Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-03 / 331. szám

, Kétnapos: közgyűlés Tíz eu múltán A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. Az idén, o téli időjárás miatt már nem kerülhet sor a sír feltárására. Maráz Borbála ré­gész szerint a tavasz beköszön­te után teljes egészében ki­ássák a sírt s megkezdődhet a lelet-anyag tudományos feltá­rása is. Az újabb tömegsír elő­kerülésével valamelyest módo­sul az emlékpark kivitelezési terve, hogy az újabb lelet is kellő helyet kapjon a csata­mezőn. Füzes János Legnagyobb feladat az őszi mélyszántás Még tort a munka a baranyai földeken Károkat okozott a fagy a cukorrépatermésben Alumíniumipari szakemberek Pécsett Előadás a fejlesztési elképzelésekről ■ Helyet kap az emlékparkban Tizenhárom esztendeje ma­gyar szakemberek javaslatára alakult meg a Nemzetközi Bauxit-, Timföld- és Alumínium Tanulmányi Társaság. Ez idő­szak alatt az ICSOBA magyar bizottsága, mely a Bányászati és Kohászati Egyesület kereté­ben működik, mind jelentősebb tevékenységet fejt ki: Az ICSOBA magyar bizott­sága hatodik közgyűlésének helyéül Pécsett választotta. Teg­nap délután a Magyar Tudo­mányos Akadémia pécsi akadé­miai bizottságának székházá­ban dr, Kurnik Ernő akadé­mikus, a PAB intéző bizottsá­gának nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, akik a hazai alumíniumipari vállala­tok, egyetemi tanszékek és a külkereskedelmi cégek képvise­letében vesznek részt a kétna­pos közgyűlésen. A délután folyamán többek között dr. Molnár Imre, az ALUTRÖSZT műszaki vezérigaz­gató helyettese, a magyar alu­míniumipar közép- és hosszú­távú fejlesztési elképzeléseiről, dr. Balázs Endre, az ALUTRÖSZT külkereskedelmi vezérigazgató- helyettese pedig a magyar alu­míniumipar nemzetközi kapcso­latairól tartott tájékoztatót. A közgyűlés résztvevői ma lá­togatást tesznek a Mecseki Érc­bányászati Vállalatnál, ahol annak tevékenységét tanulmá­nyozzák. Tíz évvel ezelőtt tette közzé Papp László a mohácsi csata­téren végzett ásatásainak első eredményeit. Most pedig, hogy a 450. évfordulóra készülő em­lékpark földmunkálatait vég­zik, Sátorhely közelében ismét csontok tömege került a fel­színre. Alig 6-7 méterre az azóta már elhunyt neves tudós által feltárt tömegsíroktól buk­kantak a csatában elesettek újabb maradványaira. A hír vétele után Maráz Bor­bála, a Janus Pannonius Mú­zeum régészeti osztályának megbízott vezetője foglalkozott a bejelentéssel. Az első vizsgá­latok eredményeként megálla­pította, hogy a korábban ki­ásott tömegsírok folytatásának tekinthető az újabb lelet. Amíg az előző sírok tulajdonképpen a szekértábor védelmi mélye­dései voltak, addig a most megtalált 4 és fél méter széles és 5 méter hosszú, téglalap alakú gödör, szabályos ásott sír. A csontokat ma már alig 50-60 centiméteres földréteg fedte. Minden valószínűség szerint Kanizsai Dorottya, Perényi Imre nádor felesége, a csatát köve­tő harmadik és negyedik napon ide temettette el mindazokat, akik a szekértábor mélyedései­be nem fértek el. Tekintve, hogy az elföldelés már több nap­pal a csata utón történt, az erős fosztogatás miatt aligha akadhat a régész jelentősebb tárgyi leletre. A tömegsír szé­lein rendezetlenül emberi ma­radványok sokasága található. Valószínűleg ide temethették a csatatéren még fellelhető em­beri maradványokat is. A most megtalált tömegsír a Papp László feltételezését lát­szik igazolni, miszerint a ma­gyar sereg szekértábora állha­tott ezen a helyen. E három sírba minden bi­zonnyal azokat temették, akik a szekértábort őrizték, s szol­gálat teljesítésük közben estek el. Komoly ellenállásról tanús­kodnak a csontok, amelyek szinte mindegyikén hasítások, zúzások, roncsolások látha­a depókban veszteglő cukorré­pa, ami elszállításra vár. A termelő üzemek ezekben a napokban nagy erőfeszítéseket tesznek a termés megmenté­séért, a jövő évi cukorellátás érdekében. A veszteségek már így is jelentősek, a termés ki­sebb a vártnál, ami anyagilag* hátrányosan érinti a baranyai cukorrépa termelőket. Újabb lelet a mohácsi Érdekeltség, versenyképesség A Kereskedelmi Kamara a tőkés export fokozásáról A Magyar Kereskedelmi Ka­marában kibővített elnökségi ülést tartottak kedden, amelyen a tőkés exportban leginkább érdekelt ipari és külkereskedel­mi vállalatok vezetőinek bevo­násával megvitatták a tőkés áruforgalmi egyenleg javításá­val kapcsolatos problémákat, és az ezekből következő fel­adatokat. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keserű Jónosné könnyűipari mi­niszter, dr. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtit­kár és Drecin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese. A tanácskozás munkájá­ban részt vett dr. Juhász Ádárn nehézipari államtitkár, valamint a külkereskedelmi-, a kohó- és gépipari- és a mezőgazdasági és élelmezésügyi minsztérium több vezetője is. A kamara az elmúlt hóna­pokban széles körű felmérést végzett több mint 60 vállalat­nál, megvizsgálta a következő évekre szóló tőkés exportter­veiket, elképzeléseiket. Az érin­tett vállalatok az ország tő­kés kivitelének mintegy 50 szá­zalékát adják. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták; a tőkés orszá­gokba irányuló kivitel dina­mikus növelése érdekében szükséges a vállalatok hosszú távon érdekeltsége e feladat megvalósításában. Fontosnak tartják, hogy a versenyképes termékek előállításához szük­séges import anyagok és alkat­részek beszerzését az eddiginél gyorsabban és rugalmasabban intézzék. Ugyanakkor megfele­lően kell ösztönözni az éssze­rű importmegtakarítást. A fel­szólalók foglalkoztak a gyárt­mányösszetétel gyorsabb kor­szerűsítésének teendőivel is, mivel ez fontos feltétele an­nak, hogy minden piacon ver­senyképesek legyenek termé­keink. csatamezőn lőszövetkezetek azonban átla­gosan még csak a felénél tar­tanak. Azok a gazdaságok áll­nak jobban, ahol Rába Steiger vagy Kirovec traktorok, tehát nagy gépek dolgoznak. Ahol ilyen gép nincs, ott gyakori látvány, hogy két traktor húz egy ekét. Nehéz őszvége köszöntött a cukorrépa termelő gazdaságok­ra, ami a répa szedésének kés­leltetése miatt várható is volt. Ennek a késleltetésnek a leg­szélsőségesebb példájával a bólyi Kossuth Termelőszövetke­zetben találkozunk, ahonnan november 1-ig nem vett át répát a Kaposvári Cukorgyár, — mondván: ők várhatnak a szedéssel, mert közel vannak az állomáshoz. A kései kezdés miatt 25 hektár cukorrépájuk, körülbelül 120 vagon termés befagyott a földbe, amit csak a fagy felengedése után tud­nak kiszedni. Mozsgón és Nagydobszán 200 hektár rendre szedett cu­korrépa fagyott a földhöz, to­lólapokkal próbálták összeszed­ni. Szigetváron, az iparvágány melletti rakodón közel 3 ezer vagon cukorrépa vár elszállí­tásra október óta. A cukorgyá­riak fekete fóliával takarták le a prizmákat, hogy így véd­jék meg a fagytól.' Hatalmas répaprizmák állnak Sziebert- pusztán, a Bólyi Állami Gaz­daság üzemegységében, Mohá­cson, az új répa rakodó tele­pen. Több ezer vagonra tehető Baranyában a kiszedett, rend­ben, kupacban, prizmában és A harc szomorú tanúsága A Papp László által 1959- ben megkezdett feltárás során oz akkor megtalált két tömeg­sírban több mint 280 magyar vitéz csontvázát találták meg, a mostani pedig legalább 60- 70-et rejthet. őszi mélyszántás a Pécsi Álla­mi Gazdaság földjén. Fotó: Maletics L. Az őszi mezőgazdasági mun­kák nehezén túl vagyunk. Föld be került a búza, magtárakba, silókba a kukorica, ami kevés még kinn van, azzal a szövet­kezetek könnyűszerrel megbir­kóznak. Maradt teendő decem­berre is. A tavalyi esős ősz miatt sok helyen a majo­rokban maradt az istállótrágya. Most kétszer annyit kell kihor­dani, ami növeli az őszi szál­lítási feladatokat, költségeket. Erre az őszi munkára felké­szülve sok nagyüzem vásárolt az idén istállótrágya-szóró ko­csikat, de ezek egy része most is ott áll az AGROKER tele­pén, mert hiánycikk egy úgyne­vezett „gyors kampó”, amivel a kocsik a Dutra traktorok után akaszthatok. Az utóbbi napokban tapasz­talt novemberben szokatlanul erős hideg, a helyenként mí­nusz 10 fokos fagyok lelassí­tották az őszi mélyszántást. Tör­tek az ekelemezek. A hét kö­zepén sok helyen le kellett áll­ni a gépekkel. Az állami gaz­daságok az erős fagyok beáll­táig a mélyszántás 82 száza­lékát elvégezték, a terme­A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése A moszkvai Kremlben kedden délelőtt tíz órakor nyitották meg a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszakát. A parlament téli ülésszaka iránt különle­gesen nagy volt az érdek­lődés a szovjet fővárosban, mivel ez alkalommal fogad­ták el a népgazdasági tér. vet az 1976-os évre, amely a tizedik szovjet ötéves terv első esztendeje lesz. A jö­vő évi tervről az ülésszakon Nyikolaj Bajbakov minisz­terelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke tartott beszámolót, a költségvetési tervet pedig Vaszilij Garbu­zov pénzügyminiszter ismer, tette. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 331. szám 1975. december 3., szerda Ára; 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom