Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-20 / 348. szám

2 Dunántúlt napló 1975. december 20., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka szerező terveiket. A következő hetekben meg kell ezeket is­mertetni a munkáskollektívók- kal, hogy ne csak a helyi ve­zetés, hanem az egész terme­lő közösség tekintse magáé­nak. A néhány nap múlva reánk köszöntő úi esztendő feladatai­hoz gyűrkőzve, ne feledjük, hogy, aki nagyobb tennivalók­ra vállalkozik és szigorúbb fe­lelősséget vállal, az több segí­tő bizalmat érdemel; az elis­merést és megbecsülést pedig aszerint mérjük, hogy ki meny­nyivel járul hozzá szocialista hazánk közös anyagi és szel­lemi értékeinek gyarapításá­hoz. A kormány megbízásából ké­rem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogad­ja el. Az 1976-os költségvetésről be_ terjesztett törvényjavaslat felet­ti vitában felszólalt Varga Gyű-' la (Zala megye, 1. sz. vk.) az MSZMP Zala megyei Bizottsá­gának első titkára, dr. Pál Ist­ván (Fejér megye, 11. sz. vk.) a pusztanyergesi Hunyadi Tsz üzemi állatorvosa, dr. Gonda György (Vas megye, 7. sz. vk.) megyei tanácselnök, dr. Novak Pálné (Heves megye, 12. sz. vk.) a Hatvani városi Tanács egész­ségügyi osztályának vezetőie, dr. Molnár Béla (Budapest, 67. sz. vk.) a Kertészeti Kutató In­tézet főigazgatója, Nagy Sán- dorné (Hajdú megye, 15. sz. vk.) a Komódi Kendergyár mű­vezetője és dr. Kovács Gábor (Békés megye, 10. sz. vk.) a Szarvasi öntözési Kutató Inté­zet igazgatója. Azután az elnöklő Apró Antal - mivel több felszólaló nem jelentkezett - bezárta a tör­vényjavaslat vitáját és magad­ta a szót Faluvégi Lajos pénz ügyminiszteri^ek. Faluvégi Lajos megelégedés­sel nyugtázta az 1976-os nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés plenáris megtárgyalá­sán, valamint az országgyűlé­si bizottságok előzetes ülésein elhangzott véleményeket, s mindazt, amit az ötéves terv kapcsán is elmondtak a kép­viselők erről a második napi­rendi témáról. A vélemények­ből, javaslatokból — mondta — kitűnik, hogy minden tekintet­ben teljes az egyetrétés az 1976-ra vonatkozó célkitűzések­kel, helyeslik a pénzügyi sza­bályozók tervezett változtatá­sait, azokat a gazdasági intéz­kedéseket és programokat, amelyeket a kormány és szer­vei mind a jövő évi, mind az öt évre szóló terv eredményes, jó végrehajtása, a hatékony gazdálkodás, az eddiginél szer­vezettebb munka érdekében készítenek elő. Abban summázta a minisz­ter a vitát, hogy a felszólalók valamennyien megfogalmazták- megerősítették; a feladatok 1976-ra reálisak, összhangban vannak az V. ötéves terv nagy célkitűzéseivel. Végezetül kérte a pénzügymi­niszter, hogy az országgyűlés változtatás nélkül hagyja jóvá az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés törvény- javaslatát. Ezután határozathozatal követ­kezett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg be­terjesztett összegekkel egyhan­gúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal — aki tisztét a pénteki ülésen fel­váltva osztotta meg Péter Já­nossal és Raffai Saroltával — bejelentette: végére jutottak a korábban elfogadott tárgyso­rozatnak. A téli ülésszakot be­rekesztette, a képviselőknek kellemes ünnepeket, eredmé­nyekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt. Pedagógus párttitkárok megyei aktívaülése Előadó: dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője Dr. Csendes Lajos tartott előadást a pedagógus párttitkároknak. (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek egy részét az állam meg­téríti. Az export-visszatérítést úgy szabályozzuk, hogy azonos profilú vállalatok közül a gaz­daságosabban termelők na­gyobb fejlődési lehetőséghez jussanak. A világpiaci helyzet változá­sairól jobban akarjuk informál­ni a vállalatokat a valutaár­folyamokkal is. Ezért a Magyar Nemzeti Bank a jövőben min­den valutára — külön-külön - kereskedelmi és nem kereske­delmi árfolyamot jegyez, ter­mészetesen mindenkor igazodva a helyes valutaértékelési ará­nyokhoz. Jobban gazdálkodni A termelés és a termelékeny­ség növekédése, a takarékos gazdálkodás és az eddiginél kedvezőbb külkereskedelmi áru­csere együttes hatására várható tehát a társadalmi tiszta jöve­delem olyan mértékű emelke­dése, ami lehetővé teszi a gaz­daság fejlesztési igényeihez, a dolgozók életének további javu­lásához elengedhetetlen anya­gi alapok bővülését és a költ­ségvetést a feladatai ellátásá­hoz szükséges pénzeszközökhöz juttatja. Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint, ki­adási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 száza­lékkal, a kiadások 6,8 százalék­kal haladják meg az előző évit. A hiónv az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásá­hoz hitelt veszünk igénybe. A bevételek leananvobb része — csaknem négyötöde - az állami vállalatoktól és a szö­vetkezetektől származik, ame­lyek jövőre csaknem 9 százalék­kal többet fizetnek be az álla­mi költségvetésbe, mint ez év­ben. Gondosan elemeztük, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a be­fizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jöve­delmére. Úgy ítéljük meg, hogy a feltételek szigorúbbak lesz­nek, de a gazdálkodás javítá­sával rövidebb-hosszabb idő alatt leküzdhetők a nehézségek és összességükben a változá­sok a vállalati tevékenységet a népgazdasági tervben meg­határozott irányokban befolyá­solják. A központosított jöve­delmek arányának növekedése a vállalati alapokat is érinti. Az ipari és az építőipari vállalatok fejlesztési alapja át­lagosan 2-3 százalékponttal csökkenhet; az amortizációból származó rész nagyobb lesz, a nyereségből származó pedig kisebb. A változás hatása a vállalatokra különböző. Kedves Képviselő Elvtársak! A szocializmus sokszor idézett gazdasági törvénye, hogy az életszínvonal növekedése szoros összhangban legyen a gazda­sági fejlődéssel. Hosszabb tá­von nem előzheti meg, de el sem maradhat tőle. Most élet­színvonal-politikánkban jobb gazdasági megalapozottságra, folyamatosságra és szolidságra kell törekednünk. Terveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 szá­zalékkal lesz több mint idén. A tervezett átlagos reálbér­emelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominál­bér-, és 4,5 százalékos fogyasz­tói áremelkedés van. Közismert, milyen lépéseket teszünk, hogy a fogyasztói ár­arányokat jobban összhangba hozzuk a hazai ráfordításokkal és az importköltségekkel. A népgazdaság érdekeinek job­ban megfelelő fogyasztási szer­kezet kialakulását kívánjuk elő­segíteni. Még így is a fogyasz­tói árkiegészítéseknek csaknem felét az élelmiszerekhez, továb­bi egyharmadát a személyszál­lításhoz nyújtjuk. 100 forint kis­kereskedelmi forgalomra és la­kossági szolgáltatásra a jövő évben 13 forint árkiegészítés jut. Ennek révén elérjük, hogy az ármozgások a tervezett ke­retben maradjanak, az árkép­zési előírások betartását pedig szigorúan ellenőrizzük. A jövedelmek alakulásának és megítélésének két sarkala­tos pontja van: a munkával arányos jövedelmek és a tár­sadalmi juttatások növekedése. A nominálbér-növekedés 1976- ban sem lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. így mód lesz a bérek differen­ciálására, s ez a teVmelés ösz­tönzése miatt szükséges is. A munka díjazását aszerint kell differenciálni, hogy a kollektíva eredményeihez saját munkájá­val ki mennyivel járult hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy nö­vekedjék a teljesítménybérben dolgozók aránya, ‘őlyamatos legyen a munkanormák karban­tartása. Ugyanakkor növeljük a vezetők anyaqi érdekeltségét a műszaki-fejlesztési és a szerke­zet-átalakítási feladatok telje­sítésében, magyarán a távlati szemlélet érvényesülésében. A helyesebb jövedelem- elosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módosí­tása és különféle központi in­tézkedések hatására jövőre az átlagos béremelkedés fele min­den vállalat számára garantált, s ez biztonságos vállalati bér­politikát tesz lehetővé. 1976-ban is sor kerül bizo­nyos béraránytalansáqok eny­hítésére. A bölcsődékben dol­gozók bérét átlagosan 14-15 százalékkal, az óvodákban dol­gozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét leqalább 200, a kisegítőkét legalább 100 fo­rinttal emeljük. Az I. félévben felemeljük például a papíripar­ban a folyamatos és a három­műszakos munkarendben dolgo­zók bérét. A tanácsoknál, az iskolákban, az eqészségüqyi és egyéb költséqvetési intézmé­nyekben a bérkiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalék­ra emeljük. Az alacsony nyug­díjak gyorsabb növelésére a jö­vő évtől a nyugdíjemelés mini­muma 50 forint lesz. A terme­lőszövetkezeti taqok nyuqdíjkor- határát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében foko­zatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe meg­érdemelt nyugdíját. A hús és húsfélék központi áremelésével egyidőben külön kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon emeljük a nyugdijakat, a tár­sadalmi juttatásokat. Őszintén meq kell mondani, hogy ez nem jelent majd teljes ellen- súlyozást valamennyi család költségvetésében, főként nem a magasabb jövedelműekében. A legfontosabbnak a többgyer­mekes, a kis keresetű és a nyuqdíjas rétegekről való gon­doskodást tartjuk. Támogatás a családoknak A társadalmi szolgáltatósok fejlesztésének most már hosszú évek óta a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer la­kást építünk. Az állam 16 mil­liárd forinttal járul ehhez hoz­zá. A lakásokhoz nyújtott tá­mogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a mun­kásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakásépítési köl­csön visszafizetésének első 5 évében a havonta törlesztendő részletet 20-30 százalékkal mér­sékeljük. Az egy munkáslakás építéséhez nyújtott állami tá­mogatás összegét 60 ezer fo­rintról 1976-ban 80 ezer forint­ra emeljük. A munkáltatói kölcsön lejá­rati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több szintes építkezéseknél az OTP- kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a tör­lesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonos számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk a lakásépítési költségek emelke­dését. Az egészségügyi és a tár­sadalombiztosítási törvény az ellátás és a szolgáltatások ja­vítására kötelez. Az egészség- ügyi szervek működési kiadá­sai 7,8 százalékkal, a társada­lombiztosítási kiadások 10 szá­zalékkal növekednek. A kórházi ellátás feltételei, Ka szerényen is, javulnak. Rész­ben az áthúzódó beruházások megvalósításával a kórházi ágyak száma 2900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyermekosz­tályokat és a betegápolás kö­rülményeit kedvezőbbé tesszük. Az elmúlt évek számos ha­tározata közül a gyermekeket nevelő családok támogatását és az ifjúsáq helyzetét befo­lyásoló költségvetési előirány­zatokat emelem ki. Közismert, hogy a gyermekintézmények számát folyamatosan növeljük, 1976-ban a bölcsődei férőhe­lyeket 3600-zal, az óvodaiakat 15 000-rel. Az állandó és gyors fejlesztés azonban csupán ah­hoz elég, hogy a jelenlegivel közel azonos arányban helyez­hessük el a gyerekeket. Az oktatási intézmények munkájához az állam jövőre több mint 16 milliárd forintot juttat Ezen belül a hangsúlyt az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés fejleszté­sére kell helyezni. Minél több 8 tantermes, tornateremmel is ellátott körzeti iskolára van szükség. 1976-ban 620—640 osztályterem és 720 diákott­honi hely létesül. Általános is­kolai célokra 5,2 milliárd fo­rintot lehet majd felhasznál­ni. Ez 8 százalékkal több, mint az idén. A szakmunkásképzésre az ál­lam 1976-ban 1,7 milliárd fo­rintot fordít. A feltételek ja­vítása mindemellett nemcsak az államnak, hanem a társa­dalmi szerveinknek és a vál­lalatoknak is feladata és e te­kintetben a társadalmi érték­rendet is változtatni kell, hogy a termelő munka megbecsü­lése a munkahelyeken, az in­tézményekben és a családban egyaránt uralkodóvá váljon. Az erőforrások ésszerű felhasználása Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előirányzatokat öt évre kell meghatározni. A tör­vényjavaslat ennek eleget tesz. Az állami jövedelmek meg­osztásának elvei változatlanok. Az ország különböző terüle­teinek arányos fejlődése és el­látása érdekében — hasonló­an a IV. ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből a részesedés mértékét megyén­ként eltérően állapítottuk meg, a tervfeladatokkal összhang­ban. Új vonás, hogy a rendkí­vüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevételekből va­ló részesedés módosítását. A 4 százaléknál nagyobb bevé­teli lemaradáskor központi pénzeszközökből kiegészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalékon felüli több­letbevétel összegével a követ­kező évi állami támogatást csökkentjük. A tanácsok középtávú pénz­ügyi tervének előirányzata 375 milliárd forint. Ez folyó áron több mint másfélszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. Ebből 156 milliárd forint a fej­lesztési alap, 219 milliárd fo­rint pedig a költségvetési gaz­dálkodás kerete. A fejlesztési kiadások több mint kétharma­da a lakásépítést és a hozzá kapcsolódó kommunális léte­sítmények tervszerű megvalósí­tását szolgálja. Az elmúlt években, itt az országgyűlésen is, többször szóba került a lakóházjavítás­ra szolgáló pénzeszközök elég­telensége. Megfogadva az ajánlásokat, a korábbit jóval meghaladó pénzügyi lehetősé­get biztosítunk e feladatra. A lakóházfelújításra felhasznál­ható összeget a IV, ötéves terv 16 milliárd forintjáról az V. öt­éves tervben 30 milliárd forint­ra növeljük. Az előirányzott la­kóházfelújítások azonban csak nagy erőfeszítésekkel és jobb szervezéssel valósulhatnak meg. Az építőipar teljesítőképessé­gének bővítésére a tanácsi építőipari vállalatokat — a helyi forrósokon túl — közpon­tilag több mint 700 millió fo­rinttal támogatjuk. A tanácsi ingatlankezelő szervezetek mű­szaki, technikai felszerelésük bővítésére 2,2 milliárd forintot használhatnak fel. A IV. öiéves tervben széles körű együttműködés alakult ki a tanácsok és a területükön gazdálkodó vállalatok, szövet­kezetek és egyéb szervek kö­zött. Ezt nemcsak a tanácsok részére — a közös feladatok megvalósítására — átadott ösz- szegek mutatják, hanem azok az eredmények is, amelyeket a lakásépítés, a közmű- és fő­ként a gyermekintézmény-há­lózat fejlesztésében elértünk. Ügy gondoljuk, hogy ez az együttműködés a következő öt­éves tervidőszakban is gyümöl­csöző lesz, az átadásra szá­mításba vett összeg elérheti a 17 milliárd forintot. A szabá­lyokat itt is világosabbá tet­tük, de azt is elmondjuk, hogy az átadható összegek nagysá­gát nem a tanácsok jószándé­kú igényei, hanem a vállala­tok lehetőségei határozzák meg. A tanácsok 1976. évi költ­ségvetési előirányzata csak­nem 38 milliárd forint. A jö­vő évre rendelkezésre álló fej­lesztési pénzeszközök előirány­zata meghaladja a 25 milliárd forintot. Mindkét pénzforrás 7— 8 százalékkal bővül, ehhez hoz­zájön az idei évből származó 1,5 milliárd forint többletbevé­tel. Igen jelentősek tehát azok az összegek, amelyekkel a taná­csok 1976-ban és az V. öt­éves terv későbbi éveiben ren­delkeznek, de igen nagy a fe­lelősség is, amely ezek fel- használásával a társadalom közérzetének formálásában rá­juk hárul. A helyi tanácsoknak az eddiginél többet kell fog­lalkozniuk azokkal a gazdálko­dási és szervezési kérdésekkel, amelyek a pénzgazdálkodás­ban és a munkaerő felhasz­nálásában ésszerű megtakarí­tást eredményeznek. Az erőforrások ésszerű fel- használása, s a változó körül­ményekhez való jobb alkalmaz­kodás érdekében, 1976-tól me­gyei kölcsönalapot rendszere­sítünk, amelyet a megyék a helyi tanácsok tartós betétei­ből hozhatnak létre. Ebből meggyorsíthatják a beruházá­sok befejezését, és területen­ként jobban összehangolhatják a pénzügyi lehetőségeket a ki­vitelező szervezetek teljesítő- képességével. A lakossáq az elmúlt évek­ben társadalmi munkával so­kat segített a városok, fal­vak fejlesztésében, egy-egy in­tézmény gyorsabb és olcsóbb megvalósításában. A következő években méq inkább számí­tunk a munkáskollektívák — elsősorban a szocialista brigá­dok — továbbá a termelőszö­vetkezetek segítségére. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a tár­sadalom és a qazdaság min­den területén az előrehaladás szándéka hatja át, más szó­val: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeret­nénk járni. Helyzetünkből kö­vetkezik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosíta­nunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az ülésszakon születendő mind­két törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a hatá­rozott cselekvés és a maga­sabb színvonalú irányítás igé­nyével lát hozzá. Készülő intézkedéseink a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelését, a gazdaságtalan termékek ter­melésének korlátozását az exportképesség fokozását, a munkaerőgazdálkodás javítá­sát, a munkafegyelem erősí­tését és a takarékosság kö­vetkezetes érvényesülését céloz­zák mind a termelésben, mind a költségvetési intézmények gazdálkodásában. Ezekre irá­nyul az ágazati irányítás és felügyelet nagyobb aktivitása és a pénzügyi szabályozás köz­vetlenebb segítési szándéka. A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szol­gáló kormányzati intézkedések ismeretében a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rend­Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és mű­velődési osztálya rendezésében a pedagógus párttitkárok két­napos megyei aktíva ülése kez­dődött tegnap délelőtt Pé­csett, az Oktatási Igazgatóság nagytermében. A tanácskozás résztvevőit ßocz József, a Me­gyei Pártbizottság titkára kö­szöntötte, majd dr. Csendes La­jos, az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos, közokta­tási és kulturális osztályának helyettes vezetője tartott elő­adást pártunk oktatáspolitiká­járól, közoktatáspolitikánk idő­szerű kérdéseiről. Előadásában kiemelten foglalkozott a kong­resszusi dokumentumok, a párt 1972-es oktatáspolitikai határozata, és más párthatá­rozatok, valamint az időszerű és távlati feladatok összefüg­géseivel. Az előadást követően Ben- kő Gyula, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára az időszerű szakszervezeti fel­adatokról, Bernics Ferenc, a Megyei Tanács VB művelődés- ügyi osztályának vezetője a pedagógusok élet- és munka- körülményeiről mondott korre­ferátumot. A tanácskozás részvevői dél­után a szentlőrinci kísérleti ál­talános iskolába látogattak, ahol az iskolában folyó mun­kával ismerkedtek. A megyei aktíva ma folytatja tanácskozá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom