Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-03 / 331. szám
1975. december 3., szerda Dünantult napló 3 Az új művészeti bemutató rendszer elé Merre lari a műkedvelő művészet? Tovább fogyatkozik megyénk amatőr művészeti mozgalma címmel ez év májusában az együttesek, csoportok csökkenő számára hívtuk fel a figyelmet Erre a jelenségre először a Megyei Pártbizottság felmérése mutatott rá két éve, amikor még 401 művészeti csoportban és együttesben 8100-an vettek részt. Azóta ez a szám még kisebb lett. Egyre kevesebb Hevenyészett fölmérésünk alapján megállapítottuk, hogy Pécs-Baranyában a műkedvelő művészeti együttesek száma (1975 tavaszán) alig haladja meg a 300-at... S ha ez a szám megközelíti a valóságot, vagyis, ha két év alatt a műkedvelő művészeti mozgalom csökkenő tendenciája újabb 100 csoport, együttes megszűnését, (kbl 2000 aktív résztvevő elszakadását) produkálta, akkor mindenfajta mennyiségi szemléletet félretéve ezt a jelenséget nagyon komolyan kell vennünk. Ezt a megállapító-, sunkat ismételten hangsúlyozzuk, miután azóta saját becsléseinket a Megyei Tanács hivatalos felmérése is megerősítette. (Eszerint: Baranyában a műkedvelő művészeti együttesek, szakkörök száma 309, tagjaiké pedig 6730). Másfelől azért is komolyabban kell venni ezt a jelenséget, mivel meggyőződésünk, hogy okai között három fő okot jelölhetünk meg: a nem megfelelő szakmai törődést: a gyér, illetve hiányos szereplési lehetőségeket, valamint a mozgalom eszmei-politikai jelentőségéhez méltó bemutató rendszer hiányát. Megnyugtatónak ígérkezett — optimális változásokat jelzett — a Megyei Közművelődési Tanács legutóbbi (novemberi) ülése, ahol napirendre tűzték az amatőr mozgalom helyzetét és fejlesztésének feladatait. A vitában a fejlesztés egyik legfontosabb záloga gyanánt két álláspont alakult ki egy új, korszerű bemutató rendszer kidolgozására. Az egyik szerint (komplex formában) a felmenő rendszerű bemutatókat (kerületi, járási szereplések után) a legjobbak nyilvános megyei bemutatkozásával kellene lezárni. A másik álláspont évente két-két művészeti szakág szakmai bemutatkozását látja helyesnek, a megyeszékhelyen. Közönség nélkül Anélkül, hogy bármelyik nézetet is üdvözítőnek tartanánk, egy-két észrevételünket hadd említsük meg itt. A szakági bemutatók formája elsősorban a szakmai továbbképzések feladatkörébe tartozik. Eleve kizárja a nagy- közönséget és - az éppen soron nem levő — másik 4—5 művészeti ág megyei bemutatkozási lehetőségét. Aligha hihető, hogy egy vidéki kórusnak vagy falusi művészeti együttesnek különösebben vonzó lenne, annak a tudata, hogy két-három évenként egyáltalán semmi esélye bejutni a megyeszékhelyre, mivel éppen másik két művészeti ág a soros... Felvetődik az is: hogyan biztosítható valamennyi művészeti ág egyenletes, egységes fejlődése, ha évente csak kettőt részesítünk megkülönböztető figyelemben. Végül, nem utolsó sorban, számba kell vennünk az egész ügy mozgalmi szempontjából a közönségbázis követelményét is. Pécsett voltak korábban is az amatőr művészeti bemutatók, általában szakmai közösség előtt. (Gyermek színjátszók, bábosok stb.) A megyeszékhely nagyközönsége előtt viszont a megye amatőrmüvészete már emberemlékezet óta nem mutatkozott be. Pécsett fogalmuk sem lehet az embereknek, milyen értékeket tudunk felmutatni az eltűnő paraszti kultúra, a népművészet és a nemzetiségi hagyományok ápolásában, megmentésében. Egyszer végre erről is számot kellene adnunk! Egy új, korszerű bemutató rendszer megyei azaz megyeszékhelyi záróaktusa méltó keresztmetszetet adhatna róla. A ,,hogyan?" kérdésében új- fenn szeretnénk utalni szomszéd megyénk, Somogy példájára. Hogyan lehetséges az, hogy itt azonos feltételek között az amatőr művészeti mozgalom - Baranyával ellentétben — előre tud lépni és számszerűen is fejlődik? Feltételezzük, hogy ebben elsősorban a hosszú ideje, (mintegy tíz éve), tudatos koncepcióval, fokozatosan kidolgozott bemutató rendszerüknek lehet nagy mozgató és főleg ösztönző ereje. Tájékozódtunk róla, a bemutató rendszer lényege a következő : Régi nosztalgiák Az ugyancsak aprófalvas megye községeiben bizonyos nosztalgiák ma is élnek a régi „nagy" kulturális seregszemlék, — a szereplés, az önkifejezés különböző formái — iránt. A különböző megyei szervek évente „kiírják" a művészeti szemlét, ami több lépcsőfokán az összes művészeti ág megméretését jelenti minden évben. Ehhez alapfeltétel minden együttes számára a helyi bemutató. Ezt követik a körzetiek, ahol eldől, kik jutnak a járási bemutatóra. Ez utóbbi az egész rendszer gerince. Állandó szakmai zsűri bírálja el a produkciókat (nagy közönség előtt!) és szereplés után alapos, elemző értékelést mond a csoport és együttes vezetőknek. (Itt némelyek 'meg is sértődnek az őszinteség okán. A „karaván” viszont halad... Méghozzá fölfelé!) A szemlének megyei fokozata nincs, azaz mégis: egy gálaesten mutatják be a mozgalom egészének fejlődését; Itt hirdetik ki, hogy a járási bemutatók alapján kiket javasolnak országos, illetve nagyobb megyei rendezvényekre, versenyekre. (Helikon, „Auróra”, „Szóljatok szép szavak”, balatoni koncertek stb.) A mozgalmat egységes egészként fogják fel, irányítják és finomítják évente. Meg is van a látszata. Szakembereinknek érdemes volna közelebbről tanulmányoz- niok, mi a záloqa a somogyi eredményeknek. A Megyei Köz- művelődési Tanács, a tanács művelődésügyi osztálya és Népművelési Tanácsadó közös feladatául jelölte meg az új művészeti bemutató rendszer mielőbbi kidolgozását. W. E. Csorba Győző kötete Iró-olvasó találkozókon gyakran megkérdeznek: vannak-e verseim közül számomra különösen kedvesek. Válaszom többnyire az, hogy mindegyik az én gyermekem, képtelen vagyok különbséget tenni közöttük — olvashatjuk a Pécsett élő Csorba Győző József Attila- és Baumgarten-díjas költő most megjelent Március című kötetének bevezetőjében. S hogy mégis vannak a versek között olyanok, amelyeket a költő a „legkedvesebb" jelzővel illet, bizonyítja a Békéscsabai Megyei Könyvtár felkérésére ösz- szeállított, számozott és a költő aláírásával ellátott válogatás, amely számszerint 13 verset tartalmaz — Martyn Ferenc Kossuth díjas pécsi festőművész rajzaival. Leendő nemzetiségi értelmiségiek Művészeti krónika ÉVADZÁRÓ TÁRLAT. December 11-én Horváth Olivér kiállításával az esztendő utolsó tárlatát nyitják meg Pécsett, a Városi Tanács Déryné utcai kiállító- termében. SZABADKAI TRIENNALÉ. A jugoszláv művésztelepek közös grafikai tárlatát rendezik meg három-évente. A következő kiállítás Szabadkán nyílik, december 14-én, s ezen Bizse János, Erdős János, Batakonyi Klára, Val- kó László és Bérces Gábor műveiből is többet bemutatnak. JÉGFURULYA. Pál József új verseskötetét jelenteti meg jövőre a Magvető Kiadó Vállalat. A kötet címe: Jégfurulya. TERMESZÉT - LÁTÁS - ALKOTÁS címmel a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen is bemutatták Lantos Ferenc népszerű, s a vizuális nevelést egyéni módon segítő kiállítását. SHAKESPEARE. Sir Katcr- lin, aki nemrég kiugró sikerrel alakította Páskándi: Szeretők a hullámhosszon című komédiájában Szem. repillát, Shakespeare: Ahogy tetszik című komédiájának rádióváltozatában Céliát alakítja, Sík Ferenc rendezésében. (Képünk: Sir Katalin) Másfélszázan a Leöwey Gimnázium nemzetiségi tagozatán Anyanyelvművelés és hagyományápolás. A nemzetiségi köz- művelődés két fő feladata ötvöződik egységgé a Leőwey Klára gimnáziumban 1968. óta működő német nemzetiségi tagozat munkájában, célkitűzéseiben. Az itt érettségiző diákok közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga-szinten tudnak németül. Ez önmagában sem jelentéktelen dolog mellé társul a magyar- országi német nemzetiség kultúrájának — szintén nem alapfokú ismerete. Dr. Görcs László igazgatóval és Husznai Gábor- néval, a csaknem másfélszáz tanulót számláló német nemzetiségi tagozat vezetőjével, erről beszélgetünk. A pécsi német tagozat „földrajzi elhelyezkedése" elsőrangú. Az országban ugyanis három helyen találkozhatunk középfokú. német nemzetiségi oktatással. A budapesti nem éppen nemzetiségi környezetbe ágyazódik, a bajai ebből a szempontból már jobb helyen van, de a nálunk élő nemzetiséggel, annak kultúrájával és környezetével a Leőwey Klára gimnázium nemzetiségi tagozatának a legszorosabb a kapcsolata, és legjobb a vonzás- körzete — tájékoztat dr. Görcs László igazgató. Ami a kulturális életet, tevékenységet, vagyis a hagyományápolást illeti, a szónál beszédesebben vallanak róla a helikoni aranyérmek, oklevelek. A tánckar és a Jandó Jenő karnagy vezette énekkar egyidős a tagozattal. Második éve működik, és máris megkapta a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének oklevelét az irodalmi színpad. Az országos hírű honismereti szakkör dr. Vargha Károly főiskolai tanár javaslatára népdalok gyűjtését tervezi — a Janus Pannonius Gimnázium óvónőképző tagozatának nemzetiségi óvónőjelöltjei bevonásával. — A jelenlegi összlétszám 65 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez a számarány a német tagozaton a legmagasabb, és a tanári munka minőségét fémjelzi, hogy a lemorzsolódás alacsony. A tanulók zöme német anyanyelvű, de minden évfolyamon 5—6 magyar anyanyelvű tanuló akad, aki vállalja a nemzetiségi nyelv tanulása mellett a történelem és a földrajz német nyelvű tanulását, ami biztosítja számukra a kétnyelvűséget. A beiskolázás elsősorban atekintetben okoz gondot, hogy a fiúk száma jóval alacsonyabb, mint a lányoké- A tárgyi feltételek javítása érdekében legfontosabb volna egy nyelvi terem kialakítása. Mivel német irodalmat kell tanítanunk, és ebből érettségiznek a tanulók, nagyon fontos a könyvtár is - szükségünk lenne legalább a kötelező olvasmányokra 10-15-ös példányszámban, hogy a tanulók órán is kézbevehessék a műveket, mert csak így lehet eredményes műelemzést végezni. Dr. Görcs László igazgatótól még azt is megtudtam, hogy tanulmányi eredményeik alapján az 51 iskolai ösztöndíjból 16- ot nemzetiségi tanuló kap, ez a tagozat tanulóinak egyharma- da, ugyanakkor a nemzetiségi tagozat az összlétszám egyötöde. Az itt végzettek általában pedagógiai felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább, ezért is nehezményezhető az, hogy a Tanárképző Főiskola — előfelvételek miatt — idén nem szándékozik felvenni német szakára további hallgatókat. Bebesi Károly Több, mint kiállítás A múzeumi és műemléki hónap mérlege Hazánkban a múzeumlátogatás már hosszú idő óta jóval több, mint a vasárnap dél - előttök alkalmi szórakozása. S az is örvendetes: ma már alig akad múzeum, amely csupán az egyszerű kiállító szerepét vállalja; előadásokat tart, bemutatókat szervez, helyes történeti látásra nevel, egyszóval a passzív kiállításokon kívül már „felénk nyúl”. A múzeumok további népszerűsítése érdekében 1964 óta minden évben megrendézik a Múzeumi és Műemléki Hónapot. Baranyában is a közelmúltban értek véget a rendezvények. Az elmúlt évben a megyék összesített statisztikája szerint Baranya a harmadik helyet foglalta el a kiállítások látogatottsága terén. Az idei gyors mérleg pedig még jobb helyezés elérésére nyújt reményt, Pécsett negyvenezer, a megyében pediq több mint huszonötezer látogatója volt a múzeumi hónap keretében az állandó és időszaki bemutatóknak. A Múzeumi és Műemléki Hónap rendezvényei új formákat és módszereket is hoztak. A Janus Pannonius Múzeum, amely Pécsett és a meqyében tulajdonképpeni gazdája e programsorozatnak az idén színvonalas rendezvények egész sorával lepte meq az érdeklődőket. Rendezvényeik közül nem egy országos érdeklődésre is számot tartott: a Jakováli Haszán dzsámi megnyitása, a IV. Országos Kerámia Biennálé és tanácskozás, a harkányi Bolgár emlékmúzeum alapkövének lerakása, valamint a zen- gővárkonyi Fülep Lajos emlékszoba felavatása jóval túlnőtt a megye határain. Messzemenő elismerés illette a pedagógusok részéről az Ismerjük meg környezetünk rovarvilágát című didaktikai kiállítást, melyet tizenhárom tárlatvezetés alkalmával több mint kétezerötszáz diák tekintett meg. Vándorkiállítást rendeztek Mohácson és Komlón, itt az ehető és mérqes qombák- ból nyílt bemutató. Itt említhetnénk a múzeumi történelem órákat is amelv nogyszerű új kezdeményezésnek bizonyult. Múzeológusok tartottak továbbképzés jellegű tóiékozta- tót az általános iskolák 5. és 6. osztályaiban tanító történelem tanárok számára, iqen nagy sikerrel és érdeklődés mellett. A Janus Pannonius Múzeum mind naqyobb szerepet vállal a munkósművelődés fejlesz‘ése és kiszélesítése terén is. Már korábban beindult a Munkások a képtárban sorozat, amely keretében szombatonként művészettörténészek tartanak tárlat- vezetést. Ezt most kibővítették a Csontváry Múzeumra és a Zsolnay kiállításra is. A múzeumi hónap keretében múzeológusok találkoztak a magyar- egregyk. honismereti szakkör tagjaival, szakmai tanácskozás keretében. A Múzeumi és Műemléki Hónapon a Műemléki Albizottság két ízben is helyszíni tanácskozást tartott: felkeresték a Jakab hegyi földvárat és kolostort, valamint Cserkútra és Mániára is ellátogattak. Ugyancsak e hónap rendezvénye volt Nádor Katalin múzeumról készült művészfotóinak kiállítása, a Finnugor napok, valamint a néprajzi gyűjtőpá- lyázat díjainak átadása. Békéscsabán pedig a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum vezetője Sarosácz Györqy kiállítása szerepelt nagy sikerrel egy néprajzi kiállításon a magyarországi délszlávok lakáskultúráját bemutatva. S a gazdaq idei program után a tervek: jövőre vetélkedők sorozatával bővítik a múzeumi hónap rendezvényeit és emelik színvonalát Füzes János A Leöwey Gimnázium német néprajzi gyűjteménye.
