdi cigánytelep mellett. A roskatag viskókat benőtte a gaz, „dzsungel” fedi az egykori cigányélet nyomait. Nyolc esztendeje hagyta el szülőhelyét. Az utolsó „telepes", Maris néni még hat évig élt a magányban. Aztán ő is elköltözött. . . Bogárszemű, piros ruhás kislány fut elém. Kezében babát lóbál.- Hozzánk jön a bácsi? Zsuzsi kézenfog, homokkupacon és téglatörmeléken át húz maga után. Meg sem áll velem a konyháig. Mire körültekintünk már nyoma sincs. El- viharzott s most ott sündörög a habarcsos láda körül.. .- Paprikáit főzök hosszú lével, bele krumplit szelek. Kell az étel az embereknek. Kora- délután óta dolgoznak. Vakolják a szobát, a fürdőszobát, az előszobát. Még hatvanhétben építettük ezt a házat. Hatezer forintot kellett befizetni, azóta kétszáztíz forint törlesztést fizetünk havonta. . Annuska betessékel a szobába és körbemutat.- Amit itt lát, azóta szereztük, hogy beköltöztünk Ócsórd- ra. Világos bútor, szőnyegek, függöny, a sarokban Orilux televízió.- Zsuzsi már itt született, neki fogalma sincs a régi életünkről. A fiam ötödikes, Görcsönybe jár iskolába. Megszaporodott a család, ezért úgy határoztunk, hogy a házhoz hozzátapasztunk még egy szobát. Végre lesz fürdőkádunk is. Papp József, a pallér kihajol az előszoba ablakon. Míg megtöltik a következő vödröt, jut idő beszélgetésre. — Augusztus elején kezdtük a munkát: gépkocsivezetőkből és rakodókból áll a brigád. Nem csináltunk mi még ilyent, de úgy igyekszünk, akár a kőművesek. Hetente kétszer járunk ki Csonkáékhoz. Úgy számítjuk, hogy mintegy kétezer óra kell ahhoz, hogy elkészüljünk a bővítéssel. A vakolást tavaszra hagyjuk, addig is hadd száradjanak a falaka — Mennyibe kerül mindez? A kérdésre már Csonka Sándor válaszol. — Húszezer forint kametmen- tes kölcsönt kaptam a PIK-től, öt év alatt kell visszafizetnem. A Papp Józsi, a brigádvezető, a kérésemre elment a vezetőséghez: támogatták. Remélem, karácsonyra a KST-ből bebútorozhatjuk a gyerekek szobáját is. — Hencz Lászlóné civilben menetirányító, most a malteros- láda mellett ténykedik. Keveri a habarcsot, tölti a vödröket. — Nem húzhattam ki magam a közösségből. Három esztendeje alakult a brigádunk, ez az első nagyobb akciónk. A huszonegy fős csoportból átlagosan' 15-17-en segítjük az építkezést. A Csonka Sándor még nem tagja a brigádnak, de már beszélgettünk róla, ha befejezzük a házépítést, őt is fölvesszük. Pontos, szorgalmas ember, közénk való. Papp József és társai állták szavukat. Az ócsárdi búcsúra befejezték a parkettázást, a cementlapozást, a festést. A brigád asszonyai, a házigazda felesége a házavatón tyúkhúslevessel és borjúpaprikással lepték meg az építőket. .. S. Gy. Elsőként Beremenden Számítógépes termelésirányítás a cementgyártásban Segít a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Baranya fiatal ipari óriása, a Beremendi Cement- és Mész- mű a nagy felfutás esztendejét zárja: idén éri el először az évi egymillió tonna cement termelést. A korszerű gyárban új módszereket keresnek arra, hogy e tekintélyes mennyiségű építőanyag előállítása a lehető leggazdaságosabban és az előírt minőségben történjen. Ebben segít a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola, amely- lyel születése óta kapcsolata van a BCM-nek. A szilikát- gépész tanszék elvállalta, hogy kidolgozza a BCM termelés- irányításának