Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-03 / 331. szám

1975. december 3., szerda Dünantult napló 3 Az új művészeti bemutató rendszer elé Merre lari a műkedvelő művészet? Tovább fogyatkozik megyénk amatőr művészeti mozgalma címmel ez év májusában az együttesek, csoportok csökkenő számára hívtuk fel a figyelmet Erre a jelenségre először a Megyei Pártbizottság felméré­se mutatott rá két éve, amikor még 401 művészeti csoportban és együttesben 8100-an vettek részt. Azóta ez a szám még kisebb lett. Egyre kevesebb Hevenyészett fölmérésünk alapján megállapítottuk, hogy Pécs-Baranyában a műkedve­lő művészeti együttesek száma (1975 tavaszán) alig haladja meg a 300-at... S ha ez a szám megközelíti a valóságot, vagyis, ha két év alatt a mű­kedvelő művészeti mozgalom csökkenő tendenciája újabb 100 csoport, együttes megszű­nését, (kbl 2000 aktív résztve­vő elszakadását) produkálta, akkor mindenfajta mennyiségi szemléletet félretéve ezt a je­lenséget nagyon komolyan kell vennünk. Ezt a megállapító-, sunkat ismételten hangsúlyoz­zuk, miután azóta saját becs­léseinket a Megyei Tanács hi­vatalos felmérése is megerősí­tette. (Eszerint: Baranyában a műkedvelő művészeti együtte­sek, szakkörök száma 309, tag­jaiké pedig 6730). Másfelől azért is komolyabban kell ven­ni ezt a jelenséget, mivel meg­győződésünk, hogy okai között három fő okot jelölhetünk meg: a nem megfelelő szak­mai törődést: a gyér, illetve hiányos szereplési lehetősége­ket, valamint a mozgalom esz­mei-politikai jelentőségéhez méltó bemutató rendszer hiá­nyát. Megnyugtatónak ígérkezett — optimális változásokat jel­zett — a Megyei Közművelődési Tanács legutóbbi (novemberi) ülése, ahol napirendre tűzték az amatőr mozgalom helyzetét és fejlesztésének feladatait. A vitában a fejlesztés egyik leg­fontosabb záloga gyanánt két álláspont alakult ki egy új, korszerű bemutató rendszer ki­dolgozására. Az egyik szerint (komplex formában) a felmenő rendszerű bemutatókat (kerüle­ti, járási szereplések után) a legjobbak nyilvános megyei bemutatkozásával kellene le­zárni. A másik álláspont éven­te két-két művészeti szakág szakmai bemutatkozását látja helyesnek, a megyeszékhelyen. Közönség nélkül Anélkül, hogy bármelyik né­zetet is üdvözítőnek tartanánk, egy-két észrevételünket hadd említsük meg itt. A szakági bemutatók formá­ja elsősorban a szakmai to­vábbképzések feladatkörébe tartozik. Eleve kizárja a nagy- közönséget és - az éppen so­ron nem levő — másik 4—5 művészeti ág megyei bemutat­kozási lehetőségét. Aligha hi­hető, hogy egy vidéki kórus­nak vagy falusi művészeti együttesnek különösebben von­zó lenne, annak a tudata, hogy két-három évenként egy­általán semmi esélye bejutni a megyeszékhelyre, mivel éppen másik két művészeti ág a so­ros... Felvetődik az is: ho­gyan biztosítható valamennyi művészeti ág egyenletes, egy­séges fejlődése, ha évente csak kettőt részesítünk megkü­lönböztető figyelemben. Végül, nem utolsó sorban, számba kell vennünk az egész ügy mozgalmi szempontjából a kö­zönségbázis követelményét is. Pécsett voltak korábban is az amatőr művészeti bemutatók, általában szakmai közösség előtt. (Gyermek színjátszók, bábosok stb.) A megyeszékhely nagyközönsége előtt viszont a megye amatőrmüvészete már emberemlékezet óta nem mu­tatkozott be. Pécsett fogalmuk sem lehet az embereknek, mi­lyen értékeket tudunk felmu­tatni az eltűnő paraszti kultú­ra, a népművészet és a nem­zetiségi hagyományok ápolásá­ban, megmentésében. Egyszer végre erről is számot kellene adnunk! Egy új, korszerű be­mutató rendszer megyei azaz megyeszékhelyi záróaktusa mél­tó keresztmetszetet adhatna ró­la. A ,,hogyan?" kérdésében új- fenn szeretnénk utalni szom­széd megyénk, Somogy példá­jára. Hogyan lehetséges az, hogy itt azonos feltételek kö­zött az amatőr művészeti moz­galom - Baranyával ellentét­ben — előre tud lépni és szám­szerűen is fejlődik? Feltételez­zük, hogy ebben elsősorban a hosszú ideje, (mintegy tíz éve), tudatos koncepcióval, fokoza­tosan kidolgozott bemutató rendszerüknek lehet nagy moz­gató és főleg ösztönző ereje. Tájékozódtunk róla, a bemuta­tó rendszer lényege a követke­ző : Régi nosztalgiák Az ugyancsak aprófalvas megye községeiben bizonyos nosztalgiák ma is élnek a ré­gi „nagy" kulturális seregszem­lék, — a szereplés, az önkife­jezés különböző formái — iránt. A különböző megyei szervek évente „kiírják" a művészeti szemlét, ami több lépcsőfokán az összes művészeti ág meg­méretését jelenti minden év­ben. Ehhez alapfeltétel min­den együttes számára a helyi bemutató. Ezt követik a körze­tiek, ahol eldől, kik jutnak a járási bemutatóra. Ez utóbbi az egész rendszer gerince. Ál­landó szakmai zsűri bírálja el a produkciókat (nagy közönség előtt!) és szereplés után ala­pos, elemző értékelést mond a csoport és együttes vezetők­nek. (Itt némelyek 'meg is sér­tődnek az őszinteség okán. A „karaván” viszont halad... Méghozzá fölfelé!) A szemlé­nek megyei fokozata nincs, azaz mégis: egy gálaesten mutatják be a mozgalom egé­szének fejlődését; Itt hirdetik ki, hogy a járási bemutatók alapján kiket javasolnak or­szágos, illetve nagyobb me­gyei rendezvényekre, versenyek­re. (Helikon, „Auróra”, „Szól­jatok szép szavak”, balatoni koncertek stb.) A mozgalmat egységes egészként fogják fel, irányítják és finomítják évente. Meg is van a látszata. Szakembereinknek érdemes volna közelebbről tanulmányoz- niok, mi a záloqa a somogyi eredményeknek. A Megyei Köz- művelődési Tanács, a tanács művelődésügyi osztálya és Nép­művelési Tanácsadó közös fel­adatául jelölte meg az új mű­vészeti bemutató rendszer mi­előbbi kidolgozását. W. E. Csorba Győző kötete Iró-olvasó találkozókon gyak­ran megkérdeznek: vannak-e verseim közül számomra külö­nösen kedvesek. Válaszom többnyire az, hogy mindegyik az én gyermekem, képtelen va­gyok különbséget tenni közöt­tük — olvashatjuk a Pécsett élő Csorba Győző József Attila- és Baumgarten-díjas költő most megjelent Március című köte­tének bevezetőjében. S hogy mégis vannak a versek között olyanok, amelyeket a költő a „legkedvesebb" jelzővel illet, bizonyítja a Békéscsabai Me­gyei Könyvtár felkérésére ösz- szeállított, számozott és a költő aláírásával ellátott válogatás, amely számszerint 13 verset tartalmaz — Martyn Ferenc Kossuth díjas pécsi festőmű­vész rajzaival. Leendő nemzetiségi értelmiségiek Művészeti krónika ÉVADZÁRÓ TÁRLAT. De­cember 11-én Horváth Oli­vér kiállításával az eszten­dő utolsó tárlatát nyitják meg Pécsett, a Városi Ta­nács Déryné utcai kiállító- termében. SZABADKAI TRIENNALÉ. A jugoszláv művésztelepek közös grafikai tárlatát ren­dezik meg három-évente. A következő kiállítás Szabad­kán nyílik, december 14-én, s ezen Bizse János, Erdős János, Batakonyi Klára, Val- kó László és Bérces Gábor műveiből is többet bemu­tatnak. JÉGFURULYA. Pál József új verseskötetét jelenteti meg jövőre a Magvető Ki­adó Vállalat. A kötet címe: Jégfurulya. TERMESZÉT - LÁTÁS - AL­KOTÁS címmel a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen is bemutatták Lantos Ferenc népszerű, s a vizuális nevelést egyéni mó­don segítő kiállítását. SHAKESPEARE. Sir Katcr- lin, aki nemrég kiugró si­kerrel alakította Páskándi: Szeretők a hullámhosszon című komédiájában Szem. repillát, Shakespeare: Ahogy tetszik című komé­diájának rádióváltozatában Céliát alakítja, Sík Ferenc rendezésében. (Képünk: Sir Katalin) Másfélszázan a Leöwey Gimnázium nemzetiségi tagozatán Anyanyelvművelés és hagyo­mányápolás. A nemzetiségi köz- művelődés két fő feladata öt­vöződik egységgé a Leőwey Klá­ra gimnáziumban 1968. óta mű­ködő német nemzetiségi tago­zat munkájában, célkitűzései­ben. Az itt érettségiző diákok közép- vagy felsőfokú nyelvvizs­ga-szinten tudnak németül. Ez önmagában sem jelentéktelen dolog mellé társul a magyar- országi német nemzetiség kul­túrájának — szintén nem alap­fokú ismerete. Dr. Görcs László igazgatóval és Husznai Gábor- néval, a csaknem másfélszáz tanulót számláló német nemze­tiségi tagozat vezetőjével, erről beszélgetünk. A pécsi német tagozat „föld­rajzi elhelyezkedése" elsőran­gú. Az országban ugyanis há­rom helyen találkozhatunk kö­zépfokú. német nemzetiségi ok­tatással. A budapesti nem ép­pen nemzetiségi környezetbe ágyazódik, a bajai ebből a szempontból már jobb helyen van, de a nálunk élő nemzeti­séggel, annak kultúrájával és környezetével a Leőwey Klára gimnázium nemzetiségi tagoza­tának a legszorosabb a kap­csolata, és legjobb a vonzás- körzete — tájékoztat dr. Görcs László igazgató. Ami a kulturális életet, tevé­kenységet, vagyis a hagyo­mányápolást illeti, a szónál be­szédesebben vallanak róla a helikoni aranyérmek, oklevelek. A tánckar és a Jandó Jenő kar­nagy vezette énekkar egyidős a tagozattal. Második éve műkö­dik, és máris megkapta a Ma­gyarországi Németek Demokra­tikus Szövetségének oklevelét az irodalmi színpad. Az orszá­gos hírű honismereti szakkör dr. Vargha Károly főiskolai ta­nár javaslatára népdalok gyűj­tését tervezi — a Janus Panno­nius Gimnázium óvónőképző tagozatának nemzetiségi óvó­nőjelöltjei bevonásával. — A jelenlegi összlétszám 65 százaléka fizikai dolgozók gyer­meke. Ez a számarány a német tagozaton a legmagasabb, és a tanári munka minőségét fém­jelzi, hogy a lemorzsolódás alacsony. A tanulók zöme né­met anyanyelvű, de minden évfo­lyamon 5—6 magyar anya­nyelvű tanuló akad, aki vállalja a nemzetiségi nyelv ta­nulása mellett a történelem és a földrajz német nyelvű tanu­lását, ami biztosítja számukra a kétnyelvűséget. A beiskolá­zás elsősorban atekintetben okoz gondot, hogy a fiúk szá­ma jóval alacsonyabb, mint a lányoké- A tárgyi feltételek javítása érdekében legfontosabb volna egy nyelvi terem kialakítása. Mivel német irodalmat kell ta­nítanunk, és ebből érettségiz­nek a tanulók, nagyon fontos a könyvtár is - szükségünk len­ne legalább a kötelező olvas­mányokra 10-15-ös példány­számban, hogy a tanulók órán is kézbevehessék a műveket, mert csak így lehet eredményes műelemzést végezni. Dr. Görcs László igazgatótól még azt is megtudtam, hogy tanulmányi eredményeik alap­ján az 51 iskolai ösztöndíjból 16- ot nemzetiségi tanuló kap, ez a tagozat tanulóinak egyharma- da, ugyanakkor a nemzetiségi tagozat az összlétszám egyötöde. Az itt végzettek általában pe­dagógiai felsőoktatási intézmé­nyekben tanulnak tovább, ezért is nehezményezhető az, hogy a Tanárképző Főiskola — előfel­vételek miatt — idén nem szán­dékozik felvenni német szaká­ra további hallgatókat. Bebesi Károly Több, mint kiállítás A múzeumi és műemléki hónap mérlege Hazánkban a múzeumláto­gatás már hosszú idő óta jó­val több, mint a vasárnap dél - előttök alkalmi szórakozása. S az is örvendetes: ma már alig akad múzeum, amely csupán az egyszerű kiállító szerepét vállalja; előadásokat tart, be­mutatókat szervez, helyes tör­téneti látásra nevel, egyszóval a passzív kiállításokon kívül már „felénk nyúl”. A múzeumok további népszerűsítése érdeké­ben 1964 óta minden évben megrendézik a Múzeumi és Műemléki Hónapot. Baranyában is a közelmúlt­ban értek véget a rendezvé­nyek. Az elmúlt évben a me­gyék összesített statisztikája szerint Baranya a harmadik helyet foglalta el a kiállítások látogatottsága terén. Az idei gyors mérleg pedig még jobb helyezés elérésére nyújt re­ményt, Pécsett negyvenezer, a megyében pediq több mint huszonötezer látogatója volt a múzeumi hónap keretében az állandó és időszaki bemutatók­nak. A Múzeumi és Műemléki Hó­nap rendezvényei új formákat és módszereket is hoztak. A Janus Pannonius Múzeum, amely Pécsett és a meqyében tulajdonképpeni gazdája e programsorozatnak az idén színvonalas rendezvények egész sorával lepte meq az érdek­lődőket. Rendezvényeik közül nem egy országos érdeklődés­re is számot tartott: a Jakováli Haszán dzsámi megnyitása, a IV. Országos Kerámia Biennálé és tanácskozás, a harkányi Bolgár emlékmúzeum alapkövé­nek lerakása, valamint a zen- gővárkonyi Fülep Lajos emlék­szoba felavatása jóval túlnőtt a megye határain. Messzemenő elismerés illette a pedagógusok részéről az Is­merjük meg környezetünk ro­varvilágát című didaktikai kiál­lítást, melyet tizenhárom tárlat­vezetés alkalmával több mint kétezerötszáz diák tekintett meg. Vándorkiállítást rendez­tek Mohácson és Komlón, itt az ehető és mérqes qombák- ból nyílt bemutató. Itt említ­hetnénk a múzeumi történelem órákat is amelv nogyszerű új kezdeményezésnek bizonyult. Múzeológusok tartottak to­vábbképzés jellegű tóiékozta- tót az általános iskolák 5. és 6. osztályaiban tanító történe­lem tanárok számára, iqen nagy sikerrel és érdeklődés mellett. A Janus Pannonius Múzeum mind naqyobb szerepet vállal a munkósművelődés fejlesz‘ése és kiszélesítése terén is. Már korábban beindult a Munkások a képtárban sorozat, amely ke­retében szombatonként művé­szettörténészek tartanak tárlat- vezetést. Ezt most kibővítették a Csontváry Múzeumra és a Zsolnay kiállításra is. A mú­zeumi hónap keretében múzeo­lógusok találkoztak a magyar- egregyk. honismereti szakkör tagjaival, szakmai tanácskozás keretében. A Múzeumi és Műemléki Hó­napon a Műemléki Albizottság két ízben is helyszíni tanács­kozást tartott: felkeresték a Ja­kab hegyi földvárat és kolos­tort, valamint Cserkútra és Mániára is ellátogattak. Ugyancsak e hónap rendez­vénye volt Nádor Katalin mú­zeumról készült művészfotóinak kiállítása, a Finnugor napok, valamint a néprajzi gyűjtőpá- lyázat díjainak átadása. Békés­csabán pedig a mohácsi Kani­zsai Dorottya Múzeum vezető­je Sarosácz Györqy kiállítása szerepelt nagy sikerrel egy nép­rajzi kiállításon a magyaror­szági délszlávok lakáskultúrá­ját bemutatva. S a gazdaq idei program után a tervek: jövőre vetélke­dők sorozatával bővítik a mú­zeumi hónap rendezvényeit és emelik színvonalát Füzes János A Leöwey Gimnázium német néprajzi gyűjteménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom