Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-03 / 331. szám

2 Dunántúli napló 1975. december 3., szerda takarmányozást! Jó állattenyésztő megye. Ha Baranya szóba kerül, ez hang­zik el helyi, országos tanács­kozáson. Ha nemzetközi ösz- szehasonlításra térünk át, elő­tűnik lemaradásunk, például a tehenek évi tejhozamában. Növénytermesztésben európai és világrekordokat döngetünk, ám az állattenyésztés hozamai elmaradnak az élvonaltól. Oka, hogy nem úgy takarmányozzuk az állatokat, ahogy azt a tu­domány diktálja. Korszerű ál­lattenyésztő telepeinken is kor­szerűtlenül tartjuk és takarmá­nyozzuk az állatokat. A takar­mányozási hibák (egyaránt szó van arról, hogy minden gizgazt meg akarunk etetni, máskor túl- etetés történik) betegségeket okoznak. Elhullanak a fiatal ál­latok, nincs akkora súlygyara­podás a takarmányért, amit várhatnánk. A takarmányok és a takar­mányozási hibák kapcsolata egyes betegségekkel — erre kí­vánt rávilágítani az a tudomá­nyos ülés, amelyet tegnap ren­deztek a megyei tanács nagy­termében az állattenyésztők és állatorvosok részvételével. A két előadó: dr. Kovács Ferenc, az állatorvosi tudományok dok­tora, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és dr. Ványi András, az Országos Állat­egészségügyi Intézet igazgató­ja volt. Szakmai kérdésekről volt szó, de valamennyiünket érint, hogy milyen — látszólag kis — dol­gok jelentik mezőgazdaságunk­nak is a legfőbb tartalékokat. Annak a „titoknak" a nyitját, hogy miként érhetnénk el az évi 5—6 ezer literes tejhoza­mot. Tény: a magyar állatál­lomány genetikai kapacitása 60—70 százalékban kihasznált, vagyis többre képesek állata­ink, de a többletet nem tud­juk kihozni belőlük. Oka a nem megfelelő takarmányozás, amit az állatok életük minden sza­kaszában megsinylenek. Kovács professzor tudományos fejtege­téseiben egy kísérletet említett, amely az ivarzás előtti és utá­ni szakszerű takarmányozás fon­tosságát bizonyította. Malacsza­porulatról van szó, de nyilván minden haszonállatra nagyjá­ból ez vonatkozik. A rosszul ta- karmányozott állatban a meg­termékenyített peték harmadá­ból nem lett malac, a szapo­rulatból pedig minden ötödik elhullott. A takarmányozásban frontát­törésre van szükség. Az útmu­tatásokban gazdag tudományos ülés ebben erősítette meg is­mételten az állattenyésztők és az állatorvosok hitét. Rajtuk a sor, hogy éljenek mindazzal, amit már nem kell feltalálni. Több ff cat Komlónak! Tervszerű környezetvédelem a bányászvárosban Legalább félévenként kell ellenőrizni néhány komlói üzem levegőszennyezését - hangzott el tegnap Komlón, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága ülésén, ahol - többek között — napirenden szerepelt a kör­nyezet védelme is. Néhány esz­tendeje Komló volt az ország legrosszabb levegőjű városa, azóta sok intézkedés történt, a szennyezések elkerülésére. Tavaly született az a megyei tanácsi határozat, amely sze­rint a helyi tanácsok köztiszta­sági rendeletéit ki kell egészí­teni környezetvédelmi felada­tokkal, s ezért mindenütt — Komlón is — intézkedési tervet dolgoztak ki a környezet vé­delmére. A tanács ezentúl folyamato­san bekéri az Építésügyi Minő­ségellenőrzési Intézet és a Me­cseki Szénbányák Kutatási Osz­tálya által végzett mérések eredményeit, amelyek kiterjed­nek a szennyező források és védőberendezések műszaki ál­lapotára is. Mérik a Szénosz­tályozó üzem, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Dunán­túli Kőbánya Vállalat berende­zéseit és levegőszennyezését. Gondot jelent Budafának az odaszállított meddő. Vizsgálják a lehetőségét, hogy olyan helyre szállítsák, ahol nem ve­szélyezteti a lakott terület le­vegőjét. Gondoskodnak az épü­letek közötti parkterület, s a városi közutak mentén levő zöldsávok fásításáról. A környezetvédelmi munká­nak egy másik, igen fontos te­rülete a vizek szennyezése el­leni védekezés. A víznyerő te­rületeken gondoskodni kell a szennyező források elhárításá­ról. Kiemelten kezelik a ma- gyaregregyi vízgyűjtő területet, valamint a Kőlyuk, Mézes-rét és Mánfa körüli mélyfúrású ku­tak környékét. Komló jelentős mennyiségű vizet köp Orfűről, a Vízfő-forrásból is. A forrós vízgyűjtő területét is fokozottan védeni kell tehát a szennyező­désektől. Felszámolják majd a Kaszárnya-patak és mellékágai­nak valamint a Márfa-patak- nak és mellékágainak szennye­zettségét. Felmérik a csurga- lékvízek hatását, s elrendelik a patakokba kerülő ipari szennyvíz előzetes derítését, tisztítását is.- kampis ­Szocialista módon A tartalmasabb kulturális vállalásokért Egy felmérés tapasztalatai A szocialista brigádok kul­turális munkájáról, művelődési igényéről egyre több szó esik az utóbbi időben. Okkal. A szocialista brigádok létének másfél évtizede társadalmunk legnagyobb termelési — és po­tenciálisan legalábbis — a leg­nagyobb kulturális tömegmoz­galmát is eredményezte. Ezek­ről az eredményekről több he­lyütt szóltunk. Szívesen részle­teznénk ezúttal is a mozgalom sikereit a művelődésben, mert ilyenek is vannak. Ez a téma­kör azonban sokkal bonyolul­tabb a másik kettőnél. Nehe­zebb lemérni, mint a százalék­ban kimutatható termelési vál­lalásokat; ugyanakkor könnyen a művelődés eredményeinek látszik sokszor az, ami csak szórakozás vagy esetleg az Számítógépes üzemirányítási rendszer fl gépipar országos kollokviuma Pécsett Számítógépes üzemirányítási rendszerek a kohászat és a gépipar területén — ez a témá­ja annak a háromnapos orszá­gos konferenciának, amely teg- nóp kezdődött Pécsett, a Dok­tor Sándor Művelődési Ház­ban a Gépipari Tudományos Egyesület szakosztálya és pécsi szervezete, az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezésében. A kol­lokviumot, amely a Kohó- és Gépipari Minisztérium támoga­tósával jött létre, azzal a cél­lal szervezték, hogy az érintett vállalatok és intézetek szakem­bereivel megismertessék és megvitassák a termelési folya­matok végrehajtási szintjeinek számítógépesítési lehetőségeit az e téren meglévő jelentősebb nemzetközi és hazai tapaszta­latokat és kezdeményezéseket továbbá, hogy ajánlásokat ad­janak a vállalatoknak a fenti rendszerek kialakítására, meg­valósítására. A számítógépes üzemirányítási rendszerek meg­valósításának hazai tapaszta­latai mellett két világhírű cég, az amerikai IBM és a nyugat­német Siemens cég tapasztala­tairól lesz szó. Beruházási konferenciát rendeznek Mindig is izgalmas téma volt a beruházás, most méginkább az, hiszen a jövő évtől érvény­be lépő módosított közgazda- sági szabályzók lényeges vál­toztatásokat irányoznak elő e téren. Hogyan is lesz a jövő­ben? Ezzel kívánják megismer­tetni ■ a vállalati beruházási szakembereket azon a kétna­pos országos konferencián, amelyet csütörtökön és pénte­ken rendez a pécsi Ifjúsági Házban a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság Ba­ranya megyei szervezete. A konferencia első napján az Állami Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank vezető szakemberei felvázolják a kö­vetkező ötéves terv beruházá­si politikájának lényeges vo­násait, a pénzügyi forrásokat, azok felhasználási lehetőségeit és feltételeit, a pénzügyi lebo­nyolítást. A másik oldalon az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei ismer­tetik az építő- és építőanyag­ipari kapacitás-fejlesztési cél­kitűzéseket, a pályázati rend­szert és az építési igények ki­elégítésének várható színvona­lát. Az országos konferencia má­sodik napján a beruházások műszaki és gazdasági előkészí­téséről, szervezéséről és lebo­nyolításáról, az ezzel kapcsola­tos módszertani ajánlásokról, s az értékelemzésről, mint a be­ruházások tervezésének egyik módsz.eréről lesz szó. Az elő­adók egyetemi és főiskolai ta­nárok, országos vállalatok szak­emberei és egy lengyel előadó, aki a beruházások lebonyolí­tásának lengyel gyakorlatát is­merteti. Cukorrépa­kiültél dollárért Az idén több mint 1100 hek. tárral növelték cukorrépa terü­letüket a baranyai gazdaságok. A többletet a Kaposvári Cukor­gyár nem tudja időben feldol­gozni. Ezért került sor 5000 vago- nos cukorrépa export szerző­dés megkötésére. A hét végén Baranyából megindult az ex­port két közeli jugoszláv cukor­gyárnak. A megye különböző pontjain lévő termésből napon­ta 200 vagon cukorrépát raknak be és szállítanak el vasúton és kamionokban. A jugoszláv fél dollárért fizet o cukorrépáért — 17,5 dollárt tonnánként — ami lehetőséget nyújt arra, hogy szükség esetén a világ, piacon ezért a dollárért cukrot vásárolhasson az ország. A jubileumra emlékplakett Az ötven év felét a rádiónál töltötte Budapest - Moszkva- Budapest- Pécs ülünk, s tűnődve nézzük egymást. Az asztalon egy zacs­kóban sajt, kifli, időnként meg­jelenik egy rohanó alak, ha­rap egyet, eltűnik. Ajtó nyílik, kéziratok lobognak, ingujjban vitatkozik valaki valakivel — zajlik az élet a stúdióban. A kávéillat emlékképeket idéz, még csönd van, nem tudom, mit kérdezzek tőle, hiszen kol­léga, ő is tudja mindazt, amit én, jobban is. Szóval...?- Vidéken - kezdi, aztán el­hallgat. Egy kis csönd kerülget most bennünket, érzem, hogy mit akart mondani, ugyanazt érzem, amit ő, hogy nagyon jó itt lenni, csak egyes esetek­ben Magyarország ne lenne azonos Budapesttel. Nem foly­tatja. A többiek már várják. Éppen utazik Budapestre, a központi ünnepségre, ahol átveheti né- hányad-magával a jubileumi emlékplakettet. Huszonöt esz­tendeje rádiós. „Rádiós” — ez fogalom. Valomi különös lég­kör veszi körül a hangoknak ezt a boszorkánykonyháját. En­nek is köszönheti végül, hogy rádiós lett. És nemcsak ő, ikertestvére, Margit is.- Óvónőképzőt végeztünk mindketten - emlékezik Nógrá­di Erzsi, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának munkatársa — s az óvodások műsorát készítettük. Margit azonnal a rádiónál ra­gadt, én még egy évig óvó- nősködtem, hittem abban, hogy a világon a legszebb foglalko­zás gyermekekkel bánni . . . A rádió győzött. Az ikrek hangját megismerték a hallga­tók, ők pedig ismerkedtek a szakmával. Tizenhat órák . . . Erzsit minden érdekelte. A ze­ne, a technikai munka, minden, ami a rádiózással egyáltalán kapcsolatos. ötvennégyben Varga Józseffel együtt került ki Moszkvába, ahol a magyar adás bemondói voltak. Két és fél évig végezte ezt a munkát, amit azelőtt az illegalitásban kint élő magyarok láttak el. — Tizenhárom éve nevezték ki a férjemet a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává - mond­ja - akkor kerültem Pécsre. Szeretek itt dolgozni, most is szeretem a gyerekeket, az öre­geket . . . Jólesik, ha megis­mernek, s itt ez gyakran elő­fordul. A stúdió alapszervezetének párttitkára. Az egészségügy és a szociálpolitika két fő terü­lete, innen meríti riportjainak témáit. Most egy kicsit ünne­pélyes és halk mindkettőnk hangulata, de már egy hét múlva . . . Mehet a telefon, hogy hol a pokolban jár a gépkocsi, miért nem telefonál­tak ide, miért nem fogad X elvtárs . . . Már ki is zökkentünk. Ű már úton van, búcsúzik, meg- illetődötten, halkan és ünnepé, lyesen gratulálok neki.- kampis ­sem... Egyszóval bonyolult do­log, mégis, sokféle módon ki­mutatható, lemérhető szocialis­ta brigádjaink viszonya a mű­velődéshez. Ezt a célt szolgál­ják az SZMT tavasszal végzett felmérései csakúgy, mint a ha­sonló országos törekvések. Jó részben ismert: sok a kí­vánnivaló még a szocialista brigádok többségének kulturá­lis vállalásai, azok tartalma iránt. Erről győződhettünk meg tegnap az SZMT kulturális bi­zottságának ülésén is, ahol ar­ról tanácskoztak, hogyan lehet­ne a brigádok művelődése tar­talmasabb, megítélésük pedig reálisabb. Mindenekelőtt na­gyobb és több segítséget kell adni hozzá. Első sorban a me­gye mintegy 5800 brigádveze­tőiének és ezen a téren sok minden történik. Nyolc téma­körben tanfolyamot indítottak részükre. Ennek keretében bő­séges támogatást kapnak arra is: milyen legyen, hogyan ala­kuljon ki a brigádtagok kultu­rális vállalása. Az idei évben egyelőre Pécs-Baranya 132 üzemében 1938 brigádvezető részére kezdődött meg ez a tanfolyam, jövőre tömegessé válik Ami nagyon biztató: az előadók 40 százaléka az üzemi értelmiség köréből jött. Tech­nikusok, igazgatóhelyettesek, mérnökök, közgazdászok, jo­gászok stb., olyanok, akik szív­ügyüknek tekintik gazdasági munkájuk mellett a munkahelyi közművelődést. Kívánatos len­ne, ha számuk gyarapodna a jövőben, ez a munkahelyi köz- művelődés fejlődésének egyik záloga lehetne. Hogyan lehetne a brigádok illetve briaádtagok kulturális vállalásait tartalmasabbá ten­ni? A legfontosabb volna, hogy e vállalások legyenek személy­re szólóak, önkéntesek és konkrét tartalmúak Ne a több­ség presszionáló hatása érvé­nyesüljön, hanem az, hogy mi­lyen új ismeretek szerzése je­lenthet valóban magasabb mű­veltséget egy-egy brigádtag számára. A kollektív vállaláso­kat pedig közösen határozzák el. A kirándulások középpont­jában ismeretszerzés, hazánk fölfedezése álljon és ne a táj­jellegű borok „megismerése” legyen az elsődleaes cél. Egy hasonló ismeretekre szomjazó brigád egyik tagjáról például beírták a naplóba, hogy nem teljesítette kulturális vállalásait. Miért? Nem vett részt a közös megmozdulásokban. Nem volt ideje, tanulti: két osztályt is befejezett egy év alatt... Sok ehhez hasonló példát is felsorolhatnánk. Nem ezek gyarapítása a cél, hanem az, hogy a rossz példa kevesebb legyen és több a valóban tar­talmas kulturális vállalás. Ezt segítik a brigádvezetők most indult tanfolyamai, a különböző kiadványok, ajánlások és végső fokon ezt hozza közelebb majd a jövő évben a SZOT és a Kulturális Minisztérium közös állásfoglalása is a szocialista brigádok művelődéséről és a teljesítés értékeléséről. W. E. MOTORKERÉKPÁROK MZ 250-es 13 000 Ft-ért MZ 125-ös 8 000 Ft-ért P. 10-es 9 000 Ft-ért P. 20-as 10 000 Ft-ért A PÉCSVÁRADI VAS-MÜSZAKI ÁRUHÁZBAN CSAK AMÍG A KÉSZLET TART.

Next

/
Oldalképek
Tartalom