számítógépes megoldását. A munka jelentős szakasza most zárult. Elérték, hogy a bányaműveléstől kapott adatokat számítógép értékeli, e szerint határozzák meg a termelés helyét, a szükséges mennyiséget. Rendszeres és pontos információt kap a gyár az alapanyagok mindenkori összetételéről. A kész cement minőségét tehát úgy tudják garantálni, hogy már a bányánál beavatkozhatnak az anyagösszetételbe, de a technológia egyes más szakaszainál is, például az égetésnél számítógép mondja meg, hogy mit kell tenni, hogy a cement jó minőségű legyen. Tekintettel arra, hogy a BCM-nek még nincs számítógépe, a gyár a Pollack Mihály Műszaki Főiskola számítási központjával áll telexösz- szeköttetésben. A meghatározott időközökben érkező adatokat itt dolgozzák fel és az eredmények hasonló úton jutnak vissza a BCM vezénylőtermébe, ahonnan a diszpécser tovább adja a szükséges utasítást, beavatkozást a termelés folyamatába. Pénteken az ÉVM képviselői, valamint a Cement- és Mészművek vezérigazgatósága Pécsett és Beremenden ismerkedtek az iparágban Magyar- országon először itt alkalmazott rendszerrel. A főiskolán szemmel kísérték az adatok érkezését, feldolgozását, továbbítását, majd Beremenden folytatták a szemlét. Ezt követően tudományos tanácskozáson értékelték a látottakat, tapasztaltakat. A BCM végleges célja: a nehéz gyártástechnológia számítógépes termelésirányítása a kő kitermelésétől a kész cement kiadásáig — saját számítógéppel. A fa igézetében Ifj. Rácz Endre fotókiállítása „Ez a kiállítás a fáról beszél. A fáról, mely életünk kísérője, szinte a születés percétől a sírig, s nekem mégis először nagyapám ráncos-baj- szos-gyönyörű arca jut eszembe, s biztosan tudom, így vannak ezzel Önök is: fákat látnak, s emberek arca, emlékek íze, kezek melege éled újjá em lékezetükben.” Békés Sándornak, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettesének bevezető gondolataival nyílt meg ifj. Rácz Endre tematikus fotókiállítása tegnap délután fél 7-kor a Doktor Sándor Művelődési Ház klubjában. Ifj. Rácz Endre, aki a Győri Fotóklub tagja, a „Fa" című tematikus kollekcióját a budapesti Fényes Adolf-termi és a Fertődi kastély-beli bemutatkozása után most a pécsi közönség elé tárja. Nevével sok esetben találkozhattunk már, hisz rangos könyvkiadvónyok fotóillusztrátoraként is ismert személy. Fotóin a téma, a fa sokoldalú megközelítésben tárul a néző elé. Az évszázadokat megélt fakéreg kemény ráncaiba kapaszkodó fény látványa megigézi a szemlélőt. Az elmúlás katarikus képe ez, különös emberi érzéseket kelt: szomorúságot és nosztalgiát. Rend, törvényszerűség, egyensúly. Logikusan és következetesen közeledik a művész ezekhez a fogalmakhoz. Líraion de erőteljesen, magas gondolati' és technikai fokon közvetíti számunkra az ember és a természet szoros kapcsolatát. Az ember alkotta tárgyak, o népművészet csodálatos világát tárják fel a fotók egy-egy korhadó kopjafa, idő-koptatta faragott szék megjelenítésével. Nem a tónusok gazdag-virtuóz játéka jellemző, hanem a fa építő elemeinek, architektúrájának ereje, kemény, szigorú rendje. És az ember, mely ezerarcúra képes formálni a fát, ha szellemében is, de jelen van a képeken. Proksza László Békés Sándor, a Dunántúli Napló főszerkesztöhefyettese megnyitja a kiállítást. ülüf ' üt r* i fr ívw§? í •• -g&»vvvvSwW«0^
