Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-20 / 348. szám

1975. december 20., szombat Dunántúlt napló 3 A következő öt évben 2228 lakás Pécsett magánerőből Milyenek a magánerős la­kásépítés kilátásai Pécsett 1976 és 1980 között? Erről tár­gyalt tegnap a Városi Tanács gazdaságpolitikai bizottsága. A most záruló tervidőszakban 2153 lakás épül meg magán­erőből, az ötödik ötéves terv­időszakban ennél valamivel többre, 2228-ra lehet számíta­ni. A magánerős lakásépítésben továbbra is az OTP lesz a vá­ros legtekintélyesebb partnere, amennyiben — egy korábbi megállapodásnak megfelelően - 1595 lakás építésére vállal­kozik a következő öt eszten­dőben. Az évenkénti ütemezés­ben figyelembevette a takarék- pénztár a város egy különleges igényét. A célcsoportos állami lakásépítés viszonylag alacsony szintről indul 1976-ban, s a tervidőszak végére fut fel olyan szintre, hogy kitölti a Baranya megyei Építőipari Vállalat la­kásépítő kapacitását. A tervidő­szak elején az OTP köti le a kapacitást, s 1976-ban 684, 1977-ben 407, 1978-ban 267, a következő években pedig 112, illetve 125 lakást épít. Az OTP lakások közül 740 a Lvov-Kert- városban, 341 a Szigeti város­részben, 514 pedig a Mecsek- Nyugaton épül. Ennél jóval szerényebb meny- nyiségben épülnek még lakások a MÉSZÖV szervezésében és egyedi szervezésű társasházak­ban, továbbá családi házként. A családi házaknál a telekel­látottság jelenthet gondot, a szövetkezeti és társasházas la­kásépítési szándékokat viszont a hagyományos típusú építő­ipari kapacitás krónikus hiánya veszélyezteti. Ami a családi házak építé­sét illeti, pillanatnyilag kevés az olyan terület, ami a meglévő közművekre kapcsolható, ezért olyan, a részletes rendezési ter­vek által feltárt területeket kell a magánerős lakásépítés e for­mája előtt megnyitni, amelyek még elfogadható áron közmü- vesíthetők. Elsősorban Vasa­son, Mólomban és Nagyárpá­don találhatók ilyen területek. Nagyárpádon már megkezdő­dött a kisajátítás a Kemény Zsigmond úttól nyugatra, ahol a jövő évtől 175 telek értéke­sítését kezdik meg. összessé­gében a város különböző ré­szein 438 családi ház építésé­re alkalmas telekkel lehet szá­molni a tervidőszak végéig. Újabb „Olcsó” Kórházi ágyak Rekonstrukció a Megyei Kórházban • Befejeződött az igazgatósági épület helyreállítása • Kedvezőbb körülmények között folyik a gyógyítás A felújított sebészeti szárny. Fotó: Erb János Kilenc éve, 1966-ban jött lét­re a Megyei Kórház, s szinte megalakulása pillanatától fo­lyik a régi épületek rekonstruk­ciója. Először a Dischka Győ­ző utcai szülészeti épület ka­pott új „köntöst”, majd pedig elkészült az'ezeradagos kony­ha. Két részletben épült újjá a belgyógyászat, közben pedig befejeződött az új kazónház építése. Ennek következtében' lebontották a régi épületet, és a pécsiek számára oly jól is­mert komor kéményt — helyén most autóparkoló van. Egy éve készen áll az irodaépület, ré­gi szárnyának külső-belső fel­újítása pedig az elmúlt héten fejeződött be. Többek közt er­ről beszélgetünk dr. Bank Jó­zsef igazgató-főorvossal és dr. Bodor Imre gazdasági igazga­tóval. — Ez az épület azért készül­hetett el, mert építése együtt folyt a sebészeti szárny re­konstrukciójával. Az irodák épí­tését korlátozó rendelkezések alól azért kaptunk felmentést, mivel régen a sebészeti részen dolgoztunk, s így a felszaba­duló területen 22 új ágyra lesz hely. Az iroda értéke 3 millió forint, így ez a 22 kórházi ágy országos viszonylatban is a legolcsóbb.- Mikor készül el a sebé­szet rekonstrukciója? — A szerződés szerinti ütem­hez képest késedelem jelent­kezik. Az első határidő ez év decemberében volt, ezt a kivi­telezővel, az Építőipari Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalattal egyetértésben módosítottuk, mi­vel bontáskor derült ki, hogy a tartófalak nagyobb munkát igényelnek. Az új határidő 1976. március 31. de erre az időre valószínűleg nem készül el az építkezés. A kivitelező­vel ennek ellenére elégedet­tek vagyunk, hisz igen nagy az elvégzendő feladatuk: szin­te csak a falak maradnak a sebészeti részlegen, új nyílás­záró szerkezetet építenek, fű­tést,. víz- és villanyvezetékeket, a két műtőtraktuson és az akutrészlegen klímaberendezést szerelnek.- Mik a távlati terveik? — A régi irodaszárnnyal együtt decemberben elkészül a KÖJÁL régi, Kulich Gyula utcai székházának felújítása: itt lesz a megyei sportorvosi intézet, a földszinten pedig nővérszál­lás készül. Valószínűleg január­ban költözhetünk. A továbbiak­ra nézve pedig csak „álmaink" vannak. A Dischka Győző utcai kazán okoz problémát: a szén piszkítja az utcát, a füst szeny- nyezi a levegőt. Az V. ötéves tervben reméljük megvalósul az új típusú fűtés. Szeretnénk majd a fertőző osztályt és a kórszövettant is kedvezőbb kö­rülmények közé helyezni. Ha jövőre befejeződik a sebészeti A délszláv iskoláról tanácskozott a Nemzetiségi Bizottság A pécsi horvát-szerb tanítási nyelvű általános iskola és diák­otthon helyzetéről és az itt fo­Dr. Lajos László fotókiállítása Egy amerikai utazás gazdag élményanyagából ad ízelítőt dr. Lajos László fotótárlata a Dok­tor Sándor Művelődési Házban, amelyet tegnap esté fél 7-kor nyitott meg Bükkösdi László, a Pécsi Műsor felelős szerkesz­tője. A kiállítás három témakörbe (emberek, épületek, emlékek) rendezi az utazás szerteágazó, sokszínű élményanyaqát. Az életképek, portrék, a friss em­lékek dinamikus megjelenítése a vitalitás ereiével hatnak. Lep­lezetlen csodálattal kapja len­csevégre a fotós az amerikai hétköznapok legapróbb mozza­natait is. Kedves derűvel vil­lantja föl képein egy távoli metropolis utcáinak nyüzsgő életét. A vonzó, érdekes fotó­anyag azonban inkább doku­mentál, impressziókat villant fel. A kiállítás rendezése erősen lerontja a kének hatását. A kisméretű klubhelyiségbe be­zsúfolt 40 fotó szinte egymás­tól veszi el a teret, leveqőt. A rendszertelen kifüqqesztés, a képek különböző színű paszpar- tuzása, az esetlenül nagymére­tű címek a tarkaság rossz ízű érzetét keltik, ami nemcsak a szemlélőt zavarja, de a képek­nek is kifejezetten árt. A kiállítást, amelyet a Me­cseki Fotóklub és a Kulturális Rendezvények Irodája szervezett 1976. január 5-ig tekintheti meg az érdeklődő. Proksza lyó nevelő-oktotó munkáról tar­tott tájékoztatást Ruzsin Milán igazgató, a Baranya megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságá­nak tegnap délelőtti ülésén. Az iskola, mint ismert, közel 25 éve működik immár Pécsett, sikeresen megvalósítva alapve­tő célját, a délszláv anyanyel­vű kultúra — elsősorban az anyanyelv - elsajátítása, fejlesz­tése terén. Eleinte 100 körül volt, jelenleg 165 a tanulók létszáma, közülük 107-en a szé­pen felújított, korszerű Fürdő utcai diákotthonban élnek. Sok tanulónak adnak helyet Somogybái és Tolnából is; többségük baranyai délszláv falvakból jött. Pécsi diákjaik egy része családja vagy szüle­tése révén nem kötődik a nem­zetiséghez, csak a nyelvet sze­retné megtanulni. Az iskola hosszú időre visszamenően szép nevelési eredményeket tud do­kumentálni, különösképpen a munkára és a hazafiságra, nemzetköziségire való nevelés­ben. Az oktatás kétnyelvű; bi­zonyos tárgyakat magyarul ta­nulnak, a fontosabb kifejezé­seket, és meghatározásokat persze horvát-szerb nyelven is el kell sajátítani a tanulóknak. Jelenlegi iskolájuk (Bercsényi utca) épületének állaga el­avult, felújításra szorul, maga az iskola viszont új épületet érdemelne további eredményes munkájához — állapították meg a Nemzetiségi Bizottság ülésén. rész, az 1966 óta folyó re­konstrukció kifizetett értéke el­éri a százmillió forintot. Szántó Péter Ifjúságpolitikai aktívaülés Feladataink a KISZ IX. kongresszusára készülve Az elkövetkező hónapokban a társadalom figyelme az 'ed­diginél egy kicsit jobban az ifjúság felé fordul. Tavasszal tartják a KISZ IX. kongresszu­sát, s maga a kongresszus, va­lamint az előkészítő munka nem csupán az ifjúsági szö­vetség belső ügye. Számtalan olyan akcióra, eseményre ke­rül sor a közeljövőben, ame­lyek méltán tarthatnak számot az idősebb nemzedék és a KISZ-en kívüli fiatalok érdeklő­désére, figyelmére is. Pölöske József az ország legudvariasabb buszsofőrje Tizenötezer r I r r ■ •• •• I pályázó közül nyerte el a címet s egy Skoda gépkocsit Hogyan lesz valakiből az or­szág legudvariasabb buszsofőr­je? A kérdés legalább olyan furcsa, mint amilyen nehéz rá a felelet. Pölöske József, a komlói Volán-üzemegység dol­gozója 15 ezer pályázó gép­kocsivezető közül nyerte el ezt a megtisztelő címet és a vele járó Skoda gépkocsit. A Volán Tröszt a minap Tatán értékelte a vállalatainál dolgozó legjobb sofőrök munkáját, akik a köz­lekedési morált fejlesztő orszá­gos mozgalomban részt vesznek. Baranyából a Volán 12-es sz. Vállalattól 1100-an neveztek be, közülük 123 komlói sofőr.- A véletlen hozta így, meg tán a sorsolás szerencséje. A buszsofőrök javának kijár a „legjobb" jelző. Az udvarias­ság, az előzékenység az uta­sokkal, sőt más járművekkel szemben is természetes szá­momra. Nem idegeskedem, ki­várom a gépkocsisort, akár a padkára is kiállók, hiszen nem csak magamért felelek. Egy balesetem sem volt. Mór meg is fenyegettek, de nem „törtem ki”, pedig ugyancsak megcif­rázták a szót. Magamban né­ha füstölögtem, ha előttem bi­zonytalankodó járművek torlód­tak össze hatalmas dugót al­kotva. Pölöske József Pölöske József 34 éves, 11 éve vezet. Komlón ült először a volán mögé. Előtte traktoron dolgozott. Egy évtizede Komló és Gerényes között a 39-es és 27-es bányászjárattal közleke­dik. Amúgy maga is gerényesi, így leginkább falubelieket szál­lít. Minden arcot ismer; az in­dulásig a kora reggeli rövidke diskurzusra is jut idő. Lemara­dókat még mindig felvett, be­tegeket, időseket is ápolt. Azt beszélik, a türelme végtelen. Amíg bányász-utasai dolgoz­nak, addig Komlót járja a „fa­rossal". Menet közben sose do­hányzik, munka után annál töb­bet. Kávét legfeljebb egyet iszik. Vezetőfülkéjében nincs kabala, két gyereke fotóját is felső zsebében hordja. Jó pe­dagógus is — mondják —, sose fölényes, nem kioktató. S ilyen marad utasként is, persze nem gépies megszokásból. Udvarias- sági dicsérőlapjait több helyről kapta, ahol megfordult kocsi­jával. Volán-igazgatók, osztály- vezetők, közúti ellenőrök, pálya­udvarvezetők, utasok írták, di­csérve magatartását. A ver­senymozgalom március 15-től november 15-ig tart, és a veze­tők sose tudják, hogy mikor ér­tékelik magatartásukat. Két évszázad pécsi zeneszerzői Hangverseny a Csontváry Múzeumban A zene barátainak és pécsi lokálpatriótáknak egyaránt kí­nál csemegét a december 21- én, vasárnap délelőtt sorra- kerülő hangverseny a Csontváry Múzeumban. A Mecsek fúvósötös tagjainak hangversenye méltóképpen ösz- szegezi azt a szándékot, amiért a Kulturális Rendezvények Iro­dája a Csontváry Matiné so­rozatot létrehozta. A pécsi'mű­vészeknek kívántak itt fórumot biztosítani. Most a pécsi mu­zsikusok ezt arra használják fel, hogy felmutassák a »múl­tat. Zenét hallunk a legendás hí­rű fuvolaművész, a Sellyén szü­letett Prosper szerzeményeiből. A Bécsből Pécsre került európai hírű Hölzl oratóriumának áriá­ja szólal meg, Jozef Haydn nö­vendéke a Pécsről is Bécsnek dolgozó Lickl triója, a császári kamarakomponista, Kramar Krommer oboaversenye olyan művek, amelyeket a le­véltár homályából bányásztak elő, hogy most bebizonyítsák méltánytalanul szállta be a feledés pora ezeket a műveket. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg Rózsa­hegyi István, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője tegnap azt az ifjúságpolitikai aktíva­ülést, melynek témája a KISZ IX. kongresszusára való felké­szülés időszerű feladatainak megbeszélése volt. A tanács­kozáson részt vett Takács Gyu­la, a Megyei Tanács elnök- helyettese és Sarkadi Nagy Bar­na, a KISZ Baranya megyei első titkára. Az aktívaülésen dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára mondott előadói beszédet. Be­szédének kezdetén hangsúlyoz­ta, hogy a párt fontos fel­adatának tartja a kongresszusi előkészületeket, s minden te­kintetben segíti az ifjúsági szö­vetséget ar előkészület és a kongresszus sikeres lebonyolí­tásában. A megyei párt végre­hajtó bizottság is foglalkozott a kongresszusi felkészülés fel­adattervével és meghatározta a tennivalókat. A kongresszus előkészítése, az ifjúsággal való foglalkozás azonban nemcsak a párt és a KISZ feladata, hanem vala­mennyi állami szervé és tömeg­szervezeté is. Az üzemek, vállalatok dolgo­zóinak jelentős hányada fiatal, akiknek fontos szerepük volt a IV. ötéves terv sikeres teljesí­tésében. A népgazdaság azt várja a fiataloktól - ifjúkom­munistáktól és KISZ-en kívüliek­től —, hogy hasonló aktivitással dolgozzanak az 1976. évi nép- gazdasági terv és az V. ötéves terv teljesítésében. A legfonto­sabb feladataink a termeléssel, a munkával függnek össze. Az politizál aktívan, aki aktívan termel. Ehhez jó kereteket ad­nak az idén megkezdett munka- verseny-mozgalmak, amelyeket 1976-ban tovább kell fejlesz­teni. A KISZ IX. kongresszusa nem annyira az elmúlt kong­resszus óta megtett út értékelé­sét, mint inkább a jövendő fel­adatok meghatározását tűzi cé­lul. A felkészülés is alapvetően olyan politikai munka, amely része a párt politikájának. Az értékelésben a pártszervezetek, a pártmegbízatásként a KISZ- ben dolgozó párttagok segítsé­get nyújtanak a fiataloknak. Dr. Jerszi István beszédének következő részében az ifjúság életformájával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ifjúságun­kat a szocialista erkölcsi nor­mák szerint kell nevelni. Olyan fiatalokká kell válniok, akik értik, ismerik, magukénak vall­ják a szocialista erkölcs nor­máit, s ezek szerint élnek. Ezeknek a normáknak pedig alapvető eleme a munka, il­letve a tanulás. A beszédet követően vita bontakozott ki, melyben első­nek Lukács László, a Hőerőmű párttitkára kért szót. Elmondta, hogy a Hőerőmű fiataljai is a gazdasági építőmunkát te­kintik fő feladatuknak, s en­nek érdekében számtalan sike­res akciót rendeztek. Szikszói Tibor, a BCM igazgatója ar­ról beszélt, hogy az ifjúság nemcsak a társadalom tarta­léka, hanem aktív részese is a termelésnek, s eszerint kell megítélni. A BCM dolgozóinak több mint fele 30 év alatti, s ha komolyan vesszük a fiata­lokat, ők is komolyan veszik a feladatokat. Dr. Erhardt Imre, a Széchenyi Szakközépiskola igazgatója a vertikális KISZ- szervezetek tapasztalatairól szólt, majd azt javasolta, hogy meg kellene találni a meg­felelő formákat a fiatalok tan­órán kívüli hasznos foglalkoz­tatásához. Török László KISZ- titkár a qazdasági kérdések, az üzemi demokrácia és a fia­talok közti viszonyról, a KISZ érdekvédelméről és a politikai képzésről beszélt. Sarkadi Nagy Barna, a KISZ megyei első titkára azt hang­súlyozta, milyen nagy a szere­pe a kongresszus politikai elő­készítésében a forradalmi if­júsági napok rendezvényeinek és a KISZ vezetőségválasztó és értékelő taggyűléseinek. A vitát Rózsahegyi István foglalta ösz- sze.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